Kfv.38119/2018/10 – Kúria

(2)bekezdése, 87. §

(1)bekezdése megsértését, az időszakos előzetes tájékoztató és valamennyi ezt követően hozott közbeszerzési dokumentum, illetve döntés megsemmisítését, továbbá a bírság kiszabását mellőzi; - kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg a felperesnek 1.690.000 (egymillió-hatszázkilencvenezer) forint elsőfokú és 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 3.500.000 (hárommillióötszázezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás, az alperes határozata és a felülvizsgálat szempontjából lényeges indokolása [1] [2] [3] [4] [5] A felperes

1. június
2. napján „Szolgáltatási szerződés kötése közforgalmú autóbusz vonalak üzemeltetésére" tárgyú közbeszerzési eljárásra vonatkozóan időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel. Az időszakos előzetes tájékoztatóban a felperes megjelölte a beszerzés mennyiségét és tárgyát akként, hogy közforgalmú autóbusz vonalak üzemeltetésére szolgáltatási szerződés kötése, melynek keretében 150 darab új üzembehelyezésű csuklós autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatást kíván igénybe venni 10 éves időtartamra. A szerződés típusaként szolgáltatásmegrendelést határozott meg, fő CPV kódként a 60112000 kódot adta meg. A járművek éves várható futásteljesítménye az 1-3 évben 60.000 km/év/jármű +20% opció, a 4-10 évben 65.000 km/év/jármű +20% opció feltételekkel került meghatározásra. Szolgáltatási területként a metró pótlás időszakában az érintett kerületeket, a szerződés hátralevő időszakában Budapest területét határozta meg. A felperes az időszakos előzetes tájékoztató alapján tárgyalásos eljárást indított, a közvetlen részvételi felhívását
3. július 12-én küldte meg a részvételi szándékukat jelző tíz gazdasági társaságnak. A részvételi felhívásában a közbeszerzés tárgyaként szolgáltatási szerződés kötését jelölte meg közforgalmú autóbusz vonalak üzemeltetésére. A közbeszerzés mennyiségeként 150 db új beszerzésű, csuklós, nagy befogadóképességű, legalább 4 ajtós, száz százalékban alacsonypadlós, légkondicionált, nyitható ablakokkal ellátott, korszerű utastájékoztatással és kamerarendszerrel felszerelt autóbuszt határozott meg azzal, hogy a megjelölt autóbusz darabszám a csúcsidőszakban szükséges ún. forgalmi jármű szükségletet jelenti. Egy buszra jutó éves futásteljesítményként a szerződés 1-3 éveiben évi 60.000 kocsikilométer +20% opció, a szerződés 4-10 éveiben évi 65.000 kocsikilométer +20% opció került rögzítésre azzal, hogy további információkat az ajánlattételi szakaszban kiadásra kerülő műszaki leírás és mellékletei tartalmazzák. A szolgáltatási terület a metró pótlás időszakában, a szerződéses időtartam 1-3 éveiben az M3 metróvonal pótlására érintett kerületekben, a szerződéses időtartam 4-10 éveiben az ajánlatkérő igénye szerint bármely budapesti viszonylatban került megjelölésre. A részvételi dokumentáció részét képező műszaki leírásban szintén meghatározásra került az éves teljesítmény, a járműszám, a teljesítés helye, a szerződéses időtartam, továbbá a főbb szerződéses feltételek, köztük a fizetési feltételek, a szerződésszegés és felelősségbiztosítás szabályai. Öt gazdasági szereplő részvételi jelentkezést nyújtott be, a felperes összegzésében a részvételi szakaszt eredményesnek minősítette, valamennyi részvételi jelentkezést érvényesnek tekintette. Ezt követően a felperes ajánlattételi felhívást küldött a részvételre jelentkezőknek. Az ajánlattételi dokumentáció részét képezte a műszaki dokumentáció is, amelyet nagy terjedelme miatt külön mellékletben bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlattételi felhívás kapcsán több egyeztetés, vitarendezés, kiegészítő információkérés zajlott le, minden résztvevő megkapta az általa szükségesnek vélt adatokat, több alkalommal az ajánlattételi határidő is meghosszabbításra került. Ajánlatot négy gazdasági társaság tett. Az alperesi beavatkozó
4. szeptember 23-án hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be a közbeszerzésekről szóló
5. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
6. §

(2)bekezdése, 57. §

(1)bekezdése, 87. §

(1)bekezdése, 2. §

(2)bekezdése, 50. §

(4)bekezdése, 52. §

(1)bekezdése megsértésére való hivatkozással. Előadta, hogy a jogsértésről

1. szeptember 13-án, a közvetett tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaság jelzése alapján szerzett [6] [7] [8] [9] tudomást, amely társaság ajánlattevőként is részt vett a közbeszerzési eljárásban. Állítása szerint az időszakos előzetes tájékoztató nem tartalmazott a közbeszerzés tárgyára, a szolgáltatásra vonatkozó konkrétumokat (
2. kérelmi elem). Ebből következően az időszakos előzetes tájékoztató információtartalma nem volt elegendő ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megalapozottan meg tudják ítélni azt, részt tudnak-e, kívánnak-e venni a közbeszerzési eljárásban. A hivatalbóli kezdeményező szerint a hirdetmény nem tartalmazott arra még utalást sem, hogy a buszokkal az üzemeltetőnek kell-e rendelkeznie, és ha igen, mely időponttól, milyen kötött jellemzők, feltételek mellett. Ezek a szolgáltatás jellegéből következő alapvető információk. Érvelése szerint a visszatartott és hiányos információk miatt csak az ajánlattételi szakaszban derült ki, hogy melyek az ajánlatkérő közbeszerzés tárgyára vonatkozó elvárásai. A hivatalbóli kezdeményező szerint az ajánlatkérő megsértette továbbá a részvételi szakaszban kiadott dokumentumok tekintetében is a Kbt. rendelkezéseit, azok minimális tartalmuk miatt nem biztosították a megfelelő ajánlat elkészítését, mert a műszaki leírás csak fél oldal volt, a szerződéses feltételek 1 oldalt tettek ki (
3. kérelmi elem). A
4. kérelmi elemként hivatkozott arra, hogy az állami tulajdonú gazdasági szereplők nem voltak képesek egyenlő eséllyel ajánlatot benyújtani. Az alperes a
5. október 18-án meghozott D.844/13/
6. számú határozatával megállapította a hivatalbóli kezdeményezés
7. és
8. kérelmi eleme tekintetében, hogy a felperes megsértette a Kbt.
9. §

(2)bekezdését, 87. §

(1)bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatóját és valamennyi a közbeszerzési eljárás során ezt követően hozott közbeszerzési dokumentumot és döntést. A felperessel szemben 40.000.000 forint bírságot szabott ki. Az alperes a hivatalbóli kezdeményezés 3. kérelmi eleme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az 1. kérelmi elem tekintetében az volt az álláspontja, hogy a Kbt. 51. §

(2)bekezdéséből következően a közzétett időszakos előzetes tájékoztató alapján a gazdasági szereplőknek arról kell megalapozott döntést hozniuk, hogy a közbeszerzési eljárásban részt kívánnak-e venni. A tájékoztatónak nem kell valamennyi feltételt részletekbe menően tartalmaznia, ezért annak eldöntése, hogy az információtartalom megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi előírásnak, az adott tényállás ismeretében foglalható állás. Az alperes szerint az eljárásban való részvétel megítéléséhez elengedhetetlen annak ismerete, hogy az adott szolgáltatást, így a megjelölt 150 db járművet mely időponttól kívánja az ajánlatkérő igénybe venni, továbbá milyen egyéb, kapcsolódó szolgáltatások szükségesek. A tájékoztatóban nem szerepelt, hogy az autóbuszoknak mikortól kell rendelkezésre állnia, szükséges-e hozzá személyzet, hány fő, továbbá napi hány órában kell biztosítani a rendelkezésre állást mind a járművek, mind a személyzet tekintetében. Az a körülmény, hogy a személyzetet is rendelkezésre kell a nyertes ajánlattevőnek bocsátania, kizárólag a részvételi felhívásból derült ki. A tájékoztatóban a szerződés teljes becsült értéke sem szerepelt, így a becsült érték ismeretének hiányára tekintettel sem voltak a gazdasági szereplők abban a helyzetben, hogy a tájékoztató tartalmából következtessenek a közbeszerzés lényeges tárgyára. A

1. kérelmi elem vonatkozásában az alperes tényként állapította meg, hogy az ajánlattételi szakaszban kibocsátott műszaki leírás alapján az ajánlatkérőnek speciális, konkrét elvárásai voltak a szolgáltatás tárgyát érintően. A közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjában részletesen kifejtett műszaki feltételekkel az ajánlatkérő már a részvételi felhívás megküldésének időpontjában is tisztában volt, ezért nem volt indokolt, hogy a részvételi dokumentációban azokat fél oldalban, míg az ajánlattételi dokumentációban összesen 42 oldalas terjedelemben közölje. Megjegyezte, hogy a szolgáltatás keretében rendelkezésre bocsátandó járművekkel kapcsolatos követelmények a közbeszerzési eljárásban nem változtak, nem változhattak a közbeszerzési eljárás megkezdését követően, hiszen erre tekintettel is határozta meg az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás becsült értékét. Mindebből következően a részvételi dokumentációban közölt feltételek nem kerültek egyértelműen meghatározásra, a műszaki leírás teljességében a részvételi felhívás megküldésekor nem volt a részvételre jelentkezők számára megismerhető. Az ajánlatkérőnek a műszaki-szakmai alkalmasság követelményrendszerét a beszerzés műszaki követelményrendszeréhez kell igazítania, melynek az ajánlatkérő nem tett eleget. A felülvizsgálat szempontjából lényeges kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatva a hivatalbóli kezdeményezés
2. és
3. kérelmi eleme tekintetében megállapított jogsértést. Hangsúlyozta, hogy a közszolgáltatók közbeszerzésére vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/
4. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján folytatta le a közbeszerzési eljárást, melynek
5. §

(3)bekezdésében foglalt rendelkezés a Kbt.

1. § alkalmazását kizárja, a Kbt.-t az R.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Mindebből következően az alperes tévesen állapította meg a Kbt.
2. §

(2)bekezdésére vonatkozó jogsértést, mert ezt a rendelkezést nem alkalmazhatta. Hangsúlyozta, hogy az alperes olyan részletes szerződéses feltételek (az autóbuszoknak mikortól kell rendelkezésre állnia, szükséges a személyzet, hány fő, napi hány órában kell biztosítani a rendelkezésre állást a járművek és a személyzet tekintetében) közzétételének hiányát kifogásolta, melynek rögzítését a Kbt. 50. §

(2)bekezdésének kógens rendelkezése alapján a jogalkotó még a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tekintetében sem követeli meg. Előadta, hogy a megadott CPV kód alapján is nyilvánvaló volt, hogy a közbeszerzés tárgya szállítási szolgáltatás, vagyis a szállítóeszköz biztosítása a vezetővel együtt. Az alperes által a becsült érték ismeretének hiányára tett megállapítás téves, mert a becsült érték feltüntetése sem az időszakos előzetes tájékoztatóban, sem az eljárást megindító felhívásban, sem egyéb közbeszerzési dokumentumban nem kötelező, közzététele az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően a versenyt torzíthatja. [11] A

1. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy kizárólag egy műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelményt határozott meg, melynek összhangja és arányossága a tárgyi közbeszerzés műszaki követelményrendszerével - már az időszakos előzetes tájékoztatóban megadott információk alapján - egyértelműen megállapítható, hiszen mind a szerződés időtartama, mind a szerződés kocsikilométerben meghatározott mennyisége - melyek egyaránt feltüntetésre kerültek az időszakos előzetes tájékoztatóban - nagyságrendekkel meghaladja az előírt referenciakövetelmény időtartamát, illetve értékét. A részvételi felhívásban és dokumentációban meghatározott információk alapján a részvételre jelentkezők rendelkeztek azokkal az információkkal, amelyek alapján eldönthették, hogy részt kívánnak-e venni és jelentkezést benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Ezt támasztja alá, hogy a tíz gazdasági szereplő közül, akik jelezték érdeklődésüket, kettő kivételével be is nyújtották a részvételi jelentkezésüket. A gazdasági szereplők egyike sem kifogásolta a részvételi dokumentáció tartalmát, csupán a hivatalbóli kezdeményező tartotta azt hiányosnak és aggályosnak. Kifogásolta, hogy az alperes a határozatában nem rögzített olyan konkrét műszaki, illetve szerződéses feltételt, amelynek részvételi dokumentációból való kimaradása a gazdasági szereplők döntését befolyásolta volna abban, hogy részt kívánnak-e venni, részvételi jelentkezést benyújtani a közbeszerzési eljárásban. [12] A felperes igazságügyi közlekedési műszaki, illetve gazdasági szakértő kirendelését kérte arra nézve, hogy az időszakos előzetes tájékoztatóban elegendő információt nyújtott-e egy átlagos, tömegközlekedés területén működő gazdasági társaság részére ahhoz, hogy döntsön lehetősége vane ajánlat benyújtására. [13] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, fenntartva a határozatában foglaltakat. [14] Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását indítványozta. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete és a Székesfehérvári Törvényszék végzése [15] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, ezért az alperes határozatát az
2. és a
3. kérelmi elem tekintetében megváltoztatta, megállapította e körben a jogsértések hiányát és mellőzte a jogsértés következményeként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztató és az azt követően hozott közbeszerzési dokumentumok és döntések megsemmisítését, valamint a bírság kiszabását. [16] Az ítélet - felülvizsgálati kérelem szempontjából lényeges - indokolása szerint az
4. kérelmi elem elbírálása során az alperes a Kbt.
5. §

(2)bekezdését alkalmazta, holott ennek alkalmazását az R. 3. §

(3)bekezdése kizárja. A Kbt. 51. §

(2)bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaz ugyan az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja, azonban az azonos tartalmú jogszabályi rendelkezés alapján a jogsértést a bíróság érdemben nem vizsgálhatta, mert a bírósági törvényességi felügyeleti eljárás során csak az alperesi határozatban meghatározott jogsértések felülvizsgálatára van lehetőség, így a perben olyan jogsértés nem vizsgálható, amely az alperesi határozatban nem került megállapításra. Mindebből következően az 1. kérelem tekintetében csak a Kbt. 51. §

(2)bekezdés szerinti jogsértés hiányát állapíthatta meg. [17] A

1. kérelmi elem kapcsán azt állapította meg, hogy a felperes a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét, a teljesítés helyét és a szerződéses feltételeket a szükséges mértékben meghatározta, abból kiderültek azok a releváns információk, amelyek alapján a gazdasági szereplők el tudták dönteni részvételi szándékukat. Az alperes a határozatában nem jelölte meg, mik azok a konkrét, hiányolt követelmények, melyek lettek volna azok az elvárások, speciális feltételek, amelyeket feltétlenül szükséges lett volna a részvételi dokumentációban a műszaki feltételek között közölni. Az alperes a perben arra hivatkozott, hogy a felperesnek már a részvételi szakaszban is az ajánlattételi felhívásban közzétett teljes terjedelmű, 42 oldalas műszaki leírást közölnie kellett volna. A bíróság álláspontja szerint azonban a teljes terjedelmű műszaki leírás részvételi dokumentációban való közzététele esetén a felperes a versenyt indokolatlanul korlátozta volna. A bíróság hangsúlyozta, hogy a Kbt.
2. §

(1)bekezdése csak keretet határoz meg a részvételi dokumentáció tartalmával kapcsolatban, azonban nem írja elő azt, hogy már a részvételi szakaszban a teljes műszaki leírást közölni kell. Csupán azt írja elő, hogy olyan pontossággal kell a műszaki tartalmat megadni, amelyből a beszerzés tárgya és jellege megállapítható. Mivel a részvételi dokumentáció egyértelműen és kellő részletességgel tartalmazta a beszerzés tárgyát és annak jellegét, megállapítható volt, hogy milyen időtartamban, milyen mennyiségű és milyen jellegű járművek biztosítása szükséges, az egyes járműveknek évente milyen kocsikilométert kell teljesíteni, és a teljesítés helye is egyértelműen meghatározásra került. Mindezek az információk elegendőek voltak annak megállapítására, hogy a gazdasági szereplő eldöntse, részvételre jelentkezik-e. Az elsőfokú bíróság szerint ezért a

1. kérelmi elem tekintetében sem állapítható meg jogsértés elkövetése. [18] Az alperes és az alperesi beavatkozó által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az
2. kérelmi elem tekintetében az volt az álláspontja, hogy ha a hatóság téves jogi alapon hoz döntést, a határozata jogszabálysértővé válik. A jogszabálysértés megállapítása szempontjából elsődlegesen nem a hatóság által felhívott jogszabályhelynek, hanem a jogszabálysértés tartalmi meghatározásának van jelentősége. Az alperes a jogsértést abban jelölte meg, hogy a felperes az előzetes tájékoztatóban a szerződés tárgyát nem kellő részletességgel, nem úgy jelölte meg, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, az eljárásban részt kívánnak-e venni. A jogsértés tartalmilag megfelel a Kbt.
3. §

(2)bekezdésével azonos normaszövegű R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti normaszövegnek. A jogszabálysértést nem formai, hanem tartalmi megközelítésben kell vizsgálni, az alperes határozata ezért összhangban van az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontjával. Az elsőfokú bíróságnak ezért az alperes által megjelölt jogsértés tartalmát vizsgálva kell ismételten a keresetet elbírálnia. [19] A

1. kérelmi elem tekintetében a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság formális döntést hozott, ezért azzal nem értett egyet. A részvételi szakban azok a gazdasági szereplők vettek részt, akik az előzetes tájékoztató alapján jelentkeztek és a felperes részükre a részvételi felhívást megküldte. A versenyben résztvevő kör tehát adott volt, ezért a bíróság tévesen, és kellő indokolás nélkül tett megállapítást arra, hogy egy nagyobb terjedelmű műszaki leírás közzétételével a felperes a versenyt indokolatlanul korlátozta volna. Az elsőfokú bíróság nem adott magyarázatot arra, hogy a részvételi felhívás adattartalma miként és miért befolyásolta volna a résztvevők versenyét, miként korlátozta volna esetlegesen az esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Nem tartotta elfogadható indoknak a másodfokú bíróság azt az ítéleti megállapítást sem, hogy nem állapítható meg a Kbt.
2. §

(1)bekezdésének megsértése abból az okból, mert az alperes nem részletezte a határozatában azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket hiányolt a részvételi felhívásból. Az alperes ténylegesen azt hiányolta - mutatott rá a másodfokú bíróság -, hogy a gazdasági szereplők a megküldött részvételi dokumentáció alapján nem csupán a részvételi szándékukat fogalmazzák meg, hanem a feltételek ismeretében azt is fel kell mérjék, hogy rendelkeznek-e olyan pénzügyi, gazdasági, technikai eszközökkel, tartalékokkal, hogy az eljárásban eredményesen részt tudjanak venni, illetve ennek érdekében milyen további intézkedéseket kell esetleg megtenniük. Az alperes az ajánlattevők oldaláról közelítette meg ezt a kérdést, mert a Kbt. 87. §

(1)bekezdése kettős feltételt fogalmaz meg, egyrészt az ajánlatkérőre, másrészt az ajánlattevőkre. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy ez az alperesi értelmezés helytálló-e az ajánlattevők szempontjából. Ezért előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy vizsgálja, helyes-e az alperes értelmezése, nemcsak a részvétel, hanem az eredményes részvétel érdekében történő információk közlésre kerültek-e, azt a megfelelő tartalommal az ajánlattevők részére bocsátották-e. Az elsőfokú ítélet [20] A megismételt eljárásban a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskör változás folytán az iratokat megküldte a Fővárosi Törvényszéknek, amely a felperes keresetét elutasító ítéletet hozott. [21] Az 1. kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza az időszakos előzetes tájékoztató hirdetménymintáját. Az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben meg kell jelölni a szerződés pontos tárgyát, úgy, hogy az alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. A bíróság megítélése szerint az időszakos előzetes tájékoztató ugyan megnevezte a fő CPV kódot, a közbeszerzés elnevezése alatt a szerződés típusát, a szolgáltatás megrendelést és a közbeszerzés ismertetése körében a szükséges jármű darabszámot, a szolgáltatás időtartamát, a szolgáltatás területét, de nem tartalmazta a becsült értéket vagy nagyságrendet, holott egyébként azt az időszakos előzetes tájékoztató hirdetménymintája szerint meg lehetett volna jelölni. Mindezen adatok alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az időszakos előzetes tájékoztató nem töltötte be funkcióját, nem tartalmazta azokat az egyedi, adott közbeszerzés tekintetében az adott közbeszerzés tárgyára és egyéb jellemzőire figyelemmel relevánsnak tartott adatot, amelynek alapján az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a gazdasági szereplők megítélhették azt, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. Mivel az időszakos előzetes tájékoztatóban meg lehetett volna jelölni a becsült értéket is, ez cáfolja a felperesnek az általánosságban megfogalmazott versenysemlegesség tekintetében fennálló veszélyre vonatkozó álláspontját is. A felperes kifogására megjegyezte, hogy az alperes a határozata

1. oldalán kifejezetten hivatkozott arra, hogy milyen tartalmat kívánt volna meg az időszakos előzetes tájékoztatóban. A bíróság szerint annak nincs jelentősége, hogy tíz gazdasági társaság a részvételi szándékát jelezte és el kívánt indulni a közbeszerzési eljárásban, mert nem állapítható meg, hogy hány gazdasági társaság nem jelezte részvételi szándékát és mi alapján döntöttek amellett, hogy nem jelzik részvételi szándékukat. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát elutasította azzal, hogy a perben eldöntendő kérdés nem szakkérdés, hanem jogkérdés volt. [22] A
2. kérelmi elem tekintetében az elsőfokú bíróság vizsgálta a részvételi szakaszban és az ajánlattételi szakaszban kibocsátott műszaki leírás tartalmát. Rögzítette, hogy a járművekkel kapcsolatos követelmények nem változtak, az ajánlattételi dokumentációban részletesen kifejtett műszaki feltételek már a részvételi felhívás megküldésének időpontjában is a felperes rendelkezésére álltak. Mindehhez képest a részvételi dokumentációban ilyen komplex beszerzéshez képest mindösszesen fél oldalban, míg az ajánlattételi dokumentációban már 42 oldal terjedelemben közölt műszaki leírás tényéből következik az, hogy az adattartalom hiányossága folytán a gazdasági szereplők nem tudhatták egyenlő eséllyel megfogalmazni azt, hogy az adott beszerzésben részt kívánnak-e venni. Az alperes helyesen utalt arra, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság követelményrendszerét a beszerzés műszaki követelményrendszeréhez kell igazítani, a műszaki leírás teljességében a részvételi felhívás megküldésekor nem volt megismerhető a részvételre jelentkezők számára. Az adattartalom teljességének nem csak abból a szempontból van jelentősége, hogy a gazdasági szereplő a részvételi szándékát el tudja-e dönteni, hanem abból a szempontból is, hogy az eljárás résztvevői majd az ajánlattételi szakaszban megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. A felperes csak formális dokumentációt, műszaki leírást és szerződéses feltételeket adott ki, azonban ezek érdemben nem voltak elfogadhatók a műszaki leírás hiányos tartalma miatt, továbbá a szerződéses feltételek konkrétumok nélküli általános jellege folytán. A bíróság rámutatott, hogy a Kbt.
3. §

(2)bekezdésében kifejezetten ezért szerepel a „pontossággal" fordulat, vagyis pontosan meg kell adni a beszerzés tárgyát. A bíróság hangsúlyozta, hogy a

1. kérelmi elem tekintetében is jogkérdés volt a vita tárgya, ezért a szakértő kirendelésére e kérelmi elem tekintetében sem volt szükség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kbt.
2. §

(1)bekezdését, az MvM rendelet

1. számú mellékletét, az R.
2. §

(1)bekezdés a) pontját. [24] Az

1. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy az MvM rendelet
2. számú mellékletének megfelelő minta felhasználásával, annak kötelező tartalmi elemeinek kitöltésével tették közzé az időszakos előzetes tájékoztatót. A beszerzés pontos tárgyának és jellegének megjelölése megtörtént, az alapján a gazdasági szereplők meg tudták ítélni, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. A beszerzés tárgyának a meghatározását a Kbt. az ajánlatkérőre bízza, ennek korlátja, hogy az ajánlatkérők az adatokat nem adhatják meg olyan módon, amely indokolatlanul hátrányos, vagy előnyös megkülönböztetést eredményez az ajánlattevők között. Minden lényeges adatot megjelölt, további adatok megadása pedig szűkítette volna a versenyt. A versenysemlegességet a közbeszerzés eljárásban az is alátámasztja, hogy jelentősen nagyobb számú gazdasági szereplő jelezte részvételi szándékát. Egyik jogszabály sem határozza meg pontosan, hogy a szerződés tárgyának meghatározásához milyen adatok megadása kötelező. Annak megítélésénél, hogy elegendő adatot közölt-e az időszakos előzetes tájékoztatóban, figyelemmel kellett volna-e lenni arra mind az alperesnek, mind a bíróságnak, hogy a közbeszerzési eljárás a jogalkotó rendelkezései alapján - nem véletlenül - több különálló szakaszból áll, minden eljárási szakasznak más-más célja van, és éppen ezért azokhoz mérten és más-más feltételekkel kell kalkulálni. Lényeges ezért az, hogy az egyes eljárási szakaszokra milyen feltételek és szabályok teljesülése várható el, az egyes szakaszokra írt feltételek nem moshatóak és nem keverhetőek össze. Mindezek előrebocsátása mellett az időszakos előzetes tájékoztató a piaci szereplők részére egyfajta figyelemfelhívásként szolgál, a piaci szereplőknek csupán azt kell tudniuk ebben az eljárási szakaszban, és azt kell eldönteniük a rendelkezésre bocsátott adatok alapján, hogy részt kívánnak-e majd venni a közbeszerzési eljárásban, amikor az ajánlatkérő a részvételi felhívást megfogalmazza. Tény volt, hogy tíz különböző gazdasági szereplő nyújtott be szándéknyilatkozatot, ők el tudták dönteni a rendelkezésre bocsátott információk alapján azt, hogy részt kívánnak venni az eljárásban. Ez a szám arra utal, hogy az időszakos előzetes tájékoztató a szükséges, jogszabályban elvárt feltételeket tartalmazta. [25] A
3. kérelmi elem kapcsán hangsúlyozta, hogy az alperes gyakorlatilag azt várta volna el a részvételi dokumentációban kiadott műszaki leírás kapcsán - ahol még nincs szó konkrét részvételről sem -, hogy az adott résztvevő már olyan konkrét információkkal, adatokkal rendelkezzen, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi ajánlat benyújtásának lehetőségéről kvázi határozzon. Ez az álláspont téves és logikailag is ellentmondó, mert ez esetben rögtön ajánlattételt lehetne kérni a gazdasági szereplőktől már a részvételi szakaszban. Hangsúlyozta, hogy a részvételi szakaszban kiegészítő tájékoztatáskérés zajlott le, minden résztvevő megkapta az általa szükségesnek vélt adatot és végül 5 gazdasági szereplő részvételi jelentkezést nyújtott be. Mindez azt mutatja, hogy a szükséges adattartalom elégséges volt a részvételi jelentkezés megtételéhez, az ajánlattevők döntésének meghozatalához. [26] Sérelmezte - jogszabálysértés megjelölése nélkül - a szakértői bizonyítási indítvány elutasítását, állította, hogy nem jogkérdésről, hanem ténykérdésről volt szó, ezért az igazságügyi közbeszerzési szakértő kirendelését az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon mulasztotta el. [27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Eljárási kifogásként terjesztette elő, hogy a felülvizsgálati kérelem a polgári perrendtartásról szóló
4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
5. §

(2)bekezdésébe ütközően nem tartalmaz arra vonatkozóan konkrét igényt, hogy a Kúria milyen tartalmú döntésének meghozatalát kéri. Hangsúlyozta, hogy az ügyben vizsgált kérdés kizárólag jogértelmezési kérdés volt, szakértői bizonyítás indokolatlan és szükségtelen lett volna. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott és törvényes döntést hozott. [28] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Eljárási kifogást szintén megfogalmazott, mely szerint a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. §

(2)bekezdésében foglaltaknak, nem tartalmazza, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri a felülvizsgálati kérelemmel élő fél. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem a megsértett jogszabályi rendelkezéseket sem tartalmazza. Mindezekre tekintettel kérte a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását. Előadta, hogy a felperes a perben igazságügyi közbeszerzési szakértő kirendelését nem kérte, bizonyítási indítványa közlekedési műszaki, illetve gazdasági szakértő kirendelésére irányult, ezért a felperes iratellenesen állította, hogy a közbeszerzési szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványának az elsőfokú bíróság törvénysértően nem tett eleget. Az ügy érdemére vonatkozóan kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a felperes keresetét, a felperes megsértette a Kbt. 87. §

(1)bekezdését, továbbá hiányosan adta ki az időszakos előzetes tájékoztatóját is. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. [30] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §

(2)bekezdése és 275. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [31] A Kúria az alperes és az alperesi beavatkozó eljárási kifogását nem találta megalapozottnak. A felperes a Pp. 272. §

(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelme III. részében konkrét döntés meghozatalára irányuló kérelmet fogalmazott meg, megjelölte, hogy a felülvizsgálati kérelem melyik határozat ellen irányul, és azt is, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A felperes a felülvizsgálati kérelmének a II. részében a megsértett jogszabályokat is megjelölte, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának nem volt akadálya. [32] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben konkrét jogszabály és jogszabályhely megjelölése nélkül állított jogsértés felülvizsgálatra nem kerülhet. A felperes jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül állította, hogy nem jogkérdésről, hanem ténykérdésről volt az ügyben szó, ezért a szakértő kirendelésének helye lett volna és törvénysértő, hogy a bíróság az igazságügyi közbeszerzési szakértő kirendelése iránti kérelmének nem tett eleget. A felperes ehhez az állított jogsértésekhez jogszabályhelyre kiterjedően jogszabálysértést nem jelölt meg, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálta. Megjegyzi egyebekben a Kúria, hogy a felperesnek a szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát a 7. sorszámú beadványa tartalmazta, amely nem igazságügyi közbeszerzési szakértő kirendelésére irányult. [33] Az ügy érdemét tekintve az 1. kérelmi elem vonatkozásában arról kellett állást foglalni, hogy az előzetes időszakos tájékoztató információtartalma elegendő volt-e ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megalapozottan meg tudják ítélni azt, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. A hivatalbóli kezdeményező szerint a hirdetmény hiányos volt, nem tartalmazott arra utalást, hogy a buszokkal az üzemeltetőnek kell-e rendelkeznie és ha igen, mely időpontra, milyen kötött jellemzők, feltételek mellett. Az időszakos előzetes tájékoztatóval szembeni követelmény az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, hogy abban meg kell jelölni a szerződés pontos tárgyát azért, hogy annak alapján megítélhető legyen a gazdasági szereplő számára az, hogy részt kíván-e venni az adott eljárásban. A felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy az előzetes tájékoztató közzététele tulajdonképpen egy figyelemfelhívás, abból a majdani ajánlattevők információt kapnak arról, hogy a következő időszakban az egyes ajánlatkérőknél milyen beszerzés várható és ennek megfelelően az ajánlattevők mérlegelni tudják, hogy a kapacitásukat mikor és hogyan tudják optimálisan szétosztani. Ehhez kapcsolódik az is, hogy kötelező minimális ajánlattételi határidőt ír elő a jogalkotó a Kbt. 38. §-a szerinti előzetes tájékoztatás tekintetében a Kbt. 52. §

(1)bekezdésében. Az ajánlatkérőt az időszakos előzetes tájékoztató tekintetében külön jogszabályban meghatározott minta segíti a hirdetmény megfogalmazásában. Az MvM rendelet

1. számú melléklete szerinti hirdetményminta szerint meg kell határozni a közbeszerzés tárgyát elnevezéssel, CPV kód megadásával, a szerződés típusával, a közbeszerzés rövid ismertetésével, közölni kell a teljesítés helyét, a közbeszerzés mennyiségét is. A felperes az időszakos előzetes tájékoztatóban megnevezte a közbeszerzés tárgyát, megadta a fő CPV kódot, a szerződés típusát szolgáltatásmegrendelésként, a közbeszerzést röviden ismertette és a közbeszerzés elnevezését, a teljesítés helyét, a közbeszerzés mennyiségét is megadta. A fő CPV kód megadásával a felperes nyilvánvalóvá tette, hogy a közbeszerzés tárgya szállítási szolgáltatás, ezen belül közúti szállítási szolgáltatás, amely a CPV kód magyarázat szerint nem tartalmazza a személyszállító járművek bérlete vezető nélkül csoportot, tehát mindenképpen a közúti szállítási szolgáltatás járművezetővel történő szállítási szolgáltatást takar. [34] Mindebből következően alaptalan a hivatalbóli kezdeményezőnek - és az alperesnek, valamint az elsőfokú bíróságnak is - az a kifogása, hogy a hirdetmény nem tartalmaz arra utalást, hogy a buszokkal üzemeltetőnek kellett rendelkeznie és milyen feltételek mellett. A szállítási szolgáltatás esetében a szolgáltatás nyújtója biztosítja a közúti szállítási szolgáltatást, méghozzá járművezetővel együtt. A hirdetményből nyilvánvaló volt, hogy 150 db új üzembehelyezésű csuklós autóbusz szolgáltatás a közbeszerzés tárgya tízéves időtartamra és a hirdetmény tartalmazta a szolgáltatási területet is és a járművek futásteljesítményéről is tartalmazott előírást. Mindezekből következően a Kúria megállapítása szerint a hirdetmény tartalmazta mindazokat a lényeges információkat, amelyek elegendőek ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megalapozottan döntsenek az eljárásban való részvételükről. Az eljárásnak ezen szakaszában a szándéknyilatkozatot tevő gazdasági társaságoknak nem kell konkrétan ismerniük, hogy a 150 db járművet mely időponttól kívánja az ajánlatkérő igénybe venni és azt sem, hogy milyen további kapcsolódó szolgáltatások szükségesek. Ezt a kérdést mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság tévesen döntötte el. Az alperes a hivatalbóli kezdeményezés körén túllépve hiányolta szerződés teljes becsült értékének feltüntetését a tájékoztatóban. Ennek azért tulajdonított jelentőséget az alperes és az elsőfokú bíróság is, mert álláspontja szerint a becsült érték ismeretének hiánya miatt nem lehettek a gazdasági szereplők abban a helyzetben, hogy a tájékoztató tartalmából következtessenek a közbeszerzés tényleges tárgyára. A Kúria ezt a megállapítást nem osztotta, ugyanis arra tekintettel, hogy 150 darab új busz üzembehelyezésére és tízéves időtartamra szállítási szolgáltatás nyújtására, a buszoknak az éves futásteljesítményével meghatározott adat a becsült érték nélkül is elegendő volt annak megítélésére, hogy kellő kapacitással rendelkeznek-e az adott gazdasági társaságok a közbeszerzési eljárásban a részvételi szándékuk jelzésével annak teljesítésére. A részvételi szándékot olyan gazdasági társaságok jelezték, akik a személyszállítási szolgáltatás területén ismeretekkel rendelkeznek, az éves futásteljesítményből az is kikövetkeztethető volt, hogy az milyen napi futásteljesítményt, rendelkezésre állást tehet szükségessé. [35] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság is az
2. kérelmi elem tekintetében törvénysértően állapította meg az R.
3. §

(1)bekezdés a) pontjának (az alperes a határozatában a Kbt. 51. §

(2)bekezdésének) a megsértését. [36] Megjegyzi a Kúria, hogy a Székesfehérvári Törvényszéknek téves az az álláspontja, hogy a Kbt. 51. §

(2)bekezdés téves megjelölésének azért nincs jelentősége, mert azzal azonos szabályozást tartalmaz a felperesre irányadó és alkalmazandó R. 8. §

(1)bekezdés a) pontja. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 152. §

(4)bekezdése folytán alkalmazandó 149.

(1)bekezdés d) pontja alapján köteles a megsértett jogszabályi rendelkezést megjelölni valamennyi kérelmi eleme tekintetében. Az alperes a hivatalbóli kezdeményezésben foglalt és megjelölt jogszabálysértés körében vizsgálódhat, ha az tévesen jelöli meg a jogszabálysértést, attól nem térhet el, kivéve, ha a Kbt. 158.§

(1)bekezdésében foglalt feltételek a hivatalbóli kiterjesztésre fennállnak. Mindebből következően jelentősége van annak, hogy a hivatalbóli kezdeményező milyen jogsértésre hivatkozott, az alperes mit vizsgálhatott és a perben a bíróság az alperes által alkalmazott jogszabályt és annak megsértése jogszerűségét vizsgálhatja, nem térhet át más jogsértés vizsgálatára. A Kúria mindezek megjegyzésén túl a felülvizsgálati eljárásban a Székesfehérvári Törvényszék - felülvizsgálati kérelemmel nem támadott - végzésében foglalt, a vizsgálandó jogsértésre tett megállapításra figyelemmel végezte el a jogerős ítélet felülvizsgálatát. [37] A 2. kérelmi elem vonatkozásában a Kúria hangsúlyozza, hogy a részvételi szándékukat jelző gazdasági társaságoknak a felperes részvételi felhívást küldött. Az ebben a részvételi szakaszban kiadott dokumentációk tartalmát a Kbt. 87. §

(1)bekezdése alapján kellett megítélni. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni. [38] A perbeli esetben a hivatalbóli kezdeményezőnek az volt kifogása, hogy a részvételi dokumentációban a műszaki leírás mindössze fél oldal volt, a szerződéses feltételek egy oldal terjedelemben kerültek kiadásra, így nem kaptak a részvételi szakaszban a gazdasági társaságok érdemi és részletes tájékoztatást egy hosszú távú, tízéves, nagy értékű és összetett szolgáltatás beszerzése tekintetében. A felperes a műszaki leírásban rögzítette az éves futásteljesítményt kocsikilométer/jármű és +20% opció megadásával az első három évben, ettől eltérő magasabb kocsikilométer +20% opció futásteljesítményt a negyedik évtől. A szolgáltatási szerződés időtartamát tíz évben határozta meg, a járműszámot 150 db-ban adta meg és közölte, hogy az új beszerzésű, csuklós, nagy befogadóképességű, legalább 4 ajtós, száz százalékban alacsonypadlós, légkondicionált, nyitható ablakokkal ellátott, korszerű utastájékoztatással és kamerarendszerrel felszerelt járművekre tart igényt. A teljesítés helyeként - azonosan a hirdetménnyel - az M3 metróvonal pótlásával érintett területeket, a negyedik évtől pedig bármely budapesti kerületet jelölt meg. A főbb szerződéses feltételek körében pedig meghatározta többek között a fizetési feltételeket, a szerződésszegésre és a felelősségbiztosításra vonatkozó főbb szabályokat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a részvételi szakaszt még követi az ajánlattételi szakasz, a részvételi szakaszban nyújtott műszaki leírás és főbb szerződéses feltételek közlése a nyújtott információtartalom tekintetében nem a terjedelem alapján ítélendő meg, hanem az adattartalom alapján, valamint arra tekintettel, hogy az adott eljárási szakaszban milyen jellegű információk szükségesek ahhoz, hogy a gazdasági szereplők eldöntsék a részvételi jelentkezést nyújtanak-e be. Az alperes az adattartalom megfelelőségét az ajánlattételi szakaszban kiadott műszaki leírás 42 oldalas terjedelméhez képest ítélte meg, és az volt az álláspontja, hogy mivel a járművekkel kapcsolatos követelmények nem változtak, ezért már a részvételi szakaszban is az ajánlattételi dokumentációval azonosan, részletesen kifejtett műszaki feltételeket kellett volna közzétenni. Az alperes álláspontja - és amelyet osztott az elsőfokú bíróság is - abban a tekintetben téves, hogy annak ellenére, hogy az ajánlatkérő a részvételi szakaszban ismeretében volt a rendelkezésre bocsátandó járművekkel kapcsolatos követelményeknek, nem volt köteles olyan részletességű műszaki-szakmai alkalmassági követelményrendszert közzétenni, amely az ajánlattételi szakaszban elvárt és a konkrét ajánlat megtételéhez szükséges. Amennyiben ugyanilyen részletességű műszakiszakmai alkalmassági követelményrendszert kellene megfogalmazni az ajánlatkérőknek már ebben a szakaszban, akkor szükségtelenné válna a következő eljárási szakasz, azaz az ajánlattételi szakasz lefolytatása. Önmagában az a körülmény, hogy a tíz, részvételi szándékot jelző gazdasági társaság közül részvételi jelentkezést összesen nyolc gazdasági szereplőből álló öt gazdasági szereplő nyújtott be, nem következik az, hogy a részvételi szakaszban a résztvevők számának csökkenését az elégtelen dokumentációtartalom okozta. A gazdasági társaságok, akik a részvételi jelentkezést fontolgatták, nem jelezték, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság követelményrendszere elégtelenül lett meghatározva, emiatt az alapján nem tudnák eldönteni, hogy a részvételi jelentkezést be kívánják-e nyújtani vagy sem. A közbeszerzési eljárások velejárója, hogy mivel az ajánlattételi szakaszban kell a konkrét ajánlatok megtételéhez szükséges információknak teljes körűen rendelkezésre állnia, ezért ekkor szaporodnak meg a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmek, egyeztetések. Helyesen fejtette ki a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az alperes sematikus érvelése jogsértő volt, az alperesnek konkrétan kellett volna megjelölnie, hogy milyen konkrét információ, adat hiányzott a részvételi szakaszban közzétett dokumentációból. [39] Megjegyzi a Kúria az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett álláspontja kapcsán, hogy téves az a megállapítás, hogy a Kbt. 57. §

(1)bekezdése alapján kétszakaszos eljárásban is már az eljárás megindításakor kell kiadni a műszaki leírást és szerződéstervezeteket. A Kbt. 57. §

(1)bekezdése azt írja elő, hogy a közbeszerzési dokumentumokat az ajánlatkérő az egyes eljárásfajtáknál meghatározott esetek kivételével az eljárást megindító felhívás közzétételének, megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. Azonban ez az általánosan megfogalmazott követelmény nem jelenti azt, hogy többszakaszos eljárásban már az első szakaszban is teljes részletességű közbeszerzési dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátani, mert akkor nem lenne előírás ettől eltérő, a döntéshez szükséges adattartalom előírására a Kbt. 87. §

(1)bekezdésében, 51. §

(2)bekezdésében, az R. 8. §

(1)bekezdés a) pontjában, és nem lenne szükség az egyes eljárási szakaszokban újabb dokumentáció, részvételi dokumentáció, illetve ajánlattételi dokumentáció kiadására, hanem az alperesi beavatkozó álláspontja helyessége esetén elegendő lenne a jelen esetben csupán a részvételi dokumentációra visszautalni. Mindezekre figyelemmel a felperes helytállóan hivatkozott arra a keresetében, hogy kizárólag a műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelményt határozott meg, amely összhangban állt a tárgyi közbeszerzés műszaki követelményrendszerével az adott eljárási szakaszra vonatkozóan. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor a részvételi szakasz célja, lényege sem, mert a részvételi szakaszban a részvételre jelentkezők alkalmasságáról, alkalmatlanságáról kell dönteni, csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. [40] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát az

1. és a
2. kérelmi elem tekintetében a Kbt.
3. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, a Kbt. 165. §

(2)bekezdés d) pontja,

(3)bekezdés

1. b)és
2. d)pontja alapján alkalmazott rendelkezéseket, a Kbt. 51. §

(2)bekezdése, 87. §

(1)bekezdése megsértésére, az időszakos előzetes tájékoztató és valamennyi ezt követően hozott közbeszerzési dokumentum és döntés megsemmisítésére vonatkozó, továbbá a bírságot kiszabó rendelkezéseket mellőzte. Záró rész [41] A pervesztes alperes és alperesi beavatkozó a Pp. 78. §

(1)bekezdése és 83. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes a másodfokú eljárásban megállapított költségére is figyelemmel meghatározott elsőfokú perköltsége és a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére. [42] Az alperes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. A kereseti illeték és felülvizsgálati illeték alapja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §

(3)bekezdése alapján a 39. §

(1)bekezdése, 42. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint 50. §

(1)bekezdése folytán a 40.000.000 forint pertárgyérték után számított kereseti és felülvizsgálati illeték, amelyeknek összege az illeték maximum összegére tekintettel került megállapításra. [43] Az ítélet ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja kizárja. Budapest,

1. február
2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró