A határozat elvi tartalma: A terhelt által előterjesztett nem alapos felülvizsgálati indítvány elbírálása és a megtámadott határozatok hatályában fenntartása végzéssel. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.973/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: rablás bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szentesi Járásbíróság, 2.B.43/2018/32., ítélet, tárgyalás,
- június
- Szolnoki Törvényszék, 1.Bf.1254/2018/10., ítélet, nyilvános ülés,
- április
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentesi Járásbíróság 2.B.43/2018/
- számú, illetve a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.1254/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Szentesi Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 2.B.43/2018/
- számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli rablás bűntette (egy esetben a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés g) pont, egy esetben a Btk. 365. §
(2)bekezdés 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont] miatt mint erőszakos többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- április
- napján meghozott 1.Bf.1254/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a 2 rendbeli rablás bűntettét 1 rendbeli rablás bűntetteként [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés
- b)és
- g)pont] minősítette, a halmazati büntetésre utalást mellőzte, egyben a szabadságvesztés büntetés tartamát 12 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy a Szentesi Járásbíróság hatáskör hiányában járt el vele szemben, mivel 25 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna az ügyében. Sérelmezte továbbá, hogy a sértett korábban bíróként dolgozott, illetve a sértett lánya jelenleg is a Szegedi Járásbíróság bírája, ezért az ügyben első fokon Csongrád megyei bíróság nem járhatott volna el. Mindezek alapján az ítéletek hatályon kívül helyezését, és az eljárás lefolytatására Csongrád megyén kívüli bíróság kijelölését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1071/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg. Eszerint az elsőfokú bíróság hatáskörét a jelen ügyben a büntetési tételkeret tíz éves felső határa határozta meg, a cselekmény nem tartozott törvényszéki hatáskörbe. Emellett kifejtette, hogy a terhelt olyan körülményre alapítottan terjesztette elő elfogultsági kérelmét, amely az alapügyben már ismert volt előtte, mivel a Szegedi Járásbíróság kizárására és a Szentesi Járásbíróság kijelölésére is ezen okból került sor. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn. III. [6] [7] [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [9] A Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a hatáskörét túllépte. [12] A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [13] Az
- évi XIX. törvény (korábbi Be.)
- §-a szerint első fokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe. Ezen általános szabály alóli kivételeket tartalmazza a korábbi Be.
- §-a, amely tételesen felsorolja, mely ügyek elbírálása tartozik a törvényszék hatáskörébe. A korábbi Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi, a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezen bűncselekmények a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények, amelyek önmagukban a kiszabható büntetési tétel felső határára tekintettel, az egyéb jellemzőiktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartoznak. [14] A büntetőeljárásban a hatásköri szabályozás alapját a bűncselekmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételek képezik. A hatásköri szabályok között az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezés nincs. [15] Az egyes bűncselekményeket - ekként értelemszerűen az adott büntetési tételeket - a Btk. Különös Része tartalmazza. [16] A korábbi Be. 601. §
(5)bekezdése szerint pedig, ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. E rendelkezés a hatályos Be. 10. §
(2)bekezdésében változatlan tartalommal került megállapításra. Ekként a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg. [17] A jelen ügy tárgyát képező rablás bűntette [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés
- b)és
- g)pont] büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, következésképpen nem sértett eljárási szabályt a járásbíróság, amikor a hatáskörébe tartozó rablás bűntettét első fokon elbírálta. E tekintetben a felülvizsgálati indítvány nem alapos. [18] Ugyancsak a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapított a kizárt bíró eljárására hivatkozás. [19] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [20] A 25/2003. (X. 4.) AB határozatban írtak alapján a korábbi Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontja, a hatályos Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti elfogultságra - miszerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható - alapított felülvizsgálati indítvány is elbírálandó, ellenben az ilyen elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. A felülvizsgálati indítvány azonban új körülményre e körben nem hivatkozott, a jelzett kifogás az alapügyben a terhelt előtt már ismert volt, mivel a Szegedi Járásbíróság kizárására és a Szentesi Járásbíróság kijelölésére ugyanezen okból került sor. [21] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [22] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- március
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ