← Magyarország

Pfv.21453/2007/9 – Kúria

Pfv.I.21.453/2007/9.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Kovács László ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek dr. Szalontay Tamás ügyvéd (...) által képviselt ... alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Szombathelyi Városi Bíróságon P.20.645/

  1. számon megindított, majd a Vas Megyei Bíróság
  2. január
  3. napján meghozott Pf.20.792/2006/
  4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes részéről P.20.315/2007/
  5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Vas Megyei Bíróság Pf.20.792/2006/
  6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, egyben a Szombathelyi Városi Bíróság P.20.645/2006/
  7. számú ítéletét helybenhagyja; hatályon kívül helyezi a Vas Megyei Bíróság Pf.20.292/2007/
  8. számú kiegészítő ítéletét a Szombathelyi Városi Bíróság P.20.315/2007/
  9. számú kiegészítő ítéletére is kiterjedően -, mellőzve F. L. önálló bírósági végrehajtó végrehajtási költségei megállapítására és viselésére vonatkozó rendelkezéseket; kötelezi a felperest, hogy - 15 nap alatt - fizessen meg az alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint másodfokú és 600.000 (Hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes viseli. helyett előlegezett fellebbezési illetéket az állam Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogvita elbírálása szempontjából jelentős tények - a jogerős ítéletben foglaltak szerint - a következők. A T. Kft. (T. Kft.) 442.201.658 forint késedelmi kamat, valamint nem vagyoni kár megtérítése iránt pert indított a jelen per felperesével szemben a Vas Megyei Bíróság előtt G.40.075/
  10. szám alatt. A per folyamatban léte alatt a T. Kft. a
  11. november
  12. napján kelt "engedményezési okirat"-ban a részére tagi kölcsönt nyújtó alperesre engedményezett a [felperessel] szemben fennálló, peresített követeléséből 7.900.000 forintot. A szerződésben utaltak arra, hogy a T. Kft. vállalta: az alperes részére a tagi kölcsön összegét
  13. május
  14. napjáig visszafizeti. A szerződés a per állásától függetlenül hatályba lép, ha a T. Kft. ellen a bíróság felszámolási eljárást foganatosít. A Vas Megyei Bíróság a
  15. január
  16. napján meghozott G.40.075/2000/
  17. számú ítéletével arra kötelezte a [felperes]t, hogy fizessen meg a T. Kft. részére 25.795.909 forintot, valamint ennek törvényes mértékű késedelmi kamatát. Az alperes mint engedményes
  18. december
  19. napján kelt és
  20. december
  21. napján postázott levelében megküldte a felperesnek mint kötelezettnek az engedményezési szerződést. E küldemény legkésőbb
  22. január
  23. napján megérkezett a felpereshez. A felperes a Vas Megyei Bíróság hivatkozott számú nem jogerős ítélete alapján a -
  24. március
  25. napjától felszámolás alatt álló - T. Kft. f.a. részére
  26. november
  27. napján megfizetett 25.795.909 forintot. A Vas Megyei Bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a
  28. március
  29. napján jogerőre emelkedett Pf.IX.24.925/2002/
  30. számú ítéletével - a per főtárgya tekintetében - helybenhagyta. A T. Kft. f.a. felszámolója
  31. október
  32. napján azonnali beszedési megbízással leemelt a felperes bankszámlájáról 31.422.571 forintot, ezzel a felperes összesen 57.218.490 forintot fizetett meg a T. Kft. f.a. - az eredeti jogosult - részére; ez az összeg megegyezik a jogerős ítéletben megállapított marasztalási összeg és az annak megfizetéséig felmerült kamat együttes összegével. Az alperes mint végrehajtást kérő által kezdeményezett eljárásban a Vas Megyei Bíróság - a Győri Ítélőtábla Gpkf.IV.25.557/2005/
  33. számú,
  34. szeptember
  35. napján jogerőre emelkedett végzésével helybenhagyott Gpk.50.111/2005/
  36. számú végzésével megállapította, hogy a G.40.075/
  37. szám alatt folyamatban volt perben felperesként eljárt T. Kft. jogutódja a végrehajtási eljárásban ..., a jelen per alperese. A Vas Megyei Bíróság az alperes mint végrehajtást kérő javára 7.900.000 forint tőke és ennek
  38. január
  39. napjától járó évi 11 % késedelmi kamata végrehajtását rendelte el - a Vas Megyei Bíróság G.40.075/2000/
  40. számú ítélete, valamint az előzőekben említett Gpk.50.111/2005/
  41. számú végzés alapján - a
  42. november
  43. napján kibocsátott végrehajtási lappal. A felperes keresetében az ellene folyamatban lévő végrehajtás megszüntetését kérte arra alapítottan, hogy az önkéntes teljesítésével és a felszámoló azonnali beszedési megbízása folytán eleget tett a Vas Megyei Bíróság jogerős ítéletében foglaltaknak. A teljesítés az engedményező felé megtörtént, ezzel a követelés megszűnt, ezért a Pp.
  44. §-a értelmében az ellene elrendelt végrehajtás megszüntetésének van helye. Érvelése szerint teljesítését joghatályosnak kell tekinteni, mivel arra akkor került sor, amikor a végrehajtást kérő alperes jogutódi minőségét még nem állapította meg a bíróság. Az engedményes alperes csupán végrehajtási jogot szerzett. A jogutódlás hatálya csak a jogutódi jogállást megállapító végzés jogerőre emelkedésével állt be. Hivatkozott az engedményezési szerződés érvénytelenségére is. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozata indokolása szerint az engedményezési szerződés érvénytelensége nem volt megállapítható, ugyanakkor az engedményezési szerződésben foglaltakból következően - a felperes részére "
  45. január
  46. napján egy már hatályos engedményezési szerződés nyert kézbesítést…". A T. Kft. nem csupán végrehajtási jogot engedményezett az alperesre; az alperes jogutódi minőségét megállapító végzés jogereje nem érinti az engedményezés hatályát. A felperes részéről nem történt olyan teljesítés, amely az alperes felperessel szemben fennálló és a végrehajtás alapjául szolgáló követelést csökkenthetné. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperessel szemben F. L. önálló bírósági végrehajtó előtt 144.V.1996/
  47. szám alatt "…folyamatban lévő végrehajtási eljárást" megszüntette. A másodfokú bíróság döntő jelentőséget tulajdonított az engedményezési szerződésben foglalt nyilatkozatoknak, így annak, hogy az engedményezési szerződés a per állásától függetlenül életbelép, ha a T. Kft. ellen a bíróság felszámolási eljárást foganatosít azon a napon, amikor az erről szóló bírósági végzést az adós átvette; továbbá az engedményezés hatálybalép felszámolási eljárás hiányában is, ha a kölcsönt az adós a kikötött határidőre nem fizeti vissza. A határidő
  48. május
  49. napján eredménytelenül letelt. Álláspontja szerint ezek a nyilatkozatok úgy értelmezhetők, hogy az engedményező végrehajtási jogot engedményezett az engedményesnek. Erre utal az is, hogy az engedményező a perben mindvégig az eredeti, teljes követelését érvényesítette, az engedményes alperes a perbe még az engedményezett összeg erejéig sem lépett be felperesként. Mindezekből következően úgy foglalt állást, hogy az engedményezés az engedményezés időpontjában még nem volt hatályos. A hatálybalépés kezdő időpontja: amikor az alperes jogutódi minősége jogerősen megállapítást nyert, azaz
  50. szeptember
  51. napja, a jogutódlást megállapító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. Ettől az időponttól kezdődően lépett az alperes mint végrehajtást kérő a régi jogosult helyébe. Az alperes ezt megelőzően a reá engedményezett követelést még nem érvényesíthette a kötelezettel szemben, ugyanakkor a felperes teljesítése még az engedményezés hatályának beállta előtt megtörtént. A teljesítés joghatályos megtörténtére a felperes először csakis a végrehajtás megszüntetése iránti perben hivatkozhatott az alperessel szemben, így a Pp.
  52. § a) pontban írt feltétel bekövetkezett. Figyelemmel arra a tényre, hogy az engedményezés hatálybalépését megelőzően az adós részéről a teljesítés - részben önkéntesen, másrészt inkasszó útján - teljes egészében megtörtént, a végrehajtást meg kellett szüntetni. Egyébként a másodfokú bíróság szerint is az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a T. Kft. és az alperes között létrejött engedményezés érvényes. A másodfokú bíróság az ügy iratait azzal küldte vissza az elsőfokú bíróságnak, hogy "…az ítéletét a végrehajtót megillető költségek mértékéről és viseléséről egészítse ki." Az elsőfokú bíróság e meghagyásnak eleget téve a P.20.315/2007/
  53. számú kiegészítő ítéletében megállapította, hogy F. L. önálló bírósági végrehajtó előtt 144.V.1996/
  54. szám alatt folyamatban volt végrehajtási eljárásban a végrehajtót megillető valamennyi költség megtérült. A másodfokú bíróság a kiegészítő ítéletet megváltoztatta és megállapítva a felmerült végrehajtási költségeket rendelkezett viselésükről. A másodfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet; abban - annak tartalmát tekintve - a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelme alapjaként a Ptk.
  55. §

(4)bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozott. Érvelése szerint a másodfokú bíróság téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, "…hogy a felek végrehajtási jogot kívántak engedményezni, mert anyagi követelést engedményeztek, 7.900.000 Ft sorsáról rendelkeztek, és mégcsak nem is gondoltak arra, hogy végrehajtási eljárás keretén belül kerülne erre sor." Téves az a jogértelmezés is, amely az engedményezés hatályosulását, annak érvényes létrejöttétől elválasztja, és azt a jogutódlást megállapító végzés jogerejéhez köti. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak teljesíthet (Ptk. 328. §
(4)bekezdés). Az értesítés az ítélet jogerőre emelkedése előtt megtörtént, ezt követően a felperesi kötelezett kizárólag az engedményező helyébe lépő új jogosultnak, az alperesnek teljesíthetett. A felperes foglaltakra. nem nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 329. §
(1)bekezdése értelmében az engedményezéssel a kötelezett és az engedményező közötti jogviszonyban jogutódlás következik be, az engedményes a régi jogosult helyébe lép. Az engedményezés a kötelezettel szemben az arról kapott értesítéssel válik hatályossá. A kötelezett az értesítés után már nem jogosult az engedményezőnek teljesíteni, csak az új jogosultnak teljesíthet (Ptk. 328. §
(3)és
(4)bekezdés). A felülvizsgálati eljárásnak már nem volt tárgya az alperes javára szóló engedményezési szerződés érvényességének vitatása (Pp. 275. §
(3)bekezdés). A felek egyike sem vitatta azt a tényt, hogy a kötelezett felperes értesítése legkésőbb
  1. január
  2. napján megtörtént. A felperes első ízben ezt az időpontot is megelőzően,
  3. november
  4. napján önként teljesített az eredeti jogosultnak. Ugyanígy az eredeti jogosult javára számolták el a
  5. október
  6. napján inkasszált összeget. A felperes a marasztalását elrendelő - az előzőekben ismertetett - jogerős ítélet szerint részére nyitva álló 15 napos teljesítési határidő betartása esetén elháríthatta volna, hogy az eredeti jogosult felszámolója inkasszálja azt az összeget, ami - nem vitathatóan - fedezné az alperes követelését. A jogerős ítélet és az időközben közölt engedményezés ismeretében a felperes a végrehajtás elrendelését is megelőzhette volna. Következésképpen a felperes egyrészt a marasztaló határozat végrehajthatóságát megelőző teljesítésével, másrészt a jogerős teljesítési határidő elmulasztásával tette ki magát a kétszeres fizetés veszélyének. A felperesnek a régi jogosult részére történő - a Ptk.
  7. §
(3)bekezdésébe ütköző - teljesítése nem szüntette meg a fizetési kötelezettségét az alperes javára végrehajtandó követelés tekintetében. Ennélfogva annak teljesítésére, illetőleg az engedményezett követelés végrehajtás foganatosításával való behajtására az alperes jogszerűen tart igényt, ezért érdemben helytálló az elsőfokú bíróság döntése. Az adott esetben hiányoznak a végrehajtás megszüntetésének a Pp.
  1. §-ában, valamint a Pp.
  2. § a) pontjában meghatározott feltételei. Az előzőekben kifejtettekből okszerűen következik az is: tévesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az engedményezés jogi hatálya az adott esetben az engedményes jogutódlását megállapító végzés jogerőre emelkedésének napján állt be, és nem a kötelezett értesítésének időpontjában. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértő ítéletét - a Pp.
  3. §
(4)bekezdésének alkalmazásával - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését helybenhagyta (Pp. 253. §
(2)bekezdés). Ennek folytán szükségszerűen alapját vesztette a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontjából fakadó meghagyásnak megfelelően meghozott jogerős kiegészítő ítélet, ezért rendelkezett a Legfelsőbb Bíróság annak hatályon kívül helyezéséről is, mellőzve az önálló bírósági végrehajtó végrehajtási költségei megállapítását, és megfizetéséről való rendelkezést. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeinek a megfizetésére. A felszámítható képviseleti díjat a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)és 4. §
(1)bekezdése szerinti indítvány hiányában a 3. §
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)bekezdés alkalmazásával határozta meg. Figyelembe vette az alperes által előlegezett felülvizsgálati eljárási illeték összegét is. A felperes fellebbezésének illetékét személyes illetékmentességére tekintettel (1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pont és 4. §
(1)bekezdés) a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a szerint az állam viseli. A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Szőke Irén sk. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Orosz Árpád sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.