A határozat elvi tartalma: A földkábellel létesített elosztó hálózat és közvilágítási elosztó hálózat létestésének költségét az elosztó viseli. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kf.IV.37.400/2019/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes jogi képviselője: Kalló Ügyvédi Iroda ( (eljáró ügyvéd: Dr. Kalló János Márk ügyvéd) Az alperes: M. E. és K. H. Az alperes jogi képviselője: Dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd (Dr. Hernádi Eleonóra Ügyvédi Iroda A per tárgya: energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.700.753/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.753/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja, - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 40.000 (negyvenezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ezen ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A panaszos
- szeptember 8-án e-mail útján tájékoztatást kért a felperestől az épülő családi háza villamos energia ellátása tárgyában. A felperes a
- szeptember 23-án kelt levelében tájékoztatta a panaszost, hogy helyszíni felülvizsgálatot végez, majd arról tájékoztatta, hogy a közcélúvezeték-létesítési díj 100 m tervezett mennyiségre, 25 m kedvezmény figyelembe vételével nettó 630.000 forint, bruttó 800.100 forint volt. A panaszos
- október 7-én kelt nyilatkozatában elfogadta a műszaki-gazdasági tájékoztatót, amely alapján elkészült a Hálózat Létesítési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodás
- pontja szerint a KIF Alapdíj 3.600.-Ft/A, így a 16A mennyiségre 57.600.-Ft, a KIF kábel létesítési díj 8.400.-Ft/m, azaz 75 m mennyiségre számítva 630.000 forint, így a csatlakozási díj összesen nettó 687.600 forint, bruttó 873.252 forint volt. A panaszos és a felperes között
- október
- napján jött létre a HLM-8514/2/
- számú megállapodás, amelynek
- pontja értelmében a panaszos
- március
- napjáig köteles volt a csatlakozási díjat megfizetni. A panaszos a csatlakozási díjat megfizette. [2] A panaszos
- október 30-án ezt követően panasszal fordult a felpereshez a csatlakozási díj tárgyában, amely alapján a felperes az elszámolást felülvizsgálta és megállapította, hogy az előzetesen becsült 100 m helyett 92 m nyomvonalhosszban volt szükség közcélú hálózat létesítésére, így 8 m után a befizetett csatlakozási díjat visszatérítette. A felperes
- március 22-én, majd
- április 18-án új elszámolást küldött a panaszosnak és a visszafizetés is megtörtént részére. Ezt követően a panaszos
- július 20-án az alpereshez
- augusztus 10-én érkezett beadványában panaszt tett a felperes által - közcélú hálózat földkábeles bővítés létesítési díja jogcímén - lefolytatott eljárás tárgyában, és kérte az intézkedések jogszerűségének felülvizsgálatát és a csatlakozási díj csökkentését. [3] Az alperes a
- március
- napján kelt FVFO_2017/946-
- számú határozatában a panaszt elutasította és a határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperes a díj mértékét a csatlakozási díjakról szóló 868/
- MEH határozat (a továbbiakban: díjhatározat) IV.
- pont a) alpontja szerinti mértékben, földkábel esetében 8.400.Ft/m, határozta meg, a kedvezménnyel csökkentett 75 m költségére és a 32A-t meghaladó igényre figyelemmel 16A csatlakozási alapdíjra vonatkozó kalkuláció eredményeként határozta meg, így a felperes panaszossal szemben támasztott követelése jogszerű volt. Az alperes a határozat meghozatala során a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), a
- szeptember
- napjáig hatályos, közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 76/
- (XII. 21.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a díjhatározat, valamint a
- október
- napjától hatályos villamos energiahálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló 7/
- (IX. 12.) MEKH rendelet rendelkezéseit alkalmazta. [4] Az alperes határozatát panaszos keresetére tekintettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: FKMB) a
- november 28-án kelt 26.K.31.801/2017/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte és előírta, hogy az új eljárásban a Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak alapján az ott meghatározott alkalmazási körre, mintegy időbeli hatályra figyelemmel a díjhatározat V. pont
- alpontja szerinti áralkalmazás, mint kivétel szabály, és a Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 29/
- (VII. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: önkormányzati rendelet)
- §-a egybevetésével ismételten meg kell vizsgálnia a felperes által a panaszostól jogszerűen követelhető csatlakozási díj mértékét, és e rendelkezések összevetésével kell dönteni a felperes által alkalmazott közcélú-kábelhálózat létesítési díj miatti panaszról. Az ítéletben alaposnak találta a panaszos azon hivatkozását, hogy nem kellett volna a közterületen létesített közcélú vezetékre figyelemmel a földkábel után a 8.400 forint/m közcélú vezetéklétesítési díjat megfizetnie, valamint a Rendelet
- §-a szerinti legkisebb költség megvalósulásának hiányára, az önkormányzati rendelet alkalmazása esetén pedig a kivétel szabály alkalmazásának lett volna helye. Megállapította, hogy az alperes a határozatában a Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésére hivatkozott, azonban a határozat indokolásából nem volt megállapítható, hogy a Vet. 178/J. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezést miként alkalmazta és mely jogszabályi rendelkezés alapján jutott arra a következtetésre, hogy a díjhatározat V.
- alpontja szerinti kivétel szabály nem alkalmazható. A díjhatározat kivétel szabályának és az önkormányzati rendelet
- §-ában foglaltaknak a felperes általi mellőzése pedig jogszabálysértő volt. [5] A megismételt eljárásban az alperes meghozta a jelen perrel érintett FVFO_2018/1149-
- számú határozatát, amelyben a panasznak helyt adott és kötelezte a felperest, hogy a jogszabály szerinti vezetékhossz kedvezmény levonását követően 67 m hosszban elszámolt földkábellel megvalósított közcélúelosztó-hálózat létesítéséért követelt és a panaszos által a visszatérítés figyelembevételével összességében bruttó 715.029 forint értékben megfizetett közcélú vezeték-létesítési díjat fizesse vissza. Az alperes megállapította, hogy az ügyben az érintett időszakban hatályos jogszabályi, valamint üzletszabályzatban foglalt rendelkezések a következők voltak: a
- április
- és
- január
- közötti időszakban hatályos Vet. a
- január
- és
- szeptember
- között hatályos Rendelet, a díjhatározat, valamint a MEKH rendelet, illetve az önkormányzati rendelet. Hivatkozott a Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint a
- évi XXIV. törvény
- §-ára és megállapította, hogy a Vet. 178/J. §
(1)bekezdés szerinti eljárás
- április 11-től kötelező érvényű volt. [6] Az alperesi határozat szerint a Rendelet
- §
(4)bekezdés
- ab)alpontja szerint a felhasználási igények kielégítése érdekében a hálózati engedélyes köteles a felhasználót ellátó közcélú hálózatot kisfeszültség esetében közvetlenül a leágazási pontig, egyéb esetben a csatlakozási pontig kiépíteni, ezen belül szükség szerint földkábel esetén legfeljebb 25 m hosszúság közcélú vezetéket, közcélú vezeték létesítési díj megfizetése nélkül létesíteni. A határozat szerint közcélú vezeték létesítése esetén a díjhatározat IV. fejezet 3. pont
- a)alpontja alapján kisfeszültségű hálózat építése esetén földkábelre legfeljebb 8.400 forint/m díj követelhető. [7] Az alperes az új eljárásra utasítást adó bírói iránymutatásra hivatkozással megállapította, hogy a díjhatározat bíróság által hivatkozott V. 2. pontja kedvezményes csatlakozási díjak alkalmazását írta elő abban az esetben, ha a csatlakozás többlet beruházásaira területileg illetékes önkormányzati hatóság hatályos építési előírásai miatt van szükség. A felhasználási hely tekintetében érintett Budakeszi Város építési szabályzata rögzítette, hogy belterületen új villamos energia ingatlan bekötés esetén csak a föld alatti csatlakozás kiépítésével létesíthető. Miután a nevezett rendelkezés a legkisebb költséggel kiépíthető szabad vezetékes csatlakozáshoz képest csatlakozási többlet beruházásokat ír elő Budakeszi belterületén, ezáltal a díjhatározat V. 2. pontjának alkalmazhatósága jelen ügyben alappal merült fel. Ugyanakkor megállapította, hogy a 2013. október 4. napján kelt műszaki-gazdasági tájékoztató és a Megállapodás idején 2013. április 11. napjától hatályos Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdés szerint a földkábellel létesített elosztóhálózat létesítésének költségét az elosztó viseli. Vagyis a panaszos ügyében hatályos Vet. egyértelműen az elosztói engedélyesre telepítette a belterületi földkábel létesítésének költségeit, ezáltal a jogszabályi hierarchia, valamint a specialitás alapelveiből következően a panaszos ügyében sem a díjhatározat, sem a későbbi csatlakozási és díjrendelet rendelkezései a csatlakozási díjak meghatározásában nem voltak alkalmazhatóak, mert a földkábel fektetésének valamennyi költsége az engedélyest, vagyis felperest terhelte. A felperes keresete és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a panasz elutasítását, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. A véleménye szerint az alperes határozata az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §
(1)bekezdésébe és 62. §-ába ütközött, az alperes az általa alkalmazott jogszabályi és egyéb rendelkezéseket tévesen értelmezte, a tényállást nem megfelelően értékelte, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokat mellőzte döntésének meghozatalánál. Vitatta az alperes hatáskörét, illetve kifejtette, hogy egy olyan szerződés ügyében járt el, amely már teljesedésbe ment és amennyiben annak rendelkezéseit a panaszos utólag meg kívánja támadni, azt kizárólag polgári peres eljárás keretében tehetné meg. [9] A felperes hivatkozott arra, hogy az FKMB az ítéletében azt írta elő, hogy a Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdése, a díjhatározat V. pont
- alpontja, valamint az önkormányzati rendelet
- §-a egybevetésével vizsgálja meg a felperes által a panaszostól jogszerűen követelhető csatlakozási díj mértékét és ezen rendelkezések alapján kell döntenie a felhasználói panaszról. Nem tartalmazott azonban a bírósági ítélet olyan megállapítást, hogy a felperes egyáltalán nem alkalmazhatott volna csatlakozási díjat a közcélú hálózat kiépítéséért. Figyelemmel arra, hogy a Vet. 178/J. §
(1)bekezdésének rendelkezése az érintett időszakban kötelezően előírta a földkábeles létesítési módot, a felperes erre a létesítési módra a Vet. rendelkezése és nem az önkormányzati rendelet 63. §-a alapján volt kötelezve. A Vet. 178/J. §
(1)bekezdése pedig főszabályként állapította meg az ingyenességet, az ügyben alkalmazandó Rendelet pedig szabályozza az ingyenesség kereteit, azaz azt a körülményt, hogy az ingyenesség 25 méter hosszig illeti meg a felhasználót. Amennyiben azonban a hálózat kiépítése ennél hosszabb nyomvonal megvalósításával lehetséges, abban az esetben az igénylőt a rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség terheli, mégpedig a földkábeles létesítésre tekintettel az általa is idézett rendelkezések értelmében 8.400.Ft/m összegben. A Vet.
- április 11-ei módosítása pedig az álláspontja szerint nem jelentette a Rendelet alkalmazhatatlanságát, mert a Vet. módosítása csak annyi változással járt, hogy a Vet. törvényi szinten kimondta az ingyenességet, ugyanakkor a továbbra is hatályban lévő Rendelet ehhez képest megszorításokat tartalmazott. A Vet. csak a főszabályt fogalmazta meg, de a Vet. nem írta felül a Rendelet szabályait. [10] Az alperes foglaltakat. a védiratában fenntartotta a határozatban Az elsőfokú ítélet [11] A Fővárosi Törvényszék a 105.K.700.753/2018/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, hogy a jelen közigazgatási per tárgya megismételt eljárásban hozott közigazgatási határozat és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi. I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdése szerint a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket. A megismételt eljárásban a törvényszék azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróság által hozott ítéletnek a közigazgatási szerv, illetve hatóság eleget tett-e. Az alapügyben hozott ítélet jogerejéből fakad, hogy a közigazgatási szerv az ítéletben foglaltaknak megfelelően köteles eljárni, és az abban foglaltakat köteles határozatának alapjául, jogszerűnek elfogadni. A megismételt közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságnak az alapul fekvő ítéletet egészében, a rendelkező részben, az indokolásban és az iránymutatásban foglaltak alapján kell értelmeznie, és maradéktalanul eleget tennie az abban foglaltaknak. Az alperes így csak abban a körben vizsgálódhatott, amit a bíróság előírt számára. [12] Mindezért, mivel a bíróság a csatlakozási díj mértékének vizsgálatát kötelezően előírta, a felperes hatáskör hiányával kapcsolatos érvelése nem lehetett megalapozott. [13] Az új eljárást elrendelő ítélet konkrét jogértelmezésre nem adott utasítást, hanem meghatározta az ügyben alkalmazandó normákat és azok összevetését kívánta meg. Az alperesi hatóság ezen iránymutatás mellett hozta meg a döntését, azzal az elsőfokú bíróság egyetértett. Mindezért a létesítési díj és a költségviselés kapcsán a Vet. 178/J. §
(1)-
(2)bekezdése szerinti egyértelmű költségviselési szabályok szerint kellett eljárni. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [14] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és keresetének való helyt adást kérte. Megismételte, hogy a bíróság nem írta elő az alperesnek, hogy ne lehetne semmilyen jogcímen csatlakozási díjat felszámítani, így az alperesi határozat nem megfelelő jogértelmezésen alapult. Az alperesi határozat összekeveri továbbá és tévesen használja a közcélú hálózat létesítési költségét és a csatlakozási díjat. Téves továbbá az az alperesi megállapítás, amely szerint a földkábel létesítésének teljes díját a felperesnek kellene viselnie, míg a felperesnek csatlakozási díjat sem kell fizetnie. A vezetékhálózatnak ugyanis létesítési költsége, a csatlakozásnak pedig csatlakozási díja van. A határozat túlterjeszkedett továbbá az a panaszos kérelmén, aki nem a díjfizetési kötelezettségét, csupán annak mértékét vitatta. [15] Az alperes csatlakozó fellebbezést, fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. [17] A Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [18] A jelen perben felülvizsgálattal érintett alperesi határozat megismételt eljárás során hozott közigazgatási határozat volt. A Kp. 97. §
(4)bekezdése szerint a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket. Ebből adódóan az új eljárást elrendelő ítélet rendelkezéseitől az alperes nem volt jogosult eltérni, a határozatának jogszerűsége attól függ, hogy a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásnak eleget tett-e. A megismételt eljárásban a korábban már elbírált körülmények ismételten nem tehetők vitássá. [19] A FKMB a 26.K.31.801/2017/4. számú ítéletével előírta az alperesnek, hogy az új eljárásban a Vet. 178/J. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak alapján az ott meghatározott alkalmazási körre, mintegy időbeli hatályra figyelemmel a díjhatározat V. pont
- alpontja szerinti áralkalmazás, mint kivétel szabály, és az önkormányzati rendelet
- §-a egybevetésével ismételten meg kell vizsgálnia a felperes által a panaszostól jogszerűen követelhető csatlakozási díj mértékét, és e rendelkezések összevetésével kell dönteni a felperes által alkalmazott közcélú-kábelhálózat létesítési díj miatti panaszról. [20] Ezzel kapcsolatosan a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást kellően feltárta, az indokolása helytálló volt. A Kúria csupán a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel mutat rá arra, hogy az alperesi határozat a felperest kifejezetten közcélú vezeték létesítési díj visszafizetésére kötelezte, így a fellebbezésben hivatkozott csatlakozási díj számítására, előírásának lehetőségére vonatkozó érvelés a perben nem bírt relevanciával. [21] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte továbbá, hogy a földkábel létesítésének kötelezettségét a Vet. 178/J. §
(1)bekezdése írta elő, melyen nem változtatott az önkormányzati rendelet tartalma sem. A létesítési költséget szintén a Vet. kötelező rendelkezése rendezte. Eszerint a földkábellel létesített elosztó hálózat és közvilágítási elosztó hálózat létesítésének költségét az elosztó viseli. Mindezért ezzel szemben alacsonyabb szintű jogforrás, még esetlegesen ellentétes tartalma esetén sem lehetett alkalmazható. [22] Mindezért a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a jogszabályoknak megfelelt, azt a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helyben hagyta. Záró rész [23] Az Kúria a fellebbezést a Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az alperesnek perköltség iránti igénye nem volt, így erről határozni nem kellett. [25] A fellebbezési eljárással az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdés d) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján felmerült és feljegyzett illetéket a felperes a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §-a alapján köteles megfizetni. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró