Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. T. Tóth Balázs ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Giró Szász János ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 68.P.21.122/2018/25-I. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes a 2014 őszi önkormányzati választások óta a "párt neve" képviseletében ...ben önkormányzati képviselő. A 2018 tavaszi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kampányidőszakban, 2017 novemberében az alperesi párt ... szervezete kiadásában megjelent "újság címe" című újság
- oldalán „Különös jelöltek a baloldalon" címmel jelent meg írás néhány ..., baloldali képviselőjelöltről. A felperesről többek között - azt írták: „A kertvárosi költségvetéseket rendre meg nem szavazó politikust korábban erőszakossága miatt egyik képviselőtársa, "
- sz. személy" is feljelentette, mert a férfi követte és fényképezte őt. A tolakodó magatartás oka állítólag az volt, hogy az asszony külföldi rendszámú kocsival járt. Hölgy kollégái körében már csak azért sem lehet felperes a "nők kedvence", mert "
- sz. személy" képviselő asszonyt is rendszeresen oda nem illő szavakkal illeti a testületi üléseken. De összetűzött már a kerületi szakrendelő igazgató asszonyával is. Bocsánatot tőle sem kért, miután alaptalanul vádolta, és ezzel pártja portál-oldalán gyűlöletkampány céltáblájává tette, aminek végeredménye az lett, hogy a köztiszteletben álló orvos életveszélyes fenyegetést kapott."
- január 17-én a ... weboldalon az alperes „felperes hazugságokat terjeszt, és "
- sz. személy" levadászásával fenyegetőzik" címmel jelentetett meg egy írást, többek között az alábbi tartalommal: „A "párt neve" jelöltje jelenleg a ... önkormányzati képviselője is, és botrányai régóta borzolják a békés kertvárosiak kedélyeit, pedig a Kertváros közélete korábban nem a folyamatos háborúskodásról és fenyegetésről szólt. Felperes évek óta bizonyítja, hogy építeni nem, csak rombolni tud, hiszen eddig a kerület egyetlen költségvetését sem szavazta meg. A politikus folyamatosan konfliktusba keveredik helyi képviselőtársaival. Az ilyen nézetellentétek alkalmával felperes sértő megjegyzéseket tett a képviselő hölgyekre is, akik közül az egyiket korábban rendszeresen követte, megfigyelte, aminek feljelentés lett a vége." A honlapon megjelent írás egy része
- január 17-én 17:32 órakor az alperes közleményeként megjelent a hírportál internetes oldalán is. [5] A felperes keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az alperes - a "újság címe" című újság
- novemberi számában megjelent „erőszakossága miatt egyik képviselőtársa, "
- sz. személy" is feljelentette, mert a férfi követte és fényképezte őt" (
- számú közlés), és - „Hölgy kollégái körében már csak azért sem lehet felperes a "nők kedvence", mert "
- sz. személy" képviselő asszonyt is rendszeresen oda nem illő szavakkal illeti a testületi üléseken." (
- számú közlés), valamint - a
- január 17-én a weboldalon közzétett „Az ilyen nézetellentétek alkalmával felperes sértő megjegyzéseket tett a képviselő hölgyekre is, akik közül az egyiket korábban rendszeresen követte, megfigyelte, aminek feljelentés lett a vége." (
- számú közlés) szövegek közlésével megsértette elsődlegesen a jóhírnévhez való jogát, másodlagosan - ha a közléseket vagy azok egyes részeit a bíróság véleménynyilvánításnak értékelné - a felperes becsületét. Másrészt az alperest a jogerős ítélet rendelkező részének a "újság címe" című újságban, az ítélet jogerőre emelkedését követő lapszámban, illetve a honlapon az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, a sérelmezett közlemény elérhetőségi idejéig, de legalább 60 napig való közzétételére, illetve 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. [6] Keresetét arra alapította, hogy az alperes valótlanul állította, miszerint a felperes erőszakos magatartást tanúsított "
- sz. személy"-el szemben, követte "
- sz. személy"-t, a beleegyezése nélkül fényképezte, a női nemet sértő kifejezéseket rendszeresen használt, illetve bármely képviselőnőt rendszeresen követett, megfigyelt. Nézete szerint az erőszakos magatartás a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint olyan cselekvés, amely valamely dolog vagy személy ellen fizikai erőbehatást valósít meg. A mindkét írásban említett erőszakos magatartás a Btk. 222.§-ban pönalizált zaklatás vétségének is minősülne. A kifogásolt szövegek ezen túlmenően általános érvénnyel értékelik úgy a felperest, mint aki a női nemmel szemben általában is kifogásolhatóan viselkedik, mely kijelentésnek szintén nincs ténybeli alapja. A ténybelileg megalapozatlan véleménynyilvánítás pedig éppúgy jogellenes, mint az alapját képező valótlan tényállítás. Mindezt a felperes a közéleti viták esetén őt terhelő fokozott tűrési kötelezettségre tekintettel sem köteles eltűrni. Állította, hogy - az érintett tudtával és beleegyezésével - egyetlen fényképet készített "
- sz. személy"-ről. "
- sz. személy" képviselőt pedig a testületi üléseken ugyan többször is, de csak politikai értelemben kritizálta, mert valamikori tanárnő létére készségesen asszisztált az iskolák államosításához. A sérelemdíj iránti igényével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogsértésre nagy nyilvánosság előtt került sor. Másrészt a jogsértés az alperesnek egyértelműen felróható, hiszen kifogásolt állításait kampányidőszakban, egy évvel azután közölte, hogy "
- sz. személy" feljelentését a nyomozóhatóság elutasította. [7] [8] [9] [10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezését arra alapította, hogy a politikai tartalmakat közlő, kampányidőszakot megelőzően kiadott kampányújságban, illetve a honlapon megjelent, sérelmezett közlések révén a véleménynyilvánítási szabadságával élt. Másrészt a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelkedően magas alkotmányos értéktartalmából következően a közszereplő személyiségi jogainak sérelmét csak súlyos, vagy kirívó jogsértés esetén lehet megállapítani. Arra is hivatkozott, hogy az újságban, illetve a honlapon megjelent közlések is valós alapokon nyugvó politikai véleménynyilvánításnak minősülnek. A felperes személyiségét, a nőkhöz való viszonyulását illették kritikával, és az alperesi szóhasználat, a közlés módja a közéletben elfogadott. [11] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket. [12] Döntésének indokolásában Magyarország Alaptörvénye I. cikk
(3)bekezdését, VI. cikk
(1)bekezdését, IX. cikkét, a
- évi V. törvény (Ptk.) 2:42.§-át, 2:43.§ d) pontját, 2:44.-45.§-át, a
- évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 7.§
(1)és
(3)bekezdését, a 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4.§
(3)bekezdését, 14.§
(1)bekezdését és 21.§
(1)bekezdését idézte. Emellett a jogvita elbírálásánál az Alkotmánybíróság 30/
- (V.26.) AB, 36/
- (VI.24.) AB, 7/
- (III.7.) AB (a továbbiakban: ABH.1.), 13/
- (IV.18.) AB (a továbbiakban: ABH.2.), 31/
- (X.9.) AB, 5/
- (II.25.) AB és 9/
- (IV.23.) AB számú határozatait tekintette irányadónak. A sérelmezett közléseket a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú kollégiumi állásfoglalásában rögzített vizsgálati szempontok szerint minősítette. Mindkét írásról megállapította, hogy azok a 2018 tavaszi országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban jelentek meg, tartalmukat tekintve a felperes politikusi megnyilvánulásait, önkormányzati képviselőkénti magatartását, retorikáját bírálják. Értékelése szerint a
- novemberi időszakos kiadványban megjelent cikk a felperes politikusi megnyilvánulásait valós tényekből levont, okszerű következtetés eredményeképpen, valóságban megtörtént példák rövid összegzésével alátámasztva bírálja és egyúttal minősíti a helyi politikai közéletben tanúsított magatartását. A
- számú közlés esetében a teljes szövegkörnyezet, az egymással összetartozó szövegrészek összefüggéseinek vizsgálata alapján úgy ítélte meg, hogy az írásban - a kereset érvelésével szemben - a felperes erőszakossága nem általánosan jelenik meg, hanem a cikk olyan konkrét magatartási elemeket jellemez ezzel, mint a képviselőtárs követése, fényképezése. Annak megfelelő értelmezése az, hogy a felperes politikuskénti megnyilvánulásai során rámenős, agresszív, tolakodó. Ezen értékítéletnek pedig valóságalapja is van, amelyet "
- sz. személy" tanúvallomása, illetve a ... Rendőr-főkapitányság ... számú, a feljelentést elutasító határozata is egyértelműen alátámaszt. A kellő valóságalappal rendelkező, semmiféleképpen sem bántó, túlzó vagy lealacsonyító szóhasználattal megfogalmazott értékítélet pedig jogsértő tartalomnak nem minősíthető. A
- számú közlést a törvényszék egyrészt való tényállításnak, másrészt a való tényekből levont, okszerű következtetés eredményeként megfogalmazott értékítéletnek minősítette. Érvelése szerint a felperes képviselőtársaival szembeni magatartását, megnyilvánulását "
- sz. személy" tanúvallomása is igazolta. A sérelmezett közlés pedig semmilyen bántó vagy sértő kifejezést nem tartalmaz, ami személyiségi jogi védelmet indokolna. [13] [14] [15] [16] [17] A párt internetes honlapján megjelent írást is akként értelmezte, hogy annak fő témája - a kereseti állításokkal szemben - nem a felperes nőkkel szembeni megnyilvánulása, hanem a ... jelöltjével, "
- sz. személy"-el szembeni, gyűlöletkampánynak minősített megnyilvánulásai. A cikk az alperesi párt ... és ... ifjúsági szervezetének kampánynyilatkozata, amelyben felszólították a felperest, hogy a Kertváros hangulatához méltatlan hangvételű kijelentései miatt haladéktalanul lépjen vissza a választási küzdelemtől. Az alperes a felperes politikusi megnyilvánulásait a közéletben tanúsított magatartását, egyes cselekedeteit elemezve bírálta. A politikai bírálat, értékítélet nem ment túl a politikai közélet vitatásának körén, és a kifogásolt közlés egyébként is valós tényalapokon nyugodott. A jogvita elbírálása során emellett arra volt figyelemmel, hogy a felperes politikai közszereplő. Mindkét cikk azt a fajta politikai megnyilvánulást bírálta és tartotta az alperes saját mércéje szerint elfogadhatatlannak, amit a közszereplései során a felperes - maga által sem vitatottan - ténylegesen képvisel és tanúsít. Mindkét sérelmezett írás kampányidőszakban jelent meg, amikor a politikai témájú megnyilvánulásoknak felfokozottabb a hangvétele, és a felperesnek megvan arra a lehetősége, hogy politikuskénti megnyilvánulásaival, cselekedeteivel, illetve pártja kampánya során azokra reagáljon. Mindezért a politikai jellegű bírálatokat az átlagemberhez képest fokozottabb mértékben kell elviselnie. Mindezek alapján a törvényszék összességében úgy ítélte meg, hogy a perbeli írások kapcsán a véleménynyilvánítás szabadsága elsőbbséget élvez a felperes személyiségi jogvédelmével szemben, ezért a keresetet elutasította. [18] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést - a
- évi CXXX. törvény (Pp.) 369.§
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontban írt felülbírálati jogkört megjelölve - annak megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében. [19] Jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy a perbeli kijelentések nem a 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 139.§
(1)bekezdés szerinti,
- február 17-én kezdődött választási kampányidőszakban hangzottak el. A perben a felek egyébként sem hivatkoztak a kampányidőszak alatti jogsértésre. Fenntartotta, hogy a vitatott kijelentések olyan sértő tényállítások, amelyek valóságát az alperes a perben nem tudta bizonyítani. Érvelése szerint a törvényszék az
- számú közlésnek a felperes erőszakos magatartására vonatkozó kitételét tévesen értelmezte, mert az egy átlagolvasó számára nem a felperes politikusi fellépésére, heves vagy szokatlan vitastílusára utal. Bizonyított ténybeli alap nélküli minősítésnek ítélte a felperesnek a nőkkel kapcsolatban általában is rendszeresen oda nem illő és sértő kijelentéseket használó személykénti beállítását is. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi sérelmezett állítást véleménynek tekintett. Nézete szerint a "
- sz. személy" állítólagos rendszeres követésére, megfigyelésére és fényképezésére vonatkozó kijelentések tényállításnak minősülnek, melyeket az érintett erre vonatkozó, teljesen hiteltelen tanúvallomásán kívül semmi nem igazol. E vallomást azért sem tartotta bizonyítékként elfogadhatónak, mert a tanú egyes nyilatkozatai egymással is ellentmondásba kerültek, és szemben álltak a korábbi feljelentésben általa előadottakkal is. Megítélése szerint a perben csatolt fénykép sem készülhetett olyan körülmények között, amint arról a tanú számot adott. Sérelmezte, hogy a törvényszék előtt is előadott ezen aggályait az elsőfokú ítélet nem oszlatta el, és ki sem tért mindezekre. Vitatta, hogy más nők állítólagos követése, megfigyelése és ennek során történt fényképezése közéleti tevékenységnek minősülne. Álláspontja szerint ennek az elsőfokú bíróság sem adta indokát. Érvelése szerint az elsőfokú ítélet indokolásából nem ismerhető meg, hogy a képviselő hölgyekkel szembeni sértő megjegyzések mennyiben minősülnek tényállításnak, és mennyiben véleménynek. Álláspontja szerint az alperes által csatolt, önkormányzati ülésekről készült jegyzőkönyvek közül a
- februári a sérelmezett közlések ténybeli alapjául nyilvánvalóan nem szolgálhatott. A további iratokban sincs a női nemre vonatkozó, általánosító, pejoratív állítás, szó-, vagy gondolattöredék, illetve semmi egyéb, ami a kifogásolt kijelentések ténybeli alapjául szolgálhatna. Sőt a benyújtott három jegyzőkönyvből kettőben a politikai vita érintettjei férfiak. Mindezért az alperesi bizonyítást e tekintetben is sikertelennek ítélte. [20] [21] [22] [23] [24] [25] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a törvényszék a beszerzett bizonyítékokat a jogszabályoknak és a formális logika szabályainak megfelelően mérlegelte, a tényállást teljeskörűen feltárta, és abból okszerű következtetésre jutott. [26] A fellebbezés nem alapos. [27] Az ítélőtábla a jogorvoslati kérelmet a Pp. 376.§
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Miután az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményeket nem észlelt, ezért - a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp. 370.§
(1)-
(2)bekezdés) - az elsőfokú bíróság ítéletének anyagi jogi felülbírálatát végezte el (Pp. 369.§
(3)bekezdés a), c), d) pont). [28] Annyiban helytálló a felperes fellebbezési érvelése, hogy a sérelmezett írások megjelentetésére nem a 2018 tavaszi országgyűlési választások előtti, a Ve. 139.§
(1)bekezdés szerinti kampányidőszakban, hanem az ezt megelőző politikai felkészülés időszakában került sor. Ezért az ítélőtábla a törvényszék által megállapított tényállást ennyiben helyesbíti. Megjegyzi azonban, hogy a kampányidőszak alatti jogsértésre az elsőfokú eljárás során éppen a felperes hivatkozott (6. sorszámú válaszirata 5. oldal II.2.
- a)és
- b)pontjában). [29] A törvényszék által megállapított tényállás fentiek szerinti helyesbítése mellett is egyetértett azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak a kereset elutasítására vonatkozóan levont jogi következtetésével. [30] Amint arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott, a személyiségi jogi perekben is irányadó PK 12. számú állásfoglalás II. pont értelmében a vitatott közleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. [31] A másodfokú bíróság pedig e vizsgálati szempontok alapján nem értett egyet a felperes azon fellebbezési álláspontjával, hogy a kifogásolt 1. számú közlés őt általánosságban állítaná be erőszakos magatartást tanúsító személynek. Erőszakosságát (a cikk következő, magyarázó mondatában "tolakodó magatartásnak" minősített viselkedését) az írásmű kifejezetten képviselőtársa, "1. sz. személy" vonatkozásában, a közös politikai közegükön belül minősítette, értelmezte. Az 1. számú közlés utolsó mellékmondatából is az következik, hogy az alperes az erőszakos magatartás megnyilvánulásának a képviselőtárs (és nem általában a nők) követését és fényképezését tekintette. [32] Nem osztotta az ítélőtábla a felperes azon fellebbezési hivatkozását sem, hogy a 2. és 3. számú közlés a felperest a nőkkel kapcsolatban általában is rendszeresen oda nem illő és sértő kijelentéseket használó személyként állítaná be. A rendszeresen oda nem illő szavak használatát ugyanis a 2. számú közlés kifejezetten "2. sz. személy" képviselő vonatkozásában, és a testületi ülések alkalmával, a 3. számú közlés pedig a képviselő hölgyek vonatkozásában, a helyi politikustársakkal kialakult nézetellentétek során említi. Helytállónak bizonyult ezért az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy valamennyi sérelmezett közlés a felperes politikai közszereplésével, politikusi megnyilvánulásaival áll kapcsolatban. [33] A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a közéleti szereplők személyiségi joga és a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogi kollíziója esetére kialakított alkotmánybírósági iránymutatás szerint a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, közhatalmat gyakorló személyre vagy közszereplő politikusra vonatkozó, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint polgári jogi felelősségre vonásnak nem lehet alapja. Az Alkotmánybíróság mércéje szerint az értékítéletet és személyes meggyőződést közvetítő vélemények mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, értékes vagy értéktelen gondolatot tartalmaznak. A véleményszabadság még a közügyeket érintő, ámde hamisnak bizonyult tényállításokat is oltalmazza, ha a tényt állító vagy híresztelő jóhiszemű volt (ABH.1. indokolás [49]-[50], [61]-[62] és ABH.2. indokolás [31], [41]). [34] Az 1. és 3. számú közlés "1. sz. személy" követésére, megfigyelésére és fényképezésére vonatkozó kitételeiről - az Alkotmánybíróság által is elfogadott ún. bizonyíthatósági tesztre figyelemmel (ABH.2. indokolás [37] és [41], BDT2012. 2653.) - az ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy azok tényállításnak minősülnek. Nem értett egyet azonban a felperes azon fellebbezési hivatkozásaival, hogy e tényállítások valóságát az alperes a perben sikertelenül próbálta bizonyítani. Annyiban helytálló a felperes érvelése, hogy "1. sz. személy" tanú az alperes tagja, helyi önkormányzati képviselője, így nem volt teljes mértékben elfogulatlannak tekinthető. Vallomását ezért a per egyéb adataival összevetve kellett értékelni. A perben releváns tények vonatkozásában pedig - egyes pontatlanságok, ellentmondások ellenére - a tanúvallomás és az alperes által becsatolt, feljelentést elutasító határozat tartalma egymást alátámasztotta. A felperes érveivel szemben a (6. sorszám alatt) becsatolt fényképfelvétel sem alkalmas a tanúvallomás kétségbe vonására, mert a tanúnak a fényképen felfedezhető testtartása, arckifejezése nem a felperesi érvelést támasztja alá. [35] Az elsőfokú bíróság a 2. számú közlés második tagmondatát helytállóan minősítette tényállításnak (indokolás 11. oldal első bekezdés), és ugyanígy minősül a 3. számú közlés első tagmondata is. Egyetértett továbbá a másodfokú bíróság a törvényszék azon álláspontjával is, hogy ezen tényállítások valóságát az alperes a perben sikeresen igazolta. "2. sz. személy" tanú az alperesnél fennálló tagságára és helyi képviselői pozíciójára figyelemmel ugyan szintén nem tekinthető elfogulatlannak. A felperes vele szembeni fellépését, szóhasználatát azonban nemcsak az érintett vélte sértőnek, bántónak már a képviselőtestületi ülés alkalmával is (21. sorszám alatt csatolt, 2016. július 13-i 12. számú rendkívüli ülés jegyzőkönyvkivonata 2. oldal), hanem a polgármester is annak ítélte, és emiatt az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítását is indokoltnak találta (21. sorszám alatt csatolt, 2016. július 13-i 12. számú rendkívüli ülés jegyzőkönyvkivonata 2. oldal, 2016. szeptember 14-i 16. számú ülés jegyzőkönyvkivonata 3-5. oldal). [36] Mindezért a másodfokú bíróság a felperesi fellebbezésben felhozott érveket nem találta alaposnak, és azok alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatásának nem látta indokát. [37] Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdés alapján - az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - helybenhagyta. [38] A sikertelenül fellebbező felperes saját másodfokú perköltségét maga viseli. Köteles továbbá megfizetni az alperesnek az általa felszámított, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdés alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét (Pp. 82.§
(3)bekezdés, 83.§
(1)bekezdés). Viselni tartozik továbbá a perben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket is (Pp. 102.§
(1)bekezdés, 83.§
(1)bekezdés, 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés). [39] Az ítélet elleni fellebbezés a Pp. 365.§
(2)bekezdés szerint kizárt. A határozat erről tájékoztató rendelkezése a Pp. 364.§ szerint alkalmazandó Pp. 346.§
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- dr. Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke . Kollár Zoltán s. k. előadó bíró. Örkényi László s. k. bíró