Gfv.30577/2016/6 – Kúria

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel. 1952. III. Tv. 272. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. IV. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Gf.VII.30.577/2016/

1. A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Farkas Attila előadó bíró . Csőke Andrea bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A III. rendű felperes: A felperesek képviselője: Herke és Szabó Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője:
2. sz. Ügyvédi Iroda A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: III. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: écsi Ítélőtábla Pf.V.20.122/2015/
3. számú részítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: écsi Törvényszék 14.P.20.526/2013/
4. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet - a felülvizsgálati támadott részében - hatályában fenntartja. kérelemmel Kötelezi a III. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A II. rendű felperes
5. december 21-től kezdődően az I. rendű felperes minősített többségű befolyással rendelkező tagja volt.
6. november 30-án a II. rendű felperes összesen 101.675.406 Ft értékben 4 db 2007-ben gyártott fűrészipari gépet apportált az I. rendű felperesi gazdasági társaságba. A gépeket az I. rendű felperes
7. december 11-én további 8 db használt, ugyancsak 2007-ben gyártott fűrészipari géppel együtt 224.393.870 Ft vételár ellenében értékesítette az alperes részére. Az alperes a 12 db munkagép tulajdonát a közte és a II. rendű felperes között
8. december 15-én létrejött adásvételi szerződés alapján a II. rendű felperesre ruházta át. A szerződésben kikötött vételár 236.893.870 Ft volt. A II. rendű felperes az alperestől vásárolt gépek vételárának kiegyenlítéséhez 94.758.770 Ft kölcsönt vett fel a perben nem álló Sz.-i Takarékszövetkezettől. A vételár további részét a II. rendű felperes uniós támogatásból kívánta megfizetni. A pályázat elbírálásáig, illetve az igényelt finanszírozási összeg kifizetéséig az adott vételárrészt a Sz.-i Takarékszövetkezet megelőlegezte. A takarékszövetkezet és a II. rendű felperes között létrejött kölcsönszerződés biztosítására az alperes készfizető kezességet vállalt. Az uniós támogatás iránti pályázat nem vezetett eredményre. A MGK Zrt. és a NFÜ ugyanis szabálytalansági vizsgálat lefolytatását követően megállapította, hogy a II. rendű felperes tulajdonszerzése érdekében létrejött szerződési láncolatban az alperest csupán a pályázati előírások kijátszása érdekében vonták be, a
9. december 15-én kelt adásvételi szerződés tárgyát képező fűrészipari gépek vételárát pedig túlárazták. A II. rendű felperes a Sz.-i Takarékszövetkezettől felvett kölcsönt nem fizette vissza, helyette a készfizető kezes alperes összesen 142.135.000 Ft-ot teljesített. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A II. rendű felperes a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kereseti kérelmében a közte és az alperes között
10. december 15én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és - az eredeti állapot helyreállítása keretében - az alperes 94.758.870 Ft és járulékai megfizetésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
12. §

(2)bekezdésébe, illetve nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A szerződő feleknek ugyanis nem volt valós szerződéskötési szándéka, az adásvételi szerződésük célja kizárólag a vissza nem térítendő pályázati támogatás elnyerése volt. Ennek érdekében a szerződésben [7] [8] valótlan vételárat rögzítettek. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy az adásvételi szerződés nem érvénytelen. A kereseti követelés erejéig - arra alapítottan, hogy készfizető kezesként megfizette a II. rendű felperes 142.135.000 Ft kölcsöntartozását a Sz.-i Takarékszövetkezet részére beszámítási kifogást is előterjesztett. A per folyamán a II. rendű felperes a keresettel érvényesített követelését a III. rendű felperesre engedményezte. Az első- és a másodfokú határozat [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a legnagyobb részében helyt adott az alperes I. rendű felperessel szembeni viszontkeresetének. A felülvizsgálattal érintett körben határozata indokolásában megállapította, hogy a

1. december 15én kelt adásvételi szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az ügyletkötés kizárólagos célja ugyanis az uniós támogatásnak a pályázati előírások megkerülésével, üzleti érdekből történő megszerzése volt. Az engedményes III. rendű felperes részére a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, az eredeti állapot helyreállítása keretében visszajáró vételár összegét azonban az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített ellenkövetelése meghaladja. A 94.758.870 Ft vételár és járulékai megfizetése iránti kereseti kérelem teljesítésére ezért - a beszámítási kifogás megalapozottsága miatt - nem kerülhetett sor. [10] A peres felek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú ítéletnek az I. rendű és a II. rendű felperest érintő rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezte, részben pedig megváltoztatta. Egyebekben - így többek között a III. rendű felperesnek a
2. december 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelme körében is - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában a felülvizsgálattal érintett körben rámutatott, hogy az adásvételi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megállapítására akkor kerülhetett volna sor, ha az alperes az ügyletkötéskor tudott volna arról, hogy a szerződés túlárazott, az uniós támogatás feltételeinek kijátszására irányul. A II. rendű, illetve a III. rendű felperes azonban a per során felhívás ellenére sem bizonyították, hogy az alperes ismerte a pályázati kiírást, a benyújtott pályázatot és a támogatás kifizetését meghiúsító körülményeket. A szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző volta így a rendelkezésre álló hiányos bizonyítékok alapján nem volt megállapítható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen - tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatását, keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és határozat hozatalára utasítását kérte. [12] A szerinte megsértett konkrét jogszabályhelyek megjelölése nélkül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság olyan tények bizonyítását várta el tőle, amelyeknek nem volt jogi jelentőségük a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélése során. Megjegyezte, hogy e vonatkozásban nem is kapott a bizonyítási kötelezettségére vonatkozóan tájékoztatást. Sérelmezte a bizonyítékok szerinte nem megfelelő értékelését is. [13] A Ptk.
3. §

(2)bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeként kizárólag az eredeti állapot helyreállítására kerülhet sor, amelynek keretében az alperest a vételár visszafizetésére kell kötelezni. [14] Felülvizsgálati kérelmét a III. rendű felperes a felülvizsgálati határidő elteltét követően kiegészítette azzal, hogy megsértett jogszabályhelyként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. §

(3)bekezdését és 206. §

(1)bekezdését, valamint a Ptk. 200. §

(2)bekezdését kívánja megjelölni. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria az iratok között fellelhető, a másodfokú bíróság határozatának kihirdetéséről

1. május 12-én 13.00 órakor felvett jegyzőkönyvből megállapította, a felülvizsgálati kérelmet benyújtó III. rendű felperes jogi képviselője a jogerős részítéletet ebben az időpontban vette kézhez. Ebből következően a Pp.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló 60 napos határidőt e naptól kezdődően kellett számítani, s az

1. július 11-én, hétfőn járt le. [17] A Kúria ezért kizárólag a
2. június 14-én kelt, személyesen
3. július 6-án benyújtott felülvizsgálati kérelmet bírálhatta el. A határidőn túl,
4. július 13-án kelt és aznap postára adott, a felülvizsgálati kérelem pontosításának nevezett, valójában annak kiegészítését tartalmazó, a korábbi beadványtól eltérően a megsértettnek állított jogszabályhelyeket is feltüntető beadvánnyal érdemben nem foglalkozhatott. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően a Pp.
5. §

(5)bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és - amint arra a Kúria Polgári Kollégiuma a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK véleménye
2. pontjában rámutatott - a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor. [18] A határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek is azonban csak az a része képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát, amely a Pp.
3. §

(2)bekezdésében írt tartalmi követelményeknek maradéktalanul megfelelt, azaz nemcsak a jogszabálysértést megalapozó okokat, hanem a megsértett konkrét jogszabályhely megjelölését is tartalmazta. A felülvizsgálati eljárás tárgya ugyanis a jogerős határozatnak a felülvizsgálati kérelem keretei között történő felülbírálata. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több önálló jogszabálysértésre hivatkozással támadja, valamennyi felülvizsgálati támadásnak külön-külön is meg kell felelnie a Pp. 272. §

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek. A hivatkozott jogszabálysértésekhez kapcsolódóan külön-külön meg kell jelölni a megsértettnek állított jogszabályhelyet és körül kell írni a jogszabálysértés indokait. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény említett rendelkezése által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. Az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja [1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. és
3. pont]. [19] A III. rendű felperes a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítéletben rögzített, a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés bizonyítatlanságára vonatkozó megállapítást vitató, az ezzel összefüggő tájékoztatás hiányát sérelmező, valamint a bizonyítékok iratellenes és okszerűtlen mérlegelését kifogásoló hivatkozásai esetében nem jelölte meg a szerinte megsértett konkrét jogszabályhelyeket. Ezeket a hivatkozásokat ezért a Kúria érdemben nem bírálhatta el. [20] A felülvizsgálati eljárás során mindezekre figyelemmel kizárólag annak vizsgálatára kerülhetett sor, hogy a jogerős részítélet sérti-e a Ptk.
4. §

(2)bekezdését amiatt, mert a perbeli szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megállapítása esetén a III. rendű felperes véleménye szerint csak a szerződéskötést megelőző helyzet helyreállításának lehet helye, a hatályossá, illetve az érvényessé nyilvánítás feltételei nem állnak fenn. [21] A Kúria e vonatkozásban megállapította, hogy a hivatkozott jogszabály megsértésére nem került, nem kerülhetett sor, mivel annak alkalmazása a másodfokú eljárás során fel sem merült. A másodfokú bíróság ugyanis a III. rendű felperes által támadott adásvételi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltát nem találta megállapíthatónak. Így a semmisség jogkövetkezményéről sem kellett rendelkeznie. [22] A határidőben érkezett felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt tehát a jogerős részítélet nem sérti. Azt pedig a Kúria a korábban kifejtetteknek megfelelően érdemben nem vizsgálhatta, hogy a másodfokú bíróság a szerződés semmisségének kérdésében helytállóan foglalt-e állást. [23] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős részítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A III. rendű felperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai, valamint

(5)és

(6)bekezdései értelmében a pertárgyérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg. [25] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásának szabályairól szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján a III. rendű felperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. [26] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. március
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: