Pfv.20141/2017/5 – Kúria

(2), Alaptörvény 39..cikk

(2),

1. CVI. Tv.
2. §

(2),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §,
5. CXII. Tv.
6. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.141/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselői: Imre Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) és dr. Csere Bálint jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Major Melinda ügyvéd A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.908/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.P.20.739/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes
4. január 15-én adatigénylést nyújtott be az alpereshez, amelyben arról kért tájékoztatást, hogy az alperes
5. évben és/vagy
6. évben és/vagy
7. évben teljesített-e, és ha igen, milyen jogcímen bármilyen visszatérítendő vagy vissza nem térítendő befizetést, hozzájárulást, juttatást vagy bármely egyéb megnevezéssel pénzösszeget a .. .. .. részére, és/vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
8. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézet részére. Az alperes válaszában arról tájékoztatta a felperest, hogy a kérelemben foglaltakat nem teljesíti, mert az nem határozza meg az igényt az adatkiadás teljesítéséhez szükséges módon. Álláspontja szerint a kérelmező által megismerni szándékozott adatok körének pontos beazonosítható meghatározása a kérelmező feladata, az alperes pedig nem jogosult annak meghatározására, hogy a kérelmező mely adatokat tekinti relevánsnak. Kifejtette azon álláspontját, hogy a kérelemben szereplő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, mivel azok nem közfeladat ellátásával kapcsolatosak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében az alperest annak kötelezésére kérte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül írásban adja ki részére azon közérdekű adatokat, hogy
9. évben és/vagy
10. évben és/vagy
11. évben teljesített-e, és ha igen, milyen jogcímen bármilyen visszatérítendő vagy vissza nem térítendő befizetést, hozzájárulást, juttatást, vagy bármely egyéb megnevezéssel pénzösszeget a .. .. és/vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
12. év CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézet részére, teljesítés esetén az alperes adja ki a felperesnek a .. .. és/vagy a takarékszövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
13. évi CXXX. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézet részére teljesített összegek teljesítési időpontját és jogcímét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen előadta, hogy a pert megelőző adatigénylés eltér a keresetben szereplő kérelemtől, ezért a kereset alaptalan. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a megismerni igényelt adatok nem közérdekű adatok, mert azok nem a közfeladat ellátására irányuló tevékenységére vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az alperes az egyetemes postaszolgáltatás nyújtásával lát el közfeladatot, az adatigénylés pedig nem ehhez kapcsolódik. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta. Megállapította, hogy az alperesi gazdasági társaságba a Magyar Állam tulajdonában lévő társasági részesedés mértéke 75% + egy szavazat, vagyis az alperes a Magyar Állam többségi tulajdonában van. Ehhez képest az alperes, mint állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősül, aki arra irányuló igény esetén köteles lehetővé tenni a kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését. Az elsőfokú bíróság szerint a felperesi adatigénylésben megjelölt adat az alperes állami vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó adat, ezért az alperest kiadási kötelezettség terheli. Ez alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy a kért adatigénylés nem az egyetemes postaszolgáltatással, mint közfeladat ellátásával kapcsolatos, mert ilyen korlátozást az Infotv. nem tartalmaz. A perben nem volt önmagában vitatott, hogy a felperes által igényelt adatok léteznek, és azokat az alperes kezeli. Mivel pedig az alperes kezelésében lévő, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokról van szó, ezért azok közérdekűnek minősülnek. Az elsőfokú bíróság az adatigénylésnek azt a részét utasította el, amely az előzetes kérelemben nem, csupán a keresetben került feltüntetésre, tekintettel arra, hogy a kérelem tartalmához képest bővített tartalmú kereset előterjesztésére nincs jogi lehetőség. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyta helyben, hogy az adatkiadási kötelezettség a
14. január
15. napjáig keletkezett adatokra vonatkozik. A jogerős ítélet indokolása rögzítette, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok között felsorolja az alperest, amely az állami vagyonról szóló
16. évi CVI. törvény
17. §

(2)bekezdése értelmében - mint állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv - közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az alperesről ilyen módon megállapította, hogy olyan gazdasági társaság, amelyet az állam hozott létre, tulajdonosi befolyással is fennáll, a gazdálkodásához szükséges vagyont az állam bocsátotta rendelkezésre, ezért a vagyona az alperes tevékenységének jellegétől függetlenül állami vagyon. Az alperes tehát pusztán tulajdonosi szerkezete és az őt létrehozó állami akarat, valamint az ennek alapján részére biztosított vagyon jellege miatt közfeladatot ellátó, közfeladatot közvagyonból gazdálkodó szervezetnek minősül, amelynek adatai közérdekű adatok az Infotv.

1. §
2. pontja alapján. Ebből pedig az következik, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervként köteles a nem vitásan kezelésében lévő közérdekű adat körébe tartozó adatokat kiadni. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által indítványozott szűkítő értelmezés nem alkalmazható. A közfeladatot ellátó szervek - köztük az alperes is - jellemzően nem kizárólag a jogszabályban meghatározott közfeladatot látnak el, működésük során más tevékenységet is végeznek, ugyanakkor e tevékenységükre vonatkozó adatok a köztulajdonlás tényénél fogva az Infotv.
3. §
4. pontja alá tartozó közérdekű adatok, amelyek kiadására köteles. A jogerős ítélet az elsőfokú ítélet pontosítását azzal indokolta, hogy kizárólag az adatkérésig terjedő időre kell kiadni az adatokat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének teljes elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megsértette az Alaptörvény
5. cikk

(1)bekezdését, 39. cikkének

(2)bekezdését, az Infotv. 27. §

(3)bekezdését, és a Pp. 206. §

(1)bekezdését. Megismételte azon álláspontját, hogy a közérdekű adatként történő kiadásnak konjunktív feltétele az, hogy a kért adatok kezelésében legyenek, és egyben a közfeladatának ellátásához kapcsolódó adat legyen. Jelen esetben a kért adatok nem kapcsolódnak az egyetemes postai szolgáltatás ellátásához, mint közfeladathoz. Az alperes hivatkozott a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk

(2)bekezdésének a) pontjára, amely szerint a nevezett irányelvet nem kell alkalmazni olyan dokumentumokra, amelynek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közintézményeknek, a törvénynek vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által, - vagy ilyen rendelkezések hiányában az adott tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban - feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálható. A felülvizsgálati kérelem az Alkotmánybíróság 25/

1. (VII.22.) AB határozatát is oly módon értelmezte, az a közfeladat ellátását tette a középpontba a kérdés megítélése során. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokaira való utalással. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [10] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes értékelése valósíthat meg. Egyébként nincs helye a bizonyítékok ismételt értékelésének és egybevetésének. [11] Az Alaptörvény VI. cikkének

(2)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az 39. cikk

(2)bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [12] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
2. §-a szerint e törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közérdek átláthatóság a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A
3. §
4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
5. §
6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A
7. §

(1)bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A 27. §

(3)bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, hasznosításával, használatával, az azzal való rendelkezéssel, adat megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelynek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy az nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. Helytállóan, jogszabálysértés nélkül döntött a jogerős ítélet az adatok kiadásáról, ugyanis a közérdekű adatként történő minősítés az alperes vonatkozásában önmagában a köztulajdonlás ténye megalapozza a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján. Ehhez képest nincs jelentősége annak, hogy a kért adat az alperes elsődleges közfeladatának ellátásával kapcsolatban áll-e vagy sem, mert nem kizárólagosan a közfeladat ellátásának ténye alapozza meg a kiadás kötelezettségét, hanem az, hogy az alperes többségi állami tulajdonban van, és alapvetően állami vagyonnal gazdálkodik, ezért az erre vonatkozó adatok az állami vagyonról szóló törvényi rendelkezés, illetve az Alaptörvény alapján is kiadandó adatnak minősülnek. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelemben felhívott irányelv köztulajdonlás kapcsán nyilvánvalóan nem alkalmazható. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet a bírói gyakorlattal teljes összhangban azt, hogy az adatok kiadásának kötelezettségét önmagában az állami vagyon kezelése megalapozza. Ehhez képest az alperes azt bizonyíthatta volna, hogy az Infotv-ben vagy más jogszabályban meghatározott kimentési okra tud hivatkozni az adat kiadásának megtagadása körében. A jelen esetben azonban a Kúria szerint az alperes ilyen indokot nem tudott megjelölni. Az üzleti titokra vagy védett ismeretre történő hivatkozás a jelen esetben minden konkrétumot nélkülözött. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy általánosságban, mindenféle konkrétum nélkül az ilyen hivatkozás az adat kiadása megtagadásának alapjául nem szolgálhat. [14] Mindezekre figyelemmel, az adat kiadása tekintetében megfelelően pontosított, érdemben helytálló jogerős ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [15] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdés, 39. cikk

(2)bekezdés,

1. évi CVI. törvény
2. §

(2)bekezdés, Infotv.

1. §,
2. §
3. és
4. pont,
5. §

(1)bekezdés, 27. §

(3)bekezdés, Pp. 78. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)bekezdés, 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet,
2. évi XCIII. törvény
3. § o) pont. Záró rész [16] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes pervesztes lett, ezért a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján köteles perköltséget fizetni a felperes részére, amely a jelen esetben a felperesi jogi képviselő munkadíját jelenti. Az eljárás illetékmentes, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,

1. június
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő