Bfv.1006/2019/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés]. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az elsőfokú bíróság ítélete - fellebbezés hiányában -

1. június
2. napján jogerőre emelkedett. [2]
3. ... terhelt a bírósághoz
4. július
5. napján érkezett beadványában igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy az utolsó tárgyaláson az ítélet kihirdetését követően nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy az írásbeli, indokolt ítélet kézbesítését követő 3 munkanapon belül akarta benyújtani a fellebbezését, nem pedig az ítélet kihirdetését követő 3 munkanapon belül, félreértette a tájékoztatást, illetve az eljáró bíró nem tájékoztatta megfelelően arról, hogy a határidő honnan számít. [3] A Gyulai Járásbíróság a
6. július
7. napján meghozott 13.B.246/2018/
8. számú végzésével a terhelt által előterjesztett igazolási kérelmet elutasította. [4] A terhelt által bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék a
9. szeptember
10. napján tartott tanácsülésen meghozott 1.Bpkf.297/2019/
11. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [5] II.
12. A jogerős ítélet ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellen azért nem határidőn belül fellebbezett, mert a jogorvoslati jogaira vonatkozóan nem megfelelő tájékoztatást kapott (Igazolási kérelemmel is élt, ami jogerősen elutasításra került - a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor még nem volt előtte ismert, hogy az elutasító határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta). Vitatja az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértő vizsgált kérdésben való kompetenciáját, elfogulatlanságát, valamint a szakvéleményben foglaltakat. A bizonyítási kísérlet elrendelésére irányuló indítványait a bíróság alaptalanul utasította el. A sértett által előterjesztett magánindítvány elkésett, ebből következően nem joghatályos, így az eljárás lefolytatásának nem volt helye. [6]
13. ... terhelt felülvizsgálati indítványára a magánvádló - jogi képviselője útján - észrevételt tett. Ebben kifejtett álláspontja szerint a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. Észrevételében kifejtette, hogy a terhelt a jogorvoslati jogára nézve teljes körű kioktatást kapott. A terhelti érvelés nem is életszerű, hiszen a foglalkozása rendőr. Minden alapot nélkülöz a szakértő kompetenciáját, elfogulatlanságát megkérdőjelező terhelti nyilatkozat és alaptalan a magánindítvány elkésettségére hivatkozó terhelti állítás. [7] III.
14. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
15. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. [8] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. [9] Ennek eredményeképpen a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. [10] 2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [11] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [13] A Kúria kihangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján lenne elbírálandó abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e, vagy sem (BH 2016.264.; BH 2010.324.). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [14] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [15] A feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések eseteit a Be. 649. §

(2)bekezdés a), b), c),

1. d)és
2. e)pontjában pontosan meghatározott okok tartalmazzák. A törvény rendelkezéseihez igazítva csak a törvényben felsorolt, ún. abszolút eljárási szabálysértések esetében vehető igénybe a rendkívüli jogorvoslat. Miután azonban a terhelt által sérelmezettek - a magánindítvány elkésettsége kivételével - az eljárási törvény értelmében nem képeznek felülvizsgálati okot, az indítvány e része tekintetében a felülvizsgálat kizárt. A Kúria ezért az indítvány ezen részeivel érdemben nem is foglalkozott. [16] 3. A Kúria a terheltnek magánindítvány elkésettsége körében kifejtett érdemi érvelését az alábbi okokból nem találta alaposnak. [17] A Be. 648. §
3. b)pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés címén felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő. A Be. 649. §

(2)bekezdésének b) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát - többek között magánindítvány hiányában hozta meg. A Be. 663. §

(2)bekezdése szerint a Kúria - a 662. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. §

(2)bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg. [18] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 164. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétsége ugyanezen törvényhely

(10)bekezdése értelmében csak magánindítványra büntethető. [19] Ennek megfelelően a magánvádló sértett sérelmére elkövetett a Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott és a

(2)bekezdés szerint büntetendő - könnyű testi sértés vétségének büntethetőségét joghatályos magánindítványhoz köti az anyagi jogi törvény. [20] Amint azt a jogerős történeti tényállás tartalmazza, ... terhelt

1. április
2. napján szóváltásba keveredett gyermekláthatás miatt a volt élettársával a ... szám alatti ingatlan előtti parklóban. A szóváltás során, tisztázatlan körülmények között a terhelt által használt személygépkocsi gurulni kezdett, azonban ennek során sérülés nem keletkezett, bűncselekmény, vagy szabálysértés gyanúja nem merült fel. [21] Ugyanezen cselekmény során a szóváltásba bekapcsolódott a terhelt volt élettársának édesanyja, magánvádló is, aki időközben a helyszínre érkezett. A terhelt és magánvádló között szintén szóváltás alakult ki a gyermek biztonsági övvel történő bekötése kapcsán, amely szóváltás során a terhelt a gépkocsi nyitott vezetőoldali ajtaja előtt álló magánvádlót a gépkocsijából kinyúlva kézzel hátralökte-tolta, bal lábára a gépkocsi bal első ajtaját rácsapta, melynek következtében a magánvádlónak külbokaszalag húzódás és bevérzés sérülése keletkezett a 2-es, 3-as, 4-es lábujjak meghúzódásával és bevérzésével együtt. A sérülés összességében 8 napon belül gyógyuló gyógytartamú volt. [22] A Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Miután az elbírált cselekmény elkövetési ideje

1. április 28-a, az elkövetéskor hatályos
2. évi XIX. törvény (korábbi Be.) magánindítványt szabályozó rendelkezései alapján kell megvizsgálni és eldönteni a magánindítvány joghatályosságát. [23] A korábbi Be.
3. §

(1)bekezdése szerint a magánindítvány előterjesztőjének minden olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A 173. §

(3)bekezdése alapján pedig a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. [24] A felülvizsgált ügy iratai alapján megállapítható, hogy magánvádló sértett a rendőrkapitányságon

1. április
2. napján a magánindítvány előterjesztésére - kioktatás után - 30 napot tartott fenn, majd a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés miatt a
3. május
4. napján kelt és a rendőrkapitányság bűnügyi osztályának és a járási és nyomozó ügyészség vezetőjének megküldött, a járási és nyomozó ügyészségen
5. május
6. napján érkeztetett beadványában bejelentette, hogy a magánindítvány előterjesztésének jogával élni kíván. Egyben kérte a terhelt felelősségre vonását a sérelmére elkövetett cselekmény miatt. Miután a sértett magindítványa a sérelmére elkövetett cselekmény napjától számított harmincadik napon a büntető ügyében eljáró hatósághoz megérkezett, a ... terhelttel szemben előterjesztett magánindítványa joghatályos. [25] Utal a Kúria arra, hogy a
7. július
8. napjától hatályos Be. [
9. évi XC. törvény]
10. §

(1)-

(4)bekezdése a korábbi Be.ben foglaltakkal lényegében azonosan rendelkezik a magánindítványra vonatkozó szabályokról. Az eltérés a magánindítvány előterjesztésére meghatározott időtartam megjelölésében van, miután úgy rendelkezik, hogy a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett [Be. 378. §

(3)bekezdés]. [26] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - ... terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [27] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. április
2. Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő