A határozat elvi tartalma: Alaptalan valamely jog fennállásának megállapítására irányuló igény, ha időközben megszűnik az az ingatlan, amelyre vonatkozóan a jog fennálltának a megállapítását kérik.
- III. Tv.
- §
- III. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.287/2018/
- szám A tanács tagjai: . Cseh Attila a tanács elnöke . Kiss Gábor előadó bíró . Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Halmos Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Halmos Péter ügyvéd Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Blaskovich Marietta ügyvéd A per tárgya: Ingatlan használatának megosztása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.469/2017/
- Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Bonyhádi Járásbíróság 16.P.20.007/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.469/2017/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A c-i 0131/10 helyrajzi számú legelő művelési ágú (a továbbiakban: perbeli) ingatlan a felperes és az alperes 41447/45223-3776/45223 arányú közös tulajdona volt. A felperes és B. Z.
- március 21-én csereszerződést kötöttek a perbeli ingatlanra, amely alapján a felperes tulajdonában maradt 35714/45223 tulajdoni hányad, B. Z. tulajdonában került 3776/45223 tulajdoni hányad. A szerződés mellékletét képezte a földrészlet használati megosztásáról G. I. által készített változási vázrajz. Az alperes és B. Z.
- május 18-án szintén csereszerződést kötött, amely alapján az alperes B. Ztől megszerezte a perbeli ingatlan 3776/45223 tulajdoni hányadát akként, hogy a szerződésben a [4] felek nem részletezték, hogy ehhez a tulajdoni hányadhoz ténylegesen mekkora alapterületű ingatlanrész tartozik, és az az ingatlanon belül hol helyezkedik el. Az illetékes földhivatali osztály 32377/
- számú határozatával a perbeli ingatlant megosztotta oly módon, hogy a felperes megszerezte a kialakításra került 0131/11 helyrajzi számú ingatlant, az alperes pedig a 0131/12 helyrajzi számon kialakított legelő művelési ágú ingatlant, míg a község önkormányzatának a tulajdonjogát a szintén újonnan kialakított 0131/13 helyrajzi számú kivett közút rendeltetésű ingatlanra jegyezték be. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy a perbeli 0131/10 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a
- március 21-én megkötött csereszerződés és az annak mellékletét képező vázrajz szerinti tartalmú használati megosztás alapján jogosultak a felek az ingatlan használatára. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy c-i 0131/10 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásába a tulajdonostársak a
- március 21-én megkötött csereszerződéshez mellékelt vázrajz szerinti tartalmú használati megosztás alapján jogosultak az ingatlan használatára. [8] Az elsőfokú bíróság szerint a felperes és az alperes jogelődje között létrejött csereszerződéssel a felek nem csak a tulajdoni hányad megszerzéséről rendelkeztek, hanem egyben meghatározták a használati viszonyokat is. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az általa megkötött csereszerződéskor tudott a felperes és B. Z. között korábban létrejött csereszerződéssel meghatározott használati megosztásról, ekként a perbeli ingatlant mindaddig a 2011-ben kelt csereszerződés mellékletét képező használati vázrajz szerint kell használni, ameddig egy új érvényes szerződés azt meg nem változtatja, illetve az ingatlan használata vonatkozásában utóbb a bíróság ítéletével másként nem rendelkezik [9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, mellőzte a c-i 0131/10 helyrajzi számú ingatlan használatára vonatkozó, valamint az alperest a perköltségben marasztaló rendelkezéseket, és a keresetet elutasította. [10] Határozata indokolásában rámutatott: A peradatok alapján egyértelmű, hogy még az elsőfokú eljárás során sor került a perbeli ingatlan megosztására, amelynek eredményeképpen az megszűnt, és két új önálló ingatlan tulajdonosává váltak a peres felek. Ezért osztotta az alperes hivatkozását, miszerint a per okafogyottá vált abban az értelemben, hogy már nem létezik az az ingatlan, amelyre vonatkozóan a kereseti kérelemben foglaltak szerinti ingatlan használatának megosztását szükséges lenne rendezni. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat meghozatalát. [12] Álláspontja szerint - figyelemmel arra, hogy a jogerős határozat által megállapítottan is a kereset benyújtásakor az ingatlan megosztásáig a per „okafogyottnak nem volt tekinthető" -, a megállapítási kereset érdemi elbírálásának a feltételei fennálltak. Szerinte az elsőfokú határozat annak ellenére „értelmezhető", hogy közben a perbeli ingatlan megosztásra került. Hangsúlyozta, hogy a per alatt bekövetkezett események folytán neki nem kellett a keresetétől elállnia. Megsértett jogszabályhelyként az Alaptörvény III/
- cikkét, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §-át,
- §-át,
- §-át, 139-
- §-ait, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.
- §
(1)bekezdését, 121. §
(1)és
(2)bekezdéseit és 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A felperes az adott ügyben megállapítási keresetet terjesztett elő, ezért az ügyben eljáró bíróságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy fennállnak a megállapítási kereset előterjesztésének a törvényi feltételei. [16] A régi Pp.
- §-a kimondja, hogy ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. [17] A megóvandó jog tárgyában az elsőfokú bíróság külön nem nyilatkoztatta a felperest, de az általa előadott tényállítás alapján annak a megállapításához fűződött szerinte törvényes érdeke, hogy az ingatlant az általa csatolt okiratok, szerződések alapján az általa megjelölt módon és természetbeni megosztás szerint jogosult használni. Tény, hogy időközben a felek közös tulajdonában állt 0131/10 helyrajzi számú ingatlan telekalakítás folytán megszűnt. A felperes az eredeti kereseti kérelmét nem módosította. Ebből következően az eredetileg előadott tényállításaihoz kapcsolódó jogmegóvási szükséglet az elsőfokú ítélet meghozatalakor már nem állt fenn. A Kúria megjegyzi: a régi Pp.
- § szerinti megállapítási kereset tekintetében a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a felperesnek jogi érdeke fűződik-e a perindításhoz, amely jogi érdeknek a per során végig fenn kell állnia (BH 2011.340.). Az elsőfokú eljárásban pedig a felperes nem adott elő olyan további jognyilatkozatot, amely alapján megállapítható lett volna: annak bíróság általi megállapításához is jogi érdeke fűződött, hogy az időközben megszűnt ingatlanon a megszűnésig terjedő időszakban azt a felek jogszerűen hogyan használhatták. [18] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt további alkotmányos, anyagi és eljárási jogszabályhelyek az ügy érdemi elbírálásánál relevanciával nem bírtak. [19] A kifejtettek alapján a Kúria a nem jogszabálysértő jogerős ítéletet a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A felperes felülvizsgálati kérelme eredménytelen volt, ezért a lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket viselni köteles. [21] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban ismert költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [22] A Kúria a határozatát a régi Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül hozta meg. [23] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- . Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró