← Magyarország

Pkf.25261/2020/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf......./2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve (....) kérelmezőnek benyújtó védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 1.Pk....../2019/
  4. számú végzése ellen a kérelmező
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését az árujegyzék
  6. osztályában a nyomdaipari termékek, folyóiratok, újságok áruk, illetve
  7. osztályában a folyóirat- és lapkiadás, folyóiratok online kiadása szolgáltatások tekintetében helybenhagyja, az ezen osztályokba tartozó többi áru és szolgáltatás, valamint a
  8. osztályba sorolt valamennyi szolgáltatás vonatkozásában az elsőfokú bíróság végzését, valamint a benyújtó M......./8 ügyiratszámú határozatát hatályon kívül helyezi és a Hivatalt a lajstromozási eljárás folytatására utasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A S.G. LTD (GB)
  9. március
  10. napján a „Pesti Hírlap" szómegjelölés védjegyként való lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás
  11. osztályába sorolt nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíripari cikkek; papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; anyagok művészek részére; ecsetek; írógépek és irodai cikkek (bútorok kivételével); tanítási és oktatási anyagok (készülékek kivételével); nyomdabetűk; klisék; könyvek; könyvjelzők; naptárak; noteszok; nyomtatványok; plakátok; falragaszok papírból vagy kartonból; tolltartók; képek; kártyák; karton; füzetek; folyóiratok; újságok; szórólapok; formanyomtatványok, űrlapok áruk, valamint a
  12. osztályba sorolt kereskedelmi ügyletek; kereskedelmi adminisztráció; irodai munkák; on-line hirdetői tevékenység számítógépes hálózaton; vásárlási megrendelések ügyintézése; információ és tanácsadás fogyasztóknak (fogyasztói tanácsadás); áruk bemutatása kommunikációs médiában, kiskereskedelmi célokból; hirdetési hely kölcsönzése; honlapforgalom optimalizálása; on-line könyvkereskedelem, eladási propaganda mások számára; marketing; reklámozás; reklámanyagok (röplapok, prospektusok, nyomtatványok, áruminták) terjesztése; reklámfilmek előállítás; telemarketing szolgáltatások; üzletszervezési és üzletvezetési tanácsadás, továbbá a 41.osztályba sorolt könyvkiadás; folyóirat- és lapkiadás; kulturális vagy nevelési célú kiállítások szervezése; oktatás; coaching (tréning); elektronikus könyvek és folyóiratok on-line kiadás; konferenciák szervezése és lebonyolítása; on-line elérhető elektronikus publikációk, nem letölthetők; szórakoztatás; szövegek kiadás (nem reklámcélú); tördelési szolgáltatások, nem hirdetési célokra; elektronikus desktop kiadói tevékenység szolgáltatások tekintetében. A kérelmező
  13. október
  14. napján átruházással került védjegybejelentői pozícióba. [2] A benyújtó (a továbbiakban: Hivatal) felhívást követően hozott M......./8 ügyiratszámú határozatával a védjegybejelentést leíró jellege miatt a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  15. évi XI. törvény (Vt.)
  16. §

(2)bekezdés a) pontja alapján elutasította. Rögzítette a vizsgálati szempontokat, felhívta az Európai Bíróság C-265/
  1. számú BIOMILD, valamint C-363/
  2. Koninklijke előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéleteit. Indokolása szerint a megjelölés körülírja egy bizonyos helyen megjelenő hírlap készítéséhez, kiadásához, illetve terjesztéséhez kapcsolódó áruk és szolgáltatások fajtáját, jellemzőjét. A megjelölés első „Pesti" szó eleme a földrajzi származásra, a szolgáltatás nyújtásának helyére vonatkozik, második „Hírlap" eleme újságot, napilapot jelent. A szavaknak sem külön-külön, sem együttesen nincs megkülönböztető képességük. A megjelöléshez egyéb ábra, fantáziaszó nem társul, ezért kizárólag a szóelemek dominálnak a vizuális érzékelése, észlelése során, amelyek azonban nem alkalmasak arra, hogy a védjegybejelentő áruit és szolgáltatásait megkülönböztessék más cégek, személyek áruitól. A bejelentett megjelölés deskriptív jellege megállapítható az árujegyzék egésze tekintetében, ekként a fogyasztók a védjegybejelentés láttán a felsorolt árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben Pesten megjelenő, kiadott hírlapokra, újságokra és azokkal összefüggésben a
  3. és
  4. osztályba sorolt szolgáltatásokra asszociálhatnak. Megkülönböztető képesség hiányában a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. A kérelmező azon érvelésével szemben, miszerint a leíró jellegen alapuló kizáró ok különböző eseteit nem lehet egyidejűleg alkalmazni, rámutatott a jogszabályban a „kizárólag" kifejezés arra vonatkozik, hogy a megjelölés - az egy, vagy akár több szempontból leíró jellegűnek minősülő kifejezések mellett egyéb, megkülönböztetésre alkalmas elemet nem tartalmaz. A Hivatal csak azt vizsgálja, hogy a bejelentett megjelölés egy konkrét földrajzi területet jelöl-e és, ha igen, akkor meg kell nézni, hogy az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások földrajzi származását feltüntető kifejezés mellett tartalmaz-e egyéb megkülönböztető elemet. Utalt rá, hogy a lajstromozás tárgyában nem analógia alapján hozza meg döntését, minden egyes védjegyeljárás során egyedileg, az adott ügyben releváns összes körülmény mérlegelésével határoz az oltalomképesség felől. A határozat ellen a kérelmező jogorvoslattal élt. [3] Az elsőfokú bíróság végzésével a megváltoztatási kérelmet elutasította, mert azt nem találta alaposnak. Osztotta, hogy a megjelölés az adott osztályokba tartozó termékek és szolgáltatások körében nem bír megkülönböztető képességgel. Utalt az Európai Bíróság T-193/
  5. számú Doublemint döntésére, mely szerint, ahhoz, hogy valamely megjelölés a leíró jellegű védjegyek oltalmának tilalma alá essen az szükséges, hogy kellő képen közvetlen és konkrét kapcsolatot mutasson a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal oly módon, hogy az érintett közönség további asszociáció nélkül az áruk vagy azok valamely jellemzőjének leírását észlelje. A szóösszetétel „Pesti" és „Hírlap" elemei olvastán, láttán az átlagfogyasztó Pesten vagy környékén megjelenő hírlapokra, újságokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott szolgáltatásokra asszociál. Pusztán a leíró elemek egymás mellé helyezése anélkül, hogy szokatlan - szintaktikus vagy jelentésbeli változás történne, nem eredményezheti a leíró jelleg feloldását. Nem alkalmas a bejelentett megjelölés arra, hogy a bejelentő áruit, szolgáltatásait megkülönböztesse más releváns piaci szereplő árujától, szolgáltatásától. [4] A kérelmező fellebbezésében a végzés megváltoztatásával elsődlegesen a hivatali határozat megváltoztatását és a megjelölés lajstromozását, másodlagosan a hivatali határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatalnak az eljárás folytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint módszertani hibát ejtett a hatóság és a bíróság, amikor a leíró jelleget általánosságban, és nem az árujegyzékben felsorolt konkrét áruk és szolgáltatások vonatkozásában egyenként vizsgálta. Előadta, hogy a
  6. osztályban a folyóiratok, újságok áruk kapcsán elvben felmerülhetne a leíró jelleg, ám a hazai lapkiadásban hagyománya van annak, hogy a sajtótermékeket leíró jellegű szavakkal vagy azok kombinációjával nevezik meg, ezt a szokást a fogyasztók jól ismerik, ezen körülményeket az értékelésnél figyelembe kell venni. Példaként említette az „Aradi Közlöny", a „Budapesti Hírlap", „Budapesti Napló", „Fővárosi Lapok" „Magyar Hírlap" „Magyar Nemzet", illetve a korábban kiadott „Pesti Hírlap" című újságokat. Vagyis a „Pesti Hírlap" szóösszetétel által a fogyasztókra gyakorolt benyomás az újságok, folyóiratok kapcsán valójában nem azonosítható azzal a nyelvtani jelentéssel, amelyet a szavak puszta egymás mellé helyezése eredményez. Az egyenként leíró szavak összetétele alkalmassá teszi a megjelölés egészét arra, hogy megkülönböztesse a megjelöléssel ellátott árukat más vállalkozások azonos típusú áruitól. Az árujegyzék további része esetében a fellebbezés sérelmezte, hogy a határozatokból nem derül ki, hogy a megjelölés milyen módon utal közvetlenül és konkrétan az áruk vagy szolgáltatások bármilyen jellemzőjére. Megítélése szerint a törvényszék minden alap nélkül vonta egy kategóriába a
  7. és
  8. osztályban felsorolt szolgáltatásokat és minősítette azokat általános jelleggel „a Pesten vagy környékén megjelenő hírlapokkal, újságokkal összefüggő szolgáltatásoknak", hiszen az árujegyzék nem utal rá, hogy az érintett szolgáltatások feltétlenül újsághoz, folyóirathoz kapcsolódnak. Érvei szerint a megjelölés olyan elemekből áll, amelyek sem külön-külön, sem együtt nem hozhatók közvetlen kapcsolatba az érintett árukkal és szolgáltatásokkal (az újságok, folyóiratok kivételével) a 16.,
  9. és
  10. osztályokban. A „Pesti Hírlap" szóösszetétel, illetve annak jelentéstartalma olyan távol esik a védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk és szolgáltatások meghatározó részétől, hogy azt a fogyasztók nem az áruk, szolgáltatások fajtájára vagy földrajzi eredetére történő utalásként fogják értelmezni. Érvei alátámasztására hivatkozott az EUIPO előtt az „ART EUROPE" szómegjelölés kapcsán lefolytatott lajstromozási eljárásra, továbbá a „QUICKFRESH" jogesetre, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf......./201/
  11. döntésével a Hivatal és az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta és a megjelölést lajstromozásra alkalmasnak találta. [5] A fellebbezés túlnyomó részben alapos. [6] Az elsőfokú bíróság döntésével és indokaival a másodfokú bíróság csak kis részben értett egyet, ezért a néhány valóban leíró jellegű áru és szolgáltatás kivételével a lajstromozási eljárás folytatását látta szükségesnek az alábbiak szerint. [7] A Vt. 2.§
(2)bekezdés a) pontja a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. [8] A kérelmező helyesen érvelt azzal, hogy a fenti abszolút kizáró ok felmerülése esetén nem általánosságban kell eljárni, hanem az árujegyzékben ténylegesen feltüntetett árukra és szolgáltatásokra vetítve kell azt vizsgálni, hogy alkalmas lehet-e a megjelölés a védjegyfunkció betöltésére, és ez annak alapján ítélhető meg, hogy létrejön-e spontán asszociáció az érintett termékek, illetve szolgáltatások és a védjegybejelentés között. A másodfokú bíróság meglátása szerint közvetlen kapcsolat mutatható ki a nyomdaiparii termékek, folyóiratok, újságok áruk, illetve a folyóirat- és lapkiadás, folyóiratok on-line kiadása szolgáltatások és a megjelölés között. Ezek vonatkozásában a szóegyüttes nyilvánvalóan leíró, hiszen a „Pesti Hírlap" megjelölés egyértelműen a földrajzi származásra és a fajtára ad konkrét és határozott információt, pontosan körül írja, hogy milyen típusú árukról és azok előállítását célzó szolgáltatásokról van szó. Az árujegyzék ezen köre esetében tehát nem irányadó a „QUICKFRESH" döntés, amely ügyben ilyen direkt összefüggés az áruk és a lajstromozni kért megjelölés között nem volt. Súlytalan a fellebbezésnek a sajtótermékek címe kapcsán előadott érvelése is, mert a státuszeljárás szempontjából közömbös, hogy milyen elnevezéssel vannak újságok a piacon, emellett az a körülmény, hogy a tárgyi megjelölés leíró jellege folytán nem felel meg a védjegytörvény által támasztott követelménynek önmagában nem akadálya annak, hogy ezzel az elnevezéssel a lap ténylegesen megjelenjen, amennyiben az egyéb jogszabályi előírások is teljesülnek. A kifejtettek értelmében a felsorolt áruk és szolgáltatások körében a Vt. 2. §
(2)bekezdés a) pontjában megfogalmazott feltétlen kizáró ok akadályát képezi a megjelölés lajstromozásának, ezért ebben a részében helyes volt az elsőfokú döntés. [9] A
  1. és
  2. osztályba tartozó többi áru, illetve szolgáltatás, valamint a
  3. osztály egésze esetében ugyanakkor az ítélőtábla nem tartotta megállapíthatónak a leíró jelleget, ugyanis az ide sorolt áruk, illetve szolgáltatások és a „Pesti Hírlap" szókapcsolat között legfeljebb csupán olyan távoli, erőltetett kapcsolat feltételezhető, ami nem lehet gátja az oltalomnak. Az árujegyzék ezen része tekintetében a megjelölés nem ad semmilyen értékelhető, konkrét információt a fogyasztó számára, nem írja le az áru vagy a szolgáltatás jellemzőjét, egyszerűen nem is értelmezhető vonatkozásukban, ily módon a versenytársaknak sincs feltétlenül szükségük a megjelölés szerinti szóegyüttesnek az érintett termékek és szolgáltatások körében való használatára. Így például a megjelölés alkalmas lehet az árujelző funkció betöltésére ecsetek, anyagok művészek számára stb. áruk vagy kereskedelmi ügyletek, irodai munkák, honlapforgalom optimalizálása, oktatás, kulturális vagy nevelési célú kiállítások szervezése stb. szolgáltatások tekintetében. Minthogy a jelen bekezdéssel érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában a megjelölés rendelkezik magában rejlő megkülönböztető erővel, tehát lajstromozása a Vt.
  4. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem tagadható meg, ezért ebben a körben a lajstromozási eljárást folytatni kell. [10] A fentiek tükrében a Fővárosi Ítélőtábla a Vt. 79. és a Pp. 389. §-ain keresztül irányadó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését részben helybenhagyta, részben pedig a Pp.
  1. §-a alapján hatályon kívül helyezte, továbbá a Vt.
  2. §
(1)bekezdésének második mondata alkalmazásával rendelkezett a hivatali határozat hatályon kívül helyezéséről és a Hivatalt a lajstromozási eljárás folytatására utasította. Budapest, 2020. április 14. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró . Mózsik Tímea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.