Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.144/2019/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Lajos Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Lajos Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt I. rendű alperes neve www.......hu Kft. (I. rendű alperes címe) I. rendű és a II. rendű alperes neve www.....hu Szerkesztősége (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- kelt 27.P.22.593/2019/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte arra, hogy fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 forint illetéket. [2] Azt rögzítette, hogy a felperes a II. rendű alperes szerkesztésében az I. rendű alperes üzemeltetésében álló ....hu internetes hírportálon
- augusztus 12-én megjelent „Elesett a magyar milliárdos cégbirodalma" című cikkel szemben az I. rendű alpereshez, a hírportál kiadójához juttatott el helyreigazítási kérelmet
- szeptember 11-én. Miután a kérelemben foglaltaknak nem tettek eleget a felperes
- szeptember 21-én terjesztett elő keresetlevelet az I. rendű alperes ellen, amelyet a bíróság felhívására kiterjesztett a II. rendű alperesre, a ....hu hírportál szerkesztőségére is. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest az előzetes kérelmével egyező helyreigazítás közétételére, a II. rendű alperest a perköltség viselésére. Az alperesek a kereset elutasítását alapvetően azért kérték, mert a felperes helyreigazítási kérelmet a pert megelőzően a II. rendű alpereshez, a szerkesztőséghez nem terjesztett elő. Érdemben arra hivatkoztak, hogy a sérelmezett közlések egy része tekintetében a felperesnek kereshetőségi joga nincs. Más közlések olyan véleményt, értékítéletet tartalmaznak, amelyekkel szemben helyreigazítási igényt nem lehet érvényesíteni, továbbá a felperes olyan, a személye megítélése szempontjából lényegtelen tévedéseket sérelmez, amelyek ugyancsak nem lehetnek helyreigazítás tárgyai. [3] Az elsőfokú bíróság az elsődleges alperesi védekezéssel egyetértve utasította el a keresetet. Magyarország Alaptörvénye IX. cikke, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy az előzetes helyreigazítást kitől kell kérni. Eseti döntést idézve azt állapította meg, hogy a jogszabály egyértelműen rögzíti mely médiatartalom esetén ki lehet a helyreigazítási per alanya. Ennek megfelelően internetes újság, hírportál esetében a sajtótermék szerkesztőségétől kell kérni a helyreigazító közlemény közzétételét, ennek eredménytelensége esetén pedig velük szemben kell a keresetlevelet benyújtani. Az I. rendű alperes által kiadott és a II. rendű alperes által szerkesztett ....hu az Smtv.
- §
- pontja szerint minősülő internetes sajtótermék, ezért a felperesnek a sajtótermék szerkesztőséghez (azaz a II. rendű alpereshez) kellett volna intéznie előzetes kérelmét, amire nem került sor. A jogszabályokból egyértelműen megállapíthatóan, miszerint a sajtótermék kiadója és szerkesztősége önálló entitások, így a sajtótermék szerkesztősége és kiadója címének azonossága a perben semmilyen relevanciával nem bír, azaz a kiadóhoz intézett helyreigazítási kérelmet nem lehet a kiadóval azonos címen levő szerkesztőséghez intézett kérelemként értelmezni. Ebből az következik, hogy az I. rendű alpereshez - mint a ....hu internetes portál kiadójához - címzett előzetes kérelem nem minősül a helyreigazítás előzetes kérelmezésének, azaz a felperes nem tett eleget a sajtóper előfeltételének, ezért a kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A perköltség viseléséről arra tekintettel nem rendelkezett, hogy az alperesek költségjegyzéket nem terjesztettek elő. [4] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és kötelezze a II. rendű alperest a helyreigazító közlemény közzétételére és az I. rendű alperest a perköltség viselésére. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)bekezdése, továbbá a 369. §
(3)bekezdés a)-e) pontjai, valamint
(4)bekezdésére is alapította. Az anyagi jogi felülbírálat körében a Pp. 495. §
(1)bekezdésére hivatkozott, mert álláspontja szerint a pert megelőző kérelmet a sajtószervhez eljuttatta. Az F/
- számú mellékletként csatolt helyreigazítási kérelmében nem kerül megnevezésre címzett, azon nem szerepel, hogy kinek szól, tehát az sem, hogy annak címzettje kizárólagosan I. rendű alperes, vagyis a kiadó lenne. Felperes helyreigazítási kérelmét egységesen küldte meg az alperesek részére futár útján a ... alatt található címre. Tette ezt azért, mert a ....hu internetes oldalon található impresszumban ez a cím van feltüntetve, amelyen a szerkesztőséggel kapcsolatba lehet lépni. Az átvételi elismervényt aláíró személyről nem állapítható meg, kinek a nevében járt el. Ezt a kérdést az elsőfokú bíróság nem tisztázta. Hivatkozott e körben a Pp.
- § és
- § rendelkezéseire is. Kérte, hogy e körben a másodfokú bíróság nyilatkoztassa a II. rendű alperest. Eseti döntésekre is hivatkozott. Kiemelte, hogy az impresszumban a II. rendű alperes elérhetőségeként egyéb cím megjelölésre nem került. Hivatkozott arra is, hogy kérelmét megelőzően
- augusztus 15-én jogi képviselője útján kért válaszadási lehetőséget, mely kérelemre még ezen a napon ... főszerkesztő arról tájékoztatta, hogy erre lehetőséget biztosítanak a számára. Csatolta az erre vonatkozó elektronikus levélváltást. A helyreigazítási kérelmet
- szeptember 4-én a II. rendű alperesi szerkesztőségnek is megküldte a ....hu hírportál Kapcsolat menüpont alatt fellelhető e-mail címekre is, valamint az I. rendű alperes részére is. F/10 alatt csatolt egy e-mailt, amelyet dr. ... ügyvédjelölt a ....hu címre küldött és amelyből a felperes, továbbá mások is másolatot kaptak. Arra hivatkozott, hogy ennek alapján az alperesek a Ptk. 1:
- §-ban rögzítetteket megsértve járnak el, magatartásuk a Ptk. 1:
- § szerint minősül. Előadta, hogy a helyreigazítási kérelme átvételét igazoló elismervényt a felperes készítette. A
- szeptember 4-én elektronikusan az impresszumban megjelölt címre, a főszerkesztőnek megküldött kérelemmel kapcsolatosan azért csak a fellebbezésében tett nyilatkozatot, mert az elsőfokú bíróság ítéletében nem a per érdemében döntött, hanem a megelőző eljárás hiányossága miatt utasította el a keresetet. A másodlagos kérelmével összefüggésben azt adta elő, hogy álláspontja szerint az eljárás lényeges szabályai megsértésének minősül, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének azzal kapcsolatban, hogy ... kinek a nevében volt jogosult átvenni a felperes helyreigazítási kérelmét. E lényeges körülmény tisztázatlansága pedig az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. A lényeges szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban nem ésszerű: arra azért nem indokolt sort keríteni, mert azzal az elsőfokú bíróság hatáskörét vonná magához a másodfokú bíróság, ami egyúttal a jogorvoslati lehetőséget is korlátozná. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az I. rendű alperest kötelezze 80.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére. [5] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte és azt, hogy a másodfokú bíróság kötelezze a felperest a per költségeinek a megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet helytállóan utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mert a kiadó és a szerkesztőség még címük azonossága esetén is külön entitások. Az I. rendű alperesnek címzett helyreigazítási kérelem ezért nem minősül a sajtópert megelőző és a szerkesztőségnek kötelezően megküldendő kérelemnek. [6] A fellebbezés nem alapos. [7] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével, kifejtett indokaival is egyetértett. [8] Elsősorban azt rögzíti, hogy az Smtv. a sajtó-helyreigazítás jogintézményének célját szem előtt tartva egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett milyen eljárásban érvényesítheti igényét. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén követendő eljárás tekintetében a Pp. ugyancsak egyértelmű és szigorú szabályokat tartalmaz, amelyek eredményeképpen a sajtó-helyreigazítási eljárás erősen formalizált keretek között folyik. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a felperes a szerkesztőség és a kiadó közös címére egy megszólítást nem tartalmazó iratot juttatott el. Ez az irat, kérelem nélkül mindössze a helyreigazítás szövegét tartalmazta. A felperes által fogalmazott „átvételi elismervény" szerint ezt az iratot, mint sajtó-helyreigazítási kérelmet az I. rendű alperes részére kívánta eljuttatni. A sajtó-helyreigazítási pert ezen iratok alapján előterjesztett keresetlevelével kezdeményezte. A sajtó-helyreigazítási perben a keresetlevél előterjesztésének szabályait a Pp.
- § és
- §, valamint a Pp.
- § és
- § szabályai tartalmazzák. A Pp.
- §
(1)bekezdés g) pontja szerint ezen perben kereset és ellenkérelem változtatásnak nincs helye. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló ismeretek alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a helyreigazítás iránti kérelmet nem megfelelő címzetthez juttatta el, a pert megelőző eljárást nem megfelelően folytatta le. Nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal a felperesi érveléssel, hogy a helyreigazítás szövegét tartalmazó iratot átvevő személy átvételi jogosultsága nem tisztázott. Az átvételi elismervényben ugyanis a felperes maga jelölte meg címzettként a kiadót, az a perben pedig nem volt vitás, hogy az átvevő személy a kiadó nevében a küldemény átvételére jogosult volt. [9] A felperes által a fellebbezéséhez csatolt iratokat - függetlenül a Pp. 500. §
(1)bekezdés g) pontjában foglaltaktól - a másodfokú bíróság a Pp.
- § alapján sem vehette figyelembe. Az elektronikusan a főszerkesztőnek küldött levél, a felperesnek már a keresetlevél benyújtását megelőzően is rendelkezésére állt, de a keresetlevelet nem erre, hanem a papír alapon átadott helyreigazítási kérelemre alapította. Az alperes elsődleges ellenkérelmére a tárgyaláson előadott érvelésében sem hivatkozott erre a tényre. Ennek alapján sem a Pp.
- §
(2)bekezdése, sem a
(4)bekezdése szerinti feltétel nem állt fenn. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [10] Azt csak megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a csatolt elektronikus üzenetnek az Smtv. 12. §
(1)bekezdése és a Pp. 495. §
(1)bekezdésében meghatározott előzetes helyreigazítási kérelem formai megfelelősége is kérdéses. A csatolt dokumentum jellege kétségessé teszi, hogy a kérelem írásbelinek minősíthető-e. [11] Az alperesek ugyan igényeltek perköltséget azonban sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem csatolták a Pp. 81. §
(5)bekezdése szerinti költségjegyzéket, ezért költség felszámítására nem voltak jogosultak. [12] A le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a másodfokú bíróság a Pp. 364. § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp. 101. §
(1)bekezdés, valamint a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- február
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró bíró Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin s.k.