A határozat elvi tartalma: Az üzemi tanács választásával összefüggésben a választási bizottság nem rendelkezik perbeli legitimációval. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mpk.II.10.294/2019/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A kérelmező: ... A kérelmezett: MÁV Start Zrt. ... Az ügy tárgya: üzemi tanácsválasztás érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezett A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szombathelyi Törvényszék Mpkf.20.350/2019/3/I. Az elsőfokú bíróság határozata: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Mpk.50.015/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Törvényszék Mpkf.20.350/2019/3/I. számú végzését a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Mpk.50.015/2019/
- számú végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Megállapítja, hogy a 10.000 (tízezer) forint elsőfokú, a 7.000 (hétezer) forint másodfokú és a 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az Állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A MÁV Start Vasúti Személyszállító Zrt. ... területi szervezeténél
- április 8-
- között üzemi tanácsi választás megtartására került sor. Az üzemi tanácsi választás során felhasznált szavazólapon a jelöltek neve a jelölő szervezetek szerinti sorrendben szerepelt oly módon, hogy a Vasutasok Szakszervezete, a VDSZSZ Szolidaritás Szakszervezet és a Mozdonyvezetők Szakszervezete jelöltjeinek sorrendi elsőbbséget biztosítottak, továbbá a szavazólap kétoldalas formátumban készült úgy, hogy a hátoldalra kizárólag a kérelmező egyes jelöltjei, illetve a független (munkavállalói) jelöltek neve került fel. Az első oldal nem tartalmazott utalást arra, hogy a jelöltek névsora a következő oldalon folytatódik, ezért a választók egy része figyelmen kívül hagyta a hátoldalon szereplő kérelmezetti, illetve független jelöltek nevét. A kérelmező kérelme A kérelmező a pontosított kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a MÁV START Vasúti [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Személyszállító Zrt. ... területi szervezeténél
- április 8-
- között megtartott üzemi tanácsi választás érvénytelen és kérte a választás eredményének megsemmisítést. Előadta, hogy a választási bizottság a kérelmezőnek sem előzetesen, sem utólagosan nem küldte meg az elkészített szavazólap nyomtatványt, ezért a ... a választók jelzése alapján
- április 15-én szerzett tudomást a szavalólapok kifogásolt formájáról és tartalmáról. A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte és arra hivatkozott, hogy a kérelmező által a választási bizottságba delegált tag a szavazólapok elkészültekor, hitelesítésekor nem élt kifogással és észrevételt sem tett. Az első- és másodfokú bíróság határozata A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.Mpk.50.015/2019/
- számú végzésével a MÁV-START Zrt. ... telephelyen
- április 8-9-10-11-én tartott üzemi tanácsi választás eredményét megsemmisítette. Végzésének indokolásában a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidő megtartását vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező a választás eredményének
- április 11-i megállapítását követően,
- április 15-én szerzett tudomást a szavalólap kifogásolt tartalmáról, ezért az április 16-án előterjesztett kérelme a törvényi határidőn belül érkezett. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a kifogásolt szavazólap nem felelt meg az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/
- számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- § b) pontjának, mivel a jelöltek neve a szavazólapon nem ABC sorrendben szerepelt, ami a választókat befolyásolhatta. A szavazólap kétoldalas formában készült úgy, hogy a hátoldalra kizárólag a kérelmező és a független jelöltek neve került anélkül, hogy erre az első oldal utalt volna. Mindezek alapján a szavazólap a választáson résztvevő munkavállalókat megtévesztette, ezáltal a választás eredményét befolyásolta. A kérelmezett fellebbezése alapján eljárt Szombathelyi Törvényszék az Mpkf.20.350/2019/3/I. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül folytatta le az eljárást a választási bizottság, mint kérelmező ellen, amit a Kúria Mfv.II.10.478/2013/
- számú végzése, az Mfv.II.10.479/2013/
- számú végzése (BH2014/6/M.13) valamint az Mfv.II.10.684/2013/
- számú végzése is megerősít. A másodfokú bíróság szerint nem volt adat arra, hogy a szavazólapok jóváhagyása
- április 8-án megtörtént, ezért a választás eredmény
- április 11-i megállapításához képest a kérelmező a kérelmét a jogszabályban foglalt határidőn belül nyújtotta be. A közigazgatási és munkaügyi bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy a feltárt szabálytalanság a választási eredményét érdemben befolyásolhatta. A felülvizsgálati kérelem A kérelmezett a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kérelmező kérelmének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a törvényszék a végzése indokolásában olyan bírói gyakorlatra hivatkozik, ami ellentétes a konkrét jogszabályi rendelkezésekkel, ezáltal a joggyakorlat egységének és/vagy tovább fejlesztésének biztosítása érdekében indokolja a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. A kérelmezett érvelése szerint a jogerős végzés sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését és az Mt. 249. §
(1)bekezdését, 289. §
(1)bekezdését mint eljárási és az Mt. 249. §
(2)bekezdését, mint anyagi jogszabályokat. Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, illetve helytelenül értelmezték az Mt. 249. §
(1), és 289. §
(1)bekezdését, ezért tévesen állapították meg a jogvesztő határidő kezdő időpontját. Az EBH2014.M.
- számú határozata szerint a határidőre vonatkozó rendelkezés nem értelmezhető akként, hogy az Mt.
- §
(1)bekezdésében a kérelem benyújtására meghatározott 5 napos határidőt valamennyi kérelem esetében a választás eredményének időpontjától kell számítani. Továbbra is állította, hogy a jogsértés a választási bizottság eljárása során történt, minthogy a választási bizottság hagyta jóvá a vitatott szavazólapokat. A törvényszék megalapozatlanul állapította meg, hogy az eljárás során a jogsértés időpontját nem lehet meghatározni, a rendelkezésre álló iratok alapján ugyanis megállapítható, hogy ennek a döntésnek időben meg kellett előznie a választás megkezdését, azaz
- április 8-át, amelyet a Pp.
- §-a alapján a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni. Mindezek alapján a kérelmező a jogvesztő határidő leteltét követően nyújtotta be kérelmét, amelyet el kellett volna utasítani. [10] A kérelmezett érvelése szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a választási bizottság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, a törvényszék e körben a bírói gyakorlatra hivatkozott. A korábbi bírósági döntések azonban contra legem jogértelmezéssel születtek, ezért jogszabálysértőek voltak. A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény ( a továbbiakban: régi Pp.) a hatályos Pp.-hez hasonlóan szabályozta az érdek-képviseleti szervezetek speciális perbeli legitimációját, vagyis nem nevesítette a választási bizottságot, ugyanakkor a Munka Törvénykönyvéről szól
- évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.)
- §-ában szerepelő köztes eljárásban - az egyeztetés során - részvételt biztosított számára. A nemperes eljárás lefolytatásához tehát szükség volt a bírói gyakorlat joghézag pótló szerepére, a választási bizottság fiktív jogalanyiságának perbeli megteremtésére. Az Mt. hatályba lépésével viszont az egyeztetés kikerült a vitarendezés intézményes formájából, kizárólag a bírói út maradt és az Mt. sem nevesítette már ebből a szempontból a választási bizottságot. Mindezekből következően az Mt. hatálya alatt egy olyan bírói gyakorlat továbbélése, amely contra legem ruházza fel jogképességgel a választási bizottságot, nem lehet helytálló. Az időközben megszületett új eljárásjogi törvény sem ruházza fel jogképességgel a választási bizottságot, amelyet vélhetőleg a jogalkotó nem is tartott szükségesnek és indokoltnak. Miután a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felek perbeli jog- és cselekvőképességét a bíróságnak az eljárás bármely szakaszában hivatalból kell vizsgálnia, álláspontja szerint a bírói döntések jogszabálysértőek. [11] A kérelmezett a felülvizsgálati kérelmében az ügy érdemi döntését is vitatta, mert álláspontja szerint a Kúria Mfv.10.478/2013/
- számú döntése alapján nem önmagában a szabálytalanságot kell valószínűsíteni, hanem azt, hogy az olyan jellegű, amely a választás eredményét befolyásolhatta. Erre vonatkozóan pedig a kérelem nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. Álláspontja szerint az eljárási hiba nem befolyásolta a választás végeredményét, a kérelmezőre leadott szavazatok elégtelen száma és az eljárási szabálysértés között nem volt összefüggés, erre vonatkozóan a bírósági döntések sem tartalmaznak indokolást. [12] [13] [14] [15] [16] A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A nem peres eljárásban a
- évi CXVIII. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében a Pp. rendelkezései irányadóak. A Pp. 35. §
(1)bekezdése szerint a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A Pp.
- §-a szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A munkaügyi perekben a Pp.
- §
(1)bekezdése az általános szabályok mellett lehetővé teszi a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, vagy üzemi, közalkalmazotti tanács perbeállását is, azonban a választási bizottságot e körben nem nevesíti. Az elsőfokú bíróság a kérelmezett perbeli jogképességét nem vizsgálta, a törvényszék pedig a felhívott Kúriai döntések alapján azt elfogadta. A jogerős végzésben felhívott EBH2014.M.
- számú elvi határozat tekintetében a munkáltató a nem peres eljárásban fél volt és még a régi Pp. szabályai voltak az irányadóak, míg az EBH2017.M.
- számú elvi határozatban a választási bizottság mellett más kérelmezettek (munkáltató és szakszervezetek) is megjelölésre kerültek, így az ügy érdemében a kérelmezett választási bizottság perbeli jogképességének nem volt relevanciája. [17] A hatályos Pp. azonban perbeli jogképességgel a munkaügyi perekben a választási bizottságot nem ruházza fel, melyre a kérelmezett helytállóan hivatkozott. [18] Mindezt az Mt.-ben foglalt, az üzemi tanács megválasztására, megalakulására és megszűnésére vonatkozó jogszabályi előírások is alátámasztják. Az üzemi tanács ugyanis az üzemi tanács választásának napján alakul meg, ugyanakkor az Mt.
- § h) pontja alapján megszűnik, amennyiben a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Ezen anyagi jogi rendelkezésből is következően a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban az igény az üzemi tanáccsal és nem a választási bizottsággal szemben érvényesíthető. [19] Minthogy az üzemi tanács választásával összefüggésben a választási bizottság a fentiekből következően nem rendelkezik perbeli legitimációval, a Kúria a Pp. 424.§
(3)bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és a nemperes eljárást a Pp. 240.§
(1)bekezdés a) pontja alapján - hivatkozással a Pp. 176.§
(1)bekezdés e) pontjára - megszüntette. A Pp. irányadó rendelkezései új kérelmezett megjelölését, a helyes kérelmezett eljárásba vonását nem teszi lehetővé. Záró rész A kérelmezett költséget nem igényelt, ezért arról rendelkezni nem kellett. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint teljes személyes illetékmentességgel rendelkezik, ezért a nem peres eljárás során felmerült első,másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét helyette az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [23] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. [20] [21] ,
- március
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr.