A határozat elvi tartalma: A kiadmányozás jogának átengedése csak a törvényi előírások megtartásával történhet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.249/2017/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Molnár Árpád Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Molnár Árpád ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Dubi Péter jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozata: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján kelt 17.K.27.463/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.463/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 2060341535 számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 25.000 (azaz huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél
- október
- -
- december
- időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzésének eredményeként a
- április
- napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- augusztus
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes terhére 4.900.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 3.347.000 Ft-ot jogosulatlan igénylésnek, 1.553.000 Ft-ot pénzügyileg rendezendő adóhiánynak minősített és megtagadta a jogosulatlanul igényelt adó kiutalását, a felperest 1.553.000 Ft adókülönbözet, 2.450.000 Ft adóbírság és 49.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezve. A másodfokú határozat végén, a keltezés után rögzített gépírással a következő szövegrész: „dr. K. Cs. igazgató, a hatáskör gyakorlója megbízása alapján", amelyet kézzel írt olvashatatlan szöveg követ, alatta pedig található, hogy: „dr. P. A. főosztályvezető, kiadmányozó", és mellette szintén kézírással egy meg nem határozható betű. A kereseti kérelem [4] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a megtörtént gazdasági események alapján jogszerűen gyakorolta adózói jogait. Az elsőfokú határozat [5] [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság eljárási és anyagi jogi jogszabálysértés nélkül meghozott határozata jogszerű. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19.§
(3)bekezdése, 72.§
(1)bekezdés eg), f), g) pontjai, 121.§
(1)bekezdés b) pontja alapján semmis, mert ismeretlen személy kiadmányozta a másodfokú határozatot. Hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.282/2016/
- számú döntésére. A továbbiakban [9] kifejtette, hogy az ítélet hiányos és kirívóan okszerűtlenül értékelte az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat, amely miatt döntése jogsértő. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Elismerte, hogy a kiadmányozót helyettesítő személy nem azonosítható be, azonban e hiba álláspontja szerint nem semmisségi ok, kijavítással is orvosolható. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alapos. [11] Az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdés b) pontja szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. Az Art. 143.§
(1)bekezdése meghatározza, hogy az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül a bíróság. A határozatra vonatkozó Art. előírás (123.§) szerint az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. [12] Az Art. 5.§
(1)bekezdése alapján adóügyben alkalmazandó, a Ket. 72.§
(1)bekezdés
- da)és
- e)pontja meghatározzák, hogy a határozatnak kötelező tartalmi eleme a hatóság döntése és annak indokolása. Az indokolásnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá az
- f)pont szerint a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, továbbá a
- g)pont értelmében a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. [13] A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte (Ket. 19.§
(1),
(3)-
(4)bekezdések). A Kúria megállapította, a határozat gépírással tartalmazza, hogy a hatáskör gyakorlójának (dr. Korossy Csaba igazgatónak) megbízása alapján mely személy a kiadmányozó azonban a kézzel írott névaláírás nem azonos a kiadmányozóként feltüntetett személlyel, azaz a kiadmányozó személye beazonosíthatatlan. Mindezt az alperes is elismerte felülvizsgálati ellenkérelme 2. oldalán a második bekezdésben: „Tény, hogy dr. P. A. helyett, aki a alperes neve Nyugat-dunántúli Hatósági Főosztály főosztályvezetője, „h" betű feltüntetésével egy olvashatatlan aláírás szerepel a határozaton". [14] Az alperes határozatában a kiadmányozó beazonosíthatatlan személye okán nem állapítható meg a Ket. 19.§-ában előírt hatásköri, kiadmányozási rendelkezések megtartottsága, a másodfokú határozat ezért a Ket. 121.§
(1)bekezdés b) pontja alapján semmis. [15] Rámutat a Kúria, hogy a hatóság érdemi döntését a határozata (Art. 123.§) tartalmazza, és nem a határozat felülvizsgálatára irányuló per során előterjesztett hatósági perirat. Az alperes perben előterjesztett beadványában foglaltak törvényi lehetőség hiányában nem pótolhatják a határozatnak a Ket. 72.§-ában rögzített kötelező tartalmi elemeit (közöttük a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, továbbá a döntés kiadmányozójának aláírását), így a beazonosíthatatlan személyű kiadmányozóval kapcsolatos, az ellenkérelembe foglalt alperesi magyarázat a határozat hiányosságait nem orvosolja. [16] A Kúria számos döntésében foglalkozott a kiadmányozás kérdésével. A Kfv.I.35.282/2016/
- számú kúriai ítélet [14.] pontja szerint: „a hatáskör gyakorlása és a kiadmányozás nem azonos eljárási jogintézmények, azonban a két jogintézmény összefüggésben áll egymással, mégpedig oly módon, hogy a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a hatáskör átruházását, vagy a hatáskör elvonását, amelyet a Ket. tilalmaz. Kiadmányozási jog gyakorlása esetén a határozatból ki kell derüljön, hogy a kiadmányozó a hatáskörre feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el. A kiadmányozás akkor jogszerű, ha a határozat tartalmazza a kiadmányozással szemben támasztott törvényi követelményeket. Ennek hiányát nem pótolhatja az alperes belső szabályzatra történő hivatkozása". [17] Ugyanezen megállapítások találhatóak a Kfv.III.37.088/2014/
- számú kúriai döntésben is: „A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú közigazgatási határozat valóban tartalmazza az építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyző nevét és megbízását a kiadmányozásra, azonban a kiadmányozási jog átengedése nem a Ket. idézett rendelkezéseiben foglaltak szerint történt. Nem jogszerű a kiadmányozási jog átengedése, mert a határozat nem tartalmazza az igazgató helyett kiadmányozó nevét, hivatali beosztását, csak olvashatatlan aláírást. A Kúria rámutat arra, hogy a hatáskör gyakorlása és a kiadmányozás nem azonos eljárási jogintézmények, azonban a két jogintézmény összefüggésben áll egymással, mégpedig oly módon, hogy a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a hatáskör átruházását, vagy a hatáskör elvonását, amelyet a Ket. tilalmaz. A kiadmányozás akkor jogszerű, ha a határozat tartalmazza a kiadmányozással szemben támasztott törvényi követelményeket." [18] Az alperes határozatának semmissége miatt a Kúria a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet, a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperesnek a Ket. 72.§-ában foglaltak szerint kell meghoznia határozatát. A másodfokú határozat semmissége okán a Kúria a felülvizsgálati kérelemről érdemben nem dönthetett. A döntés elvi tartalma [19] A kiadmányozás jogának átengedése csak a törvényi előírások megtartásával történhet. Záró rész [20] A perköltségről a Kúria a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében rendelkezett. [21] Az alperes pervesztessége folytán a feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. , 2017. október 19. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró