Pfv.21798/2018/6 – Kúria

(2)bekezdéséből nem következik, hogy tanúbizonyítás érdekében kizárólag akkor lehet elhalasztani a tárgyalást, ha az indítványozó bizonyította, hogy a tanú a műsorban vagy máshol a vitatott állításnak megfelelő tartalommal korábban nyilatkozatot tett. A pártszóvivő nyilatkozatában kifogásolt részletek az érintett büntetőeljárás tárgyának és állásának valós, a PK

1. számú állásfoglalásnak megfelelő ismertetését követően hangzottak el, ezáltal az átlagnéző számára is az ismertetett eseményekre adott pártreakcióként, kommentálásként, azaz véleményként jelennek meg, amelynek helyreigazítása az Smtv.
2. §

(1)bekezdése alapján nem kérhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: PfvIV.21.798/2018/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Istenes Attila előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Borbély Boglárka ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.408/2018/8/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.24.795/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.800 (ötvenezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes vezeti és részben a tulajdonosa a diák és egyéb munkavállalók munkaerő-közvetítésével foglalkozó ..-nek. [2] A felperessel szemben büntető eljárás indult bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett kb. 3 milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt. Az eljárás során a felperes előzetes letartóztatását elrendelték és a nyomozóhatóság a .. bankszámláit zárolta
3. június 13-án. A zárolás miatt a munkáltatók által már megfizetett, a zárolás időpontjában azonban még a ... számláján található munkabéreket nem fizették ki a munkavállalók számára. A ..) az üggyel kapcsolatban
4. július 28-án nyilatkozatot adott ki, mely szerint céljuk az iskolaszövetkezetek törvényes működésének biztosítása, az iskolaszövetkezetek érdekképviselete, így elhatárolódnak minden olyan entitástól, iskolaszövetkezettől, amelyek jogszabályok kijátszására, adó- és járulékkedvezmények jogosulatlan igénybevételére irányulnak. .., mint a .. elnöke a felperessel, mint a .. képviselőjével korábban többször egyeztetett, amikor kérte a felperest a felnőttek diákok helyén, nevén való alkalmazása tekintetében kialakult gyakorlat abbahagyására. [3] Az alperes által működtetett ..
5. november
6. napján a .. című, majd a ..című hírműsorában is riportot közölt: „Meghallgatták.." címmel. A riport elején a műsorvezető beszámol arról, hogy tanúként hallgatták meg a felperessel kapcsolatos büntetőügyben .., aki a meghallgatását követően egy rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. A riporter tájékoztatta a nézőket, hogy ..elismerte, hogy a neve alatt működő cég több alkalommal is adott kölcsönt a felperes érdekeltségébe tartozó ..-nek. A riporter ezután közölte, hogy a felperes nyár óta előzetes letartóztatásban van, 3 milliárdos költségvetési csalással gyanúsítják. A gyanú szerint társaival bűnszervezetet hozott létre, és a diákszövetkezetek működtetése közben károsították meg az államot. A riporter közlése szerint kiderült, hogy a.. felnőtteket is foglalkoztatott diákok neve alatt, így kerülve ki a járulékfizetési kötelezettséget. Közölte, hogy a diákok közösségi média segítségével tartják a kapcsolatot. Ezután bejátszották az egyik érintett diák nyilatkozatát, aki elmondta, hogy a zárt Facebook csoportban ő is látja azt a majdnem 900 embert, aki ugyanúgy fizetés nélkül maradt. Ezt a .. sajtótájékoztatójáról készült bejátszás követte. A riporter kommentárja szerint a .. szóvivője arra szólította fel.., hogy nyilatkozzon, hova került az a 3 milliárd forint, amelyet a .. bűnszervezet elcsalt, és hol van az az összeg, amit nem fizettek ki a diákoknak és nyugdíjasoknak. Elhangzott a szóvivő részéről a műsorban, hogy joggal merül fel az a kérdés, az eddigi tények ismeretében, hogy valójában .. a .., a .., az .., .. strómanja volt, és ezek az elcsalt összegek nemcsak a magánszemélyek számlájára kerültek, hanem a .. pártoknak a páncéljába is, annak érdekében, hogy ily módon oldják meg ezeknek a pártoknak a finanszírozását. A kereseti kérelem és ellenkérelem [4] A felperes keresetében az alperest a .. és .. című műsoraiban
7. november
8. napján „Meghallgatták .." címmel sugárzott riportban elhangzottak miatt olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni, mely szerint „valótlanul állították, hogy a .. vezette ..-nél és kapcsolódó vállalkozásoknál diákok nevén felnőttek dolgoztak, így kerülve ki a járulékfizetési kötelezettséget

(1); azt a való tényt, hogy majdnem 900-an vannak az „I love diákmunka - fizetés nélkül maradtunk" Facebook-csoportban, abban a hamis színben tüntették fel, hogy majdnem 900 ember maradt fizetés nélkül

(2); valótlanul híresztelték, hogy ún. ..-bűnszervezet létezne

(3), és valótlanul állították, hogy ez elcsalt hárommilliárd forintot

(4); azt a való tényt, hogy ..szemben hárommilliárd forint összegű költségvetési csalás gyanúja miatt folyik eljárás, és azt a való tényt, hogy .. szoros baloldali kötődése van, és a baloldali pártok és baloldali politikusok jogi képviseletét látta el ügyvédként, abban a hamis színben tüntették fel, mintha a gyanú szerinti bűncselekményből származó pénzek magánszemélyek bankszámlájára és a baloldali pártok páncélszekrényébe kerültek volna annak érdekében, hogy ily módon oldják meg ezeknek a pártoknak a finanszírozását

(5). Kérte továbbá a való tények közlését is. [5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint az ügy állásának megfelelően számolt be a büntetőeljárásról, állításai alátámasztására bizonyítást ajánlott fel. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa működtetett televíziós csatorna .. és .. című műsoraiban a belpolitikai hírblokk elején 8 napon belül olvassa be a következő közleményt: „Helyreigazítás - A

1. november 24-én sugárzott műsorunk »Meghallgatták ..« című riportjában valótlanul állítottuk, hogy a .. által vezetett ..-nél és kapcsolódó vállalkozásoknál diákok nevén felnőttek dolgoztak, így kerülve ki a járulékfizetési kötelezettséget. Ezen felül azt a való tényt, hogy az I love diákmunka - fizetés nélkül maradtunk" megnevezésű Facebookcsoportban közel 900-an vannak, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy majdnem 900 személy maradt fizetés nélkül." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 38.100 forint perköltséget, valamint kötelezte a felperest és az alperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg az állam javára fejenként 18.000-18.000 forint le nem rótt illetéket. [7] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az első közlés tekintetében az alperes az állítását alátámasztó bizonyítékot nem jelölt meg, az állítás valóságát nem bizonyította. A második közléssel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes azzal, hogy a riportalany által elmondottakat közzétéve egyértelműen azonosította a Facebook-csoport létszámát a károsultak létszámával, hamis látszatot keltett. A harmadik, negyedik és ötödik kifogásolt közlést arra figyelemmel értékelte, hogy a riport e részében a Fidesz szóvivő sajtótájékoztatójáról számolt be. A 34/
2. (XII. 11.) AB határozatban foglaltakra tekintettel kiemelte, hogy a sajtószerv kötelezettsége a közvélemény tájékoztatása a jelentősebb magyar pártok által adott nyilatkozatokról, egyidejűleg a közvélemény alkotmányos joga is, hogy ezekről tudomást szerezzen. Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a műsor a valóságnak megfelelően ismertette a gyanúsítás tartalmát, és ezt követően szerepelt a műsorban a szóvivő nyilatkozata. A nyilatkozatot ezért a PK
3. számú állásfoglalásra tekintettel arra figyelemmel kell értékelni, hogy a szóvivő által elmondott szöveget a néző már az ügy állásának ismeretében értelmezi. A sérelmezett kijelentések ennélfogva nem keltik azt a hamis képzetet, hogy a 3 milliárd forintos csalás elkövetése már elbírált tény. A ..-bűnszervezet kifejezés álláspontja szerint olyan értékítélet, amellyel a szóvivő a felperest és gyanúsított társait minősíti. Mivel a gyanú tárgya valóban bűnszervezetben való elkövetés volt, a kijelentés kirívóan okszerűtlennek, megalapozatlannak nem tekinthető. A szóvivő felvetése a 3 milliárd forint sorsáról tényekből levont következtetés, nem pedig határozott tényállítás, vagy való tények hamis színben történő feltüntetése. E véleménynyilvánítás kapcsán a sajtó-helyreigazítási keresetet nem találta alaposnak. [8] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az elrendelt helyreigazítás szövegéből mellőzte annak közlését, hogy „valótlanul állítottuk, hogy a .. által vezetett ..-nél és kapcsolódó vállalkozásoknál diákok nevén felnőttek dolgoztak, így kerülve ki a járulékfizetési kötelezettséget." Egyebekben az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 40.500 forint + áfa együttes és másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 75.600 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 8.400 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. [9] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes megjelölt bizonyítékot az
4. pontban sérelmezett állítás valóságának alátámasztására, ugyanis ..tanúkénti meghallgatását, a
5. kereseti pont és az
6. pont tekintetében is indítványozta. Erre tekintettel foganatosította a tanúbizonyítást, és a tanú meghallgatásának eredményeként kiegészítette a tényállást annak megállapításával, hogy a .. elnöke a felperessel, mint a ... képviselőjével többször egyeztetett, ezen alkalmakkor kérve a felnőttek diákok helyén, nevén való alkalmazása tekintetében kialakult gyakorlat abbahagyására. A meghallgatott tanú vallomásának értékelésénél figyelembe vette, hogy a felperes és a tanú is jelezte, hogy a felperesi jogi képviselő fegyelmi eljárást kezdeményezett a tanúval szemben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Ez a körülmény azonban megítélése szerint a tanú szavahihetőségét, érdektelenségét nem kérdőjelezte meg. A tanú a hamis tanúzás törvényes következményeire való figyelmeztetést követően tett vallomást. [10] A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a .. szóvivő által elmondottak összefoglalásakor a közönség már a gyanúsítás tárgyát ismeri a korábbi műsorrészlet alapján. Az alperes a PK
7. számú állásfoglalásnak megfelelően számolt be a felperessel szemben folyó büntetőeljárás aktuális állásáról. A szóvivő nyilatkozatának műsorban elhangzó részleteit úgy értékelte, hogy a 34/
8. (XII.11.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően adott hírt az alperes a sajtótájékoztatón elhangzottakról. E körben a jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokaira visszautalt azzal, hogy tekintettel arra, hogy a felperes a műsorsugárzás idején előzetes letartóztatásban volt, az alperestől nem volt elvárható, hogy őt az üggyel kapcsolatosan nyilatkoztassa. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése és a keresetnek megfelelő alperesi marasztalás érdekében azzal, hogy a valós tényekre vonatkozóan közlemény közzétételét nem kérte. Kérte az alperes perköltségben marasztalását is az általa részletezett számításnak megfelelően. [12] Felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogszabálysértésre is hivatkozott. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sértette a polgári perrendtartásról szóló
9. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
10. §

(3)bekezdését, a Pp. 164. §

(1)bekezdését, a Pp. 206. §

(1)bekezdését, a Pp. 221. §

(1)bekezdését és a Pp. 345. §

(2)bekezdését, valamint az Alaptörvény

1. cikkébe, az Alaptörvény XVIII. cikkébe, és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
2. évi CCXL törvénybe (a továbbiakban: Bvtv.)
3. §

(1)bekezdésébe ütközött. [13] Sérelmezte, hogy..tanút a másodfokú bíróság a Pp. 345. §

(2)bekezdésébe ütköző módon hallgatta meg. Az alperesi ellenkérelem az .. egy felvételére hivatkozott, ami azonban nem szerepelt a perbeli hírműsorban, ahogy a műsorban maga a tanú is csak egy .. táblákkal jelzett parlamenti sajtótájékoztatón látható kb. 1 másodpercig hang nélkül. Az alperes ennek a sajtótájékoztatónak a hanganyagát nem csatolta, így a Pp. 164. §

(1)bekezdése ellenére nem bizonyította, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak igazolnák állítását. Érvelése szerint a Pp. 163. §

(3)bekezdése alapján a köztudomású tényekkel ellentétes, hogy a tanú a

1. november 24-i alperesi hírműsorban leadott sajtótájékoztató napján már tudott volna jogellenes, felnőttek diákok neve alatt történő foglalkoztatásáról. Ez esetben érthetetlennek tartotta, hogy milyen okból nem tett feljelentést az ügyben. Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú tanács által hivatalból (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.419/2017/16/II. számú jogerős ítélet) ismert tényeket figyelmen kívül hagyta a jogerős ítélet. Ezek szerint a tanú sem a közjegyző előtt, sem máshol, sajtótájékoztató, rendőrség előtt nem beszélt arról, hogy a .. felnőtteket is foglalkoztatott diákok neve alatt, így kerülve ki a járulékfizetési kötelezettséget. [14] Megítélése szerint a másodfokú bíróság tévesen adott hitelt a tanúvallomásnak is. Amennyiben a diákok helyett a felnőttek foglalkoztatása hosszú évek óta visszatérő probléma, érthetetlennek tartotta, miért nem beszélt erről a tanú a nyilvánosság, a sajtó vagy a rendőrség előtt, miért nem tett [11] feljelentést. Az is ellentétes a köztudomású tényekkel, hogy egy multinacionális cég kiállt volna egy ilyen gyakorlat mellett. Hangsúlyozta, hogy fentiek miatt feljelentést tett a tanú ellen, kérte erre tekintettel a tárgyalás felfüggesztését is. [15] Anyagi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a keresetét elutasító részében rosszul értelmezte a PK
2. számú állásfoglalást, a 34/
3. (XII.11.) AB határozatot, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
4. évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.)
5. §-át és az Alaptörvény
6. cikkét. Kiemelte, hogy az Smtv.
7. §

(1)bekezdése a PK

1. számú állásfoglalás
2. pontja alapján a híresztelés miatt fennáll az alperes bizonyítási és sajtó-helyreigazítási kötelezettsége, amit nem szüntet meg az, hogy a sajtótájékoztatóról utólag, egy szerkesztett tartalomban beszámolt. Hangsúlyozta, hogy a jelen per tárgya szerkesztett, nem élő alperesi hírműsorban elhangzott tartalom helyreigazítása, nem pedig a 34/
3. (XII.11.) AB határozat rendelkező részében hivatkozott, közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett, élőben elhangzott kijelentések. Nem biztosították továbbá számára sem a cáfolat, sem a válaszadás lehetőségét. Utalt arra, hogy a büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
4. évi CCIV. törvény (Bvtv.)
5. §

(1)bekezdése szerint az alperesnek lett volna lehetősége a felperesi nyilatkozatot beszerezni akár valamelyik sajtóból vagy sajtó-helyreigazítási kérelemből ismert jogi képviselője útján is. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, mivel a jogerős ítélet megfelelt az eljárási és anyagi jogszabályoknak. Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság a tényállás feltárási kötelezettségének megfelelően hallgatta meg a tanút, akinek a vallomása alátámasztotta a sérelmezett első közlés valóságtartalmát. Helyesen állapították meg a bíróságok, hogy a ..-bűnszervezetre vonatkozó közlés véleménynek minősül. A felperest közéleti szereplőként nagyobb tűrési kötelezettség terheli, a sajtószerv a sajtótájékoztatóról való beszámolójával a tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint eredménytelen. [18] A Pp. 275. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül és a rendelkezésre álló iratok alapján dönthetett. A felülvizsgálat nem érintette a jogerős ítélet alperest marasztaló rendelkezését. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az írásbeli felülvizsgálati kérelemben előadott okokból sérti-e a megjelölt jogszabályokat a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezése. [19] A Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítására csak az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés esetén van lehetőség. Érvényesül a felülmérlegelés tilalma is, vagyis nincs helye általában a bizonyítékok újraértékelésének. Jogszabálysértést csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.44.). A Kúria ilyet, illetve új eljárást igénylő, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem észlelt. [20] A Pp. 345. §

(2)bekezdése szerint bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik. [21] Az alperes az általa indítványozott tanút már az ellenkérelmében megjelölte, mint aki a felnőttek foglalkoztatásáról információval rendelkezik, és kérte a meghallgatását. A tanú diákvállalkozások érdekképviselőjeként lépett fel, és nem vitásan a felperes büntetőügyéhez kapcsolódóan az iskolaszövetkezetek, diákok munkaerőközvetítésének jogszerűségével, elmaradt munkabérével összefüggő sajtótájékoztatót tartott. Ezek a körülmények kellően valószínűsítették, hogy a tanú, mint az érdekvédelmi szervezet vezetője tudomással bír a diákok helyett felnőttek foglalkoztatására vonatkozó panaszokról, esetekről. Az elrendelt bizonyítás az alperes előadását igazolta. A tanú meghallgatása iránti indítvány nem volt elkésett, a tanú bizonyítás elrendelése nem ütközött a Pp. 345. §

(2)bekezdésének bizonyítást korlátozó szabályaiba. A felülvizsgálat érvelésével szemben a jogszabályból nem következik, hogy tanúbizonyítás érdekében kizárólag akkor lehet elhalasztani a tárgyalást, ha az indítványozó bizonyította, hogy a tanú a műsorban, vagy máshol a vitatott állításnak megfelelő tartalommal korábban nyilatkozatot tett. [22] A tanú vallomása nem volt ellentmondásos, túlzó, nem állt más bizonyítékkal nyilvánvaló ellentétben. Arról számolt be, hogy korábban visszatérő problémaként jelentkezett, és emiatt több egyeztetést is folytatott a felperessel, hogy szülőket küldtek el a diákok nevén dolgozni, ezeket szakállas diákoknak hívták, egy gyorsétterem lánc is egy ideig eltűrte ezt a gyakorlatot. A tanú olyan jelenséget, problémát írt le, ami nemcsak a gyorsétterem láncra vonatkozott és az ellenőrzés hatékonyságától is függhet. A felperes ezt cáfoló körülményt vagy tényt a perbe nem vezetett be, a rendelkezésre álló iratok alapján nem ellentétes köztudomású ténnyel a tényállás kiegészítése. Más ügyben hozott ítélet nem tekinthető köztudomású ténynek. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogerős ítéleti indokolás részletek más vitatott kérdésekre vonatkoznak, nem a felnőttek foglalkoztatásával kapcsolatosak, így a tanúvallomás cáfolatára ezek sem alkalmasak. Nem utalnak arra sem, hogy a másodfokú bíróság hivatalos tudomása szerinti ténnyel ellentétesen mérlegelt. A jogi képviselő feljelentéséből, a tanú részéről erre vonatkozó korábbi hivatalos, közjegyzői, vagy sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozat hiánya alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a jogerős ítélet okszerűtlenül, a Pp. 206. §

(1)bekezdését sértve fogadta el valósnak a tanúvallomást. Ennélfogva a tanú vallomása alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül egészítette ki a tényállást és állapította meg, hogy az alperes a diákok helyén felnőttek foglalkoztatására vonatkozó közlés valóságát bizonyította. A jogi képviselő tanú elleni feljelentésének eredménye nem volt előkérdése a jogvita elbírálásának, az azonos tárgyú bizonyítás lehetősége nem ad alapot tárgyalás felfüggesztésére. [23] Az Smtv. 12. §

(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A PK

1. számú állásfoglalás értelmében a kifogásolt közlést a szöveg összefüggéseire és a kialakult közfelfogásra, az átlagolvasó értelmezésére figyelemmel kell vizsgálni. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. [24] Sajtó-helyreigazításnak az Smtv.
2. §

(1)bekezdés fenti rendelkezése alapján kizárólag valótlan tényállítás, vagy valós tények hamis színben feltüntetése miatt van helye. A jogerős ítélet helyesen, a PK

1. számú állásfoglalásnak megfelelően, a közlés egészére, a kialakult közfelfogásra és az átlagolvasóra figyelemmel értelmezte a kifogásolt részleteket. A Kúria is jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kifogásolt részletek a büntetőeljárás tárgyának és állásának valós, a PK
2. számú állásfoglalásnak megfelelő ismertetését követően hangzanak el. Ezáltal az átlagnéző számára is az ismertetett eseményekre adott pártreakcióként, kommentálásként, azaz véleményként jelennek meg, amelyre tekintettel sajtó-helyreigazításnak nincs helye. [25] A „..-bűnszervezet" és az „elcsalt hárommilliárd forintot" kifejezés tartalmát tekintve a felperes azon cselekményére vonatkozó vélemény megfogalmazása, ami miatt a közérdeklődésre számot tartó büntetőeljárás folyik. Nem tüntet fel valós tényt hamis színben, mivel nem vitásan a felperest gyanúsítják a bűncselekménnyel, annak bűnszervezetben történt elkövetésével, és a riport egészéből kitűnik, hogy még csak a bűncselekmény gyanúja áll fenn. A Kúria utal arra is, hogy a 7/
3. (III. 7.) AB határozat indokolása értelmében formailag tényállítás formáját öltő közlés is kifejezhet tartalmában véleményt. [26] A pártfinanszírozással összefüggően a büntetőeljárás tárgyát képező költségvetési csalás és a felperes közismert .. politikai kapcsolatai, a riportban közölt adatok, a politikus feleségének cégétől származó kölcsön ténye alapján alkotott vélemény hangzott el. A kifogásolt részlet az ismertetett eseményekből, mint tényalapból levont következtetés a gyanú szerinti bűncselekmény lehetséges hátterére. Az ilyen pártreakció, vélemény bemutatása nem konkrét valótlan tényállítás híresztelése vagy valós tény hamis színben feltüntetése még akkor sem, ha az abban foglalt következtetés téves. A 7/
4. (III. 7.) AB határozat értelmében a közéleti kérdésben kifejtett vélemény helyességétől vagy helytelenségétől, illetve értéktartalmától függetlenül védett. Az érintettnek az ilyen megnyilvánulásokkal, vékony ténybeli alapon nyugvó feltételezésekkel szemben a közéleti véleményszabadság érvényesülése érdekében nagyobb türelmet kell tanúsítania. A jogerős ítélet jogszabályértelmezése nem sérti az Alaptörvény rendelkezéseit sem a 7/
5. (III.7.), 13/
6. (IV.18.) AB határozatokban foglaltakra is figyelemmel. A 34/
7. (XII.11.) AB határozat a valótlan tényállítások sajtó általi továbbításának személyiségi jogi értékelésével kapcsolatos követelményt fogalmaz meg, nem egy közérdeklődésre számot tartó büntető ügy sajtóban ismertetett eseményeiről kialakított pártvélemény bemutatására vonatkozik. [27] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp.
8. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [28] Pp. 345. §

(2)bekezdés, Smtv. 12. §

(1)bekezdés Záró rész A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes köteles a felülvizsgálati eljárással felmerült perköltség, az alperes jogi képviselőjének - a csatolt megállapodás figyelembe vételével, azonban a per tárgyára és a kizárólag a felülvizsgálati eljárásban szükséges ügyvédi munkára tekintettel arányosan mérsékelten - áfával megállapított munkadíja megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdése, valamint a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdés a),

(2)bekezdései alapján. A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a felperes kérelmére - a Pp.274.§

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [29] Budapest,

1. március
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő