A határozat elvi tartalma: A pénzbüntetés és a kiutasítás egymás mellett nem szabható ki; amennyiben a pénzbüntetés alkalmazása nem kötelező, úgy a büntetés a pénzbüntetés mellőzésével törvényessé tehető. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.796/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette Terhelt: K. L. Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 24.B.V.11.141/2015/38., ítélet, tárgyalás,
- május 9., jogerő:
- augusztus
- Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette miatt K. L. terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.V.11.141/2015/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a pénzbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 11.125 (tizenegyezer-százhuszonöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 24.B.V.11.141/2015/
- számú, a terhelt távollétében meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [
- évi C. [2] [3] törvény - a továbbiakban: Btk. -
- §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre, valamint 1 év kiutasításra ítélte. Az ítélet - fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege szerint az ukrán állampolgárságú terhelt
- december 15-én aláírta a K. Kft. alapító okiratát és cégiratait, amellyel egyidejűleg a gazdasági társaság ügyvezetője lett. Az alapító okiratban a gazdaság társaság székhelyéül a B.-i ingatlan került feltüntetésre, a céget a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ezen közhiteles adatokkal bejegyezte. A terhelt ügyvezetése alatt álló cég azonban e címen soha nem működött, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytatott. II. [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség 6.B.11.682/2016/2-I. szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapítva, a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mellőzését, egyebekben pedig a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Indokai szerint az ügyben eljárt bíróság megsértette a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában foglalt azon rendelkezést, miszerint kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. A Legfőbb Ügyészség a BF.1478/2016/4-I. számú átiratában a megyei főügyészség indítványát annak indokaival egyetértve - változatlan tartalommal tartotta fenn. Az indítványra a terhelt és védője írásban nem tett észrevételt. III. [8] [9] [10] [11] [12] [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata értelmében tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be. 416. §
(1)bekezdése értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és csak az említett törvényhely a)-g) pontjában írt felülvizsgálati ok miatt vehető igénybe. A Be. 423. §
(4)bekezdés első fordulata, valamint
(5)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálat során a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt ok alapján bírálja felül. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen pedig a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, avagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A kiszabott büntetés akkor törvénysértő, ha a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés a Btk. 33. §
(1)bekezdés d), a kiutasítás pedig az i) pontja szerint egyaránt büntetési nem. A Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint a büntetések - az
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabhatóak. A hivatkozott törvényhely
(6)bekezdés b) pontja szerint azonban pénzbüntetés és kiutasítás nem szabható ki egymás mellett. Ezért törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a terhelttel szemben pénzbüntetést és kiutasítást is kiszabott; ezzel a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. A törvénysértés azonban a két, párhuzamosan alkalmazott büntetés egyikének mellőzésével kiküszöbölhető. Jelen ügyben a Btk. 33. §
(4)bekezdésének I. fordulata alapján a szabadságvesztés helyett nem csak pénzbüntetés, hanem kiutasítás is kiszabható. Másrészt a terhelt a terhére rótt bűncselekményt a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint nem haszonszerzés érdekében követte el, és arra nézve sincs adat, hogy megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik-e; ezért vele szemben - a Btk. 50. §
(2)bekezdésében írt feltételek hiányában - a pénzbüntetés alkalmazása nem kötelező. A felrótt bűncselekmény jellegére tekintettel viszont a terhelt Magyarországon való tartózkodása nemkívánatos, így a kiutasítás büntetésre való ítélése a Be. 59. §
(1)bekezdése értelmében törvényes. Ezért a Kúria a pénzbüntetés kiszabását mellőzte. [14] Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott; a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabását mellőzte. [15] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. [17] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. [16] Budapest,
- május
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ