A határozat elvi tartalma: A megtámadott határozatok hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.091/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szolnoki Járásbíróság, 17.B.1138/2017/8., ítélet, tárgyalás,
- május
- Szolnoki Törvényszék, 1.Bf.1022/2018/5., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 17.B.1138/2017/
- számú, illetőleg a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.1022/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szolnoki Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett 17.B.1138/2017/
- számú ítéletével a terheltet költségvetési csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
- fordulat] és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
- §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.B.419/2008/
- számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett továbbá vagyonelkobzásról. [2] A Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 1.Bf.1022/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a szabadságvesztés tartamát 1 évre leszállította, továbbá mellőzte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.B.419/2008/
- számú ítéletével kiszabott 2 év felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozva. Indokai szerint törvénysértő a másodfokú bíróság azon álláspontja, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülése nem változtat azon, hogy a terhelt a jelen cselekmény elkövetésekor felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, ezért felfüggesztett szabadságvesztés nem szabható ki vele szemben. Érvelése szerint az elévülés a felfüggesztéssel érintett szabadságvesztés valamennyi jogkövetkezményét negligálja. Ezért annak a jelen ügyben mint felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kizáró tényezőkénti értékelése tulajdonképpen visszaható hatályú alkalmazása egy már figyelembe nem vehető ítéletnek. A Legfőbb Ügyészség BF.1164/2019/2. számú átiratában kifejtette, hogy a védő kifogásai, melyek szerint a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását nem függesztették fel, illetve a büntetés további enyhítésének lehetőségét mellőzték, önmagukban (törvénysértő minősítés vagy más anyagi jogsértés hiányában) az egyébként törvényes keretek között kiszabott büntetést tekintve felülvizsgálatot nem alapoznak meg, az indítvány törvényben kizárt. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [6] [7] [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [9] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [10] A védő anyagi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy a terhelt korábbi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajthatósága elévült, nem tartotta vele szemben kiszabhatónak az ismételten végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, így törvénysértően kizárva a büntetés további enyhítését is. [11] A védő ezen álláspontját a másodfokú eljárásban is közölte, a másodfokú ítélet erre kitért. [12] A törvényszék indokolása helytálló, a Kúria azzal egyetértve rögzíti a következőket: [13] A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 28. §
(1)bekezdés d) pontja szerint az öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés végrehajthatósága öt év elteltével elévül. A 29. §
(1)bekezdése alapján pedig, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, az elévülés a próbaidő leteltének a napjával kezdődik. [14] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- május
- napján meghozott 8.B.419/2008/
- számú ítélete, amely a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.489/2009/
- számú ítéletével
- szeptember
- napján emelkedett jogerőre, a terheltet vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [15] Következésképpen a próbaidő
- szeptember
- napján telt le, míg a büntetés végrehajthatósága
- szeptember
- napján évült el. [16] Ekként a Szolnoki Járásbíróság az elsőfokú ítélet meghozatalakor,
- május
- napján törvényesen rendelte el a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását, míg a másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott másodfokú ítéletben ugyancsak törvényesen mellőzte az időközben bekövetkezett elévülésre tekintettel ezen ítéleti rendelkezést. [17] A Btk.
- §
(1)bekezdés
- c)pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [18] Az elkövetővel szemben kiszabott korábbi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülése nem érinti azon tényt, hogy az újabb szándékos bűncselekményt a korábbi szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [19] A Btk. rendelkezése egyértelmű, ilyen esetben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása kizárt. [20] A Btk. 87. §
- a)pontja alapján pedig, amennyiben próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani. [21] Ekként a védőnek az elévülés következményeivel kapcsolatos érvelése téves. [22] Következésképpen a másodfokú bíróság rendelkezése nem sértett anyagi jogszabályt. Megjegyzi továbbá a Kúria, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásával halmazati büntetésként kiszabott 1 év szabadságvesztés büntetés pedig nyilvánvalóan akkor sem eredményezhet törvénysértő büntetést, amennyiben a szabadságvesztés felfüggesztésének kizártságára vonatkozó álláspont nem lenne helytálló. [23] A legfőbb ügyészi átiratban foglaltak helytállóak, a védő olyan okot, amely felülvizsgálatot alapozna meg, valójában nem jelölt meg, az indítványa ennek hiányában a büntetés enyhítésére irányuló. [24] A büntetéskiszabás azonban önmagában felülvizsgálat tárgyát nem képezi, az a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Ekként felülvizsgálatban az nem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. [25] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ