Pfv.21171/2013/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kereset módosítására és ennek keretében újabb kereset előterjesztésére csak az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig van lehetőség. Pfv.I.21.171/2013/

1. szám A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fromm Tünde ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Ráckevei Városi Bíróság előtt 6.P.20.558/
2. számon folyamatban volt és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Pf.24.623/2012/
3. számú ítéletével elbírált perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
4. és Pfv.
5. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.24.623/2012/
6. számú jogerős ítéletét a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének a díja a teljes egészében pervesztes felperes terhén marad. A le nem rótt 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek testvérek. A szüleik, néhai S. I-né, valamint néhai S. I. (a továbbiakban: örökhagyó) 1/2-1/2 arányú osztatlan közös tulajdonában állt a perbeli ingatlan. A peres felek szülei 1989-ben elváltak, édesanyjuk a perbeli ingatlanból elköltözött. A felek szüleinek válását követően az ingatlanban az örökhagyó élt. A peres felek édesanyja
7. április 5-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Hagyatékához tartozott a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányada. A hagyatéki eljárás során a peres felek egyezséget kötöttek, amelyben a jelen per felperese az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadból őt öröklés jogcímén megillető, az egészhez viszonyított 1/4 tulajdoni illetőségről ingyenesen lemondott, azt a jelen per alperesének ajándékozta, aki azt elfogadta. A közjegyző az
8. november 18-án kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett II.Kjö.1443/1991/
9. számú hagyatékátadó végzésével a néhai S. I-né hagyatékához tartozó perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát részben öröklés, részben ajándékozás címén a jelen per alperese részére adta át.
10. október 6-án az örökhagyó és az alperes öröklési szerződést kötöttek. 2005 augusztusában az alperes az örökhagyót a D-i Idősek Otthonában helyezte el. Az örökhagyó augusztus végén onnan kórházba került, majd
11. szeptember 6-án elhunyt. Az örökhagyó hagyatéki eljárása közjegyző előtt volt folyamatban. A
12. február 20-án megtartott hagyatéki tárgyaláson jelen volt a felperes, valamint az alperes képviseletében fia, F. P.. A felperes a hagyatéki tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az örökhagyónak több nagy értékű ingósága volt, így azok leltározását kérte. A szerződéses örökös a hagyatéki ingóságok leltározását nem kérte. Az ingóságok leltározása nem történt meg. Az alperes képviseletében eljáró ifj. F. P. a hagyatéki tárgyaláson csatolta azt a tanúk által aláírt öröklési szerződést, amit a közjegyző alakilag aggálytalannak tartott. A felperes a hagyatéki tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az öröklési szerződés érvénytelen, mert az örökhagyó már évek óta nem volt beszámítható. Ezért a törvényes öröklés rendje szerint kérte az ingatlanhagyaték átadását. A nyilatkozatra tekintettel a közjegyző a
13. február 20-án meghozott hagyatékátadó végzésével a hagyatéki vagyonba felvett perbeli ingatlannak az örökhagyó tulajdonát képező 1/2 tulajdoni hányadát végintézkedésen alapuló öröklés jogcímén ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át, míg a hagyatéki vagyonba felvett ingóságot - amely az örökhagyó 2005 szeptember havi nyugdíja, 50.000 forint volt - törvényes öröklés jogcímén teljes hatállyal a peres feleknek mint az örökhagyó gyermekeinek egymás közt egyenlő arányban adta át. A felperes az édesanyjuk hagyatékával kapcsolatosan ajándék visszakövetelése iránt pert indított az alperessel szemben. Keresetét az elsőfokú bíróság a 6.P.21.348/2006/
14. számú és Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság
15. március 13-án ítéletével helybenhagyott ítéletével elutasította. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A Legfelsőbb Bíróság a
16. október 28-án kelt ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az alperes és az örökhagyó között
17. október 6-án létrejött öröklési szerződés érvénytelen. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az örökhagyó és az alperes által
18. október 6-án megkötött öröklési szerződés érvénytelen. Megállapította, hogy mind a perben becsatolt eredeti aláírásokkal ellátott öröklési szerződés, mind a földhivatalhoz benyújtott szerződéspéldány, illetve az ezen iratokról készült másolatok hiteles és egyszerű másolataiból megállapítható, hogy a szerződés két lapból áll, azok azonban folyamatos sorszámozással nincsenek ellátva. Tényként állapította meg azt is, hogy az örökhagyó az öröklési szerződést nem a tanúk jelenlétében írta alá. Az elsőfokú ítélet terjesztett elő. ellen mind a két peres fél fellebbezést A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, hogy a hagyatéki ingóságok kiadásával kapcsolatos keresetet az elsőfokú bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította; a jogerős határozatra tekintettel az elsőfokú bíróságnak döntési kötelezettsége nem volt, ezért az ingóságok kiadása iránti igényt nem is vizsgálhatta. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a
19. sorszámú jegyzőkönyv szerint a tárgyalást - amelyen a felperes jelen volt figyelmeztetés után berekesztette. Ehhez képest a felperes a
20. sorszámú beadványában jelentette be, hogy a közös tulajdon megszüntetése és a megváltási ár megfizetése iránti igénye van. Kifejtette, hogy a felperesnek az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését megelőzően lett volna lehetősége arra, hogy a keresetét módosítsa és újabb kereseti kérelmet terjesszen elő, ezt követően azonban erre nincs lehetőség, így a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos igénye jelen per tárgyát nem képezheti, arról az elsőfokú bíróságnak nem kellett döntenie. A másodfokú bíróság alaptalannak találta a felperesnek az elsőfokú eljárásban őt megillető perköltség felemelésére irányuló kérelmét is. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely - tartalma szerint - a jogerős ítélet részben történő hatályon kívül helyezésére és az általa előterjesztett további kérelmeknek is helyt adó határozat meghozatalára irányult. A felperes arra hivatkozott, hogy az ügyben eljáró bíróságok nem bírálták el a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti, valamint a perbeli hagyatékban fellelhető ingók kiadása iránti keresetét. Szintén kérte az elsőfokú bíróság által a jogerősen megítélt perköltség összegének a felemelését. Kifogásolta azt is, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza, hogy a perbeli öröklési szerződésen a tanúk aláírása annak egyik példányára utóbb - bűncselekmény elkövetése útján - került rávezetésre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 275.§