← Magyarország

Gf.40170/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.170/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az Ügyész [akinek képviseletében a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség járt el (1055 Budapest, Markó u. 27.; ügyintéző: dr. ......osztályvezető ügyész)] felperesnek a Dr. Vékony Gabriella Ügyvédi Iroda által képviselt COFIDIS Magyarországi Fióktelepe (1133 Budapest, Váci út 96-98.) alperes ellen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű perében a Fővárosi Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt 27.G.44.290/2017/
  4. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a keresetet elutasító fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és megállapítja az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, hogy az alperes által
  5. augusztus
  6. napjától alkalmazott Üzletszabályzat 4.5.
  7. pontjának „, vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál” és „amelynél a Cofidis számlát vezet,” szövegrésze érvénytelen. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül gondoskodjon saját költségére az alábbi közlemény közzétételéről és azt 30 napig tegye elérhetővé a www.cofidis.hu honlap kezdőlapján az alábbi tartalommal: „K ö z l e m é n y : A Fővárosi Ítélőtábla a
  8. május
  9. napján kelt jogerős ítéletével a alperes neve(1133 Budapest, Váci út 96-98.) alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a alperes neveáltal
  10. augusztus
  11. napjától alkalmazott Üzletszabályzat 4.5.
  12. pontjának „, vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál” és „amelynél a Cofidis számlát vezet,” szövegrésze érvénytelen. Az Üzletszabályzat fenti szövegrésze azért érvénytelen, mert arra figyelemmel a fogyasztók, amennyiben a törlesztőrészletet készpénzbefizetés útján olyan pénzforgalmi szolgáltatónál fizetik meg, amelynél a Cofidis számlát vezet, úgy befizetésenként, a készpénzbefizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére az Általános Szerződési Feltételekben, illetve a Hirdetményben vagy a Kondíciós listában közzétett mértékű díjat kötelesek megfizetni. Ezen fizetési mód választása esetében azonban az alperesnél nem merülnek fel ügyviteli költségek és az általa meghatározott díj a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatást sem ellentételez, így a díjfizetési kötelezettség kikötése sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosít az alperes részére.” Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyja. A felperes által le nem rótt 16.000 (tizenhatezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
  13. A felperes – a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.443/2018/
  14. számú részítéletével nem érintett – keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által
  15. augusztus
  16. napjától kezdődően alkalmazott Üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ), valamint az általa kötött különböző típusú szerződésekhez kapcsolódó,
  17. július
  18. napjától alkalmazott Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) alábbi rendelkezései tisztességtelenek, így az alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek: ÜSZ 4.5.2., 4.5.3., és 4.5.
  19. pontjai, a Cofidis Áruhitel ÁSZF 3.2.
  20. és 5.
  21. pontja, a Klasszikus Áruvásárlási Kölcsön ÁSZF 3.2.
  22. és 5.
  23. pontja, a Cofidis Adósságrendező Hitel ÁSZF 3.2.
  24. pontja, a Cofidis Megújuló Hitel 3.2.
  25. és 5.
  26. pontja, a Fapados Kölcsön ÁSZF 3.2.
  27. pontja és a Zárt Végű Pénzügyi Lízingszerződés Gépjármű Vásárláshoz ÁSZF 2.1.
  28. és 2.1.
  29. pontja. Kérte az alperes kötelezését, hogy saját költségére gondoskodjon az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény nyilvánosságra hozataláról, valamint kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  30. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  31. §

(1)bekezdését, 6:102. §
(1)bekezdését és 6:105. §
(1)és
(2)bekezdését; valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 17/E. §
(1)bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy a törlesztések teljesítése során az adósok által fizetendő díjak az Fhtv. 17/E. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltaknak nem felelnek meg. A fogyasztó akár postai csekken, akár személyesen vagy átutalással fizeti be a törlesztő részletet, csak többletteher mellett képes részletfizetést teljesíteni, amely nem tartozik az Fhtv. 17/E. § szerint kiköthető díjak közé. 2. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. A törlesztésre vonatkozó terhek kapcsán hangsúlyozta, hogy az Fhtv. különbséget tesz díjak és költségek között, a kifogásolt rendelkezésekben pedig nem az Fhtv. 17/E. §
(1)bekezdése szerinti költségekről, hanem a
(2)bekezdés szerinti díjakról van szó. Kifejtette, hogy számos egyéb fizetési mód is létezik (például a csoportos beszedési megbízás), valamint, hogy valamennyi terméke esetén ingyenes törlesztési mód az átutalás és a csoportos beszedési megbízás. Csak azok a fizetési módok járnak díjfizetési kötelezettséggel, amelyek ténylegesen ügyviteli költségek felmerülését okozzák. 3. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy az alperes által 2017. augusztus 11. napjától kezdődően és jelenleg is alkalmazott Üzletszabályzatnak és 2017. július 1. napjától kezdődően és jelenleg is alkalmazott általános szerződési feltételeknek fogyasztói szerződések részévé vált alábbi általános szerződési feltételei érvénytelenek: „A Felek rögzítik, hogy (…) a postai úton elküldött nyilatkozatok – tértivevényes kézbesítés esetét kivéve – belföldi értesítés esetén a feladás napját követő 5. (ötödik), míg a külföldi értesítés esetén a 8. (nyolcadik) napon kézbesítettnek minősülnek.” (Üzletszabályzat 5.5. pontja) „Amennyiben az adós a törlesztő részletet átutalás útján fizeti meg a Cofidis részére, úgy befizetésenként, a befizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére az Általános Szerződési Feltételekben, illetve a Hirdetményben vagy a Kondíciós listában közzétett mértékű díjat köteles a Cofidis részére megfizetni.” (Üzletszabályzat 4.5.2. pontja) „A Cofidis jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos és objektív indokolható költségeinek megtérítésére.” (Üzletszabályzat 4.5.10. pontja) „Az előtörlesztési díj mértékét az Üzletszabályzat 4.5.10. pontja és a Cofidis Adósságrendező Hitelre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. (...)” (A 2017. január 1-től kötött Cofidis adósságrendező hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 2.3. pontja) Az előtörlesztési díj mértékét az Üzletszabályzat 4.5.10. pontja és a Cofidis Fapados kölcsönre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. (...)” (A 2017. január 1-től kötött Fapados kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 2.3. pontja) „Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés alapján fennálló tartozását teljesítési idő előtt teljes egészében, vagy részlegesen meg kívánja fizetni, úgy az Adós az Üzletszabályzat 4.5.10. pontja szerinti előtörlesztési díj megfizetésére köteles. Az előtörlesztési díj összegét a Fapados kölcsönre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2017. január 1-től kötött Fapados kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.3. pontja) „A Cofidis felmondhatja a szerződést, ha az Adós meghal.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis áruhitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 8.1.
  1. d)pontja; a 2016. november 7-től kötött Klasszikus áruvásárlási kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 8.1.
  2. d)pontja; a 2017. január 1-től kötött Cofidis adósságrendező hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 8.1.
  3. d)pontja; a 2016. november 7-től kötött Cofidis megújuló hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 8.1.
  4. d)pontja; a 2017. január 1-től kötött Fapados kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 8.1.
  5. d)pontja) Az elsőfokú bíróság az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította továbbá, hogy az alperes által 2017. július 1. napjától 2018. március 1. napjáig alkalmazott általános szerződési feltételeknek fogyasztói szerződések részévé vált alábbi feltételei érvénytelenek: „A Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a szerződés kapcsán felmerült viták rendezésére a Szentendrei Járásbíróság illetékességét kötik ki.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis Áruhitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 9.2.
  6. b)pontja; a 2016. november 7től kötött Klasszikus áruvásárlási kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 9.2.
  7. b)pontja; a 2017. január 1-től kötött Cofidis adósságrendező hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 9.2.
  8. b)pontja; a 2016. november 7-től kötött Cofidis megújuló hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 9.2.
  9. b)pontja; a 2017. január 1-től kötött Fapados kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 9.2.
  10. b)pontja). Elrendelte, hogy az alperes saját költségére gondoskodjon az ítélet rendelkező részének fenti megállapításokat tartalmazó részével egyező szövegű közlemény közzétételéről – és azt 30 napig tegye elérhetővé – a www.cofidis.hu honlap kezdőlapján. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és akként rendelkezett, hogy a felek maguk viselik az eljárással felmerült költségeiket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.000 forint feljegyzett eljárási illetéket és megállapította, hogy a további 18.000 forint feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli. 3.1. Ítéletében – a fellebbezés elbírálása szempontjából – releváns tényként állapította meg, hogy az alperes fogyasztók számára nyújt hitelt, melynek során általános szerződési feltételeket használ. A 2017. augusztus 11. napjától kezdődően és jelenleg is használt Üzletszabályzata, valamint a 2017. július 1. napjától kezdődően és jelenleg is használt általános szerződési feltételei az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák. „Amennyiben az adós a törlesztő részletet átutalás útján fizeti meg a Cofidis részére, úgy befizetésenként, a befizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére az Általános Szerződési Feltételekben, illetve a Hirdetményben vagy a Kondíciós listában közzétett mértékű díjat köteles a Cofidis részére megfizetni.” (Üzletszabályzat 4.5.2. pontja) „Amennyiben a Cofidis az Általános Szerződési Feltételekben meghatározott módon csekket (postai készpénz átutalási megbízást) küld az Adós részére, úgy csekkenként, a csekk előállításával, illetve az Adós részére postai úton való eljuttatásával felmerülő ügyviteli költségei fedezésére az Általános Szerződési Feltételekben, illetve a Hirdetményben vagy a Kondíciós listában meghatározott mértékű díjat számít fel, amely összeg a csekken (postai készpénz átutalási megbízáson) a tárgyhavi törlesztő részlet összegén felül feltüntetésre kerül.” (Üzletszabályzat 4.5.3. pontja) „Amennyiben az adós a törlesztő részletet készpénzbefizetés útján a Cofidis ügyfélszolgálatán, vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál fizeti meg, amelynél a Cofidis számlát vezet, úgy befizetésenként, a készpénzbefizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére az Általános Szerződési Feltételekben, illetve a Hirdetményben vagy a Kondíciós listában közzétett mértékű díjat köteles a Cofidis részére megfizetni.” (Üzletszabályzat 4.5.4. pontja) „Adós a jelen Általános Szerződési Feltételek 5.13. pontja szerinti kifejezett kérése esetén a tárgyhavi törlesztőrészletet postai készpénz átutalási megbízással (a továbbiakban: postai csekken), illetve a Cofidis ügyfélszolgálatán, vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet, is teljesítheti. Ezekben az esetekben a Cofidis befizetésenként az Üzletszabályzat 4.5.3. és 4.5.4. pontjában meghatározott szolgáltatási díjat számítja fel, amely díj a csekk befizetésével, illetve a készpénzbefizetéssel egyidejűleg esedékes. A jelen pont szerinti szolgáltatási díj összegét a Cofidis Áruhitelre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis Áruhitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.2. pontja) „Adós a befizetéseit a Cofidis által megadott fizetési számlára történő átutalással, vagy csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazással köteles teljesíteni. Az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díj felszámítása ellenében lehetősége van arra is, hogy a tárgyhavi törlesztő részletet készpénzben (így különösen olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet) illetve a Cofidis által küldött postai csekken fizesse meg. A Cofidis a fizetési mód automatikus megváltoztatásának tekinti, ha a korábban banki átutalással vagy csoportos beszedési megbízás útján fizető Adóstól a tárgyhavi törlesztőrészlet nem érkezik be, avagy az Adós azon fizetési számláját, melyre nézve csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást megszünteti, vagy a csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást visszavonja; ebben az esetben a Cofidis a továbbiakban postai csekket küld az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díj felszámításával, amely díj a törlesztő részlet esedékességével egyidejűleg esedékes. Amennyiben az adós valamely hónapban a befizetést banki átutalás útján teljesíti, vagy csoportos beszedési megbízásra felhatalmazást ad a számlavezetőjének, és az Adós számlavezetője a felhatalmazást a Cofidis felé visszaigazolja, a Cofidis az ezt követő hónaptól nem küld postai csekket az Adósnak és nem számítja fel az Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díjat.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis Áruhitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 5.13. pontja) „Az Adós az 5.9. pont szerinti kifejezett kérése esetén a tárgyhavi törlesztőrészletet postai készpénz átutalási megbízással (a továbbiakban: csekken), illetve a Cofidis ügyfélszolgálatán vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet, is teljesítheti. Ezekben az esetekben a Cofidis befizetésenként az Üzletszabályzat 4.5.3. és 4.5.4. pontjában meghatározott szolgáltatási díjat számítja fel, amely díj a csekk befizetésével, illetve a készpénzbefizetéssel egyidejűleg esedékes. A jelen pont szerinti szolgáltatási díj összegét a Cofidis Klasszikus Áruhitelre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2016. november 7-től kötött Klasszikus Áruvásárlási Kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.1. pontja) „Az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.1. pontja szerinti meghatározott külön szolgáltatási díj felszámítása ellenében lehetősége van arra is, hogy a tárgyhavi törlesztőrészletet készpénzben (így különösen olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet), illetve a Cofidis által küldött postai csekken fizesse meg. A Cofidis a fizetési mód automatikus megváltoztatásának tekinti, ha a korábban banki átutalással vagy csoportos beszedési megbízás útján fizető Adóstól a tárgyhavi törlesztőrészlet nem érkezik be, avagy az Adós azon fizetési számláját, melyre nézve csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást megszünteti, vagy a csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást visszavonja; ebben az esetben a Cofidis a továbbiakban postai csekket küld az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.1. pontja szerinti külön szolgáltatási díj felszámításával, amely díj a törlesztő részlet esedékességével egyidejűleg esedékes. Amennyiben az Adós valamely hónapban a befizetést banki átutalás útján teljesíti, vagy csoportos beszedési megbízásra felhatalmazást ad a számlavezetőjének, és az Adós számlavezetője a felhatalmazást a Cofidis felé visszaigazolja, a Cofidis az ezt követő hónaptól nem küld postai csekket az Adósnak és nem számítja fel az Általános Szerződési Feltételek 3.2.1. pontja szerinti külön szolgáltatási díjat.” (A 2016. november 7-től kötött Klasszikus Áruvásárlási Kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 5.9. pontja) „Az Adós az 5.8. pont szerinti kifejezett kérése esetén a tárgyhavi törlesztőrészletet postai készpénz átutalási megbízással (a továbbiakban: csekken), illetve a Cofidis ügyfélszolgálatán vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet, is teljesíthet. Ezekben az esetekben a Cofidis befizetésenként az Üzletszabályzat 4.5.3. és 4.5.4. pontjában meghatározott szolgáltatási díjat számítja fel, amely díj a csekk befizetésével, illetve a készpénzbefizetéssel egyidejűleg esedékes. A jelen pont szerinti szolgáltatási díj összegét a Cofidis Klasszikus Áruhitelre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2017. január 1-től kötött Cofidis Adósságrendező hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.1. pontja) „Az Adós az Általános Szerződési Feltételek 5.10. pontja szerint a tárgyhavi törlesztőrészletet postai készpénz átutalási megbízással (a továbbiakban: postai csekken), illetve a Cofidis ügyfélszolgálatán vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet, is teljesítheti. Ezekben az esetekben a Cofidis befizetésenként az Üzletszabályzat 4.5.3. és 4.5.4. pontjában meghatározott szolgáltatási díjat számítja fel, amely díj a csekk befizetésével, illetve a készpénzbefizetéssel egyidejűleg esedékes. A jelen pont szerinti szolgáltatási díj összegét a Cofidis Klasszikus Megújuló Hitelre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis Megújuló hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.2. pontja) „Az Adós a befizetéseit a Cofidis által megadott fizetési számlára történő átutalással, vagy csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazással köteles teljesíteni. Az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díj felszámítása ellenében lehetősége van arra is, hogy a tárgyhavi törlesztő részletet készpénzben (így különösen olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet), illetve a Cofidis által küldött postai csekken fizesse meg. A Cofidis a fizetési mód automatikus megváltoztatásának tekinti, ha a korábban banki átutalással vagy csoportos beszedési megbízás útján fizető Adóstól a tárgyhavi törlesztőrészlet nem érkezik be, avagy az Adós azon fizetési számláját, melyre nézve csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást megszünteti, vagy a csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazást visszavonja; ebben az esetben a Cofidis a továbbiakban postai csekket küld az Adósnak a jelen Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díj felszámításával, amely díj a törlesztő részlet esedékességével egyidejűleg esedékes, feltéve, hogy az Adós a befizetést postai csekken teljesíti. Amennyiben az Adós valamely hónapban a befizetést banki átutalás útján teljesíti, vagy csoportos beszedési megbízásra felhatalmazást ad a számlavezetőjének, és az Adós számlavezetője a felhatalmazást a Cofidis felé visszaigazolja, a Cofidis az ezt követő hónaptól nem küld postai csekket az Adósnak és nem számítja fel az Általános Szerződési Feltételek 3.2.2. pontja szerinti külön szolgáltatási díjat.” (A 2016. november 7-től kötött Cofidis Megújuló hitel 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 5.10. pontja) „Az Adós az 5.8. pont szerinti kifejezett kérése esetén a tárgyhavi törlesztőrészletet postai készpénz átutalási megbízással (a továbbiakban: csekken), illetve a Cofidis ügyfélszolgálatán vagy olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzbefizetés útján, amelynél a Cofidis számlát vezet, is teljesítheti. Ezekben az esetekben a Cofidis befizetésenként az Üzletszabályzat 4.5.3. és 4.5.4. pontjában meghatározott szolgáltatási díjat számítja fel amely díj a csekk befizetésével, illetve a készpénzbefizetéssel egyidejűleg esedékes. A jelen pont szerinti szolgáltatási díj összegét a Fapados kölcsönre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.” (A 2017. január 1-től kötött Fapados Kölcsön 2017. július 1. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 3.2.1. pontja) „Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingbevevő kérésére csekket (postai készpénz átutalási megbízást) küld a Lízingbevevő részére, úgy a Lízingbeadó csekkenként, a csekk előállításával, illetve a Lízingbevevő részére postai úton való eljuttatásával felmerülő ügyviteli költségei fedezésére a Lízingbeadó Üzletszabályzata 4.5.3. pontja szerinti, a Kondíciós listában meghatározott mértékű díjat számít fel, amely összeg a csekken (postai készpénz átutalási megbízáson) a Lízingbevevő által egyébként fizetendő összegen felül feltüntetésre kerül.” (A Cofidis Magyarországi Fióktelepének 2017. július hó 1. napjától hatályos Zárt Végű Pénzügyi Lízingszerződés Általános Szerződési Feltételei gépjármű vásárlásához 2.1.3. pontja) „Amennyiben a Lízingbevevő a lízingdíj részletet, illetve az egyéb díjak, költségek összegét készpénzbefizetés útján a Lízingbeadó ügyfélszolgálatán fizeti meg, úgy befizetésenként, a készpénzbefizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére a Lízingbeadó Üzletszabályzata 4.5.4. pontja szerinti, a Kondíciós listában közzétett mértékű díjat köteles a Lízingbeadó részére megfizetni.” (A Cofidis Magyarországi Fióktelepének 2017. július hó 1. napjától hatályos Zárt Végű Pénzügyi Lízingszerződés Általános Szerződési Feltételei gépjármű vásárlásához 2.1.4. pontja) 3.2. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy nem volt vitatott a perben, hogy az alperes a per tárgyává tett általános szerződési feltételeket alkalmazza a felperes által megjelölt időszakban. Megállapította, hogy a felperes a Ptk. 6:105. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogosult a perindításra, valamint idézte a Ptk. 6:102. §
(1)bekezdését. Az Üzletszabályzat 4.5.2., 4.5.3 és 4.5.4. pontjaival összefüggésben, illetve az általános szerződési feltételek e pontokhoz kapcsolódó, perben támadott rendelkezései kapcsán álláspontja szerint helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a perbeli esetben nem az Fhtv. 17/E. §
(1)bekezdése szerinti költségekről, hanem a
(2)bekezdés szerinti díjakról van szó. A díjakat az alperes a szerződésben tételesen rögzített módon, ügyviteli költségeivel összefüggésben kötötte ki, így az nem ütközik az Fhtv. előírásaiba. Ezt követően vizsgálta a kikötések tisztességtelenségét. Kifejtette, hogy alappal hivatkozott arra is az alperes, hogy a per tárgyává tett valamennyi általános szerződési feltétel lehetővé teszi a csoportos beszedési megbízással történő teljesítést az adósok számára, így van lehetőség díjmentes fizetési módot választani. Megállapítható továbbá, hogy a készpénzbefizetés és a hitelező által biztosított postai készpénzátutalási megbízás igénybevétele adminisztratív költségeket okoz a hitelezőnél. Előbbinél a befizetés manuális rögzítéséből, könyveléséből, utóbbi esetben a csekk előállításából és annak postai megküldéséből adódik adminisztratív költség, így ezek díjjal történő ellentételezése megítélése szerint nem minősül tisztességtelennek. Tisztességtelen viszont álláspontja szerint az átutalásra vonatkozó díjfizetési kötelezettség (Üzletszabályzat 4.5.
  1. pont), hiszen ez az alperes nyilatkozata szerint is olyan fizetési mód, amelyhez kapcsolódóan a hitelezőnek nem merülnek fel adminisztratív költségei. A díj ezért nem ellentételez semmilyen, a fogyasztó számára nyújtott szolgáltatást és nem kompenzál semmilyen ügyviteli költséget, így annak kikötése sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosít a hitelező részére.
  2. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amely – a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.443/2018/
  3. számú részítéletével még el nem bírált részében – az ítélet részbeni megváltoztatására irányult azzal, hogy az ítélőtábla teljes egészében adjon helyt a keresetnek az ÜSZ 4.5.
  4. és 4.5.
  5. pontjait, valamint a Cofidis Áruhitel ÁSZF 3.2.
  6. és 5.
  7. pontját, a Klasszikus Áruvásárlási Kölcsön ÁSZF 3.2.
  8. és 5.
  9. pontját, a Cofidis Adósságrendező Hitel ÁSZF 3.2.
  10. pontját, a Cofidis Megújuló Hitel 3.2.
  11. és 5.
  12. pontját, a Fapados Kölcsön ÁSZF 3.2.
  13. pontját és a Zárt Végű Pénzügyi Lízingszerződés Gépjármű Vásárláshoz ÁSZF 2.1.
  14. és 2.1.
  15. pontját érintően. Álláspontja szerint a keresettel támadott esetkörökben az Fhtv. 17/E. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti költség, illetve díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség a fogyasztót nem terhelheti. Kifejtette, hogy a perben azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az alperes ügyviteli költségeivel összefüggésben merült-e fel olyan fizetési kötelezettsége, amelyet díj formájában továbbterhelhet a fogyasztókra. A készpénz útján történő befizetés kapcsán helyesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában foglalt azon megállapítást, amely szerint a készpénzes befizetést rögzíteni, könyvelni kell. Azonban az alperes a jogszabályon alapuló könyvelési költségeit sem díjként, sem költségként nem háríthatja át a fogyasztóra a felperesi állápont szerint. Az alperes rendelkezik továbbá az ügyfelek fogadására nyitva álló ügyfélszolgálattal is, ahol alkalmazottai dolgoznak, ez azonban ugyancsak nem jelenti azt, hogy a befizetést rögzítő, könyvelő alkalmazottak munkabére áthárítható lenne. A postai csekken történő befizetés kapcsán kifejtette, hogy a Ptk. 6:42. §
(1)bekezdése értelmében pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni. Az alperes lehetővé teheti a postai utalványon történő fizetést is, ebben az esetben azonban a felek közös megállapodása szükséges a pontos csekkformáról ahhoz, hogy az ügyviteli költségek áthárítása megtörténhessen, ugyanis a nyilvános postai díjszabás szerint – többletszolgáltatástól függően – 12 különböző árszabású postai csekk létezik. Megállapodás hiányában a postai csekk költségének áthárítása nem lehetséges, vagyis a támadott feltételek egyértelműen tisztességtelenek. Arra az esetre, ha a postai csekkel kapcsolatos ügyviteli költség áthárítása jogszerű lenne, előadta, hogy az alperes hirdetménye szerint a per tárgyává tett ÁSZF esetén a teher mértéke 500 forint (csekkenként). Utalt arra, hogy a posta díjszabása szerint a postán és automatánál befizethető csekk elkészítésének díja a többletszolgáltatástól függően 121-160 forint + a befizetendő összeg 5.6-5.7 ezreléke, de minimum 174-179 forint. A minimumösszegen felüli fizetésre a 30.000-31.000 forintot meghaladó törlesztő részlet esetén kerülhet sor. Amennyiben tehát a fogyasztó havi törlesztő részlete nem haladja meg a havi 30.000-31.000 forintot, az alperes az általa megállapított díjból csekkenként az ügyviteli költségein túl több mint 150 forintot követel a fogyasztóktól. Ehhez a plusz összeghez ügyviteli költség nem tartozik, így ennek kikötése egyértelműen tisztességtelen. Az ellenkérelemben foglalt, alperest terhelő kiadások felsorolása vonatkozásában megjegyezte, hogy az egyrészt a per szempontjából irreleváns hivatkozáson és részben hipotetikus feltételezésen alapul, másrészt a díjjal ellentételezett tevékenységek az alperes működésével alapszinten együtt járnak. Az Európai Unió Bíróságának C-621/
  1. számú ügyben meghozott határozatára utalva kifejtette, hogy a fogyasztótól nem várható el, hogy a kölcsön folyósításával kapcsolatos költségek mellett további egyéb olyan díjakat viseljen, amely a másik félnél üzleti költségként nem merült fel, ezt a kikötést egyedi tárgyalást követően a fogyasztó nyilvánvalóan nem fogadta volna el. Nyilvánvaló továbbá, hogy a fogyasztót terhelő olyan díjak, amelyhez kapcsolódóan az alperesi oldalon ügyviteli költség nem merül fel, illetve a díjakhoz szolgáltatás sem kapcsolódik, észszerűen nem tartozhatnak a kölcsön kezelése vagy folyósítása körében nyújtott szolgáltatások közé.
  2. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a felperes több olyan rendelkezés tisztességtelenségének megállapítását kéri, amelyekkel kapcsolatban érdemi állítást nem tesz. A Cofidis Áruhitel ÁSZF 5.
  3. pontjának első mondatára utalva kiemelte, hogy az csupán például arról rendelkezik, hogy az adós a befizetéseit átutalással, vagy csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazással is teljesítheti. Hangsúlyozta, hogy nem a jogszabály alapján kötelező tevékenységek kapcsán felmerült költségeit kívánja a fogyasztókra hárítani, hanem azokat a költségeket, amelyek a fogyasztó által a díjak és költségek megtérítésére vonatkozó kötelezettség kifejezett, előzetes tájékoztatást követő tudomásulvételét követően igényelt szolgáltatások kapcsán többletként merülnek fel. A díjak kalkulálása során figyelembevételre került a postai csekk előállításán túl, az ügyféllel folytatott kommunikációból és az ingatlanbérleti díjakból, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetésből eredő, továbbá a munkabérrel és a számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos költségeknek az adott szolgáltatásra kalkulált hányada. Megjegyezte, hogy a postai csekk előállítási költségein túl, az annak előállítására fordított többletmunkaidő, a postázással felmerült többletköltségek (amely küldeményenként legalább 120 forintot tesz ki), illetve a fentiekben részletezett egyéb költségek is részét képezik a díjnak. Ugyanígy a készpénzes befizetés díjával kapcsolatban jól látható, hogy ha minden ügyfél készpénz útján személyesen az alperes ügyfélszolgálatán kívánná a törlesztőrészletet megfizetni, az az alperes oldalán lényegesen magasabb ingatlanbérleti díjhoz, az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési költséghez, illetve munkabérköltséghez vezetne. A Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság ezt a – pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában egyébként széles körben elterjedt – gyakorlatot alperesnél utoljára 2017 nyarán vizsgálata és kifogást nem emelt. Hangsúlyozta, hogy a postai csekk, illetve a készpénzes befizetés után felszámított díj éppen az árazási struktúrát teszi méltányossá és átláthatóvá, hiszen csak azokat terheli, akik ezt a többletszolgáltatást kifejezetten igénylik. Éppen az lenne tisztességtelen, ha a többletszolgáltatással felmerült költségeket az alperes az ügyleti kamat meghatározása során venné figyelembe, hiszen ebben az esetben az azokat a fogyasztókat is terhelné, akik az adott szolgáltatást nem veszik igénybe. Rámutatott egyebekben arra, hogy a felperes által vitatott díj nem az Fhtv. 17/E. § (l) bekezdésében meghatározott költség, amely harmadik személy szolgáltatásával kapcsolatban merül fel és amelyet közvetlenül hárít át a fogyasztóra, hanem egy díjtétel, amelyen belül a postai csekk előállításának költsége csak az egyik elem. Az Európai Unió Bíróságának a C-621/
  4. számú ügyben meghozott döntésére utalva előadta, hogy a 93/13/EGK tanácsi irányelv
  5. cikk
(2)bekezdését és
  1. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem kívánja meg, hogy az érintett összegek ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatást a felek részletezzék. Az olyan szerződési feltétel, amely nem teszi lehetővé a költség ellenében nyújtott szolgáltatások egyértelmű azonosítását nem idéz elő jelentős egyenlőtlenséget a fogyasztó kárára a jóhiszeműség követelményével ellentétben. Álláspontja szerint a készpénzbefizetés, illetve a postai csekk útján történő fizetési mód választása esetén az általa nyújtott szolgáltatások meghatározása az általános szerződési feltételekben megtörtént. Mindkét szolgáltatástípus ezen felül a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, így különösen a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/
  2. (XII.14.) MNB rendeletben, illetve a Magyar Posta pénzforgalmi üzletszabályzatában jól körülhatárolható módon meghatározott szolgáltatásokat takar. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján pedig a szolgáltatások további részletezése nem szükséges. Álláspontja szerint nem vitatható, hogy a per tárgyát képező befizetési módok a számára többlet adminisztrációval járnak, készpénzbefizetés esetén pedig a befizetett összegek kezeléséről, azok elszállításáról is gondoskodni kell. Ezzel szemben a csoportos beszedési megbízásra adott felhatalmazás esetén mind a törlesztőrészlet beszedése, mind pedig a beszedett törlesztőrészlet elszámolása automatikusan, az informatikai rendszer segítségével, gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül történik. Kiemelte végül, hogy a törlesztőrészletek behajtását és a befizetések nyilvántartását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  3. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
  4. § (l) bekezdésének
  5. pontja szerinti hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység magában foglalja.
  6. Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az ÜSZ 4.5.
  7. pontját érintő, továbbá az alperes által alkalmazott perbeli kölcsön- és hitelszerződésekhez kapcsolódó ÁSZF-ek 8.
  8. d) pontjának az adós halála esetén felmondási jogot biztosító, valamint a Szentendrei Járásbíróság illetékességére vonatkozó kikötés tisztességtelenségét megállapító rendelkezése, így azt az ítélőtábla a régi Pp.
  9. §
(4)bekezdése alapján nem érintette. A 14.Gf.40.443/2018/
  1. számú részítéletével elbírálta továbbá az elsőfokú ítéletnek az Üzletszabályzat 3.
  2. és 5.
  3. pontjai kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezéseire, az ÜSZ 4.5.
  4. pontjára és az előtörlesztési díjra vonatkozó további ÁSZF rendelkezésekre, az előtörlesztésre és az előrefizetésre, valamint a Cofidis Áruhitel ÁSZF 3.3.
  5. pontjának a túlfizetés visszautalására vonatkozó részét.
  6. A részítélettel még el nem bírált fellebbezés részben alapos.
  7. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetéseivel és érdemi döntésével azonban az ítélőtábla csak részben értett egyet az alábbiak szerint. 8.
  8. Helyesen értelmezte az elsőfokú bíróság az Fhtv. 17/E. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat a vonatkozásban, hogy a perbeli rendelkezések a
(2)bekezdés szerinti díjak kikötését tartalmazták. Az Fhtv. 17/E. §
(1)bekezdése ugyanis olyan költség megállapításáról (módosításáról) rendelkezik a fogyasztó terhére, amely a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. A perbeli esetben azonban nem harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben felmerült költségek áthárításáról, hanem olyan díjak kikötéséről rendelkeznek a szerződési feltételek, amelyek a postai csekken vagy készpénzbefizetés útján történő teljesítéshez kapcsolódnak, az alperes oldalán felmerült ügyviteli költségek ellentételezése céljából. Erre pedig lehetőséget ad az Fhtv. 17/E. §
(2)bekezdése azzal, hogy a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthető ki, és e díj legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelhető. Utal e körben az ítélőtábla a perben csatolt hirdetményekre, amelyek tételesen meghatározták a csekken és készpénz útján történő fizetések díjának mértékét 500, illetve 1000 forintban, az egyes szerződéstípusoktól függően. Az Fhtv. rendelkezéseit ezért nem sértették a perben támadott szerződési feltételek, így helyesen vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a kikötések a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítják-e meg a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. 8.
  1. Az ÜSZ 4.5.
  2. pontjával és az ahhoz kapcsolódó, a csekken történő teljesítésre vonatkozó, perben támadott ÁSZF rendelkezésekkel összefüggésben az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá. A felperes fellebbezésében maga utalt a csekken történő fizetéssel kapcsolatos postai díjszabásra, valamint arra, hogy számításai szerint csekkenként az ügyviteli költségein túl az alperes több mint 150 forintot követel a fogyasztóktól abban az esetben, ha a fogyasztó havi törlesztőrészlete nem haladja meg a 30.000-31.000 forintot. A fellebbezésben foglaltakkal szemben tehát a perbeli esetben fel sem merül, hogy a csekken történő fizetéshez ne kapcsolódna ügyviteli költség, másodsorban pedig – ahogyan arra az alperes is helyesen hivatkozott fellebbezési ellenkérelmében – a postai csekk előállítási költségein túl, az annak előállítására fordított többletmunkaidő és a postázással felmerült többletköltségek is figyelembe vehető, amelyet az alperes küldeményenként legalább 120 forintban határozott meg. Az ÜSZ 4.5.
  3. pontja ugyanis csekkenként a „csekk előállításával, illetve az adós részére postai úton való eljuttatásával felmerülő ügyviteli költségei” fedezésére teszi lehetővé a díj felszámítását. Megalapozatlanul hivatkozott a felperes fellebbezésében a Ptk. 6:
  4. §
(1)bekezdésében foglaltakra utalva arra is, hogy a 12 különböző árszabású postai csekkre figyelemmel külön megállapodás hiányában a költségének perbeli áthárítása nem lehetséges. Az ÜSZ 4.5.3. pontja ezen ügyviteli költségek fedezésére egy átalány díj megfizetését írja elő a fogyasztók részére. Ennek okán nem egy konkrét költség Fhtv. 17/E. §
(1)bekezdése szerinti áthárításáról rendelkezik, amellyel összefüggésben a költség átháríthatósága szempontjából releváns lenne annak a megállapodás alapján történő beazonosíthatósága, hanem egy (átalány) díj bevezetéséről a csekken történő fizetéssel kapcsolatos ügyviteli költségek kapcsán. E körben az Európai Unió Bíróságának C621/
  1. számú ügyben meghozott határozatára figyelemmel előadott felperesi érvekkel sem értett egyet az ítélőtábla. A perbelihez hasonló rendelkezés tisztességtelensége körében ugyanis azt kell vizsgálni, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e a világos és érthető megfogalmazás (átláthatóság) követelményének, továbbá a jóhiszeműség és az egyensúly elvének (EUB C-621/
  2. számú ítéletének
  3. pontja). Az ÜSZ. 4.5.
  4. pontja és az alperes hirdetményei meghatározták a díj mértékét, valamint azt is, hogy a díj mely ügyviteli költségek fedezésére kerül bevezetésre, így az elhatárolható az alperes által felszámított további díjaktól. Az ítélőtábla álláspontja szerint a kikötés ezért megfelel az átláthatóság követelményének, ugyanis nyelvtani szempontból érthetően határozza meg a fogyasztók számára az őket érintő kötelezettséget és az alapján a fogyasztóknak módjában áll értékelni az ebből eredő gazdasági következményeket is, vagyis, hogy mely esetben, milyen összegű díjat kell fizetniük. A fentiekhez hasonló módon – százalékos mértékben – meghatározott kezelési költséggel összefüggésben az Európai Unió Bírósága is megállapíthatónak tartotta, hogy az a szerződéses kikötés, amely nem teszi lehetővé a kezelési költség ellenében nyújtott konkrét szolgáltatások egyértelmű azonosítását, a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben főszabály szerint nem idéz elő jelentős egyenlőtlenséget a fogyasztó kárára a jóhiszeműség követelményével ellentétben (C-621/17.). A perbeli rendelkezés a jóhiszeműség követelményét sem sérti, ugyanis a kikötésben meghatározott kötelezettség kapcsán nem állapítható meg, hogy a bank – a C-415/
  5. számú ítélet
  6. pontjában foglaltak értelmében vett – tisztességes és méltányos eljárása esetén, egyedi tárgyalást követően a fogyasztók ne fogadták volna el ezt a díjfizetési feltételt, ha az alperessel a kondíciós listában meghatározott mértékű ellenszolgáltatás mellett egyébként szerződést kívántak kötni. Erre tekintettel a fogyasztók terhére jelentős egyenlőtlenség sem alakulhatott ki, a fogyasztókat nem hozza ugyanis hátrányosabb helyzetbe a perben támadott rendelkezés. A csekken történő fizetéshez kapcsolódó díj mértéke a csekk előállításával, illetve az adós részére postai úton való eljuttatásával felmerülő ügyviteli költségek relációjában aránytalannak sem tekinthető, így az ÜSZ 4.5.
  7. pontja és az ahhoz kapcsolódó ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségének megállapítására az ítélőtábla nem látott lehetőséget. 8.
  8. Az ÜSZ 4.5.
  9. pontjával és az ahhoz kapcsolódó, a készpénz útján történő teljesítésre vonatkozó ÁSZF rendelkezésekkel összefüggésben az ítélőtábla azonban csak részben osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Az ÜSZ 4.5.
  10. pontja a fogyasztók díjfizetési kötelezettségét két esetkörre írja elő: az alperes ügyfélszolgálatán, illetve olyan pénzforgalmi szolgáltatónál történő fizetésre, amelynél az alperes számlát vezet. A kikötés a készpénzbefizetéssel felmerült adminisztratív költségek fedezésére határoz meg díjat, azonban a befizetés két esete egymástól jelentősen eltér. Előbbi esetben az alperes ügyfélszolgálatán történik a befizetés, míg utóbbi esetben az alperes számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának fiókjában, amelynek eredményeként a befizetett összeg – az átutaláshoz hasonlóan – megjelenhet az alperes számláján. Helyesen hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, hogy e körben is vizsgálni kell az ügyviteli költségek felmerülését. Az alperes ugyanis a perben előadta, hogy nem a jogszabály alapján kötelező tevékenységek kapcsán felmerült költségeit kívánja a fogyasztókra hárítani, hanem azokat a költségeket, amelyek a fogyasztó által igényelt szolgáltatások, így a készpénzbefizetés kapcsán többletként merülnek fel. E körben kiemelte, hogy ha minden ügyfél készpénz útján az alperes ügyfélszolgálatán kívánná a törlesztőrészletet megfizetni, az az alperes oldalán lényegesen magasabb ingatlanbérleti díjhoz, az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési költséghez, illetve munkabérköltséghez vezetne, hiszen a befizetett összegek kezeléséről, azok elszállításáról is gondoskodnia kell. A perben hivatkozott költségek ugyanakkor a fentiek szerint csak a készpénzbefizetés egyik esetéhez, az alperes ügyfélszolgálatának igénybevételéhez kapcsolódhatnak, a számlavezető bankfiókban történő befizetéssel nem állnak összefüggésben, ekkor ugyanis a törlesztőrészlet elszámolása az alperes oldalán automatikusan, az informatikai rendszer segítségével történik. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az ÜSZ 4.5.
  11. pontjában foglalt első esetkör vonatkozásában osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, vagyis, hogy a készpénzbefizetés (köztudomású) adminisztratív költségeket okoz az alperesnél, így ennek díjjal történő ellentételezése nem sért jogszabályt – mivel a Hpt.
  12. § (l) bekezdésének
  13. pontja szerinti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatással összefüggő díj előírását az Fhtv. nem tiltja – és nem minősül tisztességtelennek sem, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának C-621/
  14. számú ügyben meghozott határozata kapcsán fentebb kifejtettekre is. Az alperes számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójánál történő készpénzbefizetés vonatkozásában ugyanakkor az alperes maga sem jelölt meg olyan adminisztratív költséget, amelyet az ÜSZ 4.5.
  15. pontjában meghatározott díj ellentételezhetne. Egyetértett ezért az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakkal abban a körben, hogy ez esetekben ügyviteli költség felmerülése hiányában a fogyasztót nem terhelheti díjfizetési kötelezettség. Az átutaláshoz hasonlóan ez olyan fizetési mód, amelyhez kapcsolódóan nem az alperesnél merülnek fel adminisztratív költségek, így az általa meghatározott díj nem ellentételez a fogyasztó számára nyújtott szolgáltatást és nem ellentételez ügyviteli költséget sem, annak kikötése ezért sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosít az alperes részére. Nem látott lehetőséget azonban az ítélőtábla a készpénz útján történő teljesítésre vonatkozó, perben támadott egyes ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségének megállapítására az alábbiak szerint. A Zárt Végű Pénzügyi Lízingszerződés Gépjármű Vásárláshoz ÁSZF 2.1.
  16. pontja kizárólag a csekken történő befizetésre, míg a 2.1.
  17. pont kizárólag az alperes ügyfélszolgálatán készpénz útján történő teljesítésre vonatkozott, amelyekkel összefüggésben az ítélőtábla a perben támadott díjfizetési kötelezettséget az ÜSZ rendelkezéseire figyelemmel nem találta tisztességtelennek. A Cofidis Áruhitel ÁSZF 3.2.
  18. és 5.
  19. pontja, a Klasszikus Áruvásárlási Kölcsön ÁSZF 3.2.
  20. és 5.
  21. pontja, a Cofidis Adósságrendező Hitel ÁSZF 3.2.
  22. pontja, a Cofidis Megújuló Hitel 3.2.
  23. és 5.
  24. pontja, valamint a Fapados Kölcsön ÁSZF 3.2.
  25. pontja már valamennyi, az ÜSZ 4.5.
  26. és 4.5.
  27. pontjának alapját képező esetkörre egységes rendelkezéseket tartalmaztak, mind a postai csekken, mind a készpénz útján történő befizetésekre nézve, azonban a felperes által sérelmezett díjfizetési kötelezettség körében csak utaltak az ÜSZ rendelkezéseinek alkalmazására. A fogyasztókat terhelő díjfizetési kötelezettség feltételeit tehát nem az ÁSZF rendelkezései állapítják meg az Fhtv.-ben foglalt törvényi előírások szem előtt tartásával, hanem az ÜSZ perben támadott rendelkezése, azaz annak 4.5.
  28. pontja. A perben támadott ezen kikötés tisztességtelen szövegrészének érvénytelenségből adódó kiesése következtében, a perben támadott ÁSZF-ek hivatkozott pontjai továbbra is értelmezhetők és nem tartalmaznak a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sértő, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosító rendelkezést, csupán utalást a csekken vagy készpénz útján történő fizetés esetére irányadó, az Üzletszabályzatban foglalt rendelkezések alkalmazására, így azok tisztességtelensége a perben nem volt megállapítható.
  29. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp.
  30. §
(2)bekezdése értelmében részben megváltoztatta és megállapította a Ptk. 6:102. §
(1)bekezdése alapján az ÜSZ 4.5.
  1. pontja azon szövegrészének tisztességtelenségét a rendelkező részben foglaltak szerint, amely az alperes számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójánál történő készpénzbefizetés esetére írt elő díjfizetési kötelezettséget a fogyasztók számára; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet részbeni megváltoztatására figyelemmel rendelkezett a közlemény közzétételéről a 3/
  2. PK véleményben foglaltaknak megfelelően.
  3. A fellebbezés túlnyomó részben nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp.
  4. §-a alapján alkalmazandó
  5. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárás során felmerült költségét a felperes maga viseli. Az alperes perköltségigényt nem kívánt a felperessel szemben érvényesíteni, így arról az ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.443/2018/
  1. számú részítéletében a fellebbezés folytán felmerült 48.000 forint le nem rótt illetékből 32.000 forint arányosított illetékről rendelkezett, ezért a fennmaradó 16.000 forint eljárási illeték vonatkozásában kellett az ítélőtáblának a 6/
  2. (VI.26.) IM rendelet
  3. §-a alapján rendelkeznie. Budapest,
  4. május
  5. . Sándor Ottó s. k. a tanács elnöke . Vasady Loránt Zsolt s. k. előadó bíró . Balsai Csaba Zoltán s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.