A határozat elvi tartalma:

adózó bizonyítottan megszerzett jövedelme adóköteles. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e

ügy száma: Kfv.V.35.613/2015/12. A tanács tagjai: . Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Irinkov D. Mihály ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága jogutódja

alperes képviselője: dr. Cserpák Nóra jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

1. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. május
3. napján kelt 15.K.27.359/2014/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.359/2014/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi,

alperes határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és

elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi

alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (

az ötvenezer) forint elsőfokú és 25.000 (

az huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A rendőrségi megkeresés alapján eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél

1. január 1-től
2. december 31-ig terjedő időszakra személyi jövedelemadó (szja) és százalékos [2] [3] [4] [5] egészségügyi hozzájárulás (eho), valamint
3. január 1-től
4. március 17-ig általános forgalmi adó (áfa) adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a felperes terhére
5. évben 22.829.647 Ft szja, illetve 38.890.602 Ft eho adókülönbözetet állapított meg, kötelezve a felperest

- adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, továbbá 46.290.187 Ft adóbírság és 5.008.596 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2013. november 11. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot megváltoztatta, 303.462 Ft szja, 516.951 Ft eho, 615.310 Ft adóbírság és 66.581 Ft késedelmi pótlék törlését rendelte el.

alperes a

1. augusztus és december hó között, illetve
2. augusztus és december hó közötti vállalkozói kivétnek a pénzforgalmi mérlegben való nem helytálló szerepeltetése miatt változtatta meg

elsőfokú hatóság határozatát, illetve

ért, mert

t állapította meg, hogy 2009. december 31-én vállalkozói nyereség a bevételi oldalon nem szerepelt, egyebekben

elsőfokú határozatot helybenhagyta.

alperes rögzítette, hogy

adózó 2011. január 31-én megjelent a Rendőrkapitányságon és bemutatott kb. 155.000.000 Ft-nak megfelelő külföldi valutát: 550.000 USD és 200.000 CHF pénzösszeget.

adóhatóság ellenőrzése annak megállapítására irányult, hogy

adózó egyéni kiadásainak fedezetére rendelkezett-e annyi jövedelemmel, amiből megélhetését finanszírozhatta, illetve a rendőrségnél bemutatott pénzt megtakaríthatta.

adóhatóság nyilatkoztatta a felperest, aki

t adta elő, hogy 2011. január végén F. P. L. külföldi állampolgár

zal a kéréssel fordult hozzá, hogy a nála lévő jelentős összegű USD és CHF készpénzt váltsa át. Adózó ígéretet tett

összeg 7-10 napon belüli átváltására, a pénz átvételéről elismervény készült.

átváltás előtt a felperes ellenőrizni kívánta a bankjegyek eredetiségét, ezért elment a rendőrségre bevizsgáltatni

okat. Nem találtak közöttük hamisat, ennek ellenére

átváltási tranzakció nem valósult meg, és

összeget visszaadta a külföldi személynek.

átvételi elismervényt felperes

adóhatóság rendelkezésére nem bocsátotta és olyan iratot sem nyújtott át, amely a külföldi magánszemély adóazonosító adatait tartalmazta volna.

elsőfokú adóhatóság

adózó vizsgált időszakot érintő kiadásainak pontos számszerűsítése, valamint a kiadás-bevétel arányának feltárása érdekében megkereséssel fordult a legnagyobb közüzemi szolgáltatókhoz, a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztályához, kapcsolódó vizsgálatot folytatott

adózót foglalkoztató társaságoknál, majd a bizonyítási eljárás eredményeként

t állapította meg, hogy a felperes nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni a nála lévő külföldi pénz eredetét, valamint

t sem, hogy a [6] [7] bevallott jövedelme ilyen nagyságrendű megtakarítást lehetővé tett volna. A felperes

összeg eredetét illetően ellentmondásba keveredett, a rendőrségen a pénzt sajátjának vallotta, ezzel szemben

adóhatóság előtt tett nyilatkozatában annak tulajdonosaként a külföldi magánszemélyt nevezte meg.

elsőfokú hatóság 2011. évre a rendőrségre bevitt összeget 144.039.268 Ft-ban helytállóan a felperes eltitkolt jövedelmeként minősítette,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108.§

adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint

adóhatóság nem bizonyította, hogy a rendőrségre bevitt, nála volt pénz a tulajdona és a jövedelme lett volna. Előadta, hogy a rendőrségen semmiféle iratot nem írt alá, ebből következően a rendőrség részéről készített jegyzőkönyv, illetve bármiféle okirat tartalmáért nem felelős, és annak megfogalmazása a terhére nem eshet. Nem merte

összeget átváltani, mert félt, hogy abban esetleg nem valós bankjegyek is vannak, ezért kérte a rendőrséget a bankjegyek ellenőrzésére. Álláspontja szerint kapcsolódó külföldi vizsgálat, nemzetközi megkeresés tisztázta volna a helyzetét,

t

onban

adóhatóság elmulasztotta.

sem eshet a terhére, hogy a külföldi állampolgár elhunytát jelentette be

adóhatóság. A pénz nem képezte a tulajdonát, így

t visszaadta,

ügylettel kapcsolatos okiratokat megsemmisítették, a nem saját pénze után adófizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

elsőfokú ítélet [9]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette,

ügy érdemi megítélése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a rendőrségi bejelentést

adóhatóság úgy minősítette, mintha

a felperes nyilatkozata lett volna, és amely nyilatkozat a közigazgatási eljárás során tett nyilatkozataival a határozatokban kifejtett okok miatt - ellentmondásban van, hanem annak, hogy a felperesnek hiteles dokumentummal kellett volna igazolnia, hogy a külföldi személytől a nagy összegű valutát pénzváltásban való közreműködés miatt vette át, majd annak meghiúsulása okán

t teljes egészében visszaadta. Ezeket a tényeket pedig felperes bizonyítani nem tudta. [10]

adóhatóság

eljárása során

t bizonyította, hogy a felperes feltárt jövedelmei nem tették lehetővé a nagy összegű külföldi fizetőeszköz megtakarítását. A rendőrségen bemutatott valuta meglétéről szóló rendőrségi feljegyzés pedig olyan tény, amely a becslés alapjául szolgálhatott,

adóhatóság által alkalmazott pénzforgalmi módszer pedig

adó alapját valószínűsítette.

tény, hogy nem mindennapi dolog ilyen nagy összegű készpénznek a rendőrségen való bemutatása. A jelentésben rögzített zavart viselkedést a felperes által csatolt orvosi lelet igazolja, de hitelt érdemlően

t semmiképpen nem bizonyítja, hogy a pénzösszeg a külföldi személy tulajdonosnak visszaadásra is került. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint

ítélet sérti

Art. 108.§

alperes és

elsőfokú bíróság is teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy soha nem állította, miszerint jövedelmi viszonyai, kiadásai lehetővé tették ilyen nagy összegű külföldi fizetőeszköz megtakarítását, sőt folyamatosan ennek ellenkezőjére hivatkozott, arra, hogy a nagy összegű valuta nem

ő tulajdona volt. [13] A lefolytatott bizonyítás során

adóhatóság is

t állapította meg, hogy a felperesi bevételek

életviteléhez szükséges kiadásokra megfelelő fedezetet nyújtottak.

alperes semmilyen módon nem igazolta, hogy a rendőrségen bemutatott valuta felperesi tulajdon lett volna, ezért

t vagyongyarapodásként, megtakarításként nem lehetett volna figyelembe venni. Minden alapot nélkülöz

ítéleti megállapítás, amely szerint a rendőrségen bemutatott valuta a becslési eljárás alapjául szolgálhatott. A pénz nem volt a tulajdona, ezért hiányzott a becslés jogalapja. Téves

elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a kétséget kizáró bizonyítási kötelezettség a felperesen van, ugyanis

adóhatóság tévesen

adózó nyilatkozatának tekintette a rendőrségi feljegyzés tartalmát, holott

t a felperes nem írta alá,

a rendőrség által készített irat volt. [14] A felperes előadása szerint a bírósági eljárás során benyújtott orvosi bizonyítékok egyértelműen igazolták a rendőrségi jelentésben szereplő zavart állapotát. Betegségének tünete a zavart viselkedés, állapota súlyos volt, akut skizofeniform pszichozis. Ez magyarázatot ad arra

egyébként megmagyarázhatatlan és logikátlan cselekedetre, hogy a rendőrségre biztonságot, megnyugvást keresve ment be. Ezt a cselekedetét éppen megroppant egészségi állapota és súlyos betegsége miatt nem lehet olyannak tekinteni, amely önmagában minden egyéb bizonyíték nélkül a teljes adóügyi eljárás, és különösen a becslési eljárás szabályai alkalmazásának, a bizonyítási teher megfordításának alapjául szolgálhat. Álláspontja szerint a bizonyítási teher nem nyugodott rajta, figyelemmel

on tényre, hogy nem volt jövedelme, bevétele, tulajdona a külföldi pénzeszköz. [15]

alperes érdemi fenntartását kérte. ellenkérelmében

ítélet hatályában A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem alapos. [17]

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87.§ának

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. [18] A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106.§-ának

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. [19] A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97.§-ának

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi.

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság volt köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást. [20]

Art. 109.§-ának

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját becsléssel állapítja meg.

Art. 108.§-ának

Art. 108.§ának

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik. [21]

adóhatóság akkor alkalmazhat becslést, ha

adózó részéről megszerzett jövedelmet bizonyít. A jövedelem

Szja tv. 4.§

t állapította meg,

adóhatóság kétséget kizáróan, aggálytalanul nem bizonyította, hogy a rendőrségen felperesnél lévő pénz a megszerzett jövedelme lett volna.

adóhatóság részéről alkalmazott törvényhelyek szerint jövedelmet, továbbá annak megszerzését kellett

adóhatóságnak bizonyítania, a bizonyítási kötelezettség

adóhatóság terhe volt, és mértéke nem valószínűsítés, hanem bizonyítás (bizonyosság). [23] Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§

alperes határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és

elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban bizonyított tények, körülmények képezhetik a határozat tényállását (Art. 105.§), amelyhez szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása a hatóság feladata. A döntés elvi tartalma [24]

adózó bizonyítottan megszerzett jövedelme adóköteles. Záró rész [25] A Kúria

alperest a Pp. 270.§-ának