Pfv.I.20.586/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Guricza Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Csillag Gusztáv ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, a személyesen eljáró III. rendű, dr. Csillag Gusztáv ügyvéd által képviselt IV. rendű, dr. Baglady András ügyvéd által képviselt V. rendű, VI. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Somogy Megyei Bíróságon 21.P.20.538/
- számon megindított perében a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
- november
- napján meghozott Pf.II.20.243/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.243/2008/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és az államnak térítsen meg felhívásra 519.500 (Ötszáztizenkilencezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a n-i 0593/25., 0639/49., 0639/50., valamint a 0729/
- hrsz-ú ingatlanok teljes, illetőleg rész tulajdoni illetőségét az
- július 4-én létrejött adásvételi szerződésekkel megszerezte. Kérte ezért tartalma szerint - a n-i 0729/
- hrsz-ú ingatlan tekintetében a IV. rendű, a perrel érintett többi ingatlan tekintetében pedig az I-II. rendű alperesek tulajdonjogának törlését és tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a III. és V-VI. rendű alperesek tűrésre kötelezése mellett. Az I-II., IV. rendű alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték. Hivatkozásuk szerint tulajdonjogukat az ingatlannyilvántartásban bízva jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezték. A III. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, az V. rendű alperes érdemben nem nyilatkozott, míg a VI. rendű alperes a kereset elutasítását kérte a javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomra figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős, alábbi tényállást állapította meg: Néhai F. I.-né a ... Megyei Kárrendezési Hivatal
- január 5-én kelt határozata alapján 266.000 forint névértékű kárpótlási jegyben részesült. A felperes a kárpótlási eljárásban termőföldet kívánt vásárolni. Az ehhez szükséges kárpótlási jegy vásárlása céljából feladott hirdetésére özv. F. I.-né kárpótlásra jogosult unokahúga, K. L.-né jelentkezett. Megállapodásuknak megfelelően az
- június
- napján megtartott termőföld árverésen a kárpótlásra jogosult nevében meghatalmazottként K. L.-né vett részt - az
- június
- napján kelt írásbeli meghatalmazás alapján - és azokra a földterületekre licitált, amelyekre a felperes igényt tartott. Az árverési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a kárpótlásra jogosult mely területekre szerzett vételi jogot. Az árverést követően a meghatalmazott 253.000 forint névértékű letétbe helyezett kárpótlási jegyet a Megyei Kárrendezési Hivatalnak átadott, miután a felperes részére átvételi elismervény ellenében 253.000 forintot megfizetett nemcsak ezen négy ingatlan, hanem további, a jelen perrel nem érintett ingatlanok ellenértékeként. Az árverést követően a ... Körzeti Földhivatal az
- január 13-ai határozatával az árverési vétel jogcímén megszerzett ingatlanokra özv. F. I.-né mint árverési vevő tulajdonjogát - az ott feltüntetettek szerinti hányadban, illetőleg 1/1 részben bejegyezte.
- július 4-én a felperes, valamint az árverési vevő között négy adásvételi szerződés jött létre, amelyek tárgyát azok az ingatlanok képezték, amelyeken a kárpótlásra jogosult árverési vevőként árverés jogcímén - tulajdonjogot szerzett. A blanketta adásvételi szerződés tartalmazta például az eladó és vevő személyi adatait, az ingatlanok helyrajzi számát, azonban nem került feltüntetésre az ingatlanok vételára. Az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratok alapján a földhivatal a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét - a szerződések bejegyzésre alkalmatlan volta miatt - elutasította. A
- november 22-én elhunyt özv. F. I.-né örökhagyó hagyatékát a közjegyző a törvényes örökösének, K. L.-nénak adta át. Az ezt követően kért hagyatéki tárgyaláson a törvényes örökös, valamint a jelen per I-II. rendű alperesei között létrejött egyezség szerint utóbbiak részére a teljes hagyatékot hagyatéki hitelezői igény kielégítése címén adta át. E hagyatékátadó végzés alapján az I-II. rendű alperesek tulajdonába került a per tárgyát képező négy ingatlan. A 0729/
- hrsz-ú ingatlant értékesítették a jelen per IV. rendű alperesének, akinek tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a földhivatal bejegyezte. A felperes a n-i 0639/
- hrsz. alatti ingatlanról akácfát vágatott ki. A ... Városi Bíróság a
- július 3-án jogerőre emelkedett 6.B.838/2005/
- számú ítéletével a felperest az ellene - emiatt nagyobb értékre folytatólagosan elkövetett lopás büntette miatt emelt vád alól felmentette. A törvényes örökös K. L.-né időközben a 253.000 forintot a felperes részére visszaküldte, aki azt elfogadta. Az elsőfokú bíróság indokolásának jogi okfejtése szerint az adásvételi szerződések nem tartalmazzák az ingatlanok vételárát, ezért a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntésének
- pontjára figyelemmel a felperes és az alperesek jogelődje között az adásvételi szerződések a perbeli ingatlanokra vonatkozóan érvényesen nem jöttek létre. A felperes fellebbezése és az I-II. rendű alperesek csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta és egyetértett az arra alapított jogi következtetéseivel is. Alaptalannak találta az I-II. rendű alperesek csatlakozó fellebbezését is. Érvényes szerződés hiányában szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy az adásvételi szerződéseken szereplő aláírás azonos-e F. I.-né aláírásával vagy sem. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából az erre vonatkozó - mérlegelésével kapcsolatos részeket és jogi következtetéseket mellőzte. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását kérte. Hivatkozása szerint az eljáró bíróságok megsértették a Pp.
- §-ában, valamint a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. Figyelmen kívül hagyták, hogy a felmentő büntetőítélet jogereje kizárja: ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek között egymás ellen új keresetet indíthassanak. Álláspontja szerint tévesen jutottak az eljáró bíróságok arra a következtetésre, hogy az adásvételi szerződések érvényesen nem jöttek létre. Ezzel szemben szerinte tényként állapítható meg, hogy a szerződő felek akarata „kizárólagosan" arra irányult, hogy az árverési vevő által megszerzett földterületek az ő tulajdonába kerüljenek a „leütött áron", a per tárgyává tett földterületeket megvásárolta. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme hatályban való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a 275. §
(3)bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. A Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állástfoglalnia, hogy a másodfokú bíróság a jogszabályok értelmezésével helyesen jutott-e arra a következtetésre: a felperes, valamint az alperesek jogelődje közötti adásvételi szerződések érvényesen nem jöttek létre. Az adott ügyben a másodfokú bíróság döntését - a jogvita elbírálása szempontjából lényeges tényeket és körülményeket értékelve kellően megindokolta, a bizonyítékokat okszerűen értékelte [Pp. 206. §
(1)bekezdés, Pp. 221. §
(1)bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben írtak kapcsán a jogerős ítélet helyes indokain túlmenően az alábbiaknak tulajdonít jelentőséget: A perbeli esetben a felperes nem tudott olyan okiratot felmutatni, amely igazolta volna, hogy a kárpótlási árverést megelőzően az alperesek jogelődjével olyan írásbeli megállapodást - előszerződést - kötött, amely alapján a kárpótlási árverés tárgyát képező ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére kötelmi jogviszony, szerződés alapján érvényes jogcíme van. Minden alapot nélkülöz az a felülvizsgálati érvelés, amely szerint a felperes a kárpótlási árverési jegyzőkönyvek alapján rendelkezne érvényes jogcímmel a tulajdonjog bejegyzésére. A kárpótlási árverésen ugyanis árverési vevőként özv. F. I.-né szerzett tulajdonjogot, 253.000 forint névértékű kárpótlási jegy ellenében. Az árverési vevőt írásbeli meghatalmazás alapján meghatalmazottként unokahúga K. L.-né képviselte. Az kétségtelen, hogy a meghatalmazott azokra a földekre licitált, amelyeket a felperes az árverést követően meg kívánt vásárolni. Tény azonban, hogy az
- július
- napján megkötött adásvételi szerződésekben a vételár semmilyen módon nem került feltüntetésre és egyáltalán nem készült olyan okirat az árverési vevő - vagy meghatalmazottja - és a felperes között, amely a perbeli földterületek vételárát tartalmazná. Mint ahogyan az eljáró első- és másodfokú bíróság helyesen idézte a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú - a bíróságokra kötelező - Polgári Elvi Döntésének
- pontjában foglaltakat, az írásbafoglalt, visszterhes tulajdonátruházási szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából - az egyéb konjunktív feltételek mellett - szükséges az ellenszolgáltatásnak a megjelölése. A perbeli esetben a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések egyike sem volt megállapítható. Az ún. szignalizációs kötelezettséget előíró Pp.
- §
(3)bekezdését a jogalkotó
- augusztus 29-től hatályon kívül helyezte (VI. Ppn.), mert az egyes jogszabályok konkrétan előírják a bíróságok közötti, illetve a bíróság és egyéb szervek közötti értesítési kötelezettség eseteit. Következésképpen a bíróságot az adott ügyben nem terhelte ilyen kötelezettség. Tévesen hivatkozik a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra is. E törvényhely szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból, ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek (ideértve azok jogutódait is) egymás ellen új keresetet indíthassanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Az anyagi jogerő folytán a peresített jogviszony alapján a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket végérvényesen eldöntöttnek kell tekinteni. Az anyagi jogerő e szabálya kizárólag polgári eljárás során hozott érdemi határozatokhoz fűződik, büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet polgári eljárásban érvényesített jogok és kötelezettségek kapcsán res iudicata-t nem alapoz meg. A hivatkozott 1/
- Bűntetőpolgári jogegységi határozat - ehhez az ügyhöz nem kapcsolhatóan a sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgyáról, valamint más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettjéről tartalmaz büntetőjogi szempontból releváns rendelkezéseket. Az érvénytelen bejegyzés törlése iránti per megindítására nyitvaálló határidő elmulasztásának jogkövetkezményeivel kapcsolatos okfejtés az ügy eltérő ténybeli és jogi alapja miatt a jelen ügy elbírálása szempontjából sem bír jelentőséggel. A Legfelsőbb Bíróság - az előzőekben kifejtettekre alapítottan - a másodfokú bíróság jogerős ítéletét, amely nem sérti a felülvizsgálati kérelem alapjaként hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglaltak alapján fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles megfizetni az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak a felülvizsgálati eljárással kapcsolatosan felmerült költségeit. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak felhívásra megfizetni. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Julia s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ