Gfv.30329/2015/10 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontján alapított igény érvényesítésének feltételei. II. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. 1991. XLIX. Tv. 40. §

(1)b),

1. XLIX. Tv.
2. §

(1)c),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.329/2015/

1. A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Farkas Attila előadó bíró . Vezekényi Ursula bíró A felperes: A felperes képviselője: Tarr Ügyvédi Iroda Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: A IV. rendű alperes: Az V. rendű alperes: A VI. rendű alperes: A VII. rendű alperes: A VIII. rendű alperes: A IX. rendű alperes: A X. rendű alperes: A XI. rendű alperes: A XII. rendű alperes: A XIII. rendű alperes: A XIV. rendű alperes: A XVI rendű alperes: A XVII. rendű alperes: A XVIII. rendű alperes: A XIX.. rendű alperes: A XX. rendű alperes: A XXI. rendű alperes: A XXII. rendű alperes: A XXIII. rendű alperes: Az I., III., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XIX., XXI., XXII. és XXIII. rendű alperesek képviselője: dr. Sándor Róbert ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: F1 Consulting Kft. felszámoló A IV., V., VI. rendű alperesek képviselője: dr. Hevér József ügyvéd A VII. rendű alperes képviselője: dr. Rónay Éva ügyvéd A XVI. rendű alperes képviselője: dr. Bertók Gábor ügyvéd A XVII. rendű alperes képviselője: Gere Ügyvédi Iroda A XX. rendű alperes képviselője: dr. Szakál Róbert ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.155/2015/4-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 17.G.40.626/2012/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati rendelkezéseit hatályában fenntartja. kérelemmel támadott Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 381.000 (háromszáznyolvanegyezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű és a III. rendű alperes
3. november 14-én „Társasházi közös tulajdoni ingatlanrész adásvétele ráépítési joggal és feltétellel, valamint tulajdonjognak ráépítés jogcímén történő megszerzése" elnevezésű megállapodást kötöttek egymással. A II. rendű alperes vállalta, hogy a ... szám alatti társasház épületét bővíti akként, hogy a 685 m2 területű lapostetőre ráépítve új tetőszerkezetet készít, amelyben 12 társasházi öröklakást alakít ki. A kialakítandó lakások a megállapodás értelmében a II. rendű alperes tulajdonába, az új tetőszerkezet és a szintén a II. rendű alperes által elkészítendő lift pedig a társasházközösség közös tulajdonába kerülnek. A tetőtér-ráépítés lehetőségéért a II. rendű alperes 10.000.000 Ft megfizetését vállalta a III. rendű alperes részére. A III. rendű alperes egyidejűleg - 8.000.000 Ft értékben megrendelte a II. rendű felperestől a társasházépület külső homlokzata hőszigetelésének elkészítését, a homlokzat vakolását, valamint a lépcsőház javítását és festését is. [2] [3] [4] [5] Az építési munka finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a II. rendű alperes
4. március 14-én hitelszerződést kötött a XVII. rendű alperessel, a szerződés biztosítására pedig 100.000.000 Ft keretösszeg erejéig az ugyanezen a napon kelt keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján jelzálogjogot kívántak alapítani a II. rendű alperes tulajdonába kerülő társasházi ingatlanrészekre, a tetőtérben megépítendő társasházi lakásokra. A II. rendű alperes megkezdte a beruházás megvalósítását és a lakások előzetes értékesítését, 2005 tavaszán azonban - pénzügyi nehézségei miatt - félbehagyta az építkezést. A beruházás befejezése érdekében az egyik lakás vevője, az I. rendű alperes
5. szeptember 5-én megállapodott a II. rendű alperessel, hogy helyette folytatja és megvalósítja a társasházépület eredetileg tervezett bővítését, teljesíti a II. rendű alperesnek a III. rendű alperesi társasházzal és az egyes lakások vevőivel szemben vállalt kötelezettségeit, az addig elvégzett építési munkával létrehozott vagyon és a tetőtér-ráépítéssel kapcsolatban a II. rendű alperest megillető jogok pedig mindezek ellenértékeként további külön elszámolási kötelezettség nélkül az I. rendű alperesre szállnak át. A III. rendű alperes a közte és az I. rendű alperes között
6. október 14-én létrejött megállapodásban mindezekhez hozzájárult azzal, hogy az I. rendű alperes ráépítés címén 1937/10000 arányban tulajdonjogot szerezhet az ingatlanon. Ezt követően az I. rendű alperes befejezte a beruházást és két lakás kivételével értékesítette az elkészült társasházi lakásingatlanokat. A II. rendű alperes a
7. április 9-én előterjesztett kérelem alapján,
8. május 12-i kezdő időponttal felszámolás alá került. A XVII. rendű alperes a felszámolási eljárás során 95.800.112 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, amelyet a felszámoló nyilvántartásba vett.
9. november 7-én a követelést a XVII. rendű alperes a felperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes módosított keresetében az I. rendű és a II. rendű alperes között
10. szeptember 5-én, az I. rendű és a III. rendű alperes között
11. október 14-én, valamint az I. rendű alperes és az egyes lakások vevői, a további alperesek között létrejött szerződések érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítása keretében az egyes társasházi lakásokra a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését, ha pedig az eredeti állapot helyreállítására nem kerülhet sor, az I. rendű alperesnek a lakások értéke megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a
12. szeptember 5-én kelt megállapodással az akkor mintegy 80-95 %-os készültségi fokú társasházi lakásokat ellenérték nélkül kivonták a II. rendű alperes vagyonából, ezzel pedig elvonták a XVII. rendű alperes követelésének fedezetét. A megállapodás ezért a [7] csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
13. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.)
14. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja, [helyesen: a jogvita eldöntése során irányadó Cstv. 40. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja] valamint a Ptk. 200. §

(2)bekezdése és 227. §

(2)bekezdése értelmében érvénytelen. Az érvénytelen megállapodás alapján az I. rendű alperes által kötött további szerződések szükségképpen szintén érvénytelenek. A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a további alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes azzal védekezett, hogy nem ingyenesen, hanem a II. rendű alperest terhelő kötelezettségek átvállalása fejében jutott hozzá a megállapodás megkötéséig elvégzett építési munka eredményéhez, illetve a II. rendű alperest a ráépítéssel kapcsolatban megillető jogokhoz. Az egyes lakások vevői pedig azzal érveltek, hogy jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezték meg a lakásingatlanok tulajdonjogát, így az általuk kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására nem kerülhet sor. Az első- és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű alperes között

1. szeptember 5-én, valamint az I. rendű és a III. rendű alperes között
2. október 14-én létrejött megállapodások érvénytelenek. Elrendelte az I. rendű alperes tulajdonát képező piliscsabai 1379/3/A/57 és 1379/3/A/68 hrsz.-ú, ténylegesen ... tetőtér
3. alatt elhelyezkedő 2 db, egyenként 40 40 m2 alapterületű ingatlan tulajdonjogának a II. rendű alperes tulajdonába, felszámolási vagyonába történő visszautalását. Egyebekben a megállapodásokat érvényessé nyilvánította és az I. rendű alperest a II. rendű alperes részére 30.951.644 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint az I. rendű alperes a II. rendű alperessel
4. szeptember 5-én, a III. rendű alperessel pedig
5. október 14-én megkötött, egymással elválaszthatatlanul összefüggő megállapodások alapján, a II. rendű és a III. rendű alperes között
6. november 14-én létrejött adásvétellel és vállalkozással vegyes ráépítési jogviszonyban a II. rendű alperes helyébe lépett. A megállapodások megkötésekor a II. rendű alperes által végzett építési munka készültségi foka a perben eljárt G.I. igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleményéből kitűnően 65 %-os volt. Erre figyelemmel a II. rendű alperes 83.057.000 Ft értékű szolgáltatást adott át az I. rendű alperesnek. Az I. rendű alperes által a II. rendű alperestől átvállalt kötelezettségek értéke ugyanakkor, a per adatai szerint, csupán 36.185.356 Ft-ot tett ki. A
7. szeptember 5-én és a
8. október 14-én megkötött megállapodások ezért az I. rendű alperes javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel létrejött jogügyletnek minősülnek. Az I. rendű alperessel szemben folyamatban volt büntetőeljárás adatai, a II. rendű alperes korábbi ügyvezetőinek, N.P.-nek és K.R.-nak, valamint a XVII. rendű alperes egykori alkalmazottjának, T.A.K.-nak a tanúvallomása, a T.A.K. által
9. június 17-én készített banki feljegyzés és az I. rendű alperes által aláírt banki titoktartási nyilatkozat, valamint az I. rendű és a II. rendű alperes között
10. június 22-én létrejött ingatlan-adásvételi szerződésben foglaltak alapján megállapítható az is, hogy az I. rendű alperes a megállapodások megkötésekor tisztában volt azzal: a II. rendű alperes az építési munkát a XVII. rendű alperestől felvett kölcsönből finanszírozza, a készülő felépítmény a kölcsön fedezetét képezi. Az I. rendű és a II. rendű, valamint az I. rendű és a III. rendű alperes között
11. szeptember 5-én és
12. október 14-én létrejött megállapodások ezért a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügyletnek is minősülnek. A megállapodások mindezekre figyelemmel a Cstv.
13. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja értelmében érvénytelenek. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes tulajdonában maradt két társasházi lakást az eredeti állapot helyreállítása keretében a II. rendű alperes felszámolási vagyonába utalta. A további lakások esetében viszont a vevők jóhiszemű, visszterhes jogszerzésére figyelemmel az eredeti állapot helyreállítására nem látott lehetőséget, így az I. rendű alperest a II. rendű alperes részére az értékkülönbözet megfizetésére kötelezte. [10] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az I. rendű és a II. rendű alperes között 2005. szeptember 5-én, valamint az I. rendű és a III. rendű alperes között 2005. október 14-én létrejött megállapodásokat a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította, az I. rendű alperest a felperes részére további 15.920.000 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. [11] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a 2005. szeptember 5-én és október 14-én megkötött megállapodások a Cstv. 40. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjába ütköznek, így érvénytelenek. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges szakértői bizonyítás lefolytatását követően a beszerzett szakvélemények megfelelő értékelése alapján állapította meg a perbeli ügylet esetében a szolgáltatások feltűnő értékaránytalanságát. A rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozott mérlegelésével került sor annak megállapítására is, hogy az I. rendű alperes a megállapodások megkötésekor tudott arról, a kialakítandó felépítmény a XVII. rendű alperes által nyújtott kölcsön fedezetét képezi. Kiemelte e vonatkozásban a másodfokú bíróság, hogy a banki finanszírozás tényét a II. rendű alperes egyik ügyvezetőjének tanúvallomásából kitűnően az építkezés mellett kifüggesztett táblán is feltüntették. Arra figyelemmel azonban, hogy a felperes a másodfokú eljárásban a keresetét módosította, és az I. rendű alperes tulajdonában maradt két lakás esetében az eredeti állapot helyreállítása, vagyis a lakások tulajdonának a II. rendű alperes felszámolási vagyonába utalása helyett a lakások értékének megtérítését kérte, a másodfokú bíróság e vonatkozásban is mellőzte az eredeti állapot helyreállítását, és helyette a megállapodásokat a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítva a módosított keresetnek helyt adó döntést hozott. A további lakások vonatkozásában az I. rendű alperes által az egyes vevőkkel kötött adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítására azonban egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával - a másodfokú bíróság sem látott lehetőséget. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [13] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. §

(1)bekezdését és 206. §

(1)bekezdését. Érvelése szerint ugyanis az ügyben eljárt bíróságok megalapozatlanul állapították meg, hogy tudott a II. rendű és a XVII. rendű alperes közötti hitelszerződésről, illetve arról, hogy a közte és a II. rendű alperes között

1. szeptember 5-én létrejött megállapodás elvonja a hitel fedezetét. Erre vonatkozóan ugyanis a per során semmilyen bizonyíték nem keletkezett. Megjegyezte, hogy a közte és a II. rendű alperes között létrejött megállapodás nem is eredményezhette a XVII. rendű alperes követelése fedezetének elvonását. A II. rendű alperes ugyanis a megállapodás megkötésekor nem rendelkezett ingatlantulajdonnal a társasházban. Ennek megfelelően nem is adásvételi szerződést kötött vele, hanem abban állapodtak meg, hogy a beruházást a már beépített anyagok felhasználásával tovább folytatja. A beruházás eredményeként pedig - a II. rendű és a XVII. rendű alperes egymás közötti jogviszonyától függetlenül - ráépítés jogcímén szerezte meg a kialakított társasházi lakások tulajdonjogát. [14] Az I. rendű alperes álláspontja szerint megalapozatlanul állapították meg a perben eljárt bíróságok azt is, hogy a megállapodás alapján általa, illetve a II. rendű alperes által nyújtott szolgáltatások között feltűnő értékaránytalanság áll fenn. Arra vonatkozó bizonyítékok az eljárás során ugyanis nem keletkeztek, hogy a megállapodás megkötéséig a II. rendű alperes milyen értékű beruházást valósított meg, mekkora volt a beépített anyagok és a befektetett munka értéke. [15] Végül arra is hivatkozott az I. rendű alperes, hogy a közte és a III. rendű alperes között
2. október 14-én létrejött megállapodás érvénytelenségének megállapítását a felperes nem is kérhette volna, ehhez ugyanis a felperesnek semmilyen méltányolható jogi érdeke nem fűződött. A megállapodás egyébként nem értékaránytalan és jóerkölcsbe ütköző elemet sem tartalmaz, így érvénytelenségének megállapítására nem kerülhetett volna sor. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján vizsgálta felül, és nem találta azt jogszabálysértőnek. [18] A Cstv.-nek a II. rendű alperessel szembeni felszámolási kérelem benyújtásakor, 2003. április 9-én hatályban volt és a jelen esetben irányadó 40. §

(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző egy éven belül, és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

1. a)az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy
2. b)a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;
3. c)egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet. [19] Az I. rendű és a II. rendű alperes, valamint az I. rendű és a III. rendű alperes között 2005. szeptember 5-én és október 14-én létrejött megállapodások - a perben eljárt bíróságok helyes megállapításának megfelelően - olyan egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódó megállapodások, amelyek együttesen eredményezték azt, hogy az I. rendű alperes a 2001. november 14-én a II. rendű és a III. rendű alperes között a társasházépület bővítése és felújítása érdekében létesült szerződésben a II. rendű alperes helyébe lépjen, a szerződés alapján eredetileg a II. rendű alperest megillető jogok és kötelezettségek az I. rendű alperesre szálljanak át. A felperes ezért jogosult volt a megállapodásokat a Cstv. 40. §

(1)bekezdése alapján együttesen megtámadni, és a megállapodásokat a módosított keresetben megjelölt érvénytelenségi okok vizsgálata során is egységesen kellett kezelni. A kérelemhez kötöttség elvét megfogalmazó Pp. 3. §

(1)bekezdését tehát a megelőzően eljárt bíróságok nem sértették meg. [20] A bíróság a tényállást a Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. E jogszabályi rendelkezés megsértése akkor következik be, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) a Kúria következetes gyakorlata szerint nem kerülhet sor (BH2012.179.). [21] A II. rendű alperes által a perbeli megállapodások megkötéséig elvégzett építési munka és az ahhoz kapcsolódó, utóbb a II. rendű alperesre átszállt jogok értékének meghatározása érdekében az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást folytatott le. G.I. igazságügyi szakértő pedig a II. rendű alperes által elvégzett munkálatok köre, a rendelkezésre álló állapotfelmérési jelentések tartalma, az I. rendű alperes által a későbbiekben az építkezés befejezésére fordított költségek, valamint a korabeli ár- és értékviszonyok értékelése alapján a felmerült szakkérdést megválaszolta, megállapításait a szükséges részletességgel megindokolta. A szakvéleményben foglaltak cáfolatára vagy aggályossá tételére alkalmas bizonyítékok a per során nem keletkeztek. A perben eljárt bíróságok ezért a szakértői megállapítások alapján, a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértése nélkül határozták meg a II. rendű alperes által a

1. szeptember 5-én és október 14-én létrejött megállapodásokkal az I. rendű alperes részére átadott szolgáltatás értékét. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül került sor tehát annak megállapítására, hogy a perbeli jogügylet az I. rendű alperes javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel jött létre és így a Cstv.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján érvénytelen. E vonatkozásban nem volt jogi jelentősége annak, hogy az I. rendű alperes a feltűnő értékaránytalanságról a szerződéskötéskor tudotte, a Cstv. 40. §

(1)bekezdés b) pontja alapján ugyanis a szerződés érvénytelensége a felszámolás alá került adóssal szerződő fél jóvagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül megállapítható. [22] A felperes által megjelölt további érvénytelenségi okok, illetve az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében egyebekben előadottak vizsgálata mindezekre figyelemmel szükségtelen volt. A Kúria ezért csupán megjegyzi, hogy a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértése nélkül állapították meg a perben eljárt bíróságok a Cstv. 40. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott érvénytelenségi ok fennállását is. [23] Az adós vagyonát csökkentő jogügylet e jogszabályi rendelkezés alkalmazása során akkor minősül a hitelező vagy hitelezők kijátszására szolgáló jogügyletnek, ha a felek annak tudatában szerződnek egymással, hogy a szerződés következtében a felszámolás alá kerülő adós hitelezői nem vagy nem olyan módon jutnak hozzá a követelésükhöz, mint ahogy ahhoz a szerződés megkötése nélkül hozzájutottak volna (3/

1. PJE). [24] A II. rendű alperes a tetőtér-ráépítési munkát nem vitásan nem fejezte be, a maradéktalanul el nem készült új társasházi lakások tulajdonjogát ezért nem szerezhette meg. Az általa elvégzett beruházás a hozzá kapcsolódó jogokkal együtt azonban a beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően az építkezéssel kapcsolatos, a III. rendű alperessel és az egyes lakások vevőivel szemben vállalt kötelezettségek mértékéhez képest is jelentős értéket képviselt. A
2. szeptember 5-én és október 14-én kelt megállapodások megkötése ezért a II. rendű alperes vagyonának csökkenését eredményezte. A per során pedig - a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben számos bizonyíték keletkezett arra vonatkozóan, hogy az I. rendű alperes a megállapodások megkötésekor tudott arról, hogy a XVII. rendű alperesnek az építkezés finanszírozása érdekében kötött hitelszerződésből eredő követelése áll fenn a II. rendű alperessel szemben, valamint hogy szerződésben kikötött várományi joga keletkezett arra, hogy az építési munka eredménye, a kialakítandó társasházi lakások a hitel fedezetét képezzék. E bizonyítékok, így a II. rendű alperes korabeli ügyvezetői, N.P. és az I. rendű alperes gyermekkori ismerőse, K.R. tanúk által előadottak, a XVII. rendű alperes akkori alkalmazottja, T.A.K. tanúvallomása, a
3. június 17-én kelt banki feljegyzés, az I. rendű alperes által aláírt titoktartási nyilatkozatban foglaltak, valamint a többek között az I. rendű alperessel szemben a jelen perrel érintett jogügyletekkel összefüggésben tartozás fedezetének elvonása miatt folyamatban volt büntetőeljárás adatai alapján a perben eljárt bíróságok okszerű mérlegeléssel, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül állapították meg az I. rendű alperes rosszhiszeműségét. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] Az I. rendű alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj ÁFA-t is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés b) pontja, valamint

(5)és

(6)bekezdései szerint, a pertárgyérték és a kifejtett jogi képviseleti tevékenység mérlegelésével határozta meg. [27] Az I. rendű alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [28] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró A kiadmány hiteléül: