Pfv.21778/2018/8 – Kúria

(10)bekezdése alapján hozott egyedi határozatai, a bennük foglalt személyes adatok miatt nem minősülnek közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.778/2018/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Istenes Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Bányai György jogtanácsos A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.468/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 69.P.24.712/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget., Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
4. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
5. §

(2)bekezdésének b) pontja szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát - bizonyos törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének. A

(10)bekezdés alapján ezen alkalmatlanság megállapításától a miniszter (belügyiminiszter) eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan. Az ilyen miniszteri döntés alapjául szolgáló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjaival szemben hozott büntetőbírósági ítéleteket az alperes kezeli személyügyi nyilvántartása részeként. A felperes

1. október 4-én közérdekű adat megismerése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes
2. október 20-án azt a választ adta, hogy azon érintettek parancsnoki jellemzését, akik alkalmatlansága megállapításától 2016-ban a belügyminiszter eltekintett, valamint az ezen döntéshez kapcsolódó jogerős ítéleteket, valamint a belügyminiszteri döntés írott változatát a felperes részére kiadni nem tudja, mert ezen adatokat a Hszt.
3. számú melléklete szerinti személyügyi nyilvántartás adatköre tartalmazza és ezen adatok nem tartoznak az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló
4. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
5. §

(2)bekezdése és a Hsztv. 276. §

(2)bekezdése alá. A válasz tartalmazta azt is, hogy az adatkezelés célhoz kötötten történik, a felperesnek pedig a kért személyes adatok megismeréséhez méltányolható, a célhoz kötött adatkezelés mellett előnyt élvező érdeke nem fűződik. Az alperes 2017. november 6-án kelt levelében az Infotv. 26. §

(1), a 30. §

(3)bekezdése, a

1. §
2. és
3. pontja, valamint a Hszt.
4. §-a és első számú melléklete alapján ismét megtagadta egy újabb hasonló felperesi kérelem teljesítését azzal, hogy a kiadni kért adatok személyes bűnügyi és egészségügyi adatok, a bűnügyi személyes adatok megismeréséhez méltányolható ok, felperesi érdek nem fűződik, továbbá a kért adatok azon része, amely közérdekű adatnak tekinthető, jellegüket és későbbi felhasználásukat tekintve az Infotv.
5. §

(6)bekezdése alapján döntést megalapozó adat, az érintettek előmeneteléhez szükséges későbbi döntést alapozzák meg, így azok anonimizált formában sem adhatók ki. [4] [5] A felperes ezt követően

1. november 14-én kelt kérelmében azt kérte, hogy az alperes juttassa el részére a 2016-ban a belügyminiszter által a Hszt.
2. §

(10)bekezdése szerinti engedélykérésekhez kapcsolódóan a kiadott engedélyek számát megyénkénti bontásban, továbbá a jogerős bírói ítéleteket ömlesztve (nem megyénkénti bontásban) anonimizált formában, valamint a belügyminiszteri döntések írott változatát ugyancsak nem megyénkénti bontásban, anonimizált formában. A felperes kérte azt is, hogy az elfogadott és elutasított kérelmeket, valamint az azokhoz kapcsolódó ítéleteket és a belügyminiszteri döntéseket egyaránt küldjék meg részére. Az alperes

1. november 29-én a felperes kérelmének egy részét teljesített, amikor kiadta részére a kiadott engedélyek számát megyénkénti lebontásban az elfogadott és elutasított kérelmek tekintetében is. Ennek megfelelően 2016-ban összesen 12 kérelem került elbírálásra Budapesten 4., Hajdú-Bihar Megyében 3, Békés, Fejér, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Zala megyében pedig 1-1 főé. A további adatok kiadását az alperes megtagadta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A részleges teljesítésre figyelemmel a felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adja ki részére elektronikus formában a 2016-ban a belügyminiszter által a Hszt.
2. §

(10)bekezdése szerinti engedélykérésekhez kapcsolódóan a jogerős bírói ítéleteket ömlesztve (nem megyénkénti lebontásban) anonimizált formában, valamint a belügyminiszteri döntések írott változatát ugyancsak nem megyénkénti bontásban és ugyancsak anonimizált formában. Kérte továbbá az alperes által elfogadott és elutasított kérelmek kiadását, valamint az azokhoz kapcsolódó ítéleteket és belügyminiszteri döntéseket is kiadni Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a kért adatokat és iratokat a személyi nyilvántartás adatköre tartalmazza és nem tartoznak az Infotv. és Hszt. által meghatározott közérdekű adatok körébe. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a jogi képviseletét ellátó ügyvéd emailcímére eljuttatva elektronikus úton a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya azon tagjaira vonatkozó kérelmet elutasító és helyt adó belügyminiszteri határozatokat, amelyeket a belügyminiszter 2016 évben annak tárgyában hozott, hogy a hivatásos állományú tag szolgálati viszonya megszüntethető-e amiatt, hogy az adott személy azért vált alkalmatlanná a hivatásos szolgálatra, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, de a belügyminiszter a Hszt. 86. §

(10)bekezdése alapján eltekinthetett az alkalmatlanság megállapításától, annak alapján, hogy a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és mérlegelte, hogy az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartást a további szolgálat ellátást hátrányosan befolyásolja-e. Ezen adatok kiadását az elsőfokú bíróság anonimizált formában rendelte el úgy, hogy a hivatásos állományi tag neve természetes személyazonosítói, személyazonossága megállapítására szolgáló igazolványának száma, személyi azonosító száma és lakcímadata olvashatatlanná legyen téve, azaz anonimizálásra kerüljön. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül az alperes ugyanezen módon adja ki ezen [9] belügyminiszteri döntések alapjául szolgáló ítéleteket a határozatot hozó bíróság és ügyszám megjelölése mellett, az azokban feltüntetett személyes adatok olvashatatlanná tételével egyidejűleg. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.000 forint + Áfa perköltséget. [10] Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy nem vitatottan az alperes a keresettel érintett adatok kezelője. Mivel az alperes nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 163. §

(2)bekezdése alapján valónak fogadta el, hogy a Hszt. 86. §

(2)bekezdés b) pontja és a

(10)bekezdés szerinti belügyminiszteri döntés és az annak alapjául szolgáló, az érintett hivatásos állományú személyt érintő ítélet olyan, az Inftv. 26. §

(2)bekezdésében és a Hszt. 276. §

(2)bekezdésében írtakon túl mutató bűnügyi és egyéb személyes adatokat tartalmaz, amelyek közérdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok nyilvánosságtól való elzárását az indokolja, hogy mind a döntések, mind az ítéletek felismerhető személyekre vonatkoznak. Miután azonban a felperes azonomizált formában kérte ezen adatok (iratok) kiadását az álláspontja szerint az anonimizálással az adott személyhez való kötődés megszűnik, a fennmaradó adatok pedig az Infotv. 3. § 5. pontja és 26. §

(1)bekezdése szerint közérdekű adatok, melyek a törvényben meghatározott kivételekkel bárki által megismerhetőek. [11] Az elsőfokú bíróság szerint az anonimizálás révén a felperes keresete nem irányult közérdekből nyilvános adatok megismerésére, ezért nem volt releváns az alperes hivatkozása a célhoz kötött adatkezelés elvére. Megállapította, hogy a személyügyi nyilvántartásnak részét képezi a kiadni kért ítéletek és döntések. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a Hszt. 272. §

(1)bekezdésére, mely szerint a [8] [12] [13] [14] [15] [16] nyilvántartás a hivatásos állomány tagjairól történik. Így amennyiben az érintett adatok az anonimizálás révén már nem az állomány tagjaira vonatkozó adatok, azok már nem a nyilvántartás adatai annak ellenére, hogy ott fellelhetőek. Az anonimizálás miatt az elsőfokú bíróság szerint a kért adatoknak nincs érintettje sem, így nincs olyan személy, akinek a hozzájárulását kellene kérni az adatok kiadásához. Az elsőfokú bíróság megállapította az Infotv. 27. §

(5)bekezdése kapcsán, hogy a kért iratok nem minősülnek döntéselőkészítő adatnak, így ezen okból sem indokolt azokat a nyilvánosságtól elzárni. Ennek indokaként megjelölte azt, hogy az anonimizált miniszteri döntések és az ítéletek nem tartalmaznak személyes adatokat, az előléptetésre vonatkozó adatok azonban igen. Álláspontja szerint a személyes adatoktól megfosztott miniszteri döntések és ítéletek az adott döntések alapjául nem szolgálhatnak, így azok kiadásának nincs törvényes akadálya. Másodlagosan megállapította, hogy az alperes nyilatkozatából nem egyértelmű, hogy a Hszt. vagy más jogszabály mely rendelkezésére utal az előmenetel az előléptetés kapcsán. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felek hivatkozásain, előadásain nem terjeszkedhet túl, ezért nem vizsgálta a rendfokozatban való kinevezés, illetve előléptetés rendjét és kinevezés, előléptetés gyakorlására jogosultakat sem a fizetési fokozatban történő előresorolás, valamint a magasabb rendfokozatban és ahhoz rendelt fizetési fokozatba történő előléptetés szabályozását sem, de megállapította, hogy a belügyminiszter csak egyes meghatározott munkáltatói jogokat gyakorol a 154/2015. (VI.19.) Kormányrendelet alapján. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú íróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 forint első- és másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet részletesen ismertette az Infotv. 3. § 2., 4., 5. és 6. pontját, valamint 26. §

(2)bekezdését. Megjelölte azt, hogy a Hszt. 276. §

(2)bekezdése alapján melyek azok az adatok, amelyek az Infotv. 26. §

(2)bekezdésén túl közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes által kiadni kért belügyminiszteri döntés és az annak alapjául szolgáló az érintett hivatásos állományú személyt érintő büntetőítélet olyan, az Infotv. 26. §

(2)bekezdését és a Hszt. 276. §

(2)bekezdésében szereplő adatokon túlmutató bűnügyi és egyéb személyes adatokat tartalmaz, amelyek közérdekből nem nyilvánosak. Nem értett ugyanakkor egyet azzal az állásponttal, hogy az adott módon elrendelt anonimizálás megfosztaná a dokumentumokat az adott személyhez való kötődéstől, a fennmaradó iratok (adatok) pedig az Infotv. 3. § 5. pontja és az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerint az alperes kezelésében lévő közérdekű adatok lennének. A jogerős ítélet egyetértett a fellebbezéssel abban, hogy a kiadni kért dokumentumokban szereplő adatok még az iratok anonimizálása esetén is alkalmasak az érintettek beazonosítására figyelemmel arra is, hogy 2016-ban mindössze 12 ilyen ügyben született döntés. A jogerős ítélet szerint az elsőfokú ítéletben anonimizálni rendelt adatok, így a hivatásos állományú személy neve, természetes személyazonosítói, személyazonossága megállapítására szolgáló igazolványszáma, személyiazonosító száma és lakcímadata még felismerhetetlenné tételük ellenére is nem elegendőek ahhoz, hogy ne lehessen következtetni az érintett személyre a belügyminiszteri döntésekből és a büntető ítéletekből. Ebben a körben rögzítette, hogy a döntésekben ugyanis a belügyminiszter értékeli a korábbi büntetőeljárás adatait, az ügy körülményeit, a cselekmény súlyát és jellegét, az érintett előéletét, korábbi szolgálat-ellátásának, teljesítményének színvonalát, amelyek az érintettekkel kapcsolatba hozhatóak. A büntető ítéletekben szereplő a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényekből az ott megállapított tényállásból, a vád és a bizonyítási eljárás eredményének ismertetéséből, továbbá a büntetéskiszabás mérlegeléséből ugyanis következtetések vonhatók le az érintettek konkrét személyére és mindez kitakarásuk esetén is visszafejthető lenne a határozatot hozó bíróságok neve és az ügyszám alapján az anonimizált határozatok tárán keresztül. Ha mindezen további adatok esetében is anonimizálás történne, akkor pedig nem marad olyan adattartalom másodfokú bíróság szerint, amelyik közérdekű adatnak minősülhetne. A jogerős ítélet álláspontja szerint a kért dokumentumok teljes egészükben az Infotv. 3. § 2. pontja szerinti személyes adatokat tartalmaztak, mert általuk közvetlenül, illetve közvetve beazonosíthatóak az érintett személyek és az adatok nem minősülnek az Infotv. 26. §

(2)bekezdése és a Hszt. 276. §

(2)bekezdésében foglalt közérdekből nyilvános adatoknak sem. [17] Mindebből a jogerős ítélet azt a következtetést vonta le, hogy a kért személyes adatok az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerhetőek meg, így az alperes adatkezelő mivoltának vizsgálatára, valamint az alperesnek a közérdekű adatok kiadására vonatkozó megtagadási ok jogszerűségének vizsgálatára már nem volt külön szükség. [18] Külön rögzítette a jogerős ítélet azt, hogy az alperes nem csupán a miniszteri döntések, hanem az ítéletek tekintetében is adatkezelőnek minősül. A Hszt.

1. számú melléklete a személyügyi nyilvántartás adatköre tekintetében ugyan valóban csak a korábbi büntetőügyben hozott jogerős döntések adatainak kezelését írja elő, nem az ítéletek kezelését, azonban a miniszter általi döntési eljárás leírása alapján egyértelmű, hogy magukat az ítéleteket az alkalmatlanság alóli mentesítési eljárásban a miniszter felhasználja. Az Infotv.
2. §
3. pontja szerint pedig a felhasználás is adatkezelésnek minősül, így a belügyminiszter ezen eljárás során adatkezelőnek tekinthető, mert meghatározza az adatkezelés célját és meghozza az adatkezelésre vonatkozó döntéseket is. Rögzítette azt is, hogy az anonimizálási kötelezettség az adott esetben az Infotv.
4. §

(1)bekezdésén alapul, mert amennyiben a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatokat is tartalmaz, a másolatokon a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyását. Kérelmének indokolásában előadta, hogy az adott adatkörben az alperes kétséget kizáró módon adatkezelőnek minősül. Hangsúlyozta azt is, hogy az adatkérés teljesíthetősége független attól, hogy az adatkérés maga milyen céllal történik, azt közölni sem kell. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az elrendelt anonimizálás elegendő ahhoz, hogy megfossza a személyességtől a kért adatokat, az anonimizálást követően az érintett személy nem válik beazonosíthatóvá. Hivatkozott az Alkotmánybíróság több határozatára abban a körben, hogy a közérdekű adatok kiadása körében az adatok nyilvánossága a főszabály és a nyilvánosságot korlátozó rendelkezéseket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. A felperes kifejtett jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet csupán spekulációt tartalmaz arra nézve, hogy az érintett személyek mennyiben válnának felismerhetővé, illetve egy szélesebb körű anonimizálás mennyiben eredményez felhasználható adatokat. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte perköltség megállapítása mellett. Előadta, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem a jogszabályokkal ellentétes módon nem jelölte meg konkrétan a megsértett jogszabályt. Az alperes előadta azt is, hogy a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok az adott esetben nem vehetők figyelembe tekintettel arra is, hogy a kért adatok nem közvetlenül az alperes működésére vonatkoznak. Az alperes értékelése szerint a felperes által kért adatok magánszemélyek személyes adataira vonatkoznak. Az alperes álláspontja szerint az adatkérés teljesítésének megtagadásával az adott magányszemélyek jóhírnevét, becsületét és személyes adatait védték. Egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a kért adatok kiadásához szükséges lenne az érintettek hozzájárulására, illetve, hogy amennyiben teljeskörű lenne az anonimizálás, akkor érdemben nem maradna kiadásra alkalmas adat. Az alperes utalt arra is, hogy a felperes újságíró foglalkozású, így nyilvánvalóan a konkrét adatokra, konkrét személyekre irányult a megkeresése. [19] A Kúria döntése és jogi indokai [21] [22] [23] [24] [25] [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak és a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az Infotv.

1. §
2. pontja szerint „érintettnek" minősül bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy. A
3. pont szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret - valamint az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. Az
4. pont értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
5. §
6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv.
7. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetője megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére a törvény 1. számú melléklete és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. Az utaló szabályban szereplő külön törvénynek a jelen esetben a Hszt. minősül. Ennek 272. §

(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni. A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatokat a törvény

1. számú melléklete tartalmazza. A Hszt.
2. §-a határozza meg, hogy a személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton kik férhetnek hozzá, illetve abba kik tekinthetnek be. Ez a betekintés a jogszabály szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, az ellenőrzési és felügyeleti jogok gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából lehetséges. A Hszt.
3. §

(2)bekezdése értelmében az Infotv. 26. §

(2)bekezdésében foglaltakon túl közérdekből nyilvános adat a hivatásos állomány tagjának rendfokozata, állampolgársága, szolgálati helye, valamint a részére adományozott kitüntető cím és a kitüntető cím adományozásának időpontja is. A Kúria álláspontja szerint a jelen esetben nem vitatható, hogy az alperes a kért adatoknak az adatkezelője. Azt is helyesen adta elő a felperes, hogy az adatkérés célja olyan körülmény, amelyet az adatigénylőnek nem kell megjelölnie. Ezzel együtt a perben előterjesztett iratban a felperes [27] [28] [29] [30] közérdekű célként azt jelölte meg, hogy az újságíró felperes tevékenységén keresztül az olvasók, a befogadók megismerhessék, megtudhassák, hogy konkrétan kik azok a személyek, akik jogerős elítélésük ellenére is alperes nevei döntés alapján tovább szolgálhatnak. Mindezekre figyelemmel érdemben azt kellett vizsgálni, hogy a megismerni kért adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e vagy sem. A Kúria szerint a fent ismertetett definíciókból az következik, hogy a kiadni kért adatok alapvetően személyes adatoknak minősülnek, hiszen az érintettekkel kapcsolatba hozhatók, illetve az adatokból az érintettre vonatkozó következtetés vonható le. A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a kiadni kért iratokban tett megállapítások alapján a konkrét személyek beazonosíthatóak lehetnek. Ez még akkor is fennáll, ha a nevük és személyes adataik kitakarása megtörténik. A felismerhetőség ugyanis közvetett módon is megvalósulhat a határozatok, illetve az ahhoz kapcsolódó büntető bírósági ítéletekben foglalt adatok, az ott mérlegelt körülmények alapján. Ha pedig alapvetően személyes adatokról van szó, akkor ez kizárja a közérdekű adatként történő minősítést. A Kúria álláspontja szerint a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem, és a már ismertetett Infotv. 26. §

(2)bekezdése és a Hszt. 276. §

(2)bekezdése által meghatározott adatok körébe a kiadni kért adatok nem tartoznak. A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy önmagában az anonimizálással nem valósul meg a személyes adatok megismerhetetlenné tétele. A miniszteri határozatokban, illetve az azokhoz kapcsolódó büntető bírósági vagy hatósági határozatokban ugyanis az érintett személyét érintő és az adott eset körülményeit elemző megállapítások vannak, ezekből az adott személy beazonosíthatóvá válik. Önmagában attól, hogy bizonyos személyes adatokat anonimizálnak, maga a kért adat, illetve irat nem válik közérdekű adattá. Összességében tehát a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a kért adatok alapvetően személyes adatnak minősülnek, amelyek csak az érintettek hozzájárulásával lennének megismerhetőek, ennek hiányában az alperes jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását, ezért a Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [31] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 1., 2., 5. és 6. pont, 26. §

(1)és

(2)bekezdés,

1. évi XLII. törvény (Hszt.)
2. §,
3. § és
4. §

(2)bekezdés Záró rész [32] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson bírálta el. A pervesztes felperes köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amely a jogtanácsosi munkadíjat jelenti és amely a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet alapján került megállapításra. Az eljárás illetékmentes. Budapest,
2. február
3. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Istenes Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző