Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.718/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czudar Balázs ügyvéd (címe.) által képviselt dr. I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe., levelezési cím: I.rendű felperes levelezési címe.) felperesnek - a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd) által képviselt MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (1031 Budapest, Szentendrei út 207-209.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 15.P.23.986/2018/
- számú ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és a Pf/
- sorszám alatti kiegészített fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy 15 napon belül az elsőfokú ítéletben meghatározott módon adja ki:
- az MVM International AG
- évi Financial Statement elnevezésű beszámolóját és mellékleteit (Beszámoló) - az eredeti aláírások felismerhetetlenné tételén kívül - kitakarások nélkül
- az MVM Zrt. és az MVM International AG között létrejött, Központi Termelés Megjelenítő és Felügyeleti Rendszer (KTM) kialakítása tárgyában létrejött Vállalkozási Szerződés (Vállalkozási Szerződés)
- számú „Műszaki Specifikáció" Mellékletét - függelékek nélkül az 1.
- pont, az 1.
- pontból a projektben résztvevő egységek, az 1.3., 1.4-től a 2.
- pontokig tartó részek kitakarásával, valamint a 3.5.
- pont címéből az érintett üzemegységek kitakarásával, a Vállalkozási Szerződés
- számú „Megvalósítási és Fizetési Ütemterv" Mellékletét a projektben résztvevő egységek kitakarásával, a
- számú „A Vállalkozó által a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozók és közreműködők" Mellékletét a képviselők, kapcsolattartók neve és telefonszáma kitakarásával, valamint az alvállalkozók tevékenységének rövid ismertetésében feltüntetett érintett üzemegységek kitakarásával, a
- számú „Tartalék Alkatrész Lista" Mellékletét.
- az MVM Igazgatósága részére a szolgáltatás megrendelésével kapcsolatban készített előterjesztést (Előterjesztés) a I. Vezetői összefoglalóból a 4.-
- bekezdéséig szereplő részek, továbbá a megtérülés számítás számsorai kitakarásával, a II. Részletes előterjesztésből az
- Előzmények és jelenlegi állapot ismertetése pontnak, a
- KTM megvalósítási koncepciója pontból a Lehetséges ajánlattevők és beruházási csomagok, Rendszer felépítése és erőművi adatok útvonala, a Megjelenítendő adatok köre, A rendszerrel szemben támasztott néhány főbb követelmény, Érintett tagvállalatok és erőművek köre alcímek alá tartozó részek kitakarásával (
- oldaltól a
- oldal tetejéig), a Megvalósítás időbeli ütemezés alcím alá tartozó részekből a projektben résztvevő egységekre vonatkozó részek kitakarásával, a Jövőbeli lehetőségek és célok alcím alatti részek, a Gazdasági értékelés, megtérülés számítás alatti részek, valamint az eredeti aláírások kitakarásával. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. A peres felek első- és másodfokú perköltségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- augusztus 3-án közérdekű adatok kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez, melyeben kérte, hogy adja ki számára a következő adatokat:
- Az MVM International AG
- évi beszámolóját és mellékleteit;
- az MVM Zrt. és az MVM International AG között létrejött, Központi Termelés Megjelenítő és Felügyeleti Rendszer kialakítása tárgyában létrejött szolgáltatás megrendelési szerződést, az MVM Zrt. Igazgatósága részére a szolgáltatás megrendelésével kapcsolatban készített előterjesztést, továbbá az MVM Igazgatósága e tárgyban hozott határozatát. [2] Az alperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért a felperes keresetet terjesztett elő, melyben kérte, hogy az alperest kötelezze a bíróság a fenti közérdekű adat kiadása iránti kérelmében megjelölt adatok kiadására. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint nem közfeladatot ellátó szerv, az adatigényléssel érintett adatok egy későbbi döntés meghozatalát megalapozó dokumentumok, valamint üzleti titok körébe tartozó eljárás dokumentumai. A kiadni kért okiratoknak a projekt végső lezárását megelőző nyilvánosságra kerülése a teljes projekt sikeres zárását veszélyeztetné, ami azt eredményezheti, hogy a projekt ellehetetlenül, így többek között az erőművek távfelügyelete nem lesz biztosított, amely jelentős műszaki és baleseti kockázatot hordoz. Arra is hivatkozott, hogy az MVM International AG egy svájci székhelyű részvénytársaság, amelyet a svájci jog alapján nem terhel általános nyilvánoságra hozatali kötelezettség. Az üzleti titokkal kapcsolatos védekezése körében előadta, hogy az adatkéréssel érintett projekt célja, hogy rendelkezésre álljanak üzemi (hő- és villany), termelési, karbantartási, rendelkezésre állási, termelési önköltségi adatok termelő társaságonként és erőművenkét, ami lehetővé teszi az energiatermelő egységek központi távműködtetését, a mindenkori piaci igényekhez optimalizálását. Hivatkozott a 165/
- (XII. 20) AB határozat, illetve a NAIH egy üzleti titok védelmével kapcsolatos ajánlására, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
- évi CXXII. törvény (Takarékossági tv.) 7/I. §
(1)és
(3)bekezdéseire is. Érvelése szerint az informatikai megoldások és rendszer ismerete magában hordozhatják egy informatikai támadás lehetőségét valamennyi erőmű tekintetében. A rendszer általa ismertetett, rövid, funkcionális leírása álláspontja szerint a fentiek alapján alátámasztja, hogy a kért adatok üzleti titok körébe tartoznak: a kiadni kért szerződés, valamint az igazgatósági előterjesztés olyan műszaki, gazdasági, szervezési ismereteket tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése az MVM Zrt. számára aránytalan sérelmet eredményezne. Hivatkozott arra, hogy az alperes versenytársai ezen adatok alapján megalapozott következtetéseket volnának képesek levonni a KTM rendszerbe tartozó vállalatok termelési képességére, karbantartási ciklusára vonatkozó adatok típusára, koncentrált elérhetőségére, ezek az információk a versenytársak ellenséges üzleti lépéseinek hatékonyságát erősíthetik, alapozhatják meg. A kiadni kért dokumentumok továbbá olyan műszaki és pénzügyi adatokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak, hogy nyilvánosságra hozataluk esetén a versenypiaci szereplők elsősorban, de nem kizárólagosan a társaság esetleges beszállítói az üzleti és árpolitikájukat a társaság számára hátrányos módon alakítsák ki, így különösen a rendszer műszaki paramétereinek és az ebből adódóan a működtetéshez nélkülözhetetlen külső szolgáltatás és termék szükségletének ismeretében piaci pozíciójukkal visszaélhetnek és az MVM csoportra és közvetve az állam számára korábbiakhoz képest előnytelen piaci feltételeket szabnak meg. Hivatkozott arra, hogy több a KTM rendszerbe bekapcsolt energiatermelő egység nyilvános pályázatok keretében, versenyezve értékesíti termékét, szolgáltatását, melyek esetén az MVM csoport versenyhátrányt szenvedhet el, a pályázatainak árazását meghatározó műszaki, gazdasági paraméterek és működési opciók nyilvánosságra kerülésével. Önmagában az a tény, hogy termelési költség, rendelkezésre állási, tüzelőanyag felhasználási, karbantartási igény adatok az MVM csoportra vonatkozóan, hogyan, milyen formában érhetők el, védendő információk a piac más szereplői előtt. Álláspontja szerint a kiadni kért okiratok olyan műszaki adatokat tartalmaznak, amelyek az MVM csoportban folyó szakmai tevékenység szellemi termékeként jöttek létre. Hivatkozott arra, hogy az üzleti titok besorolását erősíti az a tény is, hogy az igazgatósági előterjesztésben és a szerződésben szereplő adatok olyan technikai információkat tartalmaznak, például a Paksi Atomerőmű működésével kapcsolatban, amelyek nyilvánosságra kerülése az érintett veszélyes üzemek működésére nézve adati, fizikai, vagyoni, gazdasági biztonsági kockázatot jelentene és a folyamatos ellátás biztonságát veszélyeztetné. Különösen ilyen adat az, hogy mely erőművi egységek távvezérlése válik lehetővé egy vezérlőből, milyen szisztéma alapján történik a távműködtetés, milyen paraméterek és algoritmusok alapján történik az optimalizálás. [4] Az alperes a tárgyalás berekesztését követően a kért adatok egy részét - a személyes adatok kitakarásával - a peres iratokhoz becsatolva kiadta, a fennmaradó részében a kiadott dokumentumokat kitakarta. A felperes a keresetét változatlanul fenntartotta. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki a felperes részére a ... e-mail címre történő megküldés útján az alábbi közérdekű adatokat: 1. az MVM International AG 2017. évi beszámolóját és mellékleteit; 2. az MVM Zrt. és az MVM International AG között létrejött, Központi Termelés Megjelenítő és felügyeleti rendszer kialakítása tárgyában létrejött szolgáltatás megrendelési szerződést, az MVM Zrt. Igazgatósága részére a szolgáltatás megrendelésével kapcsolatban készített előterjesztést, továbbá az MVM Igazgatósága e tárgyban hozott határozatát, valamint fizessen meg a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint általános forgalmi adót is magában foglaló perköltséget. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában idézte az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdését és az Alaptörvény VI. cikk
(3)és
(4)bekezdését és az azzal összhangban rendelkező, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 26. §
(1)
(2)és
(3)bekezdését és az Info tv.
- §
- pontjában foglalt közérdekű adat és a
- pont rendelkezéseit. Ismertette a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény
- §
(2)bekezdése szerinti nemzeti vagyon fogalmát, a 4. §
(1)bekezdése szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek, valamint a
(2)bekezdés szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelem fogalmát. Megállapította mindezek alapján, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a kért adatok közérdekű adatok. A svájci jogra alapított védekezés kapcsán kifejtette, hogy az Alaptörvény rendelkezése szerint a nemzeti vagyon tulajdonlása által a gazdasági társaság az Info tv. hatálya alá tartozik, székhelyétől és egyéb, cégjogi szabályoktól függetlenül. Alaptalannak tartotta az adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozást is, mivel az alperes a bizonyítási kötelezettségének semmilyen módon nem tett eleget. Ellenkérelmében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványa nincs. Az üzleti titokkal kapcsolatosan abból indult ki, hogy az üzleti titok védelméről szóló
- évi LIV. törvényben definiált adatok, amennyiben közpénz felhasználásával keletkeztek, az Info tv. hatálya alá tartoznak és főszabály szerint megismerhetők. Megítélése szerint az alperes sem a kiadni kért adatok üzleti titok jellegét, sem azt az általa hivatkozott körülményt nem bizonyította, hogy az adatok a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
- évi CXXII. törvény rendelkezései szerinti - nemzetgazdasági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - korlátozott megismerhetőségű adatok körébe tartoznak. A bizonyítási kötelezettség e tekintetben az alperest terhelte, aki e bizonyítási kötelezettségének semmilyen módon nem tett eleget. Ellenkérelemében úgy nyilatkozott, hogy nincs bizonyítási indítványa. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnek kellő idő állt rendelkezésére az ellenkérelem elkészítésére és az abban foglaltak alátámasztását szolgáló bizonyítékok beszerzésére, csatolására, megjelölésére. Mindezekre tekintettel a perfelvételi tárgyalás ismételt elhalasztására a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem volt lehetőség. [6] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. A másodfokú bíróságtól a felülbírálati jogkör gyakorlását a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjai alapján kérte. Fellebbezését egyrészt arra alapította, hogy az alperes a keresetben kért dokumentumokat 2019. június 18-án az üzleti titok vonatkozásában kitakarással kiadta, azaz a Pp. 221. §
(1)bekezdés b) pontja alapján részben elismerte a felperes kérelmét is, így az okafogyottá vált. Álláspontja szerint az ítélet sértette a Pp. 221. §
(1)bekezdés b) pontját és a Pp. 346. §
(4)bekezdését, ugyanis az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a
- június 18-ai előkészítő iratát, valamint a
- június 19-ei tárgyaláson tett nyilatkozatát. Az alperes kizárólag az üzleti titoknak minősülő, illetve a Magyar Államnak az energiaellátására biztonsági kockázatot jelentő adatokat, tényeket kitakarva kiadta az iratokat. A fellebbezésében megismételte az üzleti titok körében ellenkérelmében előadott érveit. Az adatok részbeni kiadására tekintettel és a másodfokú eljárásban tett nyilatkozata alapján a fellebbezését csak az ellenkérelemben előadottak, és a másodfokú bíróság anyagi pervezetését követően az általa becsatolt iratok, valamint az üzleti titok körében kiegészített részletes indokolás alapján az üzleti titokra hivatkozással tartotta fenn. Kiemelte, hogy a vállalkozási szerződés bizonyos, a műszaki specifikációhoz, megvalósításhoz köthető mellékleteit nem tudták kiadni, mivel azok olyan szenzitív adatokat tartalmaznak, amelyek részben üzleti, részben biztonsági okokból nem kiadhatók, ugyanígy az előterjesztés is bizonyos adatok és mellékletek kitakarásával, elhagyásával adható ki. Az MVM International AG
- évi beszámolója kiadására az alperes nem köteles, nem az alperes az adatkezelő, ugyanakkor mégis kiadta azzal, hogy az MVM International AG tekintetében üzleti titoknak minősülő része kitakarásra kerültek az anyagban, mivel az MVM International AG ezen feltétellel járult hozzá a nevezett beszámoló kiadásához. Az előterjesztésben kitakart adatok a koncepciót tartalmazzák, amely már a megvalósítással kapcsolatos adatokra utal, amely alapján került kidolgozásra a műszaki specifikáció. Ezen részek alapján már következtetni lehet a rendszer működésére, megvalósulására, adatok beszerzésére, melyek megismerése gazdasági, biztonsági kockázatot okozhat az erőmű működtetésével kapcsolatban, ezért már az előterjesztésből a működést veszélyeztető következtetések vonhatók le, ezáltal nemzetbiztonsági érdeket is sérthet. Az előterjesztésben megfogalmazott elvárások mentén került kidolgozásra a műszaki specifikáció, amely a szerződés
- számú mellékletét képezi és annak függelékeit, valamint a
- számú melléklet a megvalósítást és az ütemezést, ami a fentiek alapján szintén védendő információ. Ezen adatok kikerülése az ellenkérelmében és a fellebbezésében részletesen előadott érvek mentén aránytalan sérelmet okoz számára. A műszaki specifikáció olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján bárki számára világossá válik, hogyan került kialakításra a rendszer, amely az erőműveket működteti. Ezen adatok kiadása, nem csupán a piaci versenyzőkkel szemben jelent jelentős hátrányt, hanem ahhoz értők számára a rendszer hozzáférhetővé, rekonstruálhatóvá válik, amely a biztonságos működést veszélyezteti. Az alvállalkozók listája kapcsán arra hivatkozott, hogy az személyes adatokat tartalmaz, amelyek kiadására vonatkozóan a felperes is akként nyilatkozott, hogy a személyes adatok kitakarásával történő adatkiadáshoz hozzájárul. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, keresetét változatlanul fenntartotta. Álláspontja szerint az alperes nem tett eleget az adatkiadási kötelezettségének, a kiadott dokumentumok jelentős részét kitakarta, illetve számos iratot, mellékletet nem adott ki. A személyes adatok felismerhetetlenné tételéhez hozzájárult. [8] A fellebbezés részben alapos. [9] A másodfokú bíróság az ítéletet a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 74/2020 (III. 31.) Korm. rendelet 29. §
(1)és
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [10] Az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a Pp. 224. §
(1),
(2)bekezdésének megfelelő berekesztést követően tett nyilatkozatot és iratcsatolást az ítélete meghozatalakor figyelmen kívül hagyta, ebben a körben az elsőfokú ítélet az indokolási kötelezettséget sem sértette. [11] Az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése azonban a Pp. 237. §
(1),
(2)és
(4)bekezdésének nem felelt meg: az ellenkérelem nemcsak jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott, hanem konkrét tényeket és azokból levont következtetéseket, összefüggéseket is előadott az alperes, amelynek megítélése bizonyítás, különösen a hivatkozott dokumentumok tartalmának jellege és ismerete nélkül nem volt lehetséges. Az ellenkérelemben foglaltak alapján az üzleti titokra hivatkozás körében a perfelvételi nyilatkozat részletezése, továbbá bizonyítás szükségessége merült fel, azonban a tárgyaláson a bizonyításra vonatkozóan az elsőfokú bíróság által a jegyzőkönyvben rögzített tájékoztatások az általánosság szintjén mozogtak. Nem igazodtak az alperes által előadott, az Info tv. 27. §
(3)bekezdésének megfelelő tényekhez, nem voltak alkalmasak a perfelvételi nyilatkozat hibáinak kiküszöbölésére, a bizonyítás, illetve a felek eljárási kötelezettsége teljesítésének előmozdítására. Azzal, hogy az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyvből kitűnően anyagi pervezetést folytatott, ugyanakkor nem adott lehetőséget az alperesnek az ezáltal szükségessé vált percselekmények elvégzésére, kiüresítette az alkalmazni kívánt eljárási cselekményt. Az elsőfokú bíróság megalapozatlanul alkalmazta a Pp. 192. §
(2)bekezdését is, a tájékoztatás alapján felmerülő részletező nyilatkozat megtételét, az alperes által a tárgyaláson vállalt bizonyítékok csatolását nem az akadályozta, hogy a fél törvényes képviselője nem volt jelen. Az elsőfokú eljárás fenti hiányosságai miatt az alperes üzleti titokra alapított védekezése és fellebbezése nem volt érdemben elbírálható. Ez azonban nem vezetett a Pp. 381. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, mivel a fellebbezési eljárásban a Pp. 369. §
(4)bekezdésének megfelelően a másodfokú bíróság a szükséges anyagi pervezetést elvégezve, valamint az alperesnek adott nyilatkozattételi lehetőséget biztosítva orvosolta az elsőfokú eljárás lényeges hibáit. [12] A Pp. 221. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megtételének nincs akadálya a másodfokú eljárásban, és a másodfokú bíróságnak a kereset időközbeni részbeni teljesítését is figyelembe kellett vennie. A másodfokú bíróság értékelte a Pp. 163. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban zártan csatolt iratokat. A szakértő kirendelésére irányuló indítványt ugyanakkor mellőzte, mivel az aránytalan sérelmet alátámasztó összefüggések előadása és bizonyítása az alperes által előadottak és a csatolt iratok alapján nem igényelt különleges szakértelmet. [13] A másodfokú bíróság a tényállást az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően csatolt, illetve a Pp. 163. §
(3)bekezdése alapján zártan csatolt iratok alapján az alábbiak szerint egészítette ki a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése alapján. [14] Az alperes vállalkozási szerződést kötött a tulajdonában álló MVM International AG céggel egy informatikai beruházás, az ún. Központi Termelés Megjelenítő és Felügyeleti rendszer kialakításának megvalósítására. A csatolt iratokkal alátámasztott, vitássá nem tett alperesi előadás alapján megállapítható volt az is, hogy a projekt célja, hogy rendelkezésre álljanak az üzemi (hő és villany), termelési, karbantartási, termelési önköltségi adatok termelőegységenként és erőművenként, ezzel lehetővé váljon energiatermelő egységek távműködtetése, és a mindenkori piaci igényekhez optimalizálása. [15] Az alperes kiadta a felperes részére a Vállalkozási Szerződést a személyes adatok kitakarásával és a Vállalkozási Szerződés 2., 3., 5.,
- számú mellékleteit, valamint a keresetben kért határozatokat. Az MVM International AG Beszámolóját bizonyos számsorokat kitakarva, az Előterjesztést a Vezetői összefoglalóból a 4-
- bekezdés közötti rész, és a megtérülési számítások kitakarásával, valamint a Részletes előterjesztés alatti részek teljes kitakarásával adta ki. [16] A fentiekben kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival csak részben értett egyet, figyelembe vette továbbá azt, hogy az alperes a kért adatokat részben kiadta. [17] Az alperes által az elsőfokú eljárásban becsatolt és a másodfokú eljárásban felperes részére kézbesített iratokra figyelemmel a Vállalkozási Szerződés, annak 2., 3., 5.,
- számú mellékletei, és az előterjesztés eredményeként született határozatok kiadására az alperes már nem volt kötelezhető, ezért ezek tekintetében a keresetet az alperes teljesítése miatt el kellett utasítani. [18] Az Info tv.
- §
(3)bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A Takarékossági tv. 7/I. §
(1)bekezdése szerint a villamosenergia-termelési, villamosenergiakereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az
- mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az
- mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény
- §
(2)bekezdés b),
- e)és
- f)pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg. A
(2)bekezdés szerint nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. A
(3)bekezdés értelmében aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. [19] A másodfokú bíróságnak az alperes teljesítését meghaladóan az Info tv. 27. §
(3)bekezdése és a Takarékossági tv. 7/I. §-a alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes az általa kitakart adatok, illetve kiadni mellőzött iratok adatai tekintetében bizonyította-e, hogy azok olyan üzleti titkokat, műszaki, szervezési ismereteket tartalmaznak, amelyek megismerése aránytalan érdeksérelmet okozna, illetve indokolatlan előnyt jelentene a versenytársainak az általa előadott okokból. [20] Az alperes arra helyesen hivatkozott, hogy az üzleti titok megalapozott nyilvánosság korlátozási ok lehet, azonban az általa hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből és a projekt céljának megjelöléséből önmagában nem következik, hogy a kért adatok megismertetését üzleti titokra hivatkozással megtagadhatja. Az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII. 19.) AB határozat [60], [61] bekezdéseiben, a 6/2016. (III. 11.) AB határozat [39]-[40] bekezdéseiben hangsúlyozott tartalmi vizsgálat, és az Info tv. 27. §
(3)bekezdésének követelményére figyelemmel részletesen, az adatok típusától függően kellett vizsgálni egyrészt azt, hogy a kért adat üzleti titok-e, másrészt pedig azt, hogy a nyilvánosságra hozatal az alperes üzleti tevékenységére aránytalan sérelmet jelent-e vagy sem. Szem előtt kellett tartani továbbá, hogy az üzleti titokra hivatkozással megvalósuló nyilvánosság korlátozás mérlegelésen alapul, ezért az Info tv. 30. §
(5)bekezdése alapján a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő közérdeket össze kell mérni a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdekkel, és a nyilvánosság korlátozó szabályokat megszorítóan kell értelmezni. [21] A másodfokú bíróság az üzleti titokra hivatkozás kapcsán kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Info tv. 31. §
(2)bekezdésére figyelemmel az alperesnek kellett bizonyítania a nyilvánosság korlátozási ok fennálltát, okszerűségét és az ennek megalapozásául szolgáló tényállításokat. A fenti alkotmánybírósági határozatokban foglalt tartalmi vizsgálat követelménye továbbá azt is jelenti, hogy az adatkezelő ne csupán általánosságban hivatkozzon az üzleti titokra, üzleti tevékenysége aránytalan sérelmére, hanem tényekkel összhangban álló és meggyőző, logikus összefüggéseket adjon elő ezek alátámasztására. Nyomatékkal kellett értékelni azt is, hogy a perbeli szerződés közpénz felhasználására vonatkozik, az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésére figyelemmel kiemelt jelentősége van a közpénzek felhasználása ellenőrizhetőségének, különösen a szolgáltatás és ellenszolgáltatás megismerhetőségének, a hatékony közpénz felhasználást biztosító garanciáknak, amivel a töretlen bírósági gyakorlat szerint (pl. Pfv.IV.20.828/2015/6.), a közpénzzel összefüggően szerződő gazdasági társaságnak is számolnia kellett. A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében csak az olyan információk nyilvánosságra hozatalát nem kell elviselnie az Info tv. 27. §
(3)bekezdése alapján az érintett gazdasági társaságnak, amely az üzleti tevékenységben aránytalan sérelmet okozna. Ilyen körbe tartoznak azok pl., amelyek nyilvánossága szellemi tulajdonjogot sértené, vagy kiszolgáltatottá tennék az üzleti partnerei, versenytársai számára, versenytársainak indokolatlan előnyt biztosítanának, illetve a projektet indokolatlanul nagy kockázatnak tenné ki, ami által reális veszély annak veszteségessé válása. Egyebekben a közpénzt felhasználó gazdasági társaságoknak, ha az adatokat nem minősítették, vagy más okból a megismerése nem korlátozott, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog gyakorolhatósága érdekében el kell viselniük egyébként üzleti titoknak minősíthető információk nyilvánosságát is. A Takarékossági törvény 7/I. §
(3)bekezdése szerinti indokolatlan előny a 7/
- (VI. 26.) AB határozatban foglaltak alapján az Info tv.
- §
(3)bekezdésével összefüggésben értelmezhető, azaz csak az olyan hátrány sorolható ide, amelynek elviselése az információszabadság biztosítására figyelemmel sem várható el a közfeladatot ellátó, gazdasági társaságtól. A Takarékossági tv. 7/I. §
(1)bekezdése alapján a nyilvánosság korlátozás szükségességét mérlegelni kell a törvényben meghatározott célok érvényesülése érdekében. Nem elegendő az, hogy a kért adat a melléklet szerinti tárgykörbe tartozik, ezért a Takarékossági tv. fellebbezésben is hivatkozott melléklete nem igazolja valamennyi kért közérdekű adat nyilvánosságának korlátozását. [22] Fenti szempontokra tekintettel a másodfokú bíróság a tartalmi vizsgálat keretében egyrészt azt vizsgálta, hogy az alperes által előadott, konkrét összefüggések megállapíthatóak-e a rendelkezésre bocsátott adatok alapján, ezek aránytalan sérelmet jelentenek-e. Másrészt azt, hogy a csatolt dokumentumok alátámasztják-e konkrét esetben az általa előadott körülményeket. [23] A másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel a felperes által kiadni kért, és az alperes által változatlanul üzleti titoknak minősített, nem kiadott adatok kapcsán az alábbiak szerint foglalt állást. [24] Az alperes nem vitásan egyedüli tulajdonosa az MVM International AG-nek, amelynek beszámolóját az alperes kiadni kérte, és az alperes a beszámoló birtokában van. Az alperes a cég tulajdonosaként ezekkel az adatokkal jogosult rendelkezni, alaptalanul hivatkozott arra ezért, hogy nem az ő kezelésében vannak a kért közérdekű adatok. Az elsőfokú bíróság helytálló indokolással állapította meg, hogy a perbeli adatkérés az Info tv.-en alapul, a svájci jog nem képezi az adatkiadás teljesítésének akadályát. Az alperes a beszámoló tekintetében az üzleti titok kapcsán csak arra hivatkozott, hogy az MVM International AG üzleti titkait takarta ki, ez azonban nem felel meg a hivatkozott AB határozatok szerinti konkrét, tartalmi korlátozás követelményének. Semmilyen módon nem igazolja, hogy ezen adatok kiadása az alperesnek az Info tv. 27. §
(3)bekezdése, illetve a Takarékossági tv. 7/I. §
(3)bekezdése szerinti aránytalan érdeksérelmet okozna, különös tekintettel arra, hogy a magyar jogban a beszámoló adatai nyilvánosak. A beszámoló tekintetében ezért az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett az adatok kitakarás nélküli kiadásáról azzal, hogy a személyes adatok nem közérdekű adatok, ezért azok kitakarására az alperes jogosult. [25] A Vállalkozási Szerződés
- számú melléklete konkrét pótalkatrészeket nem tartalmazó formanyomtatvány, ezért ennek kiadásából sem következtethető aránytalan sérelem. A
- számú melléklet az alvállalkozók listáját tartalmazza. A kapcsolattartók adatai, nevük és telefonszámuk személyes adatok. Ezek, valamint a később kifejtettek szerint az alvállalkozói tevékenység rövid ismertetésénél szereplő konkrét üzemegységek kitakarásával azonban a melléklet kiadható. A másodfokú bíróság e körben is utal arra, hogy az Info tv.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel nem tagadható meg az egész dokumentum közérdekű adatainak kiadása, ha kitakarással biztosítható a személyes, illetve az aránytalan érdeksérelmet jelentő információk védelme. [26] A Vállalkozási Szerződés
- számú melléklete tartalmazza a Műszaki specifikációt, amely azonban további részekre tagozódik és függelékek is tartoznak hozzá. Ezek egy része konkrét műszaki követelményeket, paramétereket is magába foglal. A csatolt iratok alátámasztották, hogy ezekből a részekből az informatikai rendszer felépítésére, működésére és arra is következtetést lehet levonni, hogy milyen adatok feldolgozása alapján működik az optimalizálás, illetve a felügyelet. [27] A másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a perbeli szerződés informatikai beruházásra irányult, és egyes részei olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek az erőművek felügyeletét, távműködtetését, informatikai biztonságát közvetlenül érintik. Az informatikai rendszer fizikai elemeinek, követelményrendszerének, protokolljainak, összetevőinek ismerete megkönnyíti a rendszer felderítését és az ellene intézett ipari kémkedési, vagy egyéb célú informatikai támadás lehetőségét. Egy gazdasági társaság működésének, projektjének informatikai biztonsági összetevői olyan védett ismeretek, amelyek nyilvánosságra hozatala a társaságot kiszolgáltatottá teszi, aránytalan érdeksérelmet okoz, különösen, ha az erőművek távműködtetéséhez kapcsolódik. A másodfokú bíróság elfogadta, hogy ennek elviselése a közfeladatot ellátó szervek esetében sem elvárható, az információszabadság kiemelt érdeke mellett sem. Bár az adatkérés célja közömbös, a felperes nem adott elő olyan közpénzfelhasználással összefüggő érdeket sem, amely alapján az informatikai rendszer biztonságát érintő kérdésekben eltérő mérlegelés megfontolható lenne. Ebbe a körbe sorolhatóak különösen azok az adatok, hogy mi a projekt információbiztonsági szabályzata, mi a vezérlőközpont belsőépítészeti tervrajza, mik a számítógépes működés fizikai és informatikai feltételei, követelményei, milyen szisztéma alapján történik a távműködtetés, mely erőművi egységek távvezérlése válik elérhetővé egy vezérlőből, azaz milyen erőművek milyen módon vesznek részt a projektben. [28] A Pp.
- §
(3)bekezdése szerint csatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy a rendszer által megjelenített adatfajták olyan az üzleti működés szempontjából szenzitív terv és tény adatfajtákat is tartalmaznak, amelyeknek a megismerése, az adatok megszerzése befolyásolhatóvá teszi és ellehetetleníti az optimalizáláson alapuló működést. Egy cég esetében az is védett információ, hogy az üzemi és üzleti működése szempontjából szenzitív adatok hol találhatóak rendszerezve, a másodfokú bíróság ezért azt is elfogadta, hogy a konkrét adatfajták feltalálási helyének megismerése is olyan aránytalan érdeksérelmet okozna, amelynek elkerülése érdekében szükséges és arányos az információszabadság korlátozása. Az olyan adatok nyilvánosságra hozatala, amelyek a vállalat jövőbeli terveit fedik fel, a közpénz felhasználásának ellenőrzésével kevéssé indokolhatóak, ugyanakkor meghiúsíthatják a tervek megvalósítását, ami aránytalan sérelmet okoz, ezért ezek tekintetében szintén igazolható volt az Info tv. 27. §
(3)bekezdése alapján az adatok kitakarása. [29] A Vállalkozási Szerződés
- számú, Műszaki Specifikáció mellékletéből az 1.
- pont az ütemezést tartalmazza, amely szerint a projektnek
- december 31-ig kellett megvalósulnia. A megvalósítási, illetve ehhez kapcsolódóan a fizetési ütemezés sem az adatok védelmével, sem az informatikai biztonsággal, sem a jövőbeli tervekkel nem áll kapcsolatban, ebben a körben az alperes szintén nem igazolt olyan indokot, amire tekintettel az információ nyilvánosságra kerülése aránytalan érdeksérelmet okozna. A projektben résztvevő egységek kitakarásának indokoltsága azonban a fenti szempontokra figyelemmel informatikai biztonsági okból igazolható volt. Ugyanezen okból jogosult volt az alperes kitakarni a 3.5.
- pontban, zárójelben szereplő üzemegységeket [30] A Műszaki Specifikáció Mellékletből az 1.1, 1.3., 1.
- pont a rendszer felépítését, jövőbeli lehetőségeit, az erőművi folyamatirányító rendszerekkel kapcsolatos kötelezettség vállalást, az irányítás sémáját, illetve a vezérlő rajzos belső építészeti tervét tartalmazta, amely konkrét műszaki protokollokat és követelményeket, illetve a vezérlő fizikai környezetét teszi megismerhetővé, ezen pontok alatti adatok kitakarására a fentiekre tekintettel az alperes jogosult volt. Az 1.
- pont pedig az adatkapcsolatokra vonatkozott, szintén a biztonságot érintő követelményekkel. A
- pont a berendezések szállítási terjedelmével és határaival foglalkozik. A 2.
- pont a megjelenítendő adatok körét sorolja fel, amelynek kitakarása a szenzitív üzemi, üzleti adatok védelme érdekében indokolt, a 2.
- pont pedig az irányítási rendszer sematikus felépítését ábrázolja. A 2.
- pont a rendszer követelményrendszerét tartalmazza. Ezek informatikai biztonsági okokból szintén az alperes által jogszerűen védett ismeretek közé tartoznak. Ugyanezen okokból jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását az alperes a függelékek tekintetében. Az
- számú függelék az elvi rendszerstruktúrát tartalmazza, a
- számú függelék az érintett végpontok listáját, a
- számú függelék a részletes adatfajtákat, a
- számú függelék a vezérlőközpont belsőépítészeti rajzát, az
- számú függelék pedig az MVM információbiztonsági irányelveit. [31] Az
- számú Melléklet további szerződési pontjainak tekintetében nem volt indokolható az adatok kiadásának megtagadása az Info tv.
- §
(3)bekezdése alapján. A 2.
- pont a vállalkozó feladatát, a 2.
- pont a dokumentáció szállítás terjedelmét, a
- pont a szolgáltatás terjedelmére vonatkozó feltételeket tartalmaz. Ezek a szolgáltatás tartalmának lényegére, dokumentálására, a szolgáltatás teljesítésének folyamatára vonatkozó adatok. A vállalkozási szerződés szerint a teljesítésnek
- december 31-én kellett befejeződnie, ezek a szerződési pontok nem tartalmaztak olyan azonosítható, konkrét műszaki információkat, vagy érzékeny adatokat, amelyek esetén az alperes alappal hivatkozhatna működését veszélyeztető, kiszolgáltatottá tevő aránytalan érdeksérelemre. [32] A
- számú Melléklet pénzügyi adatai a szerződés ellenértékéhez tartoznak, nyilvánosságra kerülésük nem jelent aránytalan érdeksérelmet, ugyanakkor ezek az adatok a közpénz felhasználásával szorosan összefüggenek. Az alperes azonban jogosult volt kitakarni a végpontok listáját az
- számú Melléklet kapcsán kifejtett indokokra figyelemmel. [33] A másodfokú bíróság az iratok teljeskörű becsatolása alapján megállapította, hogy az Előterjesztés Vezetői összefoglaló része az 4.-
- bekezdésig, valamint a Részletes előterjesztés részben az
- Előzmények és jelenlegi állapot ismertetése pont, a
- KTM megvalósítási koncepciója pontból a Lehetséges ajánlattevők és beruházási csomagok; Rendszer felépítése és erőművi adatok útvonala; Megjelenítendő adatok köre; A rendszerrel szemben támasztott néhány főbb követelmény; Érintett tagvállalatok és erőművek köre alpontok alá tartozó részek; a Jövőbeli lehetőségek és célok alpontok az
- számú Műszaki Specifikáció melléklettel részben azonos, összegző adatokat foglalnak magukban, ezáltal az
- számú Mellékletnél kifejtettek szerint nyilvánosság korlátozás alá eső védett adatokat tartalmaznak. Ezek tekintetében ezért ugyanazon okból döntött jogszerűen az alperes az Info tv.
- §
(3)bekezdése alapján az adatok kitakarásáról. Az alperes kitakarhatta továbbá a személyes adatoknak minősülő aláírásokat is. [34] Az üzleti tervek egy gazdasági társaság esetében üzleti titkok, az érzékeny, védendő ismeretek körébe tartoznak. Egy társaság elvárásairól, anyagi lehetőségeiről, üzleti lépéseinek mozgásteréről adhatnak fontos információkat, amelyek illetéktelen megismerése kiszolgáltatottá teheti a társaságot szerződéses tárgyalásai során, illetve a versenytársak számára megkönnyíti a tervezett üzleti lépések meghiúsítását. A másodfokú bíróság az iratok megvizsgálásával megállapította, hogy az alperes energiaipari tevékenységét, annak irányítását jelentősen érintő projekt tervezett megtérülési időszaka még folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos megtérülés számítás, a projekt üzleti terve a másodfokú bíróság megítélése szerint ezért védett ismeret, amelynek idő előtti megismerése olyan aránytalan érdeksérelmet okozna az alperesnek és olyan indokolatlan versenyelőnyt jelentene az alperes versenytársai számára, amelynek elviselése nem várható el az információszabadság kiemelt közérdekére figyelemmel sem. Az alperes ezért az Info tv. 27. §
(3)bekezdése, és a Takarékossági tv. 7/I. §
(1)bekezdése alapján kitakarhatta a Gazdasági megtérülés alcím alatti adatokat, illetve a Vezetői összefoglalóból az erre vonatkozó számokat is. [35] A Részletes Előterjesztésből a Megvalósítás időbeli ütemezése alcímből azonban csak a projektben résztvevő egységek olyan védett ismeretek, amelyek tekintetében jogszerű volt a korábban kifejtettek alapján a kitakarás. [36] A Projekt teljes költségvetése alpont alatti adatoknál az információszabadság korlátozását a másodfokú bíróság nem találta bizonyítottan szükségesnek az alperesi védekezésben hivatkozott informatikai biztonság, sem a megjelenítendő adatok, sem a vállalat jövőbeli terveinek, mozgásterének védelme érdekében. Közérdekű adatként megismerésük nem jelent ennélfogva az Info tv. 27. §
(3)bekezdése szerinti, a közpénzzel gazdálkodó vállalattól nem elvárható, aránytalan érdeksérelmet. Ezek az adatok szorosan a közpénz hatékony felhasználásához, annak ellenőrzéséhez kötődnek, ezért azoknál az információszabadság elsőbbsége kellett, hogy érvényesüljön. A másodfokú bíróság az üzleti titokra hivatkozás körében előadott további indokokat a becsatolt iratok alapján nem találta elegendőnek az aránytalan érdeksérelem igazolásához az alábbiakra figyelemmel. [37] [38] A beszállítókkal szembeni kiszolgáltatottságra hivatkozás a vállalkozási szerződés 2018-as teljesítési időpontjára figyelemmel nem igazolt korlátozási indok. Az alperes nem adott elő olyan körülményt, amely szerint a szerződés teljesítése még folyamatban lenne. Az alperes nem bizonyította azt sem, hogy az egyes erőművek pályázatainak árazása milyen módon függ össze a fentiek alapján kiadni rendelt adatokkal. A szellemi termékre vonatkozóan az alperes pusztán előadást tett, azt azonban nem vezette le, hogy a kiadni kért adatok mely része védett szellemi alkotás, know-how, ki az iparjogvédelmi jog jogosultja, annak megismerése miért jelent aránytalan érdeksérelmet. Az energiabiztonságra, a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozás az üzleti titok körében nem értékelhető. [39] A másodfokú bíróság az alperes teljesítésre és üzleti titokra hivatkozását a fentebb kifejtettek szerint csak részben fogadta el, az alperes ezt meghaladóan nem bizonyított konkrét, aránytalan érdeksérelmet, amely az adatkorlátozási indokot igazolná, ezért e részekben a keresetnek helyt adó ítélet megfelelt az Info tv. 27. §
(3)bekezdésének. [40] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és - az elsőfokú ítélet kereset szerint marasztaló rendelkezését ebben a részben helybenhagyva - a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az alperest a közérdekű adatok kiadására, azt meghaladóan a keresetet elutasította. [41] Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre. A másodfokú bíróság az első- és a másodfokú eljárásban összességében a pernyertesség-pervesztesség arányát egyenlőnek találta, ezért a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezést is megváltoztatva a Pp. 83. §
(2)bekezdése, és a Pp.
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a peres felek első- és másodfokú perköltségeiket maguk kötelesek viselni. [42] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- április
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró