Fkf.95/2019/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a/ pont,

(4)bekezdésében meghatározott bűncselekmény megnevezése helyesen kábítószerrel visszaélés bűntette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyház fokozatról börtön fokozatra enyhíti. Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyazonosító száma helyesen .... Indokolás [1] A Székesfehérvári Törvényszék a

1. szeptember
2. napján megtartott előkészítő ülésén vádlott neve I.r. vádlott négy társának büntetőjogi felelősségéről döntött a 7.Fk.16/2018/
3. számú ítéletében: [2] II. r. vádlott neve II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-birtoklás bűntettében (Btk. 178.§

(1)bekezdés) és 60 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munka büntetésre ítélte [3] III.r. vádlott neve III.r vádlott bűnösségét megállapította kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176.§

(1)és

(4)bekezdés) és csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószer-birtoklás vétségében (Btk. 178.§

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a/ pont), melyért halmazati büntetésül 1 évi, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Vagyonelkobzást rendelt el 70.000 forint erejéig vele szemben. [4] Fk. IV. r. vádlott neve IV.r. és vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-birtoklás bűntettében (Btk. 178.§

(1)bekezdés) és 1 évre próbára bocsátotta megállapítva, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. [5] Fk. V.r. vádlott neve V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnpártolás vétségében (Btk. 282.§

(1)bekezdés c/ pont) és csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószer-birtoklás vétségében (Btk. 178.§

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a/ pont), melyekért 1 évre próbára bocsátotta megállapítva, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. [6] Az ítélet mind a négy vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett

1. szeptember
2. napján. [7] A Székesfehérvári Törvényszék a
3. október
4. napján kihirdetett 7.Fk.32/2018/
5. számú ítéletében vádlott neve vádlott bűnösségét megállapította kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176.§

(1)és

(3)bekezdés) és kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 177.§

(1)bekezdés a/ pont,

(4)bekezdés), melyért halmazati büntetésül 5 évi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I.r. vádlottal szemben 1.244.000 Ft vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a lefoglalt kábítószerek elkobzásáról és a bűnügyi költség viseléséről. [8] Az ítélet ellen az ügyész vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést. [9] vádlott neve vádlott és védője - 3 napi gondolkodási határidő fenntartása mellett elsődlegesen hatályon kívül helyezés, másodlagosan megváltoztatás; eltérő tényállás megállapítása, részben a minősítés megváltoztatása, részbeni felmentés, mindezekkel együtt a büntetés és a vagyonelkobzás enyhítése érdekében élt jogorvoslattal. [10] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.285/2019/1-I. számú átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja az volt, hogy a Be. 137.§

(3)és

(4)bekezdéseiben írtakra figyelemmel elkésett a védő és a vádlott fellebbezése, mert az egyik

1. október 8-án, a másik 9-én érkezett a törvényszékre, holott a fellebbezési határidő utolsó napja
2. október 7.-e volt. Ezért a védelmi fellebbezések elutasítását indítványozta a Be. 588.§

(1)bekezdésére tekintettel, a Be. 597.§

(1)bekezdése alapján. Rámutatott, hogy ilyen módon a felülbírálat a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja és a Be. 590.§

(3)bekezdése szerint korlátozott, mivel csak az ügyész mértékes fellebbezését kell elbírálni. [11] Álláspontja szerint a törvényszék a büntetőeljárási szabályoknak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során beszerzett bizonyítékokat okszerűen és logikusan értékelte, s ezen tevékenységének eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségét is maradéktalanul teljesítette, amikor tényállási pontonként felsorakoztatta és elemezte a vádlott tagadását cáfoló bizonyítékokat. [12] Indítványozta az ügyész az előéleti adatok javítását, a IV., illetve V/4. és V/5. tényállási pontokban a kábítószer mennyiségek pontosítását, továbbá a vádlott terhére rótt; a Btk. 177.§

(1)bekezdés a/ pont és

(4)bekezdés szerint minősülő cselekmény megnevezésének helyesbítését, amely kábítószer-kereskedelem bűntette. [13] Az ügyész rámutatott, hogy az irányadó tényállás alapján vádlott neve vádlott bűnösségének megállapítására törvényesen került sor, a bűncselekmények minősítése az elkövetési magatartások megjelölésével együtt helytálló. A kiszabott szankciók azonban indokolatlanul enyhék. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nagyon gyakoriak és fokozott veszélyt jelentenek a társadalom fiatal tagjaira, ezért a huzamos időn keresztül, a megindult büntető eljárás hatálya alatt, fiatalkorúak részére is kábítószerterjesztő tevekénységet folytató vádlott neve vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása indokolt. [14] Az ügyész indítványozta a joghátrány súlyosítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását az általa javasolt korrekciók mellett. [15] vádlott neve vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában fenntartotta a fellebbezése irányait. A hatályon kívül helyezés iránti kérelmét eljárási jogi szabálysértésekre alapította. Álláspontja szerint a törvényszék helytelennel járt el, amikor az előkészítő ülésen ügydöntő határozatot hozott a vádlott-társakra, majd elkülönítve folytatta le az eljárást vádlott neve vonatkozásában. A volt vádlottakat tanúként hallgatta meg, de nem történt meg teljes körben a mentességi jogokra való figyelmeztetés, ennek jogszabályi alapját sem rögzíti a jegyzőkönyv. A volt terheltek megtagadták a vallomástételt III.r. vádlott neve kivételével, de az eljáró tanács elnöke nem olvasta fel a nyomozati vallomásukat, melyeket viszont értékelt az ítéletében. A bizonyítás ilyen formában nem törvényes, annak eredménye nem használható fel, a tényállás pedig a vallomások nélkül felderítetlen, mely megalapozatlanság csak az elsőfokú eljárás megismétlésével küszöbölhető ki. [16] Indítványozta a védő a megismételt eljárásban II. r. vádlott neve, IV. r. vádlott neve, V.r. vádlott neve és III.r. vádlott neve tanúkénti kihallgatását azzal, hogy nyilatkoztatni kell őket a Messenger felületen való levélváltások tartalmára és arra, hogy ismerik-e a A.A.t. [17] A védő hivatkozott a kábítószer-mennyiségek tekintetében is a teljes megalapozatlanságra, mert érvelése szerint a két különböző időpontban lefoglalt anyagok tekintetében teljesen eltérő szakértői megállapítások születtek, mely ellentmondások feloldására, továbbá a le nem foglalt drogok hatóanyag tartalmára a szakértő kirendelésre vonatkozó bizonyítási indítványt a törvényszék elutasította, de ennek okát nem adta. Kérte a megismétlés során a szakértői vizsgálat lefolytatását. [18] Másodlagosan az ítélet megváltoztatását; a védencének a kábítószer-kereskedelem vádja alól történő felmentését, ehelyett kábítószer-birtoklás bűntettének megállapítását kérte a védő, továbbá végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását és a vagyonelkobzás mellőzését, illetőleg jelentős mérséklését. [19] A védő véleménye szerint a tényállás minden pontja részleges megalapozatlanságban szenved, mert az egyes társaknak átadott mennyiségek tekintetében teljesen eltér vádlott neve vallomásától, illetve a védelem által becsatolt üzenetek tartalmától. Rámutatott, hogy II. r. vádlott neve és IV. r. vádlott neve nyomozás során történt kihallgatásakor nem volt jelen védő, amikor a védencére a terhelő vallomásokat tették, a tárgyaláson meg nem lehetett kérdéseket feltenni nekik, mivel megtagadták a vallomástételt. Kifejtette, hogy III.r. vádlott neve és V.r. vádlott neve teljes mértékig szavahihetetlennek bizonyultak. A vallomásaik valóságát úgy lehetett volna ellenőrizni, ha az elsőfokú bíróság informatikai szakértőt rendel ki a vádlott neve és volt társai között lezajlott üzenetváltások teljes kimentésére és rögzítésére, mert a nyomozás során ezek csak részlegesen váltak ismertté, melyekből félreérthető következtetéseket lehetett levonni a védence cselekvőségére. [20] vádlott neve védője - arra az esetre, ha a táblabíróság a tényállás megalapozatlanságát másodfokú bizonyítás keretében kiküszöbölhetőnek látja - kérte a volt vádlott-társak kihallgatását. [21] Végezetül a védő rámutatott, hogy az V.r. vádlott neve sérelmére megállapított kábítószerkereskedelem nem valósult meg, mivel vádlott neve pénzért nem értékesített a barátnőjének drogot, illetve nem is adott át. Csupán annyi bizonyított, hogy együtt fogyasztottak kábítószert, amely nem minősül terjesztő típusú magatartásnak. V.r. vádlott neve azért tett terhelő vallomást I.r. vádlott nevera és állította, hogy kábítószer kereskedéssel foglalkozott, mert a neki valóban pénzért árusító A.A.tól tartott. Erre vonatkozóan csatolta a vádlott neve és V.r. vádlott neve terheltek között 2017. április 16. napján és november 15. lezajlott üzenetváltásokat. [22] Mindezekre figyelemmel a védő lehetőséget látott eltérő tényállás megállapítására, a bűncselekmény enyhébb minősítésére és a joghátrány jelentős mérséklésére. [23] A Győri Ítélőtábla a Be. 600.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján megtartott fellebbezési tárgyalásán az ügyész perbeszédében az átiratában foglaltakat fenntartotta. Továbbra is elkésettnek tartotta a védelmi fellebbezéseket. Rámutatott, hogy az ítélőtábla előtt lefolytatott bizonyítás eredményeként az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljeskörűen megalapozottá vált. [24] Az elsőfokú bíróság a felülbírálatot akadályozó eljárási szabálysértést valójában nem követett el, de a tanúk nyomozati vallomásának ismertetése elmaradt, melyet a táblabíróság pótolt. [25] Az ügyész szerint a törvényszék az indokolási kötelezettségének eleget téve foglalkozott minden bizonyítékkal, ezt a tevékenységét az ítélet indokolásában be is mutatta. Mérlegeléssel kellett megállapítania a tényállást, mivel vádlott neve vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Ennek lényege az volt, hogy jóval kevesebb mennyiségben és jóval kevesebb alkalommal értékesített kábítószert a tényállásban megjelölt személyeknek. A védekezésének az iránya volt az is, hogy III.r. vádlott nevetól nem kábítószerre, hanem autójavításra kérte a pénzt, és a kábítószerre való hivatkozás csak „szivatás" volt a részéről. Ennek az állításnak azért adott hitelt III.r. vádlott neve, mert valóban köztudott volt a vádlottról, hogy kábítószert értékesít. A vádlott megnevezete A.A.ot, akitől vett kábítószert. A bíróság kihallgatta A.A.ot, ennek a kihallgatásnak azonban nemleges eredménye lett. [26] A volt vádlott-társak terhelően nyilatkoztak vádlott neve magatartására, de magukra nézve is, hiszen nagyobb mennyiség megszerzését ismerték el. [27] További bizonyítékot képeztek az igazságügyi szakértői vélemények, a Messenger üzenetek, az egyes nyomozási cselekményekről készült jegyzőkönyvek, a házkutatásról készült jelentések. A lefoglalt kábítószer tekintetében a szakértői megállapítások mérésen alapulnak, a le nem foglalt drog vonatkozásában pedig az évek óta a bírói gyakorlatban használatos BSZKI táblázat adatain, amely a fekete piaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulását mulatja be a laboratóriumi mérések nyomán egy-egy adott éven. Az elfogyasztott kábítószer hatóanyag-tartalma meghatározásához tehát nem szükséges újabb szakértőt igénybe venni. [28] Az ügyész rámutatott, hogy a kiszabott büntetés a különös részi törvényi minimumban került megállapításra, de az irányadó tételkeret középmértéke 15 év, melynek az elsőfokú bíróság a harmadát sem alkalmazta, holott a súlyosító körülmények ennél magasabb büntetést indokolnak. Súlyosító körülmény, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények fokozott veszélyt jelentenek a társadalomra és újabb bűncselekményeket generálnak, továbbá a vádlottal szemben büntetőeljárás volt folyamatban, amikor ezen bűncselekményeket elkövette, sőt kétszer is összeütközésbe került a törvénnyel. [29] Nagyobb vagyonelkobzásnak is helye lenne, mivel adat merült fel arra, hogy több vásárló volt, illetve magasabb árakon kereskedett a vádlott. Az ítéletben szereplő vagyonelkobzás minimalizált összege teljes mértékben megalapozott. [30] Összefoglalva indítványozta az ügyész, hogy az ítélőtábla változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét; vádlott neve vádlott szabadságvesztésének és mellékbüntetésének a tartamát emelje fel, az egyik bűncselekmény megnevezését pontosítsa, a tényállásban az indítványozott kiegészítést, pontosítást végezze el, ezt követően hagyja helyben az ítéletet. [31] A vádlott védője a többirányú fellebbezését és annak indokait változatlanul fenntartotta, illetve a lefolytatott bizonyításre figyelemmel kiegészítette. [32] Előadta, hogy

1. decemberében indult az eljárás, amikor közúti ellenőrzés keretében kábítószert találtak a kocsijában. A védence elismerő nyilatkozatot tett és úgy nyilatkozott, hogy a lefoglalt kábítószer az ő tulajdonát képezi. V.r. vádlott neve szintén így nyilatkozott. A
2. márciusi kihallgatásáig I.r. vádlott nevenak nem volt védője, ekkor lépett be az eljárásba. Védence az utolsó kihallgatását követően nem tudott érdemi nyilatkozatot tenni azzal a súlyos bűncselekménnyel kapcsolatosan, amit ezt követően közöltek vele, a többi terhelt vallomása alapján. Az előkészítő ülésen tudott vádlott neve érdemben védekezni, amikor tagadta a kábítószerrel való kereskedést. A társai azonban mindent elismertek a vádirat szerint, rájuk ügydöntő határozat született és a tárgyaláson már nem tettek vallomást. Nem volt mód tisztázni az ellentmondásokat, illetve magyarázatot kérni, hogy ki és milyen motiváció hatására nyilatkozott vádlott neve terhére. A vádlott tekintetében egyedül III.r. vádlott neve nyilatkozott tanúként, újra visszatérve az eredeti vallomásához, miszerint nem követett el bűncselekményt, csupán az ügyvédje tanácsára tett beismerő nyilatkozatot. A tanúvallomásában kifejtette, hogy tudta pontosan, mire ad kölcsönt I.r. vádlott nevenak. Ezt kellett volna az elsőfokú bíróságnak elfogadnia, megtámogatva azon üzenetekkel, amelyek alapján tisztában volt a tanú a kölcsön adott 60 ezer forint céljával. [33] Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a vádlott-társak terhelő vallomásaira és az üzenetváltásokra hivatkozott. Vannak olyan tényállások, ahol nincs terhelő vallomás, csak az üzenetek alapozzák meg a bűnösség megállapítását. Védence és III.r. vádlott neve között van egy üzenetváltás, amelyen az ítélet V/
3. pontja alapszik, miszerint III.r. vádlott neve
4. április 14.-ét megelőző héten 400 db ecstasy tablettát vásárolt I.r. vádlott nevetól. Erre tett érdemi nyilatkozatot védence, hogy azért történt meg az üzenetváltás, hogy kölcsön tudjon kapni III.r. vádlott nevetől és igazolni tudja a kellő tőke meglétét, annak visszaadására. Ha életszerű lett volna a 400 db ecstasy tabletta értékesítése, akkor rövid időn belül miért kért kölcsön további 60.000 Ft-ot III.r. vádlott nevetől a vádlott? Csatolták a Messenger üzeneteket, amelyek a védence szavahihetőségét támasztják alá. Nem megalapozott tehát a kábítószer mennyiség vonatkozásában a tényállás. Ha 400 db ecstasy tabletta eladása nem bizonyított, akkor a vádlott terhére nem állapítható meg a jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem, csupán az alapeset. [34] Kérte a védő, hogy érvelését osztva eltérő tényállást állapítson meg az ítélőtábla, vegye figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyeket csatoltak és az enyhébb minősítésű bűncselekményben mondja ki bűnösnek I.r. vádlott nevet. Ha nem osztaná az ítélőtábla ezt az álláspontot, akkor harmadlagosan azt kérte, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásával a büntetést tovább mérsékelje a másodfokú bíróság. Védence büntetlen előéletű személy volt az eljárás megindulásakor, tönkrement az élete, a szülei elváltak, ezért nyúlt újra kábítószerhez.
5. májusát követően már nem folytatott bűnös tevékenységet, azóta is dolgozik, egyedülálló édesanyját támogatja. [35] vádlott neve vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által elmondottakhoz. [36] Az ítélőtábla nem osztotta az ügyész álláspontját, miszerint a védő fellebbezése elkésettnek tekintendő. Az iratokból megállapítható, hogy a
6. október
7. napján - csütörtökön történt ítélethirdetést követően a vádlott és védő 3 nap gondolkodási időt tarott fenn a nyilatkozattételre. Védő neve meghatalmazott védő fellebbezése
8. október
9. napján, kedden érkezett a törvényszékhez elektronikus úton, míg vádlott neve vádlotté október
10. napján, postán (7.Fk.32/2018/
11. és
12. számú utóirat). A Be. 582.§

(1)bekezdése, illetve a Be. 137.§

(3)-

(4)bekezdése értelmében a kihirdetést követően 3 munkanap áll rendelkezésre a jogorvoslati nyilatkozat megtételéhez. A munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik; vagyis az ítélet kihirdetésének napja. Jelen ügyben a törvény szerint nyitva álló határidő október

1. napján, kedden járt le. Ebből az következik, hogy a védő a fellebbezését határidőben - a
2. munkanapon - nyújtotta be, viszont a vádlott önálló jogorvoslati kérelme egy nappal elkésett. [37] A kifejtettek okán a táblabíróság a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárással együtt, teljeskörűen felülvizsgálta a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdés értelmében, tekintettel arra, hogy a védelmi fellebbezés a tényállás megállapítását, a bűnösségre vont következtetést és a minősítést egyaránt támadta. [38] A fentiek szerinti felülbírálat eredményképpen sem a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést, sem a védelmi jogorvoslatot nem találta alaposnak, az alábbiak szerint. [39] Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendtartási szabályoknak megfelelően folytatta le, bizonyítási tevékenysége során olyan abszolút hatályon kívül helyezést eredményező hibát nem vétett, mely a felülbírálatot akadályozta volna. [40] A Fejér Megyei Főügyészség vádja

1. április
2. napján érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre, még az
3. évi XIX. törvény (régi Be.) hatálya alatt. Az előkészítő ülés időpontját
4. július 17-én, már a
5. évi C. törvény (hatályos Be.)
6. július
7. napján történt hatályba lépését követően tűzte ki a tanács elnöke,
8. szeptember
9. napjára, amikor - a bűnösségét a vádiratban írtak szerint maradéktalanul elismerő - négy vádlott tekintetében az eljárást ügydöntő határozattal, jogerősen befejezte [41] vádlott neve vádlott a bűnösségét csak a kábítószer-birtoklásban, illetve csekély mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem tekintetében ismerte el, ezért az ő vonatkozásában az elsőfokú bíróság az eljárást elkülönítette és a tárgyalást nyomban kitűzte
10. október
11. napjára (7.Fk.16/2018/
12. számú jkv.
13. oldal). [42] Az első tárgyaláson a törvényszék kihallgatta vádlott neve vádlottat, aki részletes - írásban is csatolt - vallomást tett, melyben előadta, hogy II. r. vádlott nevenak és IV.r. vádlott nevenak mindössze 4-5 alkalommal adott el kábítószert, III.r. vádlott nevetól gépkocsijavításra kért kölcsön 60 ezer forintot, V. r. vádlott neveval pedig csupán közösen fogyasztotta a drogot, pénzért nem értékesített számára. Elismerte az V. r. vádlott nevenál, a gépkocsiban megtalált kábítószer birtoklását. A tanács elnöke elétárta a nyomozati vallomását, miszerint egy velencei illetékességű „..." nevű személytől szerezte be a kábítószert, melyre úgy nyilatkozott, hogy valójában A.A. volt a beszerzési forrása, de ettől a személytől tart, azért jelölt meg mást (7.Fk.32/2018/
14. számú jkv. 3-
15. oldal). [43] A bíróság tanúként idézte a volt vádlott-társakat; II. r. vádlott nevet, fk. IV.r. vádlott nevet és fk. V. r. vádlott nevet, akiket részletesen kioktatott a Be. 172.§

(1)bekezdés b/ pont bc/ alpontjában írtak szerint arra, hogy a vallomástételt megtagadhatja, aki az ügyben terhelt volt és a kérdéses bűncselekmény miatt a büntetőjogi felelősségét jogerősen elbírálták. A figyelmeztetés jogszabályi helyét a jegyzőkönyvben ugyan nem tüntette fel az elsőfokú bíróság, ami nem is kötelező a Be. 176-177.§-ok szabályai szerint, azonban a mentességi jogra való kioktatás tartalmában megfelelt ezeknek az előírásoknak (3. jkv. 5-6. oldal). A volt II., IV. és V.r. vádlottak éltek a mentességi jogukkal és tanúként nem tettek vallomást. Az eljáró tanács elnöke - a jegyzőkönyv szerint - nem olvasta fel a nyomozás során, tanúként, illetve gyanúsítottként tett vallomásaikat a Be. 177.§

(4)és

(5)bekezdésében írt lehetőség alapján. [44] A bíróság kihallgatta még id. C.C.t, aki elmondta, hogy fk. V.r. vádlott neve

1. és
2. között a fia barátnője volt, így naponta találkoztak, hol náluk, hol a lány családjánál (
3. sz. jkv.
4. oldal, második bekezdés). A bíróság a tárgyalást
5. november
6. napjára elnapolta, melyre megidézte III.r. vádlott neveot és A.A.ot tanúként. III.r. vádlott neve számára írásbeli tanúvallomás megtételét is engedélyezte azzal, hogy azt email formájában is beküldheti a törvényszéknek. A tanú - élve a felhívásban megjelölt mentességi jogával emailben jelezte, hogy nem kíván vallomást tenni (
7. és
8. számú utóiratok). Az ügyész csatolta a nyomozóhatóság által megküldött; vádlott neve vádlott és III.r. vádlott neve között
9. október
10. és október
11. között zajlott Messenger üzenetváltások szövegét is, melyből azt derült ki, hogy a terhelt igyekezett befolyásolni a kihallgatandó tanú nyilatkozatát (
12. szám alatti utóiratok). [45] Az ügyész által bemutatott iratok tartalmára a vádlott a következő tárgyaláson nem nyilatkozott, a tanúk pedig nem jelentek meg, ezért az elsőfokú bíróság
13. január
14. napján tartott tárgyalást, melyen vádlott neve elé tárta a III.r. vádlott nevedal
15. december
16. napján folytatott Facebook-üzenetváltás tartalmát. A bíróság észlelte, hogy a volt IV.r. vádlott írásbeli tanúvallomása email formájában nem felelt meg az elektronikus kapcsolat-tartás szabályainak, ezért a felhívást korrigálta (
17. számú jkv.). A felhívás szövege tartalmában a hatályos Be. szabályainak megfelelt, de adminisztrációs hiba folytán a régi Be. szerinti jogszabályi hely került feltüntetésre (
18. számú utóirat). [46] A
19. március
20. napján tartott tárgyaláson a törvényszék kihallgatta A.A. tanút, aki szabályos figyelmeztetést követően - azt vallotta, hogy I.r. vádlott neveval, II. r. vádlott neveval és V. r. vádlott neveval volt kapcsolata, IV. r. vádlott neve nevét hallotta, de III.r. vádlott neveot nem ismeri. Egyikőjükkel sem fogyasztott közösen drogot és nem is adott el nekik (
21. számú jkv. 5-
22. oldal). [47] A
23. július
24. napján tarott tárgyaláson az elsőfokú bíróság kihallgatta tanúként III.r. vádlott neveot, aki nem élt a mentességével és azt állította a korábbi beismerésétől eltérve, miszerint nem vásárolt drogot I.r. vádlott nevetól. A felolvasott Messenger üzenetek tartalmára, továbbá a nyomozati vallomásának eltérő részeire úgy nyilatkozott, hogy nem nagyon emlékszik, mire adott pénzt a vádlottnak, de utóbb vádlott neve megmondta, hogy az gépkocsijavításra kellett neki (24-es jkv.
25. oldal). A törvényszék ismertette a nyomozati irat releváns részeit; a rendőri jelentéseket, a házkutatási és lefoglalási jegyzőkönyveket, a vegyész - és toxikológiai szakértői véleményeket, a telefonos adat-tartalmakat, a kifényképezett Messenger üzeneteket, a volt vádlott-társakkal folytatott valamennyi beszélgetés tartalmát, majd elnapolta a tárgyalást. [48] A
26. szeptember
27. napján tartott utolsó tárgyalási napon ismertette és az ügyész indítványára - az üzenteket ismertetésének tényét rögzítve - kijavította az előző jegyzőkönyvet, a bizonyítási eljárást befejezte és a perbeszédeket követően
28. október
29. napján ügydöntő határozatot hozott. [49] A törvényszék tehát valamennyi bizonyítékot feltárta, ami az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez nélkülözhetetlen volt. További bizonyításra nem volt szüksége, melynek indokát is adta az ítéletében, a felhasznált bizonyítékok mérlegelése körében. [50] A fentiek szerint megállapítható relatív hatályú perrendi hibaként a mentességi jogukkal élő volt vádlottak nyomozati vallomásai felolvasásának elmaradása, de legalábbis az, hogy ennek megtörténtét a jegyzőkönyv nem tartalmazza. Ez a bizonyítás törvényességét annyiban befolyásolta, hogy a tárgyalás anyagává nem tett nyilatkozatokat az elsőfokú bíróság az ítélete alapjául nem használhatta volna fel. Ez azonban csak részleges megalapozatlanságot eredményezett, melyet a másodfokú bíróság akként küszöbölt ki, hogy a Be. 594.§

(1)bekezdés I. fordulata értelmében bizonyítást vett fel és ismertette a nyomozás során tett tanú- és gyanúsítotti vallomásokat a Be. 527.§

(2)bekezdés b/ pontja szerint, figyelemmel a Be. 177.§

(4)és

(5)bekezdésben írtakra. [51] Az ítélőtábla nem osztotta a védő azon álláspontját, miszerint a terhelt védekezési joga csorbult azáltal, hogy nem volt mód kérdéseket feltenni a volt vádlott-társaknak, mert az előkészítő ülésen (szerinte szabálytalanul) történt elkülönítés, illetve befejezés folytán a továbbiakban csak mentességi joggal rendelkező tanúként vettek részt a bizonyításban. Egyrészt, az előkészítő ülés törvényessége jelen ügyben nem vizsgálható figyelemmel arra, hogy vádlott neve vádlott tekintetében - elkülönítés és új számra iktatás után - tárgyaláson folytatta le a bizonyítási eljárást az elsőfokú bíróság. Másrészt, a volt vádlottak nem alanyai a felülbírálatnak, hiszen az ő cselekvőségük tekintetében másik eljárásban született jogerős ítélet. Harmadrészt, a Be. 179.§

(1)bekezdés II. fordulatában írtakból következik, hogy a vallomást törvényesen megtagadó tanúhoz kérdés sem intézhető, csupán abban a tárgykörben, ami a személyazonosságát, a vallomástétel akadályait, továbbá az ügyben való érdekeltségét érinti. Negyedrészt, a mentességi jogával nem élő III.r. vádlott neve tanúhoz a védelem a kérdéseit feltehette, majd ismertetésre kerültek számára a csatolt üzenetváltások is, melyekre - a védő indítványainak megfelelően - nyilatkoztatta őt az elsőfokú bíróság. [52] Azzal sem tudott az ítélőtábla egyetérteni, miszerint a törvényszék nem teljesítette maradéktalanul az indokolási kötelezettségét. Az ítélet 6-

1. oldala tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság számba vette a terhelt - szóban és írásban tett - vallomásait, azokat egymással és az egyéb bizonyítékokkal részletesen egybevetette. Értékelte tényállási pontonként a volt terheltek nyomozati nyilatkozatait, az üzenetváltások anyagát, A.A. és id. C.C. tanúk előadását, valamint a szakértői véleményeket a kábítószer-hatóanyagtartalom tekintetében, továbbá az egyéb releváns iratok adatait. Ekként magyarázatát adta, hogy mely bizonyítékot miért fogadott vagy vetett el. [53] vádlott neve vádlott védekezésével szemben számos bizonyíték áll rendelkezésre. Nem csupán az ügyben terheltként bevont más személyek terhelő vallomásai, hanem a Messenger beszélgetések kimentett tartalma, a hozzájuk csatolt fényképmelléklet, továbbá azok a rendőri jelentések, melyek egyrészt a vádlott kétszeri elfogásáról, másrészt a lakásán, tartózkodási helyén történő házkutatások kapcsán keletkeztek. Ellene szóltak a lefoglalási jegyzőkönyvek és a szakértői vélemények is. [54] A nyomozóhatóság vádlott neve vádlott mobiltelefonjából kimentett olyan fényképeket, amelyeken olyan különböző fajtájú kábítószerek vannak lefotózva, amely kábítószerfajták szerepelnek a Messenger beszélgetésekben is. Itt vannak különböző színű és formájú tabletták, por halmazállapotú és kristályos anyag is - melyre egyébként IV. r. vádlott neve vallomása utal -, továbbá van olyan felvétel, amin a vádlott barátnője, fk. V.r. vádlott neve kábítószert fogyaszt (nyom. irat 123-
2. oldal). Ezek a képek arra engednek következtetni, hogy a vádlott a forgalmazás során a vevőinek megmutatta, milyen típusú drogokat tart tud beszerezni. [55] A nyomozati irat 101-
3. oldalán olvasható üzenetek alapján pedig egyértelmű, hogy vádlott neve vádlott jóval több személynek és sokkal több esetben értékesített kábítószert, mint amennyi jelen ügyben a vád tárgyát képezte. [56] Az I. tényállási pontban - II. r. vádlott neve egykori vádlott vonatkozásában - a vádlott részbeni beismerő vallomást tett, melyben elmondta, hogy 4-5 alkalommal adott el kábítószert, és ebből marihuánát csak egy alkalommal értékesített. A vallomásában arra is kitért, hogy II. r. vádlott neve szintén értékesített neki drogot. II. r. vádlott nevet először tanúként, aztán gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság. Saját maga fogyasztását elismerte, továbbá terhelő vallomást tett I.r. vádlott nevera, melyben elmondta, hogy fk. IV.r. vádlott neven keresztül kb. 2 éve ismeri I.r. vádlott nevet, kifejezetten úgy, mint akitől lehet kábítószert venni. Mintegy 40-50 alkalommal vásárolt tőle általában füvet, de speedet és extasyt is (nyomozati irat 223-
4. és
5. oldal). Ezzel a beismerő vallomással II. r. vádlott neve önmagát olyan bűncselekménnyel terhelte, amely az esetében a vádhalasztást vagy az eljárás felfüggesztését már nem tette lehetővé. Olyan mennyiségű kábítószer megszerzését ismerte be, ami már alapeseti mennyiség volt, ami miatt vele szemben már elterelésre nem kerülhetett sor. [57] A vádlott neve vádlott és II. r. vádlott neve között kábítószeres ügyleteket alátámasztják azok a Messenger beszélgetések is, amelyekből kitűnik, hogy rendszeres kapcsolatuk volt. A beszélgetésekben a vádlott neve által értékesített kábítószereket nem az eredeti nevükön, hanem egyfajta rejtjeles néven - pl. „saláta" és „girosz" - nevezték meg a vádlottak, az is kiderül, hogy vádlott neve vádlott II. r. vádlott nevenak értékesített kábítószert, mert a következő eladási alkalmat „jön következő disznóvágás" kifejezéssel jelezte (nyom. irat
6. oldal). Már maga az, ahogy vádlott neve elmentette II. r. vádlott neve nevét a telefonjába „II.r. vádlott neve fű" néven, arra utal, hogy többnyire marihuánát vett tőle. [58] A II. tényállási pont vonatkozásában vádlott neve vádlott abban ismerte be a cselekvőségét, hogy külön kapcsolata fk. IV.r. vádlott neveval nem volt, hanem neki 4-5 alkalommal II. r. vádlott neven keresztül adott el neki kábítószert. II. r. vádlott nevenak úgy adta át ezen esetekben a kábítószert, hogy tudta, miszerint azt IV.r. vádlott nevenak fogja értékesíteni. [59] Ezzel szemben IV. r. vádlott neve már az első gyanúsítotti kihallgatásán részletes beismerő vallomást tett, amivel ő is alapeseti mennyiség megszerzését tárta fel. Rendszeres kapcsolatról számolt be, amelynek során legalább 50 alkalommal többféle kábítószert vásárolt a vádlottól. Arra is kitért, hogy a minimális eladási ár 2.500,- Ft volt, bármilyen fajtájú kábítószer esetén. Ha nagyobb mennyiséget vásároltak extasyból, akkor ebből az árból vádlott neve engedett és 2.000 forintért adott egy tablettát. IV. r. vádlott neve alátámasztotta II.r. vádlott neve azon nyilatkozatát, hogy ő volt az, aki hamarabb kapcsolatba lépett I.r. vádlott neveval, és II. r. vádlott nevet ő hozta össze I.r. vádlott neveval (nyom. irat
7. oldal). [60] A III. tényállási pontban III.r. vádlott nevenak a 60.000,- Ft kábítószer vásárlás céljára történő átadását vádlott neve vádlott tagadta. Azt állította - ellentétben a III.r. vádlott neve által előadottakkal - hogy értékesített a barátjának kábítószert néhány alkalommal, azonban a 60.000,- Ft nem arra szolgált, hogy ő azon kábítószert vásároljon, és a megvásárolt kábítószer eladásából befolyó pénzből uzsorakamatot fizessen meg III.r. vádlott nevenak, hanem ezt a pénzt autójavíttatásra kérte kölcsön. [61] III.r. vádlott neve a tárgyaláson, az ellentétes tartalmú üzenetváltások elébe tárása után ezt a vallomást megerősítette abban, hogy vádlott neve utóbb közölte vele, miszerint nem kábítószerre kellett ez a pénz, hanem az autó megjavítására. Igaz, vádlott neve édesapja megerősítette azt, hogy valóban volt ebben az időszakban autójavíttatás, és ennek a költségét a vádlottnak meg kellett fizetnie, de nyilvánvalóan nem erről a 60.000,- Ft-ról volt szó az üzenetváltásokban. [62] A
8. április 12-i beszélgetésben vádlott neve vádlott egyértelműen azt mondja III.r. vádlott nevenak, hogy „50 gurulóra és 70-et adok vissza. Nagy szívesség lenne". „Tuti, hogy vissza tudom adni vasárnapig, de lehet, hogy szombaton is." Utána egyeztetnek, hogy kinél hagyja, hová vigye, hogyan adja át. Később megismétli vádlott neve, hogy „70-et adok vissza". III.r. vádlott neve azt mondja, hogy „tudnál-e nekem hozni 2 girit is", „Igen" válaszolja vádlott neve, nyilvánvalóan utalva a speedre, amit így neveztek maguk között. Majd egyeztetnek, hogy „Marcinak" adja oda. Ezt követően azt is kiköti vádlott neve, hogy „ha Anna velem lesz, el ne szóld magad" - ami arra utal, hogy ha egy egyszerű gépjárműjavíttatási kölcsönről lenne szó, akkor nem kellene titkolni a barátnő elől. A későbbiekben vádlott neve vádlott közli III.r. vádlott neve al, hogy „már el is ment 30 guriga", majd mondja, hogy „ezért vendégem vagy egy gurulóra". [63] A következő beszélgetésekben arról tájékoztatja vádlott neve vádlott III.r. vádlott neveot, hogy 200 ezer forintot kapott, amiből vennie kell „100 girit és 200 gurulót." Ezek után - a kölcsönadott összeg kapcsán - elmondja, hogy összesen „50 eddig egyhétbe", ami azt jelenti, hogy 50 db tablettát vett 1.700,- Ft-ért, és „ha mind elmenne, akkor 233 kilo lenne", vagyis a tőke már megvolt, a többi meg az eladás utáni haszon. [64] vádlott neve az április 14-i beszélgetésben már azt mondja, hogy „megint kell vennem 50 gurulot, elment már 200, 150 egybe, külön". Utána azt írja, hogy megint vennie kell, mert elfogyott, „elment már 400". [65] Ezek az üzenetváltások összefüggésükben teljesen megcáfolják a vádlott védekezését és III.r. vádlott neve megváltoztatott tárgyalási vallomását is, amelynek előzményeként napvilágra került az a
9. október végi üzenetváltás, amiben a vádlott instrukciókat adott a barátjának, hogy milyen választ adjon a kölcsönadott pénz céljára a bíróság felhívására adandó írásbeli tanúvallomásában. [66] A védelem által csatolt
10. április
11. napján fk. V. r. vádlott nevenak írott üzenet, amely szerint a vádlott csak „szivatásból" írta III.r. vádlott nevenak, hogy eladott „50 gurulót meg 200-at, 150-et egyben", nem gyengíti a fent ismertetett beszélgetések valóság tartalmát. Mivel vádlott neve a barátját is arra kérte, hogy V. r. vádlott nevenak nem mondjon semmit a kettejük üzletéről, érthető a titkolózása, illetve a félrevezető magyarázat a kölcsönkapott pénz célját tekintve (Fkf.II.95/2019/
12. számú utóirat melléklete). [67] A IV. tényállási pontban vádlott neve a tárgyaláson már nem vitatta az alapeseti mennyiségű kábítószer birtoklását, amelyet a gépkocsi kesztyűtartójából fk. V.r. vádlott neve a táskájába rejtett a terhelt kérésre. Mivel a fiatalok kétévig együtt jártak, vádlott neve pontosan tisztában volt a barátnője életkorával, vagyis, hogy a
13. életévét be nem töltött személynek ad kábítószert, illetve vele fogyaszt közösen drogot, ahogyan ezt a vádlott elismerte, de a nyomozati irat egyik fotóján is látszik. [68] Az már önmagában is kimeríti a vádlott terhére rótt bűncselekményt, melynek nem tényállási eleme a pénzért történő értékesítés, hanem elegendő, ha a felnőttkorú a 18 év alattinak kábítószert kínál vagy átad, akár azért, hogy elfogyassza, akár ezért, hogy közösen fogyasszák azt el. [69] vádlott neve védekezésével szemben fk. V.r. vádlott neve egyértelműen terhelő vallomást tett a nyomozás során, mely szerint többször is vásárolt tőle pénzért. vádlott neve azt mondta az V. r. vádlott neveval folytatott egyik üzenetváltásban, hogy „na, 1650-ben kapom a bulit. A. meg te kapod beszerzésen. Ne mondd senkinek, hogy ennyi, másnak 2,5." Egyrészt itt is visszaköszön a IV. r. vádlott neve és II. r. vádlott neve vallomásában szereplő 2.500,- Ft-os vételár, másrészt a beszerzési árra utal vádlott neve, amelyért eladja V. r. vádlott nevenak és egy A.nevű személynek az általa megszerzett kábítószert. [70] Fk. V.r. vádlott neve a nyomozás során azt is elmondta, hogy azokat a
14. december
15. napi akció során a nyomozóhatóság által fellelt és lefoglalt kábítószereket, D.településen az A.-ban vásárolta vádlott neve, illetve másik alkalommal is ugyanezen a helyszínen vásárolt. Ez a kijelentés cáfolja vádlott neve tárgyalási szakban csatolt írásbeli vallomását, miszerint mindig A.A. E.települlési lakostól szerezte be a drogot, illetve hozzá közvetítette ki vevőként II. r. vádlott nevet és IV.r. vádlott nevet, mely magatartás önállóan is a kábítószer-kereskedelem egyik részcselekménye. [71] A védelem által bemutatott
16. november
17. napján váltott üzenet, miszerint V.r. vádlott neve nem merte a rendőrségen megemlíteni beszerzési forrásként A.A. személyét, csupán annyit bizonyít, hogy esetlegesen tőle is vásárolt vagy vásároltak drogot I.r. vádlott neveval (Fkf.II.95/2019/
18. számú utóirat melléklete). [72] Az V. tényállási pontban a I.r. vádlott nevetól
19. december
20. napján, majd
21. május
22. napján lefoglalt kábítószerek vonatkozásában a nyomozati iratok 57-
23. és
24. oldalán található vegyész-szakértői vélemények mérés alapján határozták meg a hatóanyag-tartalmat, amely a minősítés alapját képezi. Megjegyzendő, hogy az első lefoglaláskor nemcsak az extasy tabletták és a kocsonyás állagú speed por feltalálására került sor, hanem
25. darab simító záras zacskót is faltaláltak, ami egyértelműen az eladáshoz való kiadagoláshoz szolgál eszközül (nyom. irat
26. oldal). [73] A II. r. vádlott neve, fk. IV. r. vádlott neve, fk. V.r. vádlott neve vonatkozásában értékesített kábítószerek mennyiségének és hatóanyag-tartalmának meghatározását tartalmazza a nyomozati irat 281-
27. oldalon elfekvő rendőri jelentés, melynek adatai a Messenger beszélgetéseken, a terhelti vallomásokon, továbbá a bírói gyakorlatban használatos BSZKI táblázat adatain alapszanak. A Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet a fekete piaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulását mulatja be az évről évre frissített táblázatában, a laboratóriumi mérések nyomán egy-egy adott éven. Ezek az adatok mindig átlagos hatóanyag-tartalmat jelölnek, amely jóval kedvezőbb megítélést eredményez, mint a konkrét méréssel megállapított esetekben, ahogyan ez jelen ügyben is megfigyelhető az azonos típusú bevizsgált, illetve le nem foglalt kábítószerek esetében. A meg nem lévő kábítószer tekintetében tehát további szakértői bizonyításnak nincsen helye. [74] A Messenger beszélgetések tekintetében sem volt szükség informatikai szakértő bevonására, mivel a terheltek egymás közötti drogos kapcsolatát érintő üzenetváltások kimentése és vizsgálata megtörtént, az egyéb - magánjellegű - tartalmaknak pedig vádlott neve büntetőjogilag értékelendő cselekvősége szempontjából nincsen relevanciája. [75] A kifejtettekből következik, hogy a bizonyítási anyag teljes és a tényállás is megállapítható belőle. Ezért az ítélőtábla nem látott indokot a védelem által indítványozott további bizonyítás felvételére. [76] Tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári Törvényszék a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, a bizonyítékokat megfelelően mérlegelte, a másodfokú eljárásban nincs perjogi lehetőség arra, hogy az azonos szempont szerint értékelt bizonyítékokat a táblabíróság felül mérlegelje. Ily módon a felmentésre, illetve eltérő minősítés megállapítására irányuló védelmi fellebbezés nem foghatott helyt. [77] Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az ítélőtábla a Be.
28. §

(1)bekezdés a/ és b/ pontjára figyelemmel az iratok tartalma, illetve a bizonyítás alapján azzal pontosítja, hogy: [78] az ítélet

1. oldalán a személyi részben rögzített előéleti adatok közül a Székesfehérvári Járásbíróság 1.B.807/2017/
2. számú ítélete 2018 március
3. napján emelkedett jogerőre, a bűncselekmények elkövetési ideje
4. április
5. és július
6. napja közé esik. [79] A Székesfehérvári Járásbíróság 8.B.452/2018/
7. számú határozatával elbírált ittas járművezetés vétségét a terhelt
8. április
9. napján valósította meg. [80] Mellőzendő a
10. oldal
11. bekezdése, amely II. r. vádlott neve cselekvőségét érinti, aki nem volt jelen ügy alanya. [81] A
12. oldal második bekezdésében írott dátum helyesen
13. április
14. napja. [82] A
15. oldal utolsó előtti bekezdésének utolsó sorában a lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának 8,1 %-a volt. [83] Az
16. oldal
17. bekezdésében rögzítendő, hogy a vádlott neve lakásán tartott házkutatás
18. május
19. napján volt. [84] Az
20. oldal
21. bekezdésében rögzíteni kell, hogy vádlott neve vádlott összesen 622 adag kábítószert értékesített, minimálisan 2.000 Ft/adag áron, melyből legkevesebb 1.244.000 forint bevétele származott. [85] Az
22. oldal
23. bekezdésében a vádlott által értékesített kábítószerek összes hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 140,52 %-a volt. [86] Ily módon a tényállás teljes mértékig megalapozott, ezért az ítélőtábla a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint ennek alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet. [87] A törvényszék a megalapozott tényállás nyomán okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, a bűncselekmények minősítése is törvényes azzal, hogy a fk. V.r. vádlott neve sérelmére megvalósult és a Btk. 177.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő bűncselekmény helyes megnevezése bűntett. [88] A törvényszék a jogi minősítés indokolása körében helyesen fejtette ki, hogy a kábítószerkereskedelem több részcselekményből áll. Ezek a magatartások - amelyeket vádlott neve vádlott maradéktalanul kifejtett - a kábítószer és a csomagoló anyagok beszerzése, készletezése, porciózása, a vevőkkel vele való kapcsolattartás, a beszerzési forrás és a vevők közötti közvetítés, az árak meghatározása, a szállítás, a megrendelőnek pénzösszeg ellenében való átadás; vagyis a tényleges értékesítés (1/2007. BJE III. pontja). [89] Az ítélőtáblának meg kellett vizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama megfelel-e a Btk. 79.§-ában rögzített büntetési céloknak. [90] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nagyobb részben helyesen sorolta fel a vádlott javára és terhére szolgáló bűnösségi körülményeket. [91] Nem enyhítő körülmény azonban a részbeni beismerő vallomás, ha az nem a vád tárgyává tett bűncselekmény tekintetében történt. A terhelt ellen ugyanis kereskedelmi típusú magatartás miatt emelt vádat az ügyészség, és ő tagadta e bűncselekmény megvalósítását, csupán a fogyasztás (birtoklás) tárgyában tett beismerő vallomást, amely beleolvad a súlyosabban büntetendő kereskedésbe. [92] Nem értékelhető súlyosító körülményként a kábítószer-kereskedelem gyakorisága, mivel erre a tényre statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre az adott régióban, illetve ilyen irányú bizonyítás nem volt. [93] A nagyobb számú enyhítő körülmény alapján nem osztotta az ítélőtábla azt az ügyészi álláspontot, miszerint a büntetési tétel igen magas volta; 5 évtől 20 évig, illetőleg életfogytig terjedő szabadságvesztés miatt - melynek a halmazat miatt 15 év a középmértéke - a bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlya nem áll arányban az elsőfokú bíróság által meghatározott joghátránnyal. [94] E körben arra a következtetésre jutott, hogy a fiatal felnőtt vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által a büntetési tételkeret törvényi minimumában meghatározott - a Btk. 81.§

(2)bekezdése szerint halmazati büntetésként kiszabott - szabadságvesztés büntetés elegendő, ugyanakkor szükséges is, ezért sem jelentős enyhítésre, sem súlyosításra törvényes ok nem mutatkozik, kismértékű változtatásnak pedig nincsen helye (16/

1. BK vélemény
2. pont). [95] A terhelt életkorára, az időmúlásra és az elkövetés óta rendeződni látszó személyi körülményeire figyelemmel a másodfokú bíróság nem látta akadályát, hogy a fegyház fokozat helyett a Btk. 35.§

(2)bekezdése értelmében eggyel enyhébb, azaz börtön fokozatban rendelje végrehajtani a kiszabott szabadságvesztés büntetést. [96] A vádlott cselekményei, azok közegészséget károsító jellege folytán kiemelkedően veszélyes a társadalomra, ezért méltatlanná vált a közügyekben való részvételre. Ily módon a szabadságvesztés büntetéseket meghaladó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szükséges és indokolt vele szemben a Btk. 61.§

(1)bekezdés és a 62.§

(1)bekezdés alapján. [97] A kereskedésből hasznot realizált vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás törvényes és megalapozott, a jogi indokolás is csupán a védelmi kérelemre figyelemmel egészítendő ki. [98] A 1/2008 BJE szabályaira figyelemmel a kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől (tekintve, hogy a kábítószer megszerzése is büntetendő), illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével (előállításával) összefüggő kiadásokkal. [99] A lefoglalt kábítószerek értéke ugyanakkor nem lehet a vagyonelkobzás tárgya, mivel az forgalomba nem került és a feketepiacon történt beszerzési árának elvonása kétszeres értékelés lenne a 69/2008. számú BK vélemény alapján. [100] A vagyonelkobzás mértékét az ítélőtábla ahhoz igazította, hogy az eladási ár minimálisan 2.000 Ft volt bármely típusú kábítószer adagja tekintetében és a tényállásban írtak szerint legalább 622 adag drogot adott el a terhelt. [101] A lefoglalt kábítószerek elkobzása a Btk. 72.§

(1)bekezdés d/ pontján alapszik. [102] Az ítélőtábla észlelte, hogy a terhelt személyi igazolványának száma megváltozott, melyet a Be. 561.§

(2)bekezdés b/ pontja szerint a rendelkező részben helyesbített. [103] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [104] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 2019. október 3. napján kihirdetett 7.B.32/2018/26. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. január
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Záradék: . Vajda Edit sk. előadó bíró . Németh Balázs sk. bíró Ez az ítélet és ezáltal a Székesfehérvári Törvényszék
3. október
4. napján kelt 7.Fk.32/2018/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. január
7. . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke