A határozat elvi tartalma: Az ingatlan-nyilvántartás Ptk. szerinti bejegyzési elve alapján a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.37.340/2019/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: I.rendű felperes neve. A felperes képviselője: Dr. Vörös József Ügyvédi Iroda, dr. Bágyi Barnabás ügyvéd Az alperes: Budapest Képviselő-testülete Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzat Az alperes képviselője: Zsidai &Szekfű Ügyvédi Iroda, dr. Szekfű Gábor ügyvéd Más perbeli képviseletében személyek neve és jogállása: Magyar Állam egyéb érdekelt felperesi érdekelt Felperesi érdekelt képviselője: Dr. Kövér Patrícia ügyvéd A per tárgya: közterület használati hozzájárulás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.30.885/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.30.885/2018/
- számú ítéletétKfv.IV.37.340/2019/
- szám hatályon kívül helyezi, és az alperes K/13983/1/2018/HFO számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - megsemmisíti; - kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá fizessen meg a felperesi érdekeltnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- december 19-én, a M. Zrt.-vel kötött bérleti szerződése alapján 1 darab 12 m2-es reklámhordozó berendezést helyezett el a Budapest X. kerület ... helyrajzi számú, vasúti sínek elhelyezésére is szolgáló ingatlanon (Vaspálya utca - Ugor utca kereszteződésével szemközt található részén), amely ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint 4,7013 ha területű, kivett vadászház művelési ágú, Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 1/1 arányú tulajdonát képezi. [2]Főváros X. Kerület Kőbánya Polgármesteri Hivatala
- november 21én kelt levelével értesítette a felperest, hogy a reklámhordozó berendezés kihelyezése közterület használati hozzájárulás köteles, és ezzel a felperes nem rendelkezik. Ezt követően az elsőfokú hatóságként eljáró Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzat Polgármestere
- január 16-án a K/3292/2018/HFO számú határozatával 103.200 forint közterület használati díj megfizetésére, a tevékenység megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a felperest. A határozat szerint a terület az önkormányzat tulajdona, és annak ellenére, hogy vasúti sínek futnak rajta, a M. Zrt.-vel semmilyen tárgyalások nincsenek a terület tulajdonjogának a megváltoztatását illetően. A határozat jogalapja Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testülete, a közterület-használatról szóló 12/
- (III. 13.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.)
- §,
- §
(1), 25. §
(1),
(3),
(4)bekezdése volt. [3] A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartás téves bejegyzést tartalmaz, a fent megnevezett ingatlan a Budapest-Cegléd-Szolnok-Záhony-országhatár megnevezésű transz-európai vasúti áruszállítási hálózat része, és mint ilyen a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerint kizárólagos állami tulajdonban áll. [4] A felperes fellebbezésére eljárt alperes az elsőfokú határozatot
- február hó
- napján kelt K/13983/1/2018/HFO számú határozatával helybenhagyta. Az alperes határozatában az elsőfokú határozat indokainak megismétlése mellett az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét, valamint annak konstitutív hatályát hangsúlyozta. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmával szemben tett felperesi hivatkozások figyelembe vételét mellőzte, mert bár az ingatlanon sínek futnak, az önkormányzat és a M. Zrt. között a tulajdoni helyzet megváltoztatására irányuló szerződés vagy határozat létrejöttére irányuló eljárás nincs folyamatban. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A határozat ellen benyújtott keresetlevelében a felperes az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését kérte. A felperes az ingatlan-nyilvántartás tartalmával szemben arra hivatkozott, hogy mivel az ingatlan ex lege a magyar állam tulajdonában áll, így nincs szükség közterület használati hozzájárulásra, valamint közterület-használati díj megfizetésére sem. Előadta, hogy a magyar állam tulajdonjogáról az Nvtv.
- melléklet B) címe és a vasúti közlekedésről szóló
- évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasúti tv.)
- § 2.
- pontja rendelkezik. [6] Az alperes a keresetlevélre tett védiratában kérte a kereset elutasítását. Az alperes kiemelte, hogy a terület tulajdonosa az ingatlannyilvántartás szerint az Önkormányzat, és tőle - mint tulajdonostól - a felperes a használathoz hozzájárulást nem szerzett be. Az elsőfokú ítélet [7] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.30.885/2018/
- számú,
- november 21-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes mind a közigazgatási hatósági eljárásban, mind a perben pusztán csak állította, hogy a tárgyi ingatlan az országos törzshálózati vasúti pálya része, ám ezen állítására vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott. Önmagában sem az Nvtv., sem a Vasúti tv., sem pedig az Ávtv. rendelkezései alapján nem állapítható meg, hogy a szóban forgó ingatlan tulajdonosa az állam lenne. Egyrészt az Nvtv. 4.§-a az országos törzshálózati vasúti pályákat és azok tartozékait nevesíti, illetőleg az, hogy az e körbe nem tartozó vasúti pályák illetőleg azok tartozékai is az állam tulajdonát képezik, nem eredményezi azt, hogy a vasúti pályával érintett ingatlanoknak is az állam lenne a tulajdonosa. [8] A bíróság álláspontja szerint nem értelmezhetők akként a fent hivatkozott jogszabályok vonatkozó rendelkezései, hogy ezen jogszabályok fent hivatkozott szakaszai alapján a valamennyi vasúti pályával, illetőleg azok tartozékaival érintett ingatlan (ide nem értve a vasúti pálya védőtávolságát magában foglaló földterületet) ex lege az állam tulajdonába kerülne. [9] Példaként hozta fel a bíróság a víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény hasonló rendelkezéseit, mely szerint víziközmű csak az állam vagy az önkormányzat tulajdonában lehet, azonban a törvény ezen rendelkezése sem eredményezi azt, hogy ezen rendelkezés alapján, a tulajdonjog átruházására, vagy esetleges ingyenes átengedésére vonatkozó megállapodás nélkül valamennyi víziközmű az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerül a törvény erejénél fogva, nem is beszélve a víziközművekkel érintett ingatlanokról, ugyanis a víziközművek tulajdonjoga, valamint a víziközművekkel érintett ingatlanok tulajdonjoga elválhat egymástól, mint ahogy a vasúti pálya és tartozékai és az általuk érintett földterületek tulajdonjoga is elválik egymástól. A felperes azon hivatkozása, hogy a vasút és az alatta található földterület egy osztatlan egységet képez, és az Nvtv. 6.§-a értelmében egyébként sem jöhet létre az ingatlanon osztott tulajdon, nem foghat helyt, mivel az Nvtv. a jövőre nézve tartalmaz rendelkezéseket, azzal, hogy a perbeli esetben a tulajdonviszonyok rendezése nem az alperesnek, hanem az államnak állt érdekében. [10] A bíróság e körben megjegyezte, hogy a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tartalmazott olyan rendelkezést, hogy bizonyos az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak e törvény erejénél fogva, ex lege az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A bejegyzési elv szabályára alapítottan eszerint helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy az állam részéről a tulajdon megszerzéséhez valamilyen jogátruházási okirat, jogcím estlegesen ellentételezés volna szükséges, illetve kisajátításról szóló határozat. A tárgyi esetben a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy az önkormányzat tulajdonjogát az egyes ágazati törvények elvonták volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. Másodlagosan kérte az ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. [12] Felperes álláspontja szerint az alperes határozatával érintett, perbeli Budapest X. Kerület, ... hrsz.-ú „kivett és vadászház" művelési ágú ingatlan nem az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint tulajdonosként feltüntetett Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzat tulajdonában áll, hanem ex lege a magyar állam tulajdonában, ezért nincs szükség közterület használati hozzájárulásra és közterület-használati díj megfizetésére sem. A vasúti pálya és tartozékai állami tulajdon tárgyát képezik, így az Ör. nem vonatkozik rájuk. A reklámtábla elhelyezését biztosító földterület tehát nem közhasználatra átadott, így arra az Ör. szintén nem vonatkozik. [13] Az alperes nem járhatott volna el annak érdekében, hogy tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba és ezáltal osztott tulajdon keletkezzen az ingatlan vonatkozásában, amelyen - mint forgalomképtelen ingatlanon - az osztott tulajdon keletkezése kizárt. Ugyanakkor felróható az alperesnek, hogy nem járt el az illetékes hivatalnál annak érdekében, hogy a magyar állam tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre. Az alperes jogszabályellenes magatartása, illetve mulasztása azonban nem eshet a felperes terhére. [14] Az ingatlan-nyilvántartás téves bejegyzését igazolja az is a felperes szerint, hogy az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzésekor sem a valóságnak megfelelő adatok voltak feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Mai napig tévesen szerepel a tulajdoni lapon a „kivett és vadászház" művelési ág alól kivett terület megnevezéseként. Az alperes sem vitatta, hogy a valóságban vadászház nem található az ingatlanon. Hivatkozott a felperes arra is, hogy az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését megelőzően, illetve a bejegyzésekor hatályban lévő régi Vasúti tv.
- §
(1)bekezdése szerint az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában vannak, a régi Vasúti tv. 3. §
(3)bekezdése pedig rögzíti, hogy az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait a pályavasút, illetve a pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társaság részére kell vagyonkezelői szerződéssel használatba adni. A felperes szerint ezt az érvelést támasztja alá a Kúria (elbirtoklással kapcsolatos) ítélkezési gyakorlata is, mely szerint a vasúti védősávval érintett ingatlan egésze forgalomképtelennek minősül. [15] Az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzésekor sem a valóságnak megfelelő adatok voltak feltüntetve a tulajdoni lapon, mert ott kezelőként a X. Ker. Tanács VB. Műszaki Osztálya volt bejegyezve, a valóságban azonban a vasúti társaság javára kellett volna vagyonkezelői jogot bejegyezni. [16] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a alapján továbbá a bíróságnak hivatalból értesítenie kellett volna az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben kérte az ítélet hatályában fenntartását. Fenntartotta álláspontját, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek felsorolásáról szóló rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a más tulajdonában álló ingatlanok a törvény alapján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. Az Önkormányzat tulajdonszerzésének időpontja
- október
- (Ötv. hatályba lépésének napja: önkormányzati választások időpontja) figyelemmel arra, hogy ez eredeti szerzésmóddal történt, nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel. Utalt arra, hogy a felperes az alapperben nem hivatkozott a vasúti védősáv problémakörére, ezért ez jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelmében. [18] A felperesi érdekelt perbelépési indítványában kiemelte, hogy a X. Ker. Tanács VB. Műszaki Osztálya tévesen volt föltüntetve az ingatlannyilvántartásban. Az Önkormányzat tulajdonszerzésének alapjául szolgáló bejegyzés ezért érvénytelen. A tárgyi ingatlan tehát nem az Önkormányzat tulajdona, hanem a Magyar Államé. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [20] A Kúria Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [21] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperes jogszerűen kötelezte-e a felperest közterület használati díj megfizetésére arra való hivatkozással, hogy a felperes által felállított reklámberendezéssel érintett ingatlan az Önkormányzat tulajdonát képezi és közhasználatra átadott területnek minősül. A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem tett [22] eleget a Kp. 20. §
(4)bekezdésében foglalt kötelezettségének, azaz az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, mint ismert érdekeltet nem értesítette a perbelépés lehetőségéről. [23] A Kp. 21. §
(7)bekezdése alapján a közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt. A Kp. 21. §
(7)bekezdése szerint az érdekelt perbelépési szándékát bejelentette, és perbelépését a Kúria megengedte. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 5:
- §-a az [24] ingatlannyilvántartásban a bejegyzési elvről szól, melynek
(1)-
(3)bekezdései szerint a törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot. Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása azonban a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. [25] E §
(4)-
(5)bekezdése szerint törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi. Korábban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban Inytv.) [26] 3.§-ában rögzített ugyanezen szabály érvényesült, ami változatlanul került át a Ptk. idézett 5:168. §
(3)bekezdésébe. Az Ötv. hatályba lépésének idején hatályban lévő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (a továbbiakban: régi Inytvr.) 1.,
- és
- §-ának rendelkezései hasonló tartalmúak, azaz a bejegyzés csak bizonyos jogokat keletkeztet, a jogszabályi kivételt engedi és az ellenbizonyítást is lehetővé teszi. Az Ötv. alapján (
- §) az Önkormányzat a tanácsi kezelői jogra elvileg tulajdont [27] szerezhetett volna, azonban ez nem vitatottan téves bejegyzés volt. Márpedig a régi Inytvr. szerint is lehetséges volt és maradt az ellenbizonyítás, ami a vasutakról szóló, akkor hatályos
- évi IV. törvény országos közforgalmú vasút kezelésében levő ingatlanok fogalmára megállt. Figyelemmel arra is, hogy az Ötv.
- §-a alapján e jelleggel ellentétben a helyi, illetve a helyi lakossági szükségletek kielégítéséhez kapcsolódó állami vagyontárgyak kerültek nevesítetten önkormányzati tulajdonba, a
(2)bekezdés szerint pedig olyanok, amelyek a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében álltak. Az akkori szabályok szerint az országos közforgalmú vasút kezelésében levő ingatlanok nyilvánvalóan nem tartozhattak ebbe a körbe, vagyis a bejegyzés téves volta igazolható. A Kúria nem ért egyet az elsőfokú bíróság víziközmű törvényen alapuló analógiájával, mivel [28] az ott irányadó jogszabály az adott ágazati közszolgáltatás rendszerének átalakítását célozta, tehát teljesen más szabályozáspolitikát érvényesített, mint akár a vasúti törvények, akár az Ötv. Jelen esetben alkalmazható a Ptk. jelenleg hatályos idézett szabálya, illetve a bejegyzés [29] idején (2004-ben) hatályos azonos szabály az Inytv.-ből, miszerint jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Törvény erejénél fogva állami tulajdoni tárgyak tulajdonjogát ennek alapján az Önkormányzat nem szerezhette meg. A jogszabályon alapuló szerzési jog alanya ugyanis az állam. Figyelemmel a jogszabályi [30] előzményekre is, az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzése időpontjában hatályban lévő régi Vasúti tv. 3. §
(1)bekezdése szerint az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában vannak, amely rendelkezés a jelenleg hatályos Nvtv. 4.
(1)bekezdés h) pontja alapján is a Magyar Állam kizárólagos tulajdona, így az nem kerülhetett akkor sem és azóta sem az Önkormányzat tulajdonába. Az Nvtv. 4.
(1)bekezdése szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak az l. [31] mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai. Az Nvtv.
- melléklet B) része szerint az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák, így a „100 Budapest (Nyugati pu.)-Cegléd-Szolnok-Záhony-országhatár" elnevezésű transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat. A vasúti pályák tartozékait mint az Nvtv.
- §
(1)bekezdésében hivatkozott tárgyakat, a Vasúti tv.
- § 2.
- és
- pontja határozza meg. A hivatkozott 2.
- pont szerint: vasúti pálya tartozékai tételes felsorolás szerint, valamint a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek. Az Önkormányzat tehát nem szerezhette meg az ingatlan tulajdonjogát részlegesen sem. A [32] tulajdonszerzés ugyanis csak akkor következhetett volna be a föld egy részére, ha az osztható. Figyelemmel azonban arra, hogy az akkor hatályos rendelkezés szerint sem volt osztható, így az Önkormányzat a föld egy része vonatkozásában nem szerezhetett tulajdonjogot, az Önkormányzat ezért ezen a módon sem szerezhette meg a vitatott ingatlan tulajdonjogát. A Nvtv.
- §
(1)bekezdése alapján a reklámtábla elhelyezését biztosító ingatlan továbbá [33] forgalomképtelen dolog, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában áll. Az Nvtv. 6. §
(1)bekezdése szerint az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a
(2)és
(3)bekezdésben és a 14. §
(1)bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. A kérdéses ingatlan ellenbizonyítással igazoltan nem állhat az Önkormányzat tulajdonában. [34] Az Ör.
- §
- pont b) fordulata szerint „az Önkormányzat tulajdonában álló (…) földrészlet" fogalma a Kúria szerint továbbá a magasabb szintű jogforrásokkal összefüggésben csakis akként fogható fel, hogy az ingatlan-nyilvántartás szabályaival összhangban értelmezett módon ekként minősíthető földrészletről lehet szó. Az ügy vitatott tárgyában, ennek hiányában viszont a reklámtábla kihelyezéséhez az Ör. szerint nem szükséges közterület-használati hozzájárulás, melyből következően a felperest nem terheli a közterület jogosulatlan használatából eredő, az alperesi határozatban szereplő díjfizetési kötelezettség sem. Egyébiránt kétséges az ingatlan közhasználati jellege is, ami azonban ekként nem volt a perbeli vita önálló tárgya. [35] A Kúria megjegyzi, hogy jelen ítéletével nem tulajdoni igényről döntött, csupán megállapította az alkalmazandó jogszabályok alapján, hogy az Önkormányzat tulajdonában a kérdéses ingatlan nem állhat, ezáltal az Ör. hatálya rá nem terjedhet ki. Mindezek alapján a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése, valamint a Kp. 115. §
(2)bekezdésére [36] tekintettel alkalmazandó 92. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően megsemmisítette. A döntés elvi tartalma Az ingatlan-nyilvántartás Ptk. szerinti bejegyzési elve alapján a jogszabály erejénél [37] fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Záró rész [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése és a 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [39] A Kúria a felperes és a felperesi érdekelt részére megállapított perköltség mértékét a Kp.
- § alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- § alapján az előterjesztett költségjegyzék alapján állapította meg és annak megfizetésére a pervesztes alperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte. [40] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)bekezdése 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti felmerült, az Itv. 62. §
(1)bekezdés h) pont alapján feljegyzett eljárási illetéket, az alperest az 5. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel az állam viseli. [41] A további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. , 2020. január 21. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró