A határozat elvi tartalma: A jövőbeni esetleges hasznosítás lehetőségére hivatkozással a jogmegóvás szükségességének hiányában, a már megtörtént hasznosítás esetén pedig a teljesítés követelésének lehetőségére figyelemmel nem állnak fenn tehát a megállapítási kereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei. Pfv.IV.21.230/2013/7.szám A Kúria a Szilainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bocskay Bea jogtanácsos által képviselt alperes ellen szellemi alkotáshoz fűződő jog megállapítása iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt 32.P.22.651/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.681/2012/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes
- január 2-ától fennálló munkaviszonya alapján fejlesztőmérnök munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A felperes munkaszerződésének
- pontja értelmében a munkáltató tevékenységi köréhez kapcsolódóan létrehozott szellemi termékek fölött a munkáltató rendelkezik, az szolgálati jellegűnek minősül; a munkavállaló az általa létrehozott szellemi alkotásokért külön díjazásban nem részesül, mert a munkaszerződése alapján megfelelő díjazásban részesíti őt a munkáltató. A győri .. cég 2005-2006-ban teszt CD előállítására vonatkozó eljárás kidolgozásának az igényével kereste meg az alperest. A megoldáson a felperes fejlesztőmérnök kollégájával dolgozott, melynek során kidolgozták az un. GPA (Graphics on Program Area) eljárást, amellyel mintadarabokat is készítettek. Az eljárást végül a megrendelő nem alkalmazta és azzal kapcsolatban a későbbiekben sem merült fel megrendelés. A felperes és a kollégája a
- június 6-i keltű, alpereshez címzett „Igénybejelentés" elnevezésű iratukban a munka szolgálati jellegének elismerték, egyben bejelentették, hogy az eljárást a saját szellemi alkotásuknak tekintik, és sérelmezték, hogy az alperes nem tesz eleget a munkaszerződésben foglaltaknak, mert az alkalmazottak által létrehozott szellemi termékek nem jutnak kifejeződésre a bérben. A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy a szerzőtársával együtt kidolgozott un. GPA eljárás a Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint védelem alatt álló szellemi alkotásnak minősül, amelynek hasznosítása az alperesnél megtörtént és a felperes jogosult arra, hogy az elért vagyoni eredményből részesüljön. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Vitatta a GPA eljárás szellemi alkotásként fennálló védelmét. Állította ugyanakkor, hogy az eljárást nem használta, arra piaci igény sincs, a megoldás szolgálati jellegét pedig maga a felperes is elismerte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. a A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére perköltség, míg az állam javára fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes megállapítás iránt előterjesztett keresete alaptalan. Indokolása szerint a jogviszony természete nem zárja ki a teljesítésre irányuló kereset előterjesztését, mert ha a felperes - álláspontja szerint - az elért vagyoni eredményből részesülni jogosult, akkor az alperestől teljesítést követelhet. A kötelezettség lejárta is megállapítható, mert a kereset a már realizált vagyoni eredményből való részeltetésre irányul. Ezért nem állnak fenn a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában foglalt feltételei, a felperes keresete elsődlegesen emiatt alaptalan. Kitért arra is a másodfokú bíróság, hogy a felperes az általa esetlegesen létrehozott szellemi termékért a munkabérében elismerve részesült díjazásban, amelyről a felek a munkaszerződésben állapodtak meg. Utalt továbbá arra a másodfokú bíróság, hogy a perben nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely alapján - szakértői bizonyítás útján - megállapítható lett volna, hogy a per tárgyát képező eljárás a Ptk. megoldásnak minősül-e. 86. §
(4)bekezdése szerinti védett A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a Pp.
- §-ának alkalmazása során a keresettel érvényesítendő jog fennállásának kérdésében kell a perbeli esetben döntést hozni. A GPA eljárás az alperes által bármikor alkalmazásba vehető, ezért a megállapítás nemcsak lejárt követelés után igényelhető. Tévesen rótta a terhére a jogerős ítélet az eljárás bemutatásának elmaradását, amelyet a per során az alperes terhére kért figyelembe venni. Ettől függetlenül rendelkezésre állt megfelelő dokumentáció a know-how megítéléséhez, mert az általa utólag készített tömör leírásból a megoldás kidolgozásában résztvevő kollégája a tanúkénti kihallgatása során a megoldást beazonosíthatónak találta. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. A Pp.
- §-ának második fordulata szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. E rendelkezés értelmében a megállapításra irányuló egyéb kereset előterjesztésének két konjunktív feltétele van: a jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének kizártsága. A felperes a Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint a szellemi alkotáshoz fűződő jogának a megállapítására irányuló keresetét felülvizsgálati érvelése szerint - egyrészről arra az esetre terjesztette elő, hogy az általa kidolgozott eljárás alperes esetleges jövőbeni hasznosítása esetén díjigénnyel léphessen fel a Ptk. 87. §
(2)bekezdése alapján. E kereseti kérelem tekintetében nincs helye megállapításnak, mert a jogvédelem szükségessége hiányzik. Amennyiben ugyanis az alperes a felperes által kidolgozott un. GPA eljárást nem hasznosítja, a felperesnek a szellemi alkotáson fennálló joga nem sérül, a kért megállapítás tehát a felperes jogai megóvása miatt szükségtelen. A felperes keresete másrészről annak megállapítására is irányult, hogy a hasznosítás megtörtént, ezért jogosult arra, hogy az alperesnél elért eredményből részesüljön. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy ebben az esetben a jogviszony természeténél fogva a teljesítés követelése nem kizárt. A hasznosítással elért eredményből való részeltetés iránt ugyanis az alperessel szemben marasztalásra irányuló kereset terjeszthető elő. A jövőbeni esetleges hasznosítás lehetőségére hivatkozással a jogmegóvás szükségességének hiányában, a már megtörtént hasznosítás esetén pedig a teljesítés követelésének lehetőségére figyelemmel nem állnak fenn tehát a megállapítási kereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei. Az adott esetben ezért annak megítélése, hogy a felperest a Ptk. 86. §
(4)bekezdése alapján a szellemi alkotáshoz fűződő jog megilleti-e, a szellemi alkotás hasznosítása miatt érvényesített díjigény iránt indult per érdemi elbírálására tartozik. Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- február
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok