A határozat elvi tartalma: A zálogfedezet zálogból való kielégítést veszélyeztető értékcsökkenése esetére a zálogfedezet eredeti értékére történő kiegészítésének az előírása a kielégítési jog megnyílásának a terhe mellett nem minősül tisztességtelennek. 1959. IV. Tv. 209. §
(1)18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)a) 18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)b) 18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(2)- f)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.103/2018/7. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Székely Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Székely Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű, II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Lajer Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.II.20.003/2017/4. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék 11.P.20.390/2016/9. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú és 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az I. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban tévesen lerótt 13.961 (tizenháromezer-kilencszázhatvanegy) forint illeték visszaigénylésére jogosult. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a II. rendű alperes mint zálogkötelezettek, valamint [2] az I. rendű alperes mint jelzálogjogosult 2008. október 9-én ingatlant terhelő önálló jelzálogszerződést kötöttek egymással az ugyanezen a napon kelt, a felperes és a II. rendű alperes mint adósok és az I. rendű alperes mint hitelező között létrejött deviza alapú kölcsönszerződés biztosítására. A zálogszerződés 7.1. pontja értelmében az önálló zálogjogból való kielégítési jog felmondással nyílik meg, a felmondás közlését követő 8. napon. A zálogjogosult és a zálogkötelezett felmondással akkor élhetnek, ha a bank a kölcsönszerződést felmondta. Azt a
- b)pont rendelkezése szerint a zálogjogosult akkor is felmondhatja, ha: „a Zálogtárgy állaga tartósan romlik, vagy értéke tartósan lecsökken, és emiatt vagy más ok miatt a Zálogtárgy értékének csökkenése olyan mértékű, hogy az a biztosított Követelésnek az önálló zálogjogból való kielégítését veszélyezteti. A Zálogjogosult ebben az esetben csak akkor mondhatja fel a Zálogszerződést, ha az Adós vagy a Zálogkötelezett a Bank által megjelölt megfelelő határidő alatt a Zálogtárgy állagát nem állította helyre, vagy a Kölcsön fedezetét további ingatlanbiztosítékkal nem vagy nem kellő mértékben egészíti ki". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében a zálogszerződés [2] pontban idézett rendelkezése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. §
(1)és
(4)bekezdése, 209/A. §
(2)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira és
(2)bekezdés f) pontjára hivatkozással. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában utalt a fedezet értékelésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre, és úgy ítélte, hogy az I. rendű alperes a fedezetül szolgáló ingatlan értékét nem kontroll nélkül, önhatalmúlag vizsgálja, az ezzel kapcsolatos eljárását jogszabályok rögzítik és szabályozzák. Jogi álláspontja szerint a támadott szerződéses rendelkezés a szerződéskötés időpontjában hatályos rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontjának átültetését tartalmazza, ezért a 209. §
(5)bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a zálogszerződés 7.1.(b) pontjának azon [7] [8] rendelkezése, amely szerint „vagy értéke tartósan csökken és emiatt, vagy más ok miatt", tisztességtelen, semmis kikötés. Mellőzte a felperes elsőfokú perköltségben marasztalását, és egyetemlegesen kötelezte az I. és II. rendű alpereseket a felperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésre. A jogerős ítéletben foglaltak szerint a keresettel támadott jelzálogszerződés perbeli kikötése csak részben felel meg az rPtk. irányadó rendelkezéseinek. Az rPtk. 260. §
(2)bekezdése és a jelzálogjogra irányadó különös szabályozás [261. §
(2)bekezdés] kizárólag - kielégítést veszélyeztető mértékű - állagromlás esetén teremt a zálogjogosultnak lehetőséget arra, hogy a kielégítési jog megnyílta jogkövetkezményének terhével a zálogkötelezettől a zálogtárgy helyreállítását, vagy megfelelő biztosíték nyújtását követelje, mégpedig akkor, ha a zálogtárgy állagromlásáért a tulajdonos felelős. A másodfokú bíróság kiemelte, a zálogjog dologi jogi jogintézmény, melynek a lényegi tartalmát adó jogszabályi rendelkezések kógensek. A zálogjogból eredő jogosultságok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének egyes részleteit érintő, kiegészítő jellegű szabályozás körében érvényesül ugyan az rPtk. diszpozitivitása, de lényegesen szűkebb keretek között, mint a kötelmi jog területén. Az ítélőtábla megítélése szerint ezért a szerződési feltétel az rPtk. 209. §
(1)és
(4)bekezdése, a 209/A §
(2)bekezdése és a Korm. rendelet 1. §.
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai, valamint 2. §
- f)pontja alapján semmis. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, valamint a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti az rPtk. 200. §
(1)bekezdését, 209. §
(1),
(2)és
(5)bekezdését, 260. §
(2)bekezdését, 261. §
(1)bekezdését, a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját, 2. §
- f)pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 81. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését. [10] Az I. rendű alperes véleménye szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert olyan szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét vizsgálta, amelyet a felek a jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. [11] Amennyiben a kikötés mégsem tartozna az rPtk. 209. §
(5)bekezdésének hatálya alá, a jogerős ítélet ebben az esetben is jogszabálysértő, mert nem tartalmaz indokolást sem a Korm. rendelet általa megjelölt pontjaiba ütközésre, sem arra nézve, hogy az miért és mennyiben állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a fogyasztó hátrányára a szerződő felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit. Az álláspontját alátámasztó bírói gyakorlatra hivatkozással részletesen kifejtette, hogy a perbeli kikötés miért nem ütközik a jogerős ítéletben felhívott jogszabályokba. Hangsúlyozta, a kikötés érvénytelenségének megállapítása esetén a felek jogviszonyára az rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontjának rendelkezése érvényesülne. [12] Az I. rendű alperes előadta, a másodfokú bíróság a részleges pernyertesség ellenére kötelezte a felperes teljes perköltségének megfizetésére. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból jogszabálysértőnek találta. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. 209. § szerződéskötéskor hatályos
(5)bekezdése alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a zálogszerződés 7.1.(b) pontjának felülvizsgálat tárgyát képező szövegrésze a jogszabály előírásának megfelel-e, így az egyáltalán tisztességtelennek minősülhet-e. [16] A Kúria megítélése szerint az a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezésekben [rPtk. 260. §
(2)bekezdés, 261. §
(2)bekezdés] nem szereplő, a zálogtárgy állagromláson túli, „egyéb okból" bekövetkező értékcsökkenése tekintetében ténylegesen eltér a normaszövegtől, ezért a tisztességtelenségének vizsgálatát az rPtk. 209. §
(5)bekezdése nem zárja ki. A jogerős ítéletben foglaltaktól eltérően azonban azt a Kúria az adott ügyben nem találta tisztességtelennek. [17] A Kúria kiemeli, hogy jelen ügyben a felperes egyaránt személyi és dologi kötelezett. Az rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontja - a kölcsönszerződés szabályai között - azonnali hatályú felmondási jogot biztosított a hitelezőnek, ha a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki. A kölcsönszerződés tehát felmondható nem állagromlás miatti, azaz egyéb okból bekövetkező jelentős értékcsökkenés esetén is. A zálogszerződés 7.
- pontja szerint a zálogszerződés felmondására akkor van többek között lehetőség, ha a bank a kölcsönszerződést felmondta, de felmondási ok a per tárgyát képező szerződéses rendelkezésben szereplő feltételek bekövetkezése is. A Kúria hangsúlyozza, ha a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét megállapítaná, az azzal a következménnyel járna, hogy a szerződéses rendelkezés a szerződésből kihullana. Ez azonban a felperes helyzetén nem változtatna, mivel a 7.
- pontnak a per tárgyát nem képező rendelkezése szerint a kölcsönszerződés felmondása esetén a zálogszerződés felmondható. Így a per tárgyát képező szerződéses rendelkezésnek a másodfokú bíróság által tisztességtelennek talált rendelkezése a felperes jogaira, kötelezettségére, helyzetére nem hat ki. [18] A Kúria megítélése szerint nem tekinthető tisztességtelennek az, hogy a szerződéses rendelkezés nem részletezi, mikor következik be és ki állapítja meg, hogy milyen okból, milyen mértékű értékcsökkenés szolgál kellő alappal a fedezet kiegészítésére. E körben utal arra, hogy az rPtk.
- §
(2)bekezdése sem írja elő ennek szerződésbeli rendezését az ott rögzített esetben. Ugyanakkor az rPtk. 251. §
(3)bekezdése, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény
- §-a és a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/
- (VIII.1.) PM rendelet meghatározza, hogy mikor indokolt a biztosíték kiegészítésére történő felszólítás. Annak megalapozottságát - gyakorlása esetén - a zálogkötelezett vitássá teheti, amely esetben a jogvitát végső soron a bíróság dönti el. [19] A fentiekből következik, hogy a 7.1.b) pont felülvizsgálat tárgyát képező, az rPtk.
- §
(2)bekezdésének rendelkezésétől eltérő szövegrésze, figyelemmel az 525. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakra is, tartalmát, célját és hatását tekintve a szerződéses szabályozás hiányában is érvényesülő törvényi rendelkezéseknek felel meg. A zálogfedezet zálogból való kielégítést veszélyeztető értékcsökkenése esetére a zálogfedezet eredeti értékére történő kiegészítésének az előírása a kielégítési jog megnyílásának a terhe mellett, nem minősül tisztességtelennek. A Kúria már több ítéletében is érdemben ezzel azonosan foglalt állást (Pfv.VI.21.573/2017/
- ; Gfv.VII.30.715/2017/
- ; Gfv.VII.30.024/2018/7.). [20] A perbeli kikötés jogerős ítéletben tisztességtelennek nyilvánított rendelkezése nem jogosítja fel az I. rendű alperest a kikötésben foglaltak egyoldalú értelmezésére, nem jogosítja fel az I. rendű alperest arra sem, hogy a saját teljesítésének a szerződésszerűségét megítélje, és nem teszi az I. rendű alperes teljesítését olyan feltételtől függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag az I. rendű alperes akaratán múlik, így nem meríti ki a Korm. rendelet
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában, valamint 2. §
- f)pontjában írtakat. E vonatkozásban egyébként - egyetértve a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - a jogerős ítélet nem is tartalmaz érdemi indokolást. [21] A Kúria ezért az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint határozott. Záró rész [22] A Kúria - döntésére tekintettel - megváltoztatta a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést, és a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes által lerótt 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetékből és a jogi képviseleti munkadíjból álló költéségnek megfizetésére. Utóbbi mértékét mindkét fokú eljárásban a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, áfával növelten összegben állapította meg. [23] A Kúria észlelte, hogy az I. rendű alperes tévesen rótt le a meg nem határozható pertárgyérték alapján számított illetéken felül további 13.961 forintot. Az átutalással megfizetett többlet illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés g) pontja alapján - az adóhatósághoz intézett kérelemmel visszaigényelheti. A kérelem elbírálására az adóhatóság rendelkezik hatáskörrel. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- [26] Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró