Pfv.20703/2019/27 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.703/2019/

1. A tanács tagjai: . Puskás Péter a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Csesznok Judit Anna bíró A felperes: I. rendű II. rendű Az I. rendű felperes képviselője: dr. Szabó Norbert jogtanácsos A II. rendű felperes képviselője: Szterényi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szterényi Sándor ügyvéd helyett dr. Kaszás Eszter ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű V. rendű VI. rendű VII. rendű Az I-II-III. rendű alperes képviselője: dr. Péterfi Tamás ügyvéd A IV. rendű alperes képviselője: Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Péter-Szabó Olga ügyvéd A VI. rendű alperes képviselője: . Varga Miklós Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Varga Miklós ügyvéd A per tárgya: szerződés semmissége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és a II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.650/2018/11/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Környéki Törvényszék 6.P.23.327/2012/
2. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. - Kötelezi az I., a II. és a IV. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül, egyetemlegesen, fizessenek meg az egyetemleges jogosult I. és II. rendű felperes részére 300.000 (háromszázezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. - Kötelezi az I., II. és a IV. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak, felhívásra, 820.000 (nyolcszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A T. Termelőszövetkezet (továbbiakban: szövetkezet)
3. augusztus 19-én elrendelt felszámolása folytán
4. október 24-én megszűnt. A felszámolása alatt a használatában lévő földeket földalapokba sorolta, a földkiadást befejezte. A megyei bíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
5. évi CXLV. törvény (továbbiakban: régi Ctv.) 58/C. §

(4)bekezdése alapján

1. május 3-án Vpk.16-
2. szám alatt hivatalból elrendelte a szövetkezet vagyonrendezési eljárását, amely még folyamatban van. A vagyonrendezőként kijelölt IV. rendű alperes az ingatlannyilvántartás szerint a szövetkezet használatában álló 148 ingatlanra nyilvános pályáztatás során
3. február 9-én és április 16-án az I., a II. és a III. rendű alperessel kötött adásvételi szerződéseket. Az elővásárlásra jogosultak joggyakorlása folytán a szerződések tárgya 109 földrészlet maradt. Az adásvételi szerződésekkel kapcsolatban hatósági és bírósági eljárások indultak. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperesek a végleges keresetükben kérték annak megállapítását, hogy az I-III. rendű alperesek és a IV. rendű alperes által
4. február
5. és
6. április 16-án kötött adásvételi szerződések 56 ingatlan tekintetében érvénytelenek. Az V-VII. rendű alperesek tűrésre kötelezése mellett kérték az I-II. rendű alperesek tulajdonjogának törlését, kötelezésüket az ingatlanok birtokba adására, az I. rendű felperes tulajdonjogának, a II. rendű felperes kezelői jogának bejegyzését. A keresetüket a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 239/A. §

(1), a 200. §

(2), a 237. §

(1), 227. §

(2), 117. §

(1)bekezdésére, a szövetkezetekről szóló

1. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló
2. évi II. törvény (továbbiakban: Ámt.) 25/A. §-ára, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló
3. évi II. törvény (továbbiakban: Fkbt.)
4. §

(5)-

(6)bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló

1. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.)
2. §

(4)bekezdésére alapították arra hivatkozással, hogy az I. rendű felperes ex lege tulajdont szerzett az ingatlanokon, a szerződések lehetetlen szolgáltatásra irányulnak, illetve jogszabályba ütköznek. [3] Az I-IV. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az V-VII. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő, illetve a kereset teljesítését nem ellenezték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az I-II. és a IV. rendű alperesek

1. február 9-én kötött adásvételi szerződése a T. 089/1, 0148/30, 087/6, 0148/23, 0120/1, 091, 048/8 hrsz.-ú, a T. 0121/19 hrsz.-ú és a Cs. 020/45 és 020/58 hrsz.-ú ingatlanok, az I. és IV. rendű alperes
2. április 16-én kötött adásvételi szerződése a T. 92, 551, 062/14, 078/63, 092/6, 0112/2, 099/6, 0103/44, 0110/23, 0118/3 és 0120/6 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában érvénytelen; kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy az ingatlanokat bocsássák az I. rendű a felperes birtokába; megkereste az illetékes földhivatalokat a változás átvezetése: az I. és a II. rendű alperes tulajdonjogának törlése, az I. rendű felperes tulajdonjoga és a II. rendű felperes mint tulajdonosi joggyakorló bejegyzése érdekében; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az M. Zrt. az állami vagyonról szóló
3. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.)
4. §,
5. § és
6. § alapján, a II. rendű felperes a Nemzeti Földalapról szóló
7. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: NFAtv.) 1-
8. §-ai alapján jogosult az I. rendű felperes képviseletére. A szerződéseken kívül álló felperesek jogi érdekeltségét a 3/
9. (XII. 6.) PK vélemény
10. pontjára utalással indított perben az Ámt. 25/A. §

(1)és az Fkbt. 12. §

(6)bekezdése igazolja. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a per egyes ingatlanokat érintő megszüntetése folytán a keresetről érdemben 56 ingatlan kapcsán határozott. A kereset részben, a - termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a) pontja alapján - termőföldek és az Ámt. 14. §

(2)bekezdés b) pont alapján a termőfölddel egy tekintet alá eső kivett területek tekintetében alapos. A Kúria számos döntése szerint az Fkbt. 12. §

(5)-

(6)bekezdés hatálya alá tartozó, szövetkezet [5] használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett kivett területek és az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdés hatálya alá tartozó maradvány termőföldek nem képezhetik vagyonrendezési eljárás tárgyát. Az Ámt. -

1. évi XLIX. törvénnyel
2. január 1-jei hatállyal beiktatott,
3. évi CLVII. törvénnyel módosított 25/A. § és az Fkbt.
4. §

(6)bekezdése alapján a földkiadás befejezését követően visszamaradt, termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló termőföldek és kivett területek - a védett, illetve védelemre tervezett természeti területek kivételével - a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és az NFA joggyakorlása alá kerültek. Az ex lege tulajdonszerzés eredeti, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől független szerzés. Az állami tulajdonszerzést követően elrendelt vagyonrendezési eljárásban nem volt jogszabályi lehetőség a termőföld és a kivett ingatlanok értékesítésére, az adásvételi szerződések a Ptk. 200. §

(2)bekezdése és a szolgáltatás lehetetlensége miatt a Ptk. 227. §

(2)bekezdése alapján is részlegesen érvénytelenek [Ptk. 239. §

(1)bekezdése]. A jogkövetkezmény kapcsán az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közvetlen szerző I.-III. rendű alpereseket jóhiszeműségük esetén sem védi az Inytv. szerződéskötéskor hatályos 5. §

(4)bekezdése. Az I. rendű felperes nyilvántartott jog hiányában törlési pert nem, érvénytelenségi pert azonban indíthatott, a jogi érdekeltsége alapján határidő nélkül kérhette a közvetlen jogszerzők bejegyzett tulajdonjogának a törlését. Az

1. évi LV. törvény hatálybalépésével megszűnt a termelőszövetkezeti földhasználati jog intézménye, a még fennálló földhasználati jogot pedig az Ámt. és az Fkbt. alapján felváltotta a Magyar Állam tulajdonjoga. Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot az időközben megszűnt jogintézmény helyébe került tulajdonjog és a tulajdonosi joggyakorló bejegyzésével volt helyreállítható [109/
2. (XII. 29.) FVM rendelet
3. §

(4)bekezdése]. A másodfokú bíróság az I-II. és a IV. rendű alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta: a keresetet teljesen elutasította. Indokolásában - figyelemmel a a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 157. § b) pontja, 251. §

(1)bekezdés rendelkezésére - vizsgálta és megállapította, hogy az I. rendű felperes perbeli képviseletére nem jogosult sem a II. rendű felperes az NFAtv. 3. § alapján, sem az M. Zrt. a Vtv. 17. §

(1)bekezdés e) pontja alapján. A jogvita tárgya ugyanis az, hogy az I. rendű felperes szerzett-e 2006-ban ex lege az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető tulajdonjogot, erről a bíróság a per érdemében dönt. A fél törvényes képviseletének azonban a per egész tartama alatt fenn kell állnia. A másodfokú eljárás tárgyát képező ingatlanok bejegyzett tulajdonosa az I. és II. rendű alperes, azok korábban sem képezték az I. rendű felperes tulajdonát. Az I. rendű felperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. §

(2)bekezdése szerinti általános törvényes képviselőnek kellett a perben képviselnie, aki a korábbi képviselő perbeli nyilatkozatait jóváhagyta, így az érdemi felülbírálatnak ez nem volt akadálya. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a helyesen megállapított tényállásból levont jogkövetkeztetésével, az érdemi döntésével. Azt, hogy a szövetkezetnél a részarány-kiadás lezajlott, igazolta a K. Körzeti Földhivatal által

1. január 16-án készített zárómérleg és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium B. Megyei Földművelésügyi Hivatala
2. március 31-én keltezett, a K. Körzeti Földhivatalnak címzett átirata (
3. számú irat). A felperesek az igényeiket a vagyonrendezési eljárásban nem, csak peres eljárásban érvényesíthették [régi Ctv. 58/D. §

(4)bekezdése]. A perbeli legitimációjuk az Ámt.

1. január
2. napjától hatályos 25/A. §-án és az Fkbt.
3. §

(6)bekezdésén alapul. Azonban a Ptk. 227. §

(2)bekezdésére alapított érvénytelenségi keresetük két konjunktív feltételének egyike sem teljesült: - az I. és a II. rendű alperesek bejegyzett tulajdonjoga az Inytv. 5. §

(4)bekezdésére figyelemmel nem törölhető: az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésre hivatkozó I. rendű felperes a Ptk. 116. §

(1)bekezdése szerint addig tarthatott igényt a tulajdonjoga bejegyzésére, amíg a harmadik jóhiszemű személyt korábbi rangsorban be nem jegyeznek. Az I-II. rendű alperesek nyilvánvalóan jóhiszeműnek minősülnek, hiszen csak az tekinthető rosszhiszeműnek, aki tudja vagy tudnia kellett, hogy az ingatlan-nyilvántartási állapot a tényleges helyzettől eltér. Az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdéséből nem lehetett helyrajzi szám szerint meghatározni, hogy az állam ex lege tulajdonszerzése mely ingatlanokra vonatkozott volna, így azt az I. és II. rendű alperesek sem tudhatták volna. - az I. rendű felperes ex lege nem szerzett tulajdonjogot: a földalapképzés Ámt. 13. §

(3)bekezdésébe, a termelőszövetkezetek használatában álló termőföldek telekkönyvezésének az 54/

1. (XI. 27.) Korm. rendelet
2. §-ába, a 2/
3. (XII. 25.) IM rendelet
4. §-ába, a maradványföldeken az állam tulajdonszerzésének az Ámt. 25/A. §

(1), az Fkbt. 12. §

(6)bekezdésébe foglalt - módosuló szabályaiból, az Ámt.

1. január
2. napjától hatályos 25/A. §

(2)-

(4)bekezdései rendelkezéseiből nem következik, hogy az állam a maradványföldek tulajdonjogát a törvény erejénél fogva, minden kártalanítás nélkül megszerezhetné. Az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdése önmagában ex lege tulajdonszerzésre utal, azt azonban együtt kell értelmezni a további bekezdésekkel és az Alaptörvény

1. cikke alapján a miniszteri indokolással. A kártalanítást előíró rendelkezésekből pedig az következik, hogy az I. rendű felperesnek a maradványföldekre a törvény erejénél fogva olyan igénye keletkezett, hogy azokat kártalanítás ellenében megszerezze. Az állam tulajdonszerzése az Ámt. 25/A. §-a alapján
2. január
3. és
4. szeptember
5. között nem ex lege, hanem hatósági határozattal, kártalanítás ellenében történhetett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az I. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Megsértett jogszabályként az NFAtv.
6. §-át, a Vtv.
7. § és
8. § e) pontját, az Ámt. 25/A. §-át, az Fkbt.
9. §át, a 12/A.-D. §-ait, az Inytv.
10. §

(4)bekezdését jelölte meg. A perbeli képviselete kapcsán azt hangsúlyozta, hogy arra a szerződések megkötését megelőző ex lege tulajdonszerzése folytán az NFAtv. és a Vtv. hatálya alá tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban a jogszabály által kijelölt tulajdonosi joggyakorló jogosult. A jogszabálysértés érdemet érintő indokai szerint a jogerős ítélet tévesen állította a kereset alaposságához szükséges két feltétel hiányát, azt, hogy ex lege nem szerzett tulajdont és ha szerzett is, a jóhiszemű szerző I-II. rendű alperesek tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető. Az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdése egyértelmű rendelkezése szerint a szövetkezet után maradt, védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő maradvány termőföld e törvény erejénél fogva került a tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá, a

(2)-

(4)bekezdés ennek kapcsán a részaránytulajdonosok kártalanításra jogosultságáról rendelkezik. Nem alapozza meg az I-II. rendű alperesek jóhiszeműségét az, hogy nem volt tudomásuk a jogszabályról, arról, hogy az alapján az ingatlanok tulajdonosa az I. rendű felperes. Az Inytv.

1. §, a Ptk.
2. §,
3. §, a 3/
4. (XII. 6.) PK vélemény alapján tulajdonjoguk törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Az ellenkérelem kapcsán rámutatott arra, hogy a tulajdonszerzésekor az érintett ingatlanok nem álltak természetvédelmi oltalom alatt az akkor hatályos 45/
5. (XII. 8.) KvVM rendelet mellékletei szerint. A kereshetőségi jogát és tulajdonjogszerzésének jogi feltételeit az Ámt. 25/A. §, s az Fkbt.
6. §

(6)bekezdése megteremti. Vagyonrendezési eljárás alá olyan vagyon vonható, amely a társaság tulajdonában állt [Ptk. 117. §

(1)bekezdése]. Nincs jelentősége annak, hogy milyen okból nem kerültek felosztásra az ingatlanok, ha azok „maradványföldnek" minősülnek. [7] A II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Kiemelte, hogy az állam perbeli képviseletére a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Érdemi indokai szerint az I. rendű felperes a törvény erejénél fogva tulajdonjogot szerzett, az I. és II. rendű alperesek bejegyzett tulajdonjoga az Inytv. 5. §

(4)bekezdése alapján törölhető. Az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdésének helyes értelmezése szerint az állam a maradványföldek tulajdonjogát törvény erejénél fogva, ingatlannyilvántartási [8] [9] bejegyzés és minden további hatósági határozat nélkül megszerezte, a törvényi diszpozíció dologi jogot keletkeztetett a javára. Az Ámt. 25/A. §

(2)bekezdése a részarány-tulajdonra jogosultak számára keletkeztetett jogot, azaz kártalanítási igényt az állami tulajdonba került maradvány termőföldek után, a törvény által előírt értékben és számítási metódus alapján. A törvényhez fűzött indokolás ezt megerősíti. A jogszerű károkozásnak (tulajdonelvonásnak) a kártalanítás nem feltétele, hanem következménye. Az Ámt. 25/A. § csak

1. szeptember 1-től módosult oly módon, hogy a tulajdonátadáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatára van szükség [BH
2. 105.]. Miután az I. és II. rendű alpereseknek tudniuk kellett a jogszabályról, így arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási állapot a tényleges helyzettől eltér, nem tekinthetők jóhiszemű jogszerzőknek, ezért számukra az Inytv.
3. §

(4)bekezdése nem biztosít jogvédelmet a tulajdonossal szemben. Az ellenkérelem kapcsán rámutatott arra, hogy a tulajdoni igényre tekintettel kereshetőségi joguk nem kérdőjelezhető meg, a Kúria Kfv.III.39.002/

1. számú döntése pedig belterületi ingatlanokra vonatkozik. Az I-II. rendű alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. Kiemelték, hogy a felülvizsgálat tárgya csak az elsőfokú bíróság által érvénytelennek nyilvánított 21 (termőföld és kivett) ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés lehet. Közülük a T. 089/1, 087/6, 048/8 és a 092/6 hrsz.-ú ingatlan tájvédelmi körzet, a T. (Natura 2000) terület az Európai Közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 14/
2. (V.11.) KvVM rendelet
3. és
4. melléklet szerint, a
5. §

(1)bekezdésben előírt ingatlannyilvántartási feljegyzése elmaradása nem releváns [Inytv. 3. §

(4)bekezdés, 17. §

(1)bekezdés 10. pont, Inytv.vhr. 39/A. §

(1)bekezdés j) pont]. Az Fkbt. 12. §

(6)bekezdése folytán az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdés alá nem tartoznak. A „kivett" és a termőföld ingatlanok tekintetében pedig nem alkalmazható az Amt. 25/A. § és az Fkbt. 12. §

(6)bekezdés. A vagyonrendezési eljárást elrendelő jogerős végzés mindenkire kötelező [Kúria Kfv.IV.37.769/2018.]. A bejegyzett földhasználati jog alapján a vagyonrendező tulajdonosi jogokat gyakorolhatott. A közigazgatási határozat meghozatalát a 3/

1. (FVÉ.14.) FVM utasítás előírja. Az elsőfokú bíróság az I. és a II. rendű alperes
2. május 15-én és
3. augusztus 29-én bejegyzett tulajdonjoga törölhetőségére nem tért ki, a jóhiszeműségüket a felülvizsgálati eljárásban a felperesek már nem vitathatták. A IV. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperesek perköltségben való marasztalására irányult. Egyetértett a másodfokú bíróság azon álláspontjával, amely szerint az I. rendű felperes az ingatlanokon „ex lege" nem szerzett tulajdont, a felperesek a jogszabályi szövegkörnyezetből kiragadva értelmezik az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdését. Helytállóan került megállapításra az is, hogy a jóhiszemű jogszerző I. és II. rendű alperesek bejegyzett tulajdonjoga az Inytv. 5. §

(4)bekezdése értelmében már nem törölhető. [10] A VI. rendű alperes a felülvizsgálati kérelem teljesítését nem ellenezte, a többi alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem alapos. [12] A felperesek perbeli képviselete kapcsán a Kúria a másodfokú bíróság álláspontját osztotta, ezért annak szükségtelen megismétlést mellőzi. A felperesek felülvizsgálati kérelme határozta meg a Kúria számára a jogerős ítélet felülbírálatának tartalmi és perjogi kereteit [Pp. 272. §

(2), 275. §

(2)bekezdés, 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. 4.], a felperesek csak első- és másodfokon előadott hivatkozásait a felülvizsgálati kérelem tartalmának nem tekinthette, azokat nem értékelhette. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét részben, egyes ingatlanokat érintően találta alaposnak, azt meghaladóan a keresetet ítéletével elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezése ellen a felperesek nem éltek fellebbezéssel, az a Pp.
3. §

(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. E jogerős elsőfokú ítéleti rendelkezést a felperesek a felülvizsgálati kérelmükkel már nem támadhatták, a Kúria felülbírálatának a tárgya a keresetnek részben helyt adó elsőfokú ítéleti rendelkezést megváltoztató, a keresetet ebben a részében is elutasító jogerős ítéleti rendelkezés volt. [13] A felülvizsgálattal érintett, a jogutód nélkül megszűnt szövetkezet után maradt, ún. maradvány - védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő - ingatlanok termőföld, illetve művelés alól kivett területek. Miután egy szerződés érvénytelensége a szerződéskötés időpontjára nézve ítélhető meg, nincs annak jogi relevanciája, hogy a felülvizsgálati ellenkérelemben megjelölt négy földrészlet később természetvédelmi oltalom alá került. A vagyonrendezési eljárás megindításakor, az adásvételi szerződések megkötésekor egyaránt hatályos törvényi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság értelmezte helyesen: a szövetkezet megszűnését követően előkerült földrészletek az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdése alkalmazásában maradványterületek, a termőföldvagyon az Ámt. 25/A. §

(1)bekezdése alapján, a kivett területek az Fkbt. 12. §

(5)-

(6)bekezdése folytán alkalmazott Ámt. 25/A. §

(1)bekezdése alapján egyaránt, a törvény erejénél fogva, az I. rendű felperes tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerültek. A Kúria joggyakorlata szerint vagyonrendezési eljárásnak egyébként is csak a törölt cég tulajdonában volt ingatlan esetében van helye, nem lehet tárgya termelőszövetkezet használatában volt föld. A vagyonrendezési eljárást elrendelő bírósági végzéshez anyagi jogerő nem fűződik, s ahogyan arra a IV. rendű alperes is hivatkozott a fellebbezésében, a tévesen megindított vagyonrendezési eljárást meg kell szüntetni [BH2015. 105., EBH2010. 2244., BH2007. 414.]. [14] Az Ámt. 25/A. §-ának az állam ex lege tulajdonszerzését deklaráló

(1)bekezdése és ahhoz kapcsolódóan a

(2)-

(3)bekezdésben szabályozott közigazgatási kártalanítási eljárás lefolytatása nem értelmezhető úgy, hogy az állam tulajdonszerzése hatósági határozatot igényelt. Azt jelenti, hogy az ex lege tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartáson deklaratív hatállyal történő átvezetését követően hivatalból le kell folytatni a kártalanítás tárgyában is a közigazgatási eljárást. Az Ámt. 25/A. §

(2)bekezdés értelmezést nem igénylő, egyértelmű törvényi rendelkezés: a már állami tulajdonba került maradvány termőföldek után határoz a hatóság a kártalanításról. E döntést az Ámt. 25/A. §

(4)bekezdése is kártalanítási határozatként nevesíti. Az állam ex lege történő tulajdonszerzése tekintetében a közigazgatási bírói gyakorlat is egységes (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.008/2008/4.). A felülvizsgálati ellenkérelemben felhívott,

1. augusztus 12-én hatályba lépett 3/
2. (FVÉ.14.) FVM utasítás tárgya az akkor hatályos szabályozás, nem az Ámt.
3. január 1-jétól hatályos 25/A. § rendelkezései. A kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróságnak az adásvételi szerződések részleges, a szolgáltatás lehetetlensége miatt a Ptk.
4. §

(2)bekezdése alapján fennálló érvénytelenségére levont jogkövetkeztetésével értett egyet. [15] A Kúria osztotta az elsőfokú bíróságnak a részben érvénytelen adásvételi szerződés alapján bejegyzett jog törlése kérdésében elfoglalt álláspontját is. A felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltaktól eltérően az elsőfokú bíróság a bejegyzett jog törlésének a lehetőségét vizsgálta, és úgy foglalt állást, hogy a vevők közvetlen szerzők, ezért nincs jogi jelentősége annak, hogy szerzésük jó- vagy rosszhiszemű volt. Jogkövetkeztetésével a Kúria is egyetértett: a jelen jogvitával érintett vagyonrendezési eljárásban az I. és a II. rendű alperes által természetvédelmi földrészletre

1. április 16-án kötött adásvételi szerződés kapcsán indult ügyben hozott Pfv.I.22.007/2015/
2. számú határozatában a Kúria már állást foglalt abban a kérdésben, hogy az I-II. rendű alperesek közvetlen szerzőknek (primusoknak) minősülnek. A jelen perben fellebbező jogszerzők a fellebbezésükben azt, hogy közvetlen szerzők, nem is vitatták. Az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról szóló 3/
3. (XII. 6.) PK vélemény
4. pontja értelmében pedig az érvénytelenségi perben az ingatlannyilvántartásból a jóhiszemű további jogszerző bejegyzett joga az, ami nem törölhető. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonossal szemben (aki elmulasztotta jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni) csak a jóhiszemű további jogszerző élvez védelmet. [16] Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzett felperesek az I. és a II. rendű alperes bejegyzett jogának törlésével egyidejűleg a Ptk.
5. §

(1)bekezdése szerint igényt tarthattak jogaik ingatlan-nyilvántartásba történő deklaratív hatályú - bejegyzésére. Ezen alanyi anyagi jog az, amely megalapozta az anyagi jogi kereshetőségi jogukat is a perben érvényesített valamennyi polgári jogi igényük tekintetében. A felperesek az adásvételi szerződések tárgyával kapcsolatos tulajdoni, ezzel összefüggésben a bejegyzett tulajdonjog törlése iránti igényüket csak peres eljárásban érvényesíthették [EBH2010. 2152.]. A régi Ctv. 58/E. §

(1)bekezdés szerint a vevő alperesek az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjoguk bejegyzését a vagyonrendezési eljárás befejezését megelőzően nem igényelhették volna. [17] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig a Pp. 253- §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [18] A felperesek eredményes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbező I., II. és IV. rendű alperesek a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban is pervesztesek lettek, viselik a Pp. 270. §

(1), a 78. §

(1)bekezdés alapján annak költségeit, az általuk megfizetett fellebbezési illetéket. Kötelesek a felperesek ügyvédi munkadíjból álló, a bírósági eljárásokban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)-

(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott, együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Kötelesek továbbá a felülvizsgálati eljárási illetéknek a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyában meghozott 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján az állam javára történő megfizetésére. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 29. §

(2)és a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. május
2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző