Bf.4/2020/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés a) pont). Ezért a III.r. vádlottat 2 év végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1.000.000 Ft (400 napi tétel; egy napi tétel összege 2.500 Ft) pénzbüntetésre ítélte IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk. 379.§

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés a) pont). Ezért a IV.r. vádlottat 1 év 8 hónap végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1.000.000 Ft (250 napi tétel; egy napi tétel összege 4.000 Ft) pénzbüntetésre ítélte. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén mindkét vádlott esetében. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen a III.r. és IV.r. vádlottak és védőjük a pénzbüntetés mértékének, a felfüggesztett szabadságvesztés és a próbaidő tartamának mérsékléséért, védőjük továbbá az előzetes mentesítés iránt is jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.215/2019/2-3. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú eljárásban sem abszolút, sem relatív hatályú eljárási szabálysértés nem történt. A törvényszék a tényállást a váddal egyezően állapította meg. A bűnösségüket beismerő III.r. és IV.r. vádlottak felmentésére vagy velük szemben az eljárás megszüntetésére nincs ok. A terheltek által elkövetett cselekmények jogi minősítése a vádiratival egyező. A kiszabott szabadságvesztés és pénzbüntetések mértékükben és tartamukban a büntetés céljának eléréséhez feltétlenül szükségesek. Kiemelte, hogy a III.r. vádlottat büntetlen előélete, a IV.r. vádlottat pedig politikai szerepvállalása sem tartotta vissza a jelentős büntetési tételű és tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésétől, amelynek kapcsán a szabadságvesztés büntetések próbaidőre felfüggesztését az okozott kár megtérülése indokolhatja. A vádlottak előzetes mentesítésben való részesítésével nem értett egyet, mert a haszonszerzés végett cselekvő vádlottak a bűncselekmény jellege folytan arra nem érdemesek. Rámutatott, hogy az ítélet egyéb, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései is törvényesek. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [4] A másodfokú nyilvános ülésen III.r. és IV.r. vádlott védője az elsőfokú eljárásban a perbeszédében előadottakat fenntartotta. Kiemelte az enyhítő körülményeket, miszerint védencei teljes körű beismerő vallomást tettek, továbbá enyhébb büntetés alkalmazását indokolja véleménye szerint az elkövetés módja, a cselekmény tárgyi súlya, és az elkövetési érték. [5] A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban írt írásbeli indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Indokolásában rámutatott, hogy álláspontja szerint a felülbírálat korlátozott (Be. 590.§

(3),

(5),

(7)bekezdés) lenne, ha a védő nem egészítette volna ki a védencei fellebbezéseit az előzetes mentesítés alkalmazása érdekében is, ekként viszont az (korlátozottan) teljes körű (Be. 606.§

(3)bekezdés). Kifejtette, hogy a kiszabott büntetések inkább enyhék, így feltétlenül szükségesek. Hivatkozott arra is, hogy a vádlottak beismerése lerövidítette, de különösképpen nem könnyítette meg a bizonyítást, amelynek végén tagadásuk esetén is aggálytalanul meg lehetett volna állapítani a bűnösségüket. Hangsúlyozta, hogy az előzetes mentesítésben részesítés sem III.r. vádlott korábbi büntetése, sem a bűncselekményük jellege miatt nem lenne elfogadható. Fentiekre és az írásbeli indítványában írtakra figyelemmel alaptalannak tartotta az ügyészség az enyhítés és az előzetes mentesítés végett bejelentett vádlotti és védői fellebbezéseket, és indítványozta mindkét vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyását. [6] Az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezések nem megalapozottak. [7] A másodfokú bíróság a Be. 583.§

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. [8] A korlátozott felülbírálat keretében a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(5)bekezdésében foglaltak szerint vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút hatályon kívül helyezési okok fennállását, a bűnösség megállapítására és a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [9] A Be. 591.§

(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdése szerint, a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült fel időközben, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján a vádlottak felmentéséről vagy velük szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [10] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. [11] A cselekmények megnevezése és minősítése megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. [12] Az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a vádlottak terhére és javára értékelendő bűnösségi körülményeket. Megállapítható, hogy a terheltekkel szemben szabadságvesztés kiszabása szükséges. A büntetési tételkeret 2-8 év, a középmérték 5 év. Az elsőfokú bíróság mérlegelte a vádlottak cselekvőségét, a súlyosító és enyhítő körülményeket, beismerő vallomásokat, erre tekintettel III.r. vádlott esetében a törvényi minimumban, 2 év, IV.r. vádlott esetében, figyelemmel beismerő vallomása mellett büntetlen előéletére enyhítő szakasz alkalmazásával 1 év 8 hónap börtönbüntetést szabott ki. [13] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy az elkövetés összes körülményét, valamint a feltárt súlyosító és enyhítő körülményeket értékelve valóban a büntetéskiszabási célok maradéktalan érvényesüléséhez a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nem szükséges. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával a másodfokú bíróság, és az alanyi oldalra tekintettel az említettek szerint arányosnak ítélte a kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamát, és a maximálisan alkalmazható 5 év, illetve 4 év próbaidőre való felfüggesztés sem kifogásolható. [14] Megfelelő indokát adta a törvényszék, hogy a büntetési célok, elsősorban a vádlottak bűnismétlésének megelőzése érdekében a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett pénzbüntetés kiszabása is szükséges. A pénzbüntetések napi tételeinek száma és az egy napi tétel összege megfelel a törvényi előírásoknak. [15] A joghátrány ezáltal kellően alkalmasnak tűnik arra, hogy a vádlottakat visszatartsa esetlegesen további bűncselekmény elkövetésétől. Így az elsőfokú ítéletben kiszabott szankció enyhítésére, sem végrehajtásának rövidebb próbaidőre történő felfüggesztésére, vagy a pénzbüntetés mérséklésére a másodfokú bíróság nem látott okot, Az ítélőtábla álláspontja szerint is a szükséges és elégséges, egyben kellően egyéniesített joghátrányok kifejezik a büntetési célokat. [16] Az előzetes mentesítés szubjektív, alanyi feltétele a terhelt érdemessége. A bírói gyakorlat szerint az előzetes mentesítés rendkívüli jogintézmény, az érdemesség megítélésénél pedig nemcsak az elkövető személyét és életvitelét, hanem a bűncselekmény tárgyi súlyát és jellegét is értékelni kell. Ezzel kapcsolatban szintén hibamentes indokolást tartalmaz az ítélet, az elsőfokú bíróság okfejtése alátámasztja, hogy ez az érdemesség nem állapítható meg. A III.r. vádlott vállalkozásának újraélesztése, a büntetlen előéletű IV.r. vádlottnak a politikai karrierje ismertében sem állt el a jogsértő magatartástól, hiszen ugyanolyan magatartások többszöri tanúsításával valósították meg a bűncselekményt. [17] A Győri Törvényszék által alkalmazott egyéb - járulékos jellegű - rendelkezések is törvényesek, azonban a bűnjelekről szóló rendelkezés nem tartalmazza, hogy a 60100-25/2018. bü. szám alatt nyilvántartott bűnjelek a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályán IV. kerültek bevételezésre, ezt pótolta az ítélőtábla. [18] A fentiekben kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a rendelkező részben írtak szerint - a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta, a Be. 605. §

(4)bekezdésére figyelemmel rövid indokolással. őr,

1. március
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Dr. Csák Csilla sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla fenti végzése és azzal a Győri Törvényszék 21.B.125/2019/
3. számú ítélete mindkét vádlott tekintetében a mai napon jogerős. Győr,
4. március
5. . Széplaki László sk. a tanács elnöke