Bfv.1180/2019/6 – Kúria

(1)[2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] bekezdés], folytatólagosan elkövetett testi sértés vétségében, mint társtettes [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében, mint társtettes [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap. Rendelkezett a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a 2019. március 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.168/2018/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta azzal, hogy a terhelt társtettesként, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntetteként értékelt cselekménye kapcsán felhívott jogszabályhely helyesen: Btk. 164. §

(1),

(2),

(4)bekezdés b/

1. pont
2. fordulat. II.
3. A jogerős ítélet ellen ... I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt védője útján. A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróságok a határozatukat magánindítvány hiányában hozták meg, mert a magánindítvány előterjesztésére a törvényi határidő lejártát követően került sor. A védő a felülvizsgálati indítványban emellett sérelmezte a tényállás megalapozatlanságát és további eljárási szabálysértéseket is. Kifejtette, hogy mindazon bizonyítékok, amelyek alapján a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították, ellentmondásosak, iratellenesek, azaz ok okozati összefüggésben nem állnak egymással. Nem történt meg a büntetőeljárás során beszerzett bizonyítékoknak a polgári peres eljárásban, illetőleg a gyámhatósági eljárásokban keletkezett iratok tartalmával történő összevetése. Az ügyben készült (szakértő 1 és szakértő 2 által adott) szakvélemények elfogultak és szakmailag is kifogásolhatóak. Sérelmezte gyk. kihallgatásának módját, a gyermekkorúak szavahihetősége vizsgálatának hiányát, és egyúttal elemezte, értékelte az ügyben meghallgatott tanúk vallomásait. A védő mindezek alapján a támadott határozatok megváltoztatását és az I. rendű terhelt felmentését indítványozta.
4. A Legfőbb Ügyészség a BF.1217/
5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozatlanságát, illetőleg a bizonyítékok bírói mérlegelését támadó részében a törvényben kizártnak, a magánindítvány hiánya tekintetében alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a kk. sértett sérelmére elkövetett, és csak joghatályos magánindítványra büntethető könnyű testi sértés vétsége tekintetében annak ellenére meg kellett vizsgálni a magánindítvány előterjesztésének feltételeit, hogy az ítéleti tényállás szerint a törvényes képviselő
6. február
7. napján joghatályos magánindítványt tett. Egyúttal kifejtette, hogy figyelemmel a nyomozás során történtekre (a feljelentésekre, a nyomozás elrendelésére, az ezt követő nyomozati cselekményekre), valamint a nyomozati cselekmény időpontjában hatályos
8. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
9. §-ában szabályozott magánindítvány rendelkezéseire, megállapítható, hogy az I. rendű terhelttel szemben a kiskorú sértett sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt mind a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, mint pedig a jelenlévő törvényes képviselője joghatályos magánindítványt terjesztettek elő. Ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
10. ... I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartva és megerősítve, hiányolta még a hathatós jogi segítséget, és kifogásolta a kirendelt védője tevékenységét. III.
11. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
12. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. [10] Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. [11] 2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [12] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [13] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [14] A Kúria kihangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján lenne elbírálandó abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e, vagy sem (BH 2016.264.; BH 2010.324.). Ennek kiemelése pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [15] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [16] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [17] A védő az indítványában alapvetően a tényállás megalapozottságát vonta kétségbe, a bizonyítékok bizonyító erejét vitatta, a bizonyítási eljárás hiányosságait sérelmezte. Miután azonban a tényállás függetlenül annak megalapozott voltától, a bizonyítékok értékelésének mikéntjétől - nem támadható, az indítvány e része tekintetében a felülvizsgálat kizárt. [18] Nem képez felülvizsgálati okot az ügyben - akár kirendeléssel, akár meghatalmazással - eljáró ügyvéd tevékenységének megítélése, kifogásolása sem. A Kúria ezért az indítvány ezen részeivel érdemben nem is foglalkozott. [19] 3. A Kúria a védőnek a magánindítvány hiánya körében kifejtett érvelésével az alábbi okokból nem értett egyet. [20] A Be. 648. § b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő. A Be. 649. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát - többek között - magánindítvány hiányában hozta meg. [21] A 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 164. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétsége ugyanezen törvényhely

(10)bekezdése értelmében csak magánindítványra büntethető. Ennek megfelelően a ... I. rendű terhelt terhére a jogerősen megállapított 5 rendbeli bűncselekményből a kk. sértett sérelmére elkövetett, a Btk. 164. §

(1)bekezdésében meghatározott és

(2)bekezdés szerint büntetendő könnyű testi sértés vétsége valóban csak joghatályos magánindítvány előterjesztése esetén büntethető. [22] Amint azt a nyomozati iratok, valamint a jogerős ítélet történeti tényállása is tartalmazza, a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Gyámhivatala tett feljelentést ismeretlen tettes ellen

1. május
2. napján a Kecskeméti Rendőrkapitányságon kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt (nyomozati iratok 59-
3. oldal; másodfokú végzés
4. oldal tizedik bekezdés). Ez, valamint a törvényes képviselő
5. május
6. napján kk. ... sértett sérelmére elkövetett testi sértés miatt előterjesztett feljelentése (nyomozati iratok
7. oldal; másodfokú végzés
8. oldal tizenegyedik bekezdés) alapján a Kiskőrösi Rendőrkapitányság 820/
9. bü. számon
10. május
11. napján rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személy ellen elkövetett könnyű testi sértés bűntettének - vagyis közvádas ügy - gyanúja miatt. [23] Ezt követően,
12. február
13. napján került sor a Kiskőrösi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán kiskorú tanúkihallgatására, a törvényes képviselője - édesanyja - jelenlétében. A törvényes képviselő a kihallgatás végén úgy nyilatkozott, hogy a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett könnyű testi sértések miatt kéri mind a sértett édesapja - az I. rendű terhelt -, mind az I. rendű terhelt felesége - a II. rendű terhelt - felelősségre vonását (nyomozati iratok
14. oldal első bekezdés). [24] A Btk.
15. §

(2)bekezdése alapján a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett nem rendelkezik büntetőeljárási cselekvőképességgel, úgy a Btk. 31. §

(3)bekezdése értelmében elsősorban a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő a magánindítványt azzal, hogy arra a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett, továbbá a gyámhatóság is jogosult. [25] Miután az elbírált cselekmények elkövetési ideje

1. és
2. május 22-e között van, a nyomozás elrendelésére pedig
3. május
4. napján került sor, helyesen hivatkozott a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a nyomozati cselekmény időpontjában hatályos
5. évi XIX. törvény (korábbi Be.) magánindítványt szabályozó rendelkezéseit kell vonatkoztatni a vizsgált magánindítvány joghatályosságának az eldöntésekor. [26] A korábbi Be.
6. §

(1)bekezdése szerint csak a jogosult feljelentése alapján indulhat eljárás, azonban a magánindítvány előterjesztőjének minden olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. [27] A korábbi Be. 173. §

(2)bekezdésére figyelemmel akkor, ha a nyomozás megindulását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető, a jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ezért amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a bűncselekmény nem közvádra, hanem magánvádra üldözendő, a hatóságnak ki kell oktatnia a sértettet arra, hogy a felhívástól számított harminc napon belül magánindítványt terjeszthet elő. A hatóságnak (az ügyésznek) az üggyel kapcsolatosan megváltozott jogi értékelése is alapot adhat a magánindítvány előterjesztésére való felhívásnak. Ez esetben a korábbi Be. 173. §

(3)bekezdése alapján a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló harminc napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jogosult jelen esetben a kiskorú sértett törvényes képviselője - erről a felhívásról tudomást szerez. [28] Miután az adott ügyben folytatott nyomozás során megállapíthatóvá vált, hogy a kk. sértett sérelmére elkövetett cselekmény könnyű testi sértés vétségének minősülhet, a nyomozóhatóság a törvényes képviselőt nyilatkozattételre felhívta. A törvényes képviselő a kioktatást követően, a gyermeke vallomásának ismeretében joghatályos magánindítványt terjesztett elő ... I. rendű terhelttel szemben a kiskorú sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt. [29] Utal egyúttal a Kúria arra, hogy a 2018. július 1. napjától hatályos Be. (2017. évi XC. törvény) 378. §

(1)-

(4)bekezdése a korábbi Be.-ben foglaltakkal lényegében azonosan rendelkezik a magánindítványra vonatkozó szabályokról. Az eltérés a magánindítvány előterjesztésére meghatározott időtartam megjelölésében van, miután úgy rendelkezik, hogy a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett [Be. 378. §

(3)bekezdés], hiszen a magánindítványra üldözendő bűncselekmények túlnyomó részében a magánindítvány szükségessége nem az elkövető és a sértett viszonyától, és így az elkövető kilétének ismeretétől függ. [30] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kk. sértett sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége tekintetében a törvényes képviselő által előterjesztett magánindítvány joghatályos, ekként az ezt támadó felülvizsgálati indítvány nem alapos. [31] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [32] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2020. március 12. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gergye Tamás s.k. bíró