Kbf.54/2019/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettének elkövetésével vádolta. [2] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. szeptember
2. napján - előkészítő szakban - a
3. Kb. 92/2019/
4. számú végzésével ... pótmagánvádló vádindítványa alapján ... vádlott ellen 2 rb. hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást a Be.492.§

(1)bekezdés d) pontja alapján megszüntette, mivel a tényállásban írt cselekmény nem cselekmény. [3] A végzés ellen a törvényes határidőn belül a pótmagánvádló hozzájárulásával a jogi képviselő jelentett be fellebbezést az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezése és a pótmagánvádas eljárásban elsőfokú bírósági tárgyalás lefolytatása érdekében. [4] Fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy a pótmagánvádló nem vitatja, hogy az ... vezetése jogosult volt a szolgálatba vezényelt állomány tekintetében kamerás megfigyelés végzésére. A vádindítvány előterjesztésének oka az, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően végezték az ennek során keletkezett adatok kezelését. Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. §-ában, valamint a Hszt. 104. §

(6)bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegve tett feljelentést a vádlott, mert a már hivatkozott törvények rendelkezéseit megszegve a felvételeket harminc napon túl tárolták és jogellenesen felhasználták, amikor büntetőeljárást indítottak. A védői álláspont szerint a vádlott hivatalos személyként hivatali tevékenységével összefüggésben követte el a cselekményt és a jelentős érdeksérelem bekövetkezett, mivel a pótmagánvádló szolgálati viszonyát felfüggesztették ellene büntetőeljárást indítottak, és a felfüggesztés idejére fele illetményét elveszítette. Kifejtette azon álláspontját, hogy nem fogadható el a Központi Nyomozó Főügyészség arra történő hivatkozása, hogy a vádlott a bűncselekményeket nem szándékosan követte el. Ezt ugyanis cáfolja, hogy pótmagánvádló... még a büntetőeljárás megindítása előtt felhívta az ... vezetőségének figyelmét a jogtalan adatkezelésre valamint arra, hogy ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoznak. A vádlott jogszerűen indíthatta volna meg a büntetőeljárást, ha időben a Hszt. szerint jár el, a gyanú meglétekor azonnal fegyelmi vagy büntető eljárást indít, vagy időben meghosszabbítja a törvényben szabályozott módon a személyes adatok kezelését. Ez azonban nem történt meg. Utalt a Kúria EH. 2014.

1. B.18 I. számú döntésében foglaltakra, mely szerint a büntetőeljárásnak a tárgyalás előkészítése szakaszában csak akkor hozható eljárást megszüntető döntés, ha a bizonyítékok értékelése nélkül megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem. A pótmagánvádló vitatta és visszautasította az elsőfokú határozatban írt azon hivatkozást, hogy bűncselekményt követett volna el, ezt ugyanis jogerős ítélet sohasem állapította meg. Ezért minden alapot nélkülöz az, hogy bűnpártolást követett volna el a vádlott, ha a felvételeket megsemmisítik. [5] Az ügyben a kirendelt védő fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő, melyben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a pótmagánvádló fellebbezését utasítsa el, és az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának eljárást megszüntető végzését hagyja helyben. A védő a Btk.
2. §-ában írt törvényi tényállást elemezve fejtette ki azon álláspontját, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben indult büntetőeljárást megszüntette, mert a törvényi tényállásban írt haszonszerzési célzat nyilvánvalóan nem állt fenn, arra vonatkozó ténymegállapítást a pótmagánvád sem tartalmaz. Álláspontja szerint a pótmagánvádlót jelentős érdeksérelem sem érte. A pótmagánvádló jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés indokolásával szemben fejtette ki, hogy a pótmagánvádlóval szemben folyamatban volt büntetőeljárást nem azért szüntette meg a másodfokú bíróság, mert az ne lett volna bűncselekmény, illetve a bizonyítással kapcsolatban bármilyen aggálya merült volna fel, hanem egy nevesített büntethetőséget megszüntető ok felmerülése okán. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság előtt bebizonyosodott a pótmagánvádlóa... terhére rótt bűncselekmény elkövetése, melyet az is bizonyít, hogy a beosztásából történő felfüggesztésére figyelemmel visszatartott távolléti díjat nem kérte és nem is kapta meg. Nem tehette, hiszen a bíróság másodfokon nem mentette őt fel. A fentiekre figyelemmel tehát - álláspontja szerint - helyes az a megállapítás, hogy a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés az ellene indult büntetőeljárás, majd az elsőfokú bírósági marasztalás a pótmagánvádló által elkövetett bűncselekmény következménye volt, az nem a pótmagánvádas ügy vádlottjának tudható be. Utalt továbbá arra, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a felvételeken szereplő személyek bűncselekményt követtek el, így Tóth ogy. dandártábornok cselekménye bűnpártolásnak minősült volna, ha nem kezdeményez büntetőeljárást. Álláspontja szerint éppen azzal követett volna el bűncselekményt, ha a felvételek megsemmisítésére ad parancsot, azok megőrzésével azonban nem követett el bűncselekményt. Ezt a megállapítást támasztja alá a védő szerint, hogy további rendőrök ellen indult parancsnoki kivizsgálás, és a felvételek megtekintését követően a katonai ügyész erősítette meg a vádlottat abban, hogy mely ügyekben kell büntetőeljárást indítani. Ebbe tartozott a pótmagánvádló ügye is. A felvételek ügyészi megismerését követően pedig nyilvánvalóan nem intézkedhetett a felvételek törlésének elrendelésére, hiszen azzal az ügyészség felderítő munkáját lehetetlenné tette volna el. Kifejtette továbbá, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor is, amikor lehetőséget látott az eljárásnak a tárgyalás előkészítése során történő megszüntetésére. Annak a pótmagánvádló által hivatkozott EH.
4. B.18 elvi határozatban rögzített feltételei ugyanis fennálltak. A vádlotti magatartással kapcsolatban ugyanis a bizonyítékok értékelése nélkül is megállapítható, hogy nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem. A haszonszerzési célzat és a jelentős érdeksérelem okozásának hiánya már a tényállás alapján megállapítható, így az eljárás megszüntetésének volt helye. [6] A pótmagánvádló hozzájárulásával a jogi képviselője által bejelentett fellebbezés alapján a másodfokú bíróság az ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat a Be.
5. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes körű. A másodfokú bíróság a Be.598.§

(1)bekezdés b) pontja alapján tanácsülésen járt el. [7] Fellebbezés nem alapos. [8] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács megsértette a Be. 788. §

(2)bekezdésében írt rendelkezést, mely szerint a pótmagánvádas eljárásban védő részvétele kötelező. Az elsőfokú bíróság a vádlott részére nem rendelt ki védőt. Megállapítható azonban az is, hogy a törvényszék katonai tanácsa a tárgyalás előkészítése szakában a Be. 492. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hozott eljárást megszüntető végzést, tárgyalást nem tartott, így a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezési ok nem jöhet szóba. Épp az előkészítő szakban történő megszüntetésre figyelemmel a védői tevékenység lehetősége ténylegesen a megszüntető végzés meghozatalát követően nyílt meg. A másodfokú bíróság pótolva az elsőfokú bíróság mulasztását a vádlott részére védőt rendelt ki, aki a pótmagánvádló jogi képviselője által előterjesztett indokolásos fellebbezéssel kapcsolatban fellebbezési ellenkérelmet is benyújtott. Az elsőfokú bíróság részéről tehát olyan a másodfokú bíróság által orvosolható eljárási szabálysértés történt, amely a Be. 609. §

(1)bekezdésében írt hatályon kívül helyezést sem indokolja. [9] A pótmagánvádló jogi képviselője részben eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú katonai tanács a tárgyalás előkészítése szakaszában tárgyalás megtartása nélkül hozott megszüntető határozatot. Hivatkozásának alapja, hogy a bíróság a pótmagánvádló bizonyítási indítványa alapján intézkedett az alapügy iratainak beszerzésére. Ez az érvelés azonban nem helytálló. A pótmagánvádló jogi képviselője maga is hivatkozott Kúria EH.

2. B.
3. számú elvi határozatban kifejtettekre, mely szerint a tárgyalás előkészítésének szakaszában meg kell szüntetni a büntetőeljárást, ha - az egyébként törvényes - vádindítvány tényállásából az állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. A büntetőeljárásnak ebben a szakaszában csak akkor hozható ilyen döntés, ha a bizonyítékok értékelése nélkül megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem. A pótmagánvádló és jogi képviselője pontosan nem jelölték meg hogy a vádindítványban meddig terjed a tényállási rész. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa tehát helyesen jelölte meg hogy a vádindítványnak melyik a tényállás része, maga is rögzítette végzésében, hogy kötve van a vádindítványbeli tényálláshoz, és ennek alapján hozta meg megszüntető határozatát. Az elsőfokú bíróság tehát bizonyítást nem folytatott le, változatlan vádindítványbeli tényállás mellett hozta meg a büntető eljárást megszüntető rendelkezést. A saját bíróságának eljárásában keletkezett alapügy beszerzése nem tekintendő bizonyítási eljárásnak. [10] Helyesen rögzítette az elsőfokú katonai tanács azt, hogy a vádindítvány valamennyi szükséges tartalmi és formai kellékekkel rendelkezik, így elutasításának nem volt helye. ... BRFK .... Kerületi Rendőrkapitányságra
4. október 26-án érkezett beadványában az ... vezetőjével szemben személyes adattal visszaélés megalapozott gyanúja miatt. tett feljelentést. [11] A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a
5. március
6. napján kelt
7. Nyom.1881/2018 számú határozatával a személyes adattal visszaélés bűntette miatt indult eljárást - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette. .A pótmagánvádló.. a törvényes határidőn belül panaszt jelentett be, melyet a Központi Nyomozó Főügyészség a
8. május
9. napján kelt NF. .... számú határozatával, - mint alaptalant - elutasított. Határozatában az ügyészség kioktatta a panaszost a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségére. Ezt követően ... az ügyben pótmagánvádlóként lépett fel és jogi képviselője útján - a törvényes határidőn belül -
10. július
11. napján a Központi Nyomozó Főügyészségnél terjesztette elő a vádindítványát. [12] A pótmagánvádló jogi képviselője, valamint a védő által előterjesztett érvelésre is figyelemmel szükséges rögzíteni, azt, hogy a pótmagánvádló bűnösségét megállapító, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa által hozott
12. Kb. 42/2017/
13. számú ítéletben rögzített történeti tényállás nem tekinthető jogerős bírósági ítéletben megállapított tényállásnak. Az ítélőtábla katonai tanácsa ugyanis másodfokú határozatában az eljárást speciális katonai büntethetőséget megszüntető okból megszüntette, így a büntetőjogi főkérdések tekintetében nem kellett állást foglalnia. [13] Vádindítvány tényálláshoz való kötöttség kapcsán a jelen eljárásban nem is vitatható, hogy az ... parancsnoka részéről a technikai ellenőrzés során keletkezett adatok rögzítését követő harminc napon belül nem indult a pótmagánvádlóval szemben büntetőeljárás, vagy más a Hszt.
14. §

(5)bekezdésében írt eljárás, illetve nem történt meg - legalábbis írásban nem - a

(6)bekezdésben írt 30 napos határidőnek a

(7)bekezdésben írt meghosszabbítása. [14] Ebből a tényből azonban nem következik az, hogy a vádlott a vádindítványban terhére rótt vagy bármilyen más bűncselekményt elkövetett volna. [15] A vádlott terhére rótt a személyes adattal visszaélés a Btk. 219. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva, jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatása felhasználásával követi el. [16] Nem kétséges, hogy a vádlott jogosult volt a szolgálatban lévő állomány, technikai eszközzel történő eseti jellegű fokozott ellenőrzésének elrendelésére. Nem kétséges az sem, hogy az a hatályos jogszabályok betartásával, a szolgálatot ellátó állomány tudomásával történt. Rendeltetése részben a fegyelmi vétségek, szolgálati kötelezettségek megszegésének vizsgálata, megelőzése volt. Az elrendelés tehát a részben bűnügyi, fegyelmi célú volt. Nem kétséges, hogy az ellenőrzés során keletkezett felvételek büntető eljárásjogi értelemben törvényesen beszerzett bizonyítékoknak minősülnek. Mint ahogy nem vitatható az sem, hogy a felvételek céltól eltérő kezelésére nem került sor. Azzal az igénnyel készültek, hogy a szolgálatba lépett állomány szolgálatteljesítése ellenőrizhető, a szolgálatban tanúsított kötelességszegő magatartás - fegyelmi vétség vagy bűncselekmény - kiszűrhető és dokumentálható legyen. Nagy mennyiségű felvétel keletkezett, melynek a kiértékelését kellett elvégezni. A vádlottnak, mint az ... parancsnokának az ... katonai nyomozó hatóságáról és a parancsnoki nyomozás részletes szabályairól szóló 10/

1. (IV.9.) BM rendelet, valamint a büntetőeljárási törvény szabályai szerint kellett eljárni. A bűnüldözési kötelezettsége a hivatkozott jogszabály alapján egyértelműen fennállt. Nem kétséges, hogy a vádlott mind az eljárási törvényből mind a BM rendeletből reá háruló kötelezettségeknek eleget tett. A rendeletben írt jogszabályi felhatalmazás alapján a felvételek kiértékelésénél katonai ügyész segítségét vette igénybe, ezen segítséggel történt állásfoglalás abban a kérdésben, hogy mely szolgálatot ellátott személyek mely cselekményei alapozzák meg a bűncselekmény gyanúját. A jóval nagyobb számú szolgálati személy közül a pótmagánvádló és tizenegy másik személy esetében került sor a nyomozás elrendelésére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a folyamat a technikai eszközzel történő fokozott ellenőrzés elrendelésétől kezdve mindvégig részben bűnüldözési célú volt, melynek során az ... parancsnokára, mint nyomozó hatóságra háruló szabályokat betartották. Nem volt elvárható a vádlottól, hogy adatvédelmi okokból semmisítsen meg olyan feltételeket, amelyek a bűncselekmény elkövetésének bizonyítására szolgálhatnak, különösen azt követően, hogy a parancsnoki kivizsgálás során a segítségnyújtás keretében a katonai ügyész is állást foglalt ezen felvételek felhasználhatóságáról, bűncselekmény bizonyítására szolgáló alkalmasságukról. Vádlott, mint az országgyűlési őrség parancsnok a és mint a parancsnoki nyomozás lefolytatásáért felelős személy jogosult volt a pótmagánvádló szolgálatban tanúsított magatartását rögzítő felvételek kezelésére és ez mindvégig az eredeti céljának megfelelően bűnüldözési célból történt. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a vádlott valamely az adatkezelés biztonságára vonatkozó szabály betartását elmulasztotta volna. A jogszabályi felhatalmazás alapján történő katonai ügyészi segítségnyújtás nem tekintendő ilyennek. Arra jogosult személy tekintette meg a felvételeket. [17] Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor megszüntető végzésében kifejtette, hogy a vádlotti magatartásból hiányzott a haszonszerzési célzat hiszen a cél mindvégig szolgálatba beosztott állomány tevékenységének, a szolgálati kötelezettségek betartásának ellenőrzése volt. Helytállóan hivatkozott továbbá arra is, hogy a vádlott részéről semmiféle jelentős érdeksérelem okozására irányuló szándék nem állapítható meg. A szolgálatot ellátó állomány technikai eszközzel történő fokozott ellenőrzésének elrendelése, a parancsnoki kivizsgálás keretében azok értékelése, az alapos gyanút megalapozó adatokról való tudomásszerzést követően a nyomozás elrendelése, majd a büntetőeljárás lefolytatása, valamint a nyomozati szaktól a pótmagánvádló beosztásból történő felfüggesztése fele illetményének visszatartása mellett, mind a pótmagánvádló szolgálati kötelezettségeinek megtartását vagy megszegését kivizsgáló törvényes eljárás jogszabályon alapuló következménye volt. Helyes tehát az a megállapítás, hogy a vádlott bűncselekményt nem követett el, a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási elemeit nem valósította meg. Ezért vele szemben a Be.
2. §

(1)a) pontja alapján a törvényes volt a büntetőeljárás megszüntetése. [18] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának a vádlott... ellen 2 rb. hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntette miatt pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást megszüntető végzését - helyes indokai alapján helybenhagyta. [19] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. január
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró ,
3. január
4. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának végzése jogerős. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: