Gfv.30360/2015/4 – Kúria

(3),

1. CXLIV. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.360/2015/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula tanácselnök Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes előadó bíró Dr. Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Gyollai Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Horváth és Társai Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés létrehozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla, 10.Gf.40.662/2014/9.számú közbenső ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 22.G.41.309/2011/102.számú közbenső ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a perben nem álló TEK Zrt. (a továbbiakban: TEK Zrt.) részvényese. 615 db „A" sorozatú, névre szóló törzsrészvénnyel és 259 db „B" sorozatú, névre szóló fix kamatozású részvénnyel rendelkezik. Az említett 874 db különböző címletű, névre szóló [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] részvények össznévértéke 179.490.000 Ft. A TEK Zrt. alaptőkéje egyébként, 149.000 db, egyenként 10.000 Ft névértékű „A" sorozatú, névre szóló törzsrészvényből, valamint 1.864 db, egyenként 10.000 Ft névértékű, „B" sorozatú, névre szóló fix kamatozású részvényből áll. A TEK Zrt. alapító okirata szerint a „B" sorozatú, fix kamatozású részvény tulajdonosai a Transelektro gazdasági társasági cégcsoport bármely dolgozója lehet. Ha a dolgozó munkaviszonya - nyugdíjazás esetét kivéve - a társaságnál megszűnik, köteles a részvényeit az Igazgatóság részére tett bejelentéssel vételre felajánlani. Ha a részvényeit senki nem kívánja megvásárolni, a részvény fix kamatozású jellege megszűnik. Fix kamatozása csak akkor éled fel, ha a volt dolgozó újra munkaviszonyba lép a társasággal, vagy a részvényeket utóbb a társaság dolgozója megvásárolja. A névre szóló részvények átruházásához a zrt. beleegyezése szükséges. A beleegyezést az igazgatóság adja meg. Annak megadása csak fontos okból tagadható meg.
2. március 20-án az alperes 52%-os, többségi irányítást biztosító befolyást szerzett a TEK Zrt.-ben. Az ezt követő tíz napon belül e tényt bejelentette a cégbíróságnak, illetve az arról szóló közlemény Cégközlönyben való közzétételét is megrendelte. A TEK Zrt. változásbejegyzési kérelmére a cégbíróság a
3. június 6-án kelt és
4. július 6-án közzétett határozatával az alperesi befolyásszerzés tényét a cégjegyzékbe bejegyezte.
5. június 8-án kelt levelével a felperes a részvényeinek névértéken való megvásárlására hívta fel az alperest. Az alperes a
6. június 26-án kelt válaszlevelével közölte, hogy fedezet hiányában nem áll módjában a részvényeket megvenni. A TEK Zrt.
7. február 12-étől felszámolás alatt áll. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes a
8. július 6-án benyújtott keresetével a tulajdonában álló 874 db TEK Zrt. által kibocsátott részvény
9. június 8-i forgalmi értékén való átruházására vonatkozó adásvételi szerződés létrehozását kérte. Keresetének jogalapjául a gazdasági társaságokról szóló
10. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban:
11. évi Gt.)
12. §

(1)bekezdésében írtakra hivatkozott. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a jogalapot és az összegszerűséget is. Azzal érvelt, a

1. július 1-jén hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény (a továbbiakban:
3. évi Gt.) a kereset jogalapjául megjelölt jogszabályt hatályon kívül helyezte. Az alperesi befolyásszerzés cégjegyzékbe bejegyzésének
4. július 1-jét követő közzététele napjára tekintettel, a felperes ezért az utóbb említett napon hatályossá vált, a keresettel érintett részvények megvételére vonatkozó nyilatkozatával igényt már nem érvényesíthet. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a TEK Zrt. létesítő okiratának korlátozó rendelkezései kizárják a peres felek közötti érvényes részvény adásvételi szerződés létrehozását. Az alapító okirat által előírt, az ügyletkötéshez szükséges beleegyezés megadására jogosult igazgatóság már nem működik a TEK Zrt. felszámolás alá kerülése miatt. Az alperes nem lehet tulajdonosa a „B" sorozatú, névre szóló fix kamatozású részvényeknek. Az első- és a másodfokú közbenső ítélet [11] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest szerződéskötési kötelezettség terheli a felperes tulajdonában álló, keresettel érintett részvények megvásárlására vonatkozóan. [12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság határozatát. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperesi befolyásszerzés időpontjában -
5. március 20-án - az akkor hatályos
6. évi Gt. rendelkezései szerint, a peres felek között létrejött konszernjogi jogviszonyra alkalmazandó volt az
7. évi Gt. 295.§

(1)bekezdése. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal azonosan utalt arra, hogy a felperes részvények megvásárlására szóló érvényes felhívása az említett jogszabály hatályon kívül helyezését követően válhatott hatályossá az alperesi befolyásszerzés bejegyzésének közzététele időpontjára tekintettel. Úgy ítélte azonban, hogy a konszernjogi helyzethez kapcsolódó jogok és kötelezettségek csak egységesen értelmezhetők. A konszernjogi szabályok alkalmazását ezért az határozza meg, hogy a befolyásszerzésre mely anyagi jogi jogszabály hatálya alatt került sor. [13] Az ítélőtábla kiemelte, nem volt jogi jelentősége annak, hogy a felperes a kisebbségi jogának megnyílta - a befolyásszerzés bejegyzésének közzététele előtt - kérte a részvényeinek a többségi befolyásszerző általi megvásárlását. Nyilatkozatát ugyanis úgy kell tekinteni, hogy az az 1997. évi Gt. 295.§

(1)bekezdésében előírt közzététellel vált hatályossá, s az az ott megjelölt 60 napos határidőben került előterjesztésre. [14] Az ítélőtábla nem tulajdonított a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséget a TEK Zrt. létesítő okiratának a „B" sorozatú részvények átruházására vonatkozó korlátozó rendelkezéseinek. Úgy ítélte, hogy azok érvényesülése az uralkodó tag vételi kötelezettségét előíró, a kisebbség védelmét szolgáló törvényi rendelkezésekre tekintettel jelentőséggel nem bírnak. [15] Mindezeket összegezve, helytállónak tartotta az alperes szerződéskötési kötelezettségének közbenső ítélettel történt megállapítását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú közbenső ítélet helyett ítélet meghozatalával a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet elsőfokú közbenső ítéletre kiható hatályon kívül helyezését és az eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [17] Előadta, hogy a támadott határozat az 1997. évi Gt. 180. §

(2)bekezdését, 288. §

(1)bekezdését, 295. §

(1)bekezdését, a

1. évi Gt.
2. §

(1)és

(6)bekezdését, a jogalkotásról szóló

1. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
2. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
4. §

(1)bekezdését, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló

1. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
2. §

(1)bekezdését, a Pp.

1. § -át sérti. [18] Megismételte a megelőző eljárások során kifejtett azt a jogi álláspontját, hogy az
2. évi Gt.
3. július 1-jével történt hatályon kívül helyezése, a
4. évi Gt. e nappal történt hatályba lépése miatt, arra vonatkozó átmeneti rendelkezések hiányában, az
5. évi Gt.
6. §

(1)bekezdésében írt szabályok alkalmazására akkor sincs mód, ha az alperes többségi irányítást biztosító befolyásszerzésére az említett jogszabályi változásokat megelőzően került sor. Hangsúlyozta, a felperes részvények megvételére tett ajánlata olyan időpontban vált hatályossá, amikor az annak alapján alperest terhelő vételi kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés már nem volt hatályban. [19] Az alperes érvelt azzal is, a TEK Zrt. felszámolás alá kerülése miatt, az érintett zrt. létesítő okirata által előírtak szerint, az ügyletkötéshez szükséges beleegyező nyilatkozat megadására jogosult igazgatóság már nem működik, a felszámoló helyette nem járhat el, így a felperes által megjelölt szerződés nem jöhet létre. [20] Az alperes utalt arra, hogy a zrt. jogszabályi felhatalmazás alapján jogosult volt a létesítő okiratában a részvények átruházását, a tulajdonszerzésre jogosultak körét korlátozni. Az általa, a megelőző eljárások során hivatkozott, az alapító okiratba foglalt rendelkezések mellőzésével megállapított szerződéskötési kötelezettségének közbenső ítélettel történt kimondását ezért ez okból is jogszabálysértőnek tartotta. [21] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályban fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alperes által megjelölt jogszabályokat az alábbiak miatt nem sérti. [23] Az alperes által sem vitatottan,

1. március 20-án keletkezett többségi irányítást biztosító befolyás a részvények megszerzésének időpontjától az alperes számára többségi szavazati jogot biztosított. A konszernjogi jogviszonyra ezért nem a befolyásszerzés cégjegyzéki bejegyzése közzétételének, hanem a létrejöttének időpontjában irányadó, egymásra épülő, egységes rendszert képező jogszabályi rendelkezések voltak irányadók (EBH2002.
2. számú eseti döntés), figyelemmel a felperes által is a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott hatályba léptető és átmeneti rendelkezések között, a
3. évi Gt.
4. §

(3)bekezdésében foglaltakra is. A Jat.

1. §-ának megsértését a Kúria ezért megállapítani nem tudta. [24] A Legfelsőbb Bíróság a BH2006.
2. számú eseti döntésében rögzítette azt is, hogy az
3. évi Gt.
4. §

(1)bekezdésében meghatározott kezdő napot megelőzően tett igénybejelentés - a befolyásszerzés bejegyzésének közzétételét követő megismétlés hiányában - sem jár jogvesztéssel. A vételi ajánlat az uralkodó taggal szemben a közzétételhez kötött törvényi határidő megnyíltával válik hatályossá. A jogszabály célja ugyanis a kisebbségi igényérvényesítés időtartamának, a határidő végső napjának meghatározása. [25] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a TEK. Zrt. alapító okiratának az 1997. évi Gt. 180. §

(2)bekezdése alapján elfogadott, a perbeli részvények átruházásának, illetve a tulajdonosi körének korlátozására vonatkozó rendelkezései ellenére a peres felek jogviszonyában az 1997. évi Gt. 295. §

(1)bekezdésében írtak alkalmazandók voltak. A kisebbség védelmét szolgáló kötelező erejű előírásoknak ugyanis érvényesülniük kell. Az 1997. évi Gt. 180. §

(2)bekezdése maga is kizárólag törvény eltérő rendelkezése hiányában és csak az

1. évi Gt. keretei között adott felhatalmazást a részvény átruházásával kapcsolatos alapító okiratbeli korlátozó szabályok elfogadására, a részvény átruházásának az rt. beleegyezéséhez kötésére. A jogerős ítélet ezért a Ptk.
2. §-t, illetve a Cstv.
3. §-át nem sérti, nem sértheti. Egyébként az alapító okirat egyértelműen tartalmaz arra vonatkozóan szabályokat, ha a fix kamatozású részvények tulajdonjogát a „Transelektro cégcsoport" dolgozói körén kívül szerzik meg. Ilyenkor ugyanis e részvények fix kamatozása megszűnik, az csak akkor éled fel, ha a részvényeket ismételten a cégcsoport dolgozóinak valamelyike veszi vagy más módon szerzi meg. Záró rész [26] A Kúria a fentiek miatt, az anyagi jogszabályokkal összhangban álló, a jogvita eldöntéséhez szükséges körben feltárt tényállás alapján meghozott, a Pp.
4. §

(1)bekezdése szerint kellően megindokolt jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275.

(3)bekezdése alapján. [27] Az alperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelme miatt, a Pp. 270. §

(1)bekezdése, valamint a 78. §

(1)bekezdése értelmében köteles a felperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati költségeit megtéríteni. A Kúria ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§

(3)és

(5)bekezdése, továbbá 4/A. §

(1)bekezdése alapján általános forgalmi adóval növelten határozta meg. [28] Közbenső ítéletét tárgyaláson hozta meg. Budapest,

1. június
2. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Osztovits András, s.k. bíró