Pfv.I.22.104/2009/12.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kiss Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss Albert ügyvéd) által képviselt felpereseknek a felülvizsgálati eljárásban Dr. Vásárhelyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vásárhelyi János ügyvéd) által képviselt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű alperes ellen öröklési szerződés megszüntetése iránt a Tamási Városi Bíróságon 2.P.20.194/
- számon megindított perében a Tolna Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott 8.Pf.20.279/2009/
- számú részítélete ellen az I. rendű alperes által 77., továbbá Pfv/
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 8.Pf.20.279/2009/
- számú jogerős részítélete felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy – 15 nap alatt - fizessen meg a felpereseknek személyenként 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság részítéletével - a felperesek módosított keresetének helytadva – Ny. I., Ny. I.-né és K. Cs. I. rendű, valamint K. Cs.-né II. rendű alperesek között a
- december 20án létrejött öröklési szerződést megszüntette. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alpereseknek személyenként 135.100 forintot. Megkereste a Körzeti Földhivatalt, hogy a marasztalási összeg megfizetésének igazolását követően törölje a
- hrsz. alatt felvett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3077 m2 nagyságú ingatlanra az bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat. alperesek javára A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő: Ny. I. és Ny. I.-né (a továbbiakban: I-II. rendű örökhagyó) házasságából gyermek nem született. Az örökhagyók egymás közt egyenlő arányú tulajdonát képezte a
- hrsz. alatt felvett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3077 m2 nagyságú ingatlan. Az idős örökhagyók mozgásszervi megbetegedésükre tekintettel szerették volna, ha gondozásukat, ápolásukat saját ingatlanukban olyan személy biztosítja, aki a szőlőingatlanaik művelését, a kerti munkálatok elvégzését, valamint az állatok gondozását is vállalja. Az alpereseknek a Szabad Föld hetilapban megjelent hirdetésére jelentkeztek az örökhagyók és a kapcsolatfelvételt követően az I. rendű alperes
- október 12én, míg a II. rendű alperes december 2-án Sz.-be költözött. A házkörüli munkálatokat – takarítás, bevásárlás, főzés, mosás, vasalás, kukoricaszedés, trágyázás, tetőjavítás – az örökhagyók megelégedettségére elvégezték. Erre tekintettel
- december 20án öröklési szerződést kötöttek, amellyel az örökhagyók - túlélő házastársuk haszonélvezeti jogával terhelten - tartásuk fejében minden ingó és ingatlan vagyonuk örököseként az alpereseket nevezték meg, egymás között egyenlő arányban. A szerződéses örökösök a juttatás ellenében vállalták, hogy részükre napi háromszori étkezést biztosítanak, gondoskodnak a fűtésről, a lakókörnyezetük és ruházatuk tisztántartásáról, betegségük esetén ápolásukról, gyógykezeltetésükről, haláluk esetén tisztességes eltemettetésükről és síremlék állításáról. A szerződés tartalmazza, hogy a szerződéses örökösök
- október hónap óta teljesítik a tartást, az örökhagyók teljes megelégedettségére; kikötötték, hogy az örökhagyók tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos költségeket az alperesek viselik, azok használatára is jogosultak; az örökhagyók jövedelmeikkel maguk rendelkeznek. Az öröklési szerződés biztosítékaként a
- hrsz-ú ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre az alperesek javára az ingatlan-nyilvántartásba. A szerződéskötést követően a felek kapcsolata fokozatosan megromlott. Az örökhagyók sérelmezték, hogy az I. rendű alperes az ingatlannal kapcsolatos munkálatokat nem végezte el, továbbá kifogásolták, hogy a tulajdonukat képező és az ingatlanuk előtt tárolt nagy mennyiségű fát az I. rendű alperes - hozzájárulásuk nélkül - értékesítette és a vételárral nem számolt el. Az alperesek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek
- február 10-ig tettek eleget. Eddig az időpontig a II. rendű alperes az étkezést biztosította az örökhagyók számára. Egyidejűleg az örökhagyók keresetet nyújtottak be a bírósághoz az öröklési szerződés megszüntetése iránt. A II. rendű örökhagyó
- húsvétja előtt kórházba került. Itt ismerkedett meg a felperesekkel, akik közül az I. rendű felperes mentőápoló, a II. rendű felperes ápolónő. A felperesek felkarolták az idős házaspárt; vállalták ápolásukat, gondozásukat. Részükre megfelelő ellátást biztosítottak; a II. rendű örökhagyó a kórházi kezelést követően már ágyban fekvő beteg volt, pelenkázni kellett.
- május 21-én a II. rendű örökhagyót saját lakásukra szállították az állandó felügyelet biztosítása érdekében, aki
- május 23-án elhunyt, temetését a felperesek intézték, majd továbbra is gondoskodtak az I. rendű örökhagyóról. Az I. rendű alperes
- júniusában ismeretlen helyre távozott. Ezt követően az általa használt helyiséget felnyitva, az ott lévő ingóságokról G. J.-né leltárt készített. A leltárfelvételnél jelen volt az I. rendű örökhagyó, a felperesek, valamint az I. rendű felperes édesapja is. Az I. rendű örökhagyó és a felperesek között
- május 17-én ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre, azzal, hogy a szerződés a
- december 20-án létrejött öröklési szerződés megszűnésével egyidejűleg lép hatályba.
- január 10-én az I. rendű örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében minden ingó és ingatlan vagyona örököseként - egymás közt egyenlő arányban - a felpereseket nevezte meg és rendelkezett arról, hogy abban a nem várt esetben, ha a per befejeződése előtt elhunyna, akkor a végrendeleti örökösei perbeléphetnek jogutódként. Az I. rendű örökhagyó
- március 19-én elhunyt. A II. rendű örökhagyó után lefolytatott hagyatéki eljárásban a
- február 21-én jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzéssel a közjegyző a II. rendű örökhagyó hagyatékát az alpereseknek - egymás között egyenlő arányban - szerződéses öröklés jogcímén adta át ideiglenes hatállyal, az I. rendű örökhagyó özvegyi jogával terhelten. Az I. rendű örökhagyó hagyatékát a
- szeptember 7-én jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzésével a közjegyző ugyancsak az alpereseknek adta át szerződéses öröklés jogcímén, ideiglenes hatállyal. A Tamási Városi Bíróság 2.P.20.194/2007/6/I. szám alatti jogerős végzésével megállapította, hogy az örökhagyók jogutódai a felperesek. Az elsőfokú bíróság részítéletének indokolása szerint az örökhagyóknak egészségi állapotuk és idős koruk miatt gondoskodásra, ápolásra volt szükségük. A felek viszonyának megítélésekor kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a szerződés teljesítésében a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli. Az örökhagyók természete miatt az alperesek részéről nagyobb alkalmazkodási készségre lett volna szükség. Úgy foglalt állást, hogy az öröklési szerződésnek életjáradéki szerződésre való módosítása a felek megállapodásának célját nem töltheti be, ugyanis az örökhagyóknak személyes ápolásra, gondozásra volt szükségük; az alperesek pedig vagyoni viszonyait ismerve - teljesítőképességgel sem rendelkeztek ahhoz, hogy a szerződés életjáradéki szerződéssé való átalakítása folytán a célját betölthesse. A részítélet ellen az alperesek által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét - lényegében annak helyes indokaira utalással – helyben hagyta. A fellebbezés kapcsán kifejtettek szerint az alperesek a fellebbezésben hivatkoztak először arra, hogy az örökhagyók és a felperesek között létrejött öröklési szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis; ez a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti tilalomba ütközik, ezért arra a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhatnak. A jogerős részítélet indokolása szerint: Nem volt akadálya annak, hogy az örökhagyók a vitás vagyoni igényről, az öröklési szerződéssel lekötött vagyon sorsáról végintézkedésben rendelkezzenek. Az adott esetben az I. rendű örökhagyó az öröklési szerződés megszüntetése iránti peres eljárás megindítását követően végrendelkezett a felperesek javára. Az öröklési szerződés megszüntetése iránti jogvita elbírálásától függ a végrendelet érvényessége, ezért a végrendelkezési jog nem ütközött a Ptk. 657. §
(1)bekezdésébe foglalt tilalomba. A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az alperesek érvelését arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatásaiknak az örökhagyók általi visszautasítása miatt az öröklési szerződés megszüntetése sérti a Ptk. 589. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltakat. Utalva az egységes bírói gyakorlatra úgy foglalt állást, hogy az öröklési szerződés fokozott bizalmi viszonyt feltételez, ennek megromlása önmagában kiváltja a szerződés módosításának lehetőségét, de a szerződés életjáradéki szerződéssé átváltoztatására kizárólag csak akkor van lehetőség, ha a szerződés célja ilyen módon is megvalósítható. Álláspontja szerint az alperesek az eljárás során kétséget kizáróan nem bizonyították azt sem, hogy az örökhagyók alaptalanul tagadták volna meg a szolgáltatások elfogadását. A jogerős részítélet ellen az I. rendű alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság részítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozása szerint a jogerős részítélet a Ptk. 589. §
(1)-
(2)bekezdését sérti: az örökhagyók alaptalanul tagadták meg a szerződésszerű szolgáltatások elfogadását. Szerinte az eljáró bíróságoknak a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével megállapított tényállásra alapított döntése jogszabálysértő. Az volt az álláspontja, hogy az eljáró bíróságok téves jogi következtetést vontak le a Ptk. 657. §
(1)bekezdéséből, amely az örökhagyó rendelkezési jogát kizárja azon vagyontárgyai körére, amelyeket öröklési szerződéssel lekötött: az így lekötött vagyonról sem élők, sem halál esetére nem rendelkezhet. Megismételte a következő érvelését: A felpereseknek az örökhagyóval kötött öröklési szerződése mint jóerkölcsbe ütköző semmis. A felperesek keresete ezért alaptalan, mert mind az öröklési szerződés, mind a végrendelet érvénytelen; a hagyaték a szerződéses örökös alpereseket illeti. A Ptk. 323. §
(2)bekezdése alapján az öröklési szerződés a jogosult halálával szűnt meg, az ezt megelőzően keletkezett végrendelet vagy a mással kötött öröklési szerződés ezért nem lehet érvényes. Előadta, hogy a végrendelet „hamis” voltára hivatkozással feljelentést tett a Tamási Rendőrkapitányságon, ahol jelenleg is folyik a büntetőeljárás. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős részítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(3)bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állástfoglalnia, hogy a másodfokú bíróság az irányadó jogszabályok értelmezésével helyesen jutott-e arra a következtetésre, hogy az öröklési szerződés megszüntetésének Ptk. 589. §
(1)-
(2)bekezdésében írt feltételei fennállnak, továbbá a végrendelet nem ütközik a Ptk. 657. §
(1)bekezdésébe. A Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetért az első- és másodfokú bíróság által kifejtett jogi érveléssel. A gyakorlatban elterjedt megoldás az öröklési szerződésnek az örökhagyó által végrendelettel történő megerősítése is, arra az esetre, ha az öröklési szerződés bármely okból érvénytelen lenne, vagy megszűnne. A hagyatékhoz nem csupán az örökhagyó tulajdonában lévő vagyontárgyak tartoznak, hanem a követelései és tartozásai is. Ha az örökhagyó a vitás igény érvényesítése iránt per indított és a jogvita lezárása előtt meghal, a vitás igény tekintetében – az irányadó bírói gyakorlat szerint is – az örökösnek ugyanolyan helyzetbe kell kerülnie, mint amilyenben jogelődje volt. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy az örökhagyó e vitás vagyoni igényéről végintézkedésben rendelkezzék. Ilyen esetben az örökhagyó a per eredményétől függően részesítheti juttatásban az örökösként nevezetteket. Az ilyen feltétel mellett való részesítés nem tekinthető érvénytelennek (Ptk. 647. §). E végrendeleti rendelkezés feljogosítja az örökösként nevezetteket, hogy jogutódként perbelépjenek (BH 1982.48.). A kifejtettek értelmében nem volt akadálya annak, hogy az I. rendű örökhagyó végrendeletében, a korábban készült öröklési szerződéssel lekötött ingatlanait a felperesekre hagyja. Az I. és II. rendű örökhagyó az öröklési szerződés megszüntetése iránt már ezt megelőzően pert indított, majd a per során meghalt. A felperesek perbeli legitimációja ezért fennáll, végrendeleti örökösként folytathatták a pert. Az ilyen végrendeleti rendelkezés nem ütközik a Ptk. 657. §
(1)bekezdésében foglalt tilalomba (BH 1985.232.-PJD X. 299.). A jogutódlásra figyelemmel tehát az eljáró bíróságoknak azt kellett vizsgálni, hogy a létrejött öröklési szerződés megszüntetésének feltételei fennállnak-e. Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási, életjáradéki szerződésre vonatkoznak; a megszűnés, illetőleg módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 658. §
(1)-
(2)bekezdés]. Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a tartási és életjáradéki szerződést a bíróság mindkét fél érdekeinek a figyelembevételével módosíthatja [Ptk. 589. §
(2)bekezdés], a szerződés módosításához – szemben a Ptk.
- § rendelkezéseivel – nincs szükség arra, hogy a szerződés valamelyik fél lényeges és jogos érdeksérelmét okozza (BH 1999.116.). A Pp.
- §
(1)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Eljárási szabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. E körben az első- és a másodfokú bíróság is helyesen állapította meg a jogvita elbírálása szempontjából jelentős tényeket, körülményeket, döntését kellően megindokolta [Pp. 206. §
(1)bekezdés, Pp. 221. §
(1)bekezdés]. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperesek fellebbezésben előadott – az öröklési szerződés semmisségére vonatkozó – hivatkozása a keresetváltoztatás Pp. 247. §
(1)bekezdésében foglalt tilalmába ütközik. Erre a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhattak, tekintettel arra, hogy az adott ügy tárgyánál fogva minden egyes érvénytelenségi okra alapított megtámadás, külön-külön, önálló keresetnek minősül. A végrendelet „hamis” voltára alapított megtámadási okra vonatkozóan az eljáró bíróságok tényállást nem állapítottak meg, bizonyítást nem vettek fel, az nem képezte az első- és másodfokú eljárás tárgyát. A Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján az ítélkezési gyakorlatban következetesen érvényesül az az elv (EBH 2002.653.), mely szerint a felülvizsgálati eljárásban olyan körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, amelyre vonatkozóan a fél az első- és másodfokú eljárás során nem hivatkozott, nem adhat alapot a jogerős ítélet felülvizsgálatára. Mindezekre tekintettel az I. rendű alperesnek a végrendelet „hamis” voltára történő hivatkozását a Legfelsőbb Bíróság nem tudta figyelembe venni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés nélkül meghozott jogerős részítéletét az I. rendű alperesre vonatkozó, felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 279. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta; és a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő I. rendű alperest a felperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az I. rendű alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli, amely felülvizsgálati eljárási illeték összege 64.800 forint, 1.080.000 forint felülvizsgálati érték alapulvételével [Pp.
- §
(2)ne a) pont, 4/
- Polgári jogegységi határozat]. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- július
- . Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Julia s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ