Kfv.35515/2015/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az előzetes döntéshozatali kérelemről a bíróság első fokon nem fellebbezhető végzésben dönt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.515/2015/8.szám A Kúria a Németh Imre Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Németh Imre ügyvéd) által felperesnek a dr. Ráskai Márta jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. április
2. napján kelt 16.K.27.301/2014/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.301/2014/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (azaz tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy felhívásra - 110.000 (azaz eljárási illetéket. fizessen meg az államnak - külön száztízezer) forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nemzeti Adóés Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél egyes adókötelezettségek teljesítésére, valamint adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésének eredményeként a
6. május
7. napján kelt határozatával a felperest összesen: 1.200.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
8. július
9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatásukat kérte, vitatva a foglalkoztatottak késedelmes bejelentésével kapcsolatos határozatrészek jogszerűségét. A per során kérte, hogy az elsőfokú bíróság kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál (EUB) előzetes döntéshozatali eljárást. Az elsőfokú bíróság a 13-I. sorszámú végzésével a kérelmet elutasította, rögzítve, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a kerestet elutasította. Az ítélet indokolási részében (egyebek mellett) ismertette felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét és kérdéseit, továbbá, hogy a kérelmet elutasította, rögzítve annak indokait. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, azon belül előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a polgári perrendtartásról szóló
10. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/A.§-ában foglaltakat sérti, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése körében tévesen döntött. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási /Pp. 260.§/, jogkérdésben felülvizsgálati /Pp. 270.§/ kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH
11. 490., KGD
12. 262./. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként csak a Pp. 155/A.§-át jelölte meg. E jogszabályhelyet a Pp. módosításáról szóló
13. évi XXX. törvény 3.§-a iktatta be a Pp-be
14. május 1-jei hatállyal. A Pp. 155/A.§ /1/ bekezdése szerint a bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti. A /2/ bekezdés értelmében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is. A /3/ bekezdés alapján az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek. Meghatározza e jogszabály, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kérdésében a bíróság végzés formátumban dönt, az elsőfokú bíróság a Pp. 155/A.§ /2/ bekezdése szerint 13-I. sorszámon végzést hozott. A bíróság végzésével szembeni jogorvoslatot is szabályozza e törvényhely, előírva
15. január 1-jétől, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek (e rendelkezés az EUB-nak a C-210/
16. számú Cartesio ügyben hozott ítélete miatt vált indokolttá a törvényhely indokolása szerint, ugyanis az EUB ítéletében úgy rendelkezett, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzéssel szembeni fellebbezésre vonatkozó olyan nemzeti szabályok fennállása esetén, amelyek értelmében az alapügy egésze továbbra is a kérdést előterjesztő bíróság előtt marad folyamatban, és a fellebbezés kizárólag az előzetes döntéshozatalra utaló végzést érinti, az EK Szerződés
17. cikk második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a Szerződés e rendelkezése által minden nemzeti bíróság számára biztosított az a hatáskör, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről határozzanak, nem kérdőjelezhető meg olyan szabályok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fellebbviteli bíróság számára, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzést megváltoztassa, e kezdeményezést mellőzze és az említett végzést meghozó bíróságot a felfüggesztett nemzeti eljárás folytatására utasítsa.). Az elsőfokú bíróság 13-I. sorszámú végzése a jogorvoslatról megfelelő tájékoztatást tartalmaz. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában részletesen, irat- és tényszerűen ismertette a pertörténetből felperes kérelmét, annak elutasítását. A pertörténet indokoláson belüli rögzítése nem döntés, az ítélet rendelkező részében az elsőfokú bíróság a keresetet bírálta el (Pp. 212.§ /1/ bekezdés), az ismertetéshez rendelkezés nem kapcsolódik. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amely alapján a per elsőfokú eljárási szakában meghozott, jogerős 13-I. sorszámú, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet elutasító elsőfokú bírósági végzést a Kúria a per érdemében meghozott döntés (ítélet) felülvizsgálatára irányuló rendkívüli jogorvoslati eljárásban felülbírálhatná. A Pp. 272.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul. A felperes a felülvizsgálati eljárást az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen kérte, a kereset érdemi elbírálását az ítélet tartalmazza. A per során meghozott, fellebbezéssel nem támadható 13-I. sorszámú végzés felülvizsgálati eljárás keretében történő felülvizsgálatának nincs jogszabályi lehetősége, azt a felülvizsgálati kérelem sem tartalmazza, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem keretein belül az ítélet jogszerűségéről kellett döntenie. A kereset érdemi elbírálása pedig nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályon alapult. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló
18. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
19. március
20. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró