← Magyarország

Kfv.35002/2017/5 – Kúria

Obsah (4)Art. 95Art. 94Art. 24Art. 179

A határozat elvi tartalma:

áfalevonási jog gyakorlásához

Áfa tv. szerint eredeti számlát kell birtokolni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.I.35.002/2017/5. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Ormay Gábor ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság levelezési cím:

alperes képviselője: dr. Kovács Orsolya jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Egri Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 8.K.27.256/2016/3. számú ítélete és Rendelkező rész A Kúria

Egri Közigazgatási és Munkaügyi 8.K.27.256/2016/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 1.505.100 (egymillió-ötszázötezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]

elsőfokú adóhatóság 2015. május hónapra áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. A felperestől először a megbízólevél közlésével egyidejűleg kérték, hogy bocsássa a revízió rendelkezésére a bevallást alátámasztó valamennyi iratot, tekintettel

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 95.§

(1),
(3)bekezdésére. A későbbiekben a felperes képviselőjét, B. Zs-t, mint ügyfelet kötelezték a felperes iratainak átadására, majd ismételten a felperest. A felperes iratokat nem csatolt, ehelyett kizárási indítványokat terjesztett elő

ellenőrökkel szemben. [2]

elsőfokú adóhatóság

ellenőrzést 2016. január 11-én lezárta. A revízió adatai alapján

elsőfokú adóhatóság 2015. május hónapra 15.051.000 forint részben jogosulatlan igénylésnek, részben adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

értékesítést terhelő (fizetendő) áfa vonatkozásában megállapította, hogy a felperes eredeti iratanyagot nem csatolt,

értékesítés tényéről

ellenőrzés nem tudott meggyőződni,

onban figyelemmel

általános forgalmi adóról szóló

  1. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
  2. §-ára a bevallásokban feltüntetett adatokat elfogadta és így a fizetendő áfa tekintetében megállapítást nem tett. A beszerzést terhelő (levonható) áfa körében

t állapította meg, hogy eredeti iratanyag hiányában nem állnak fenn

Áfa tv. 119.§

(1)bekezdés, 120.§, 127.§
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak.

Áfa tv. 179.§

(1)bekezdés alapján

okiratok eredeti példányát kellett volna bemutatni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165.§

(2)bekezdés, 166.§
(2)bekezdése alapján a felperes

általa kezelt bejövő bizonylatokon szereplő gazdasági esemény megtörténtét köteles lett volna bizonyítani, erre

onban nem került sor. Mindezekre figyelemmel

adózó bevallásaiban szerepeltetett levonható áfát nem fogadta el. [3]

alperes 2060766750 számú határozatával helybenhagyta

elsőfokú döntést. Kitért arra, hogy

adóhatóság szabadon döntheti el, hogy

ellenőrzést a helyszínen, vagy a hivatali helyiségben folytatjae le. Amennyiben a hivatali helyiségben, úgy

Art. 95

(3)bekezdés alapján a bekért iratokat

adózónak kell rendelkezésre bocsátani. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.523/2009/5. számú ítéletére. Egyébként a felperes a könyvelés konkrét helyét nem jelölte meg és arról, bejelentés hiányában,

adóhatóságnak saját nyilvántartása alapján nem volt tudomása. A kereseti kérelem [4] A A felperes

ért kérte

alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert

iratok, tények, körülmények megismerését biztosította, a szükséges felvilágosításokat megadta. Alperes nem adott választ arra, hogy a felperes által megjelölt, a könyvelésre szolgáló helyszínen miért nem tekintette meg

iratokat. A tényállás tisztázatlansága nem róható a felperes terhére. későbbiekben előadta, a felperest is érintő értékesítési láncot vizsgált

adóhatóság, így

partnereinél rendelkezésre álltak. érintett számlák felperes

elsőfokú ítélet [5]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét és 30.000 forint alperesi perköltség megfizetésére kötelezte. Rámutatott, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy minden tőle telhetőt megtett, hogy ne kövessen el mulasztást. A becsatolt iratok ugyanis

t igazolják, hogy bár több alkalommal is

iratok, nyilvántartások csatolására hívták fel, a felperes ezeknek egyetlen alkalommal sem tett eleget, értékelhető érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő. [6]

elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésében a felperes

irányadó jogszabályi rendelkezéseket,

ok egy-egy fordulatát idézte - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 7. §ára vonatkozóan

zal a megjegyzéssel, hogy „ez vicc" -, majd

t kifogásolta, hogy egyiket sem tartja be

ellenőrző hatóság.

iratok könyvelés helyszínén való fellelhetőségére hivatkozott, de

iratokat továbbra sem bocsátotta

adóhatóság rendelkezésére. Nem igazolt

a felperesi előadás sem, hogy iratbemutatási kötelezettségének eleget tett.

adóhatóságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy a szükséges iratokat a könyvelés helyszínén ellenőrizze, figyelemmel

Art. 94. §

(1)bekezdésére „vagy" fordulatára.

adózónak

iratbemutatást

Art. 95. §

(1)és
(3)bekezdésének megfelelően a felhívásban rögzített módon kell teljesíteni.

alperes határozatát

iratanyag hiányára alapította. Téves

a felperesi hivatkozás, hogy a határozatban

szerepelne, hogy

iratok

üggyel nincsenek összefüggésben. Helyesen mutatott rá

alperes arra, hogy a fokozott adóhatósági felügyeletből adódóan másolatban becsatolt bizonylatok, illetőleg

analitika nem pótolja

eredeti bizonylatokat, illetőleg egyéb, a számla tartalmi hitelességét alátámasztó dokumentumokat.

alperes határozat tartalmaz indokolást arról, hogy

iratmegőrzési helyszín miért nem volt alkalmas

ellenőrzés lefolytatására. [7] Mivel

adólevonási jog gyakorlását

alperes

ért tiltotta meg, mert a szükséges iratok nem álltak rendelkezésre, így a számlák tartalmi vizsgálatára nem volt lehetőség, nem bír jelentőséggel

ügyben

, hogy a NAV Kelet-budapesti Adó-és Vámigazgatósága a szerződéses partnerek tekintetében milyen megállapítást tett. A más eljárásokban foganatosított megkereséseket akkor terjeszthetné elő a felperes, ha a számlák tartalmi vizsgálatára sort lehetett volna keríteni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és

alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint

elsőfokú bíróság csak a másodfokú határozatot vizsgálhatta volna felül

abban megjelölteket nem lehetett volna kiterjesztően értelmezni, nem vehette volna figyelembe, hogy mire gondolt

alperes. Előadta, nem sértett jogszabályt, mert biztosította

ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését, hiszen jelezte, hogy

ok a könyvelés helyszínén rendelkezésre állnak.

alperes

irat megtekintésnek a tényállás tisztázása végett nem tett eleget és annak negligálására nem adott magyarázatot. Kétségtelen, hogy a helyszíni ellenőrzés egy lehetőség, de annak visszautasítására, illetőleg mellőzésére kellő indokot kellett volna adni,

alperes visszaélt a lehetőséggel. Arra, hogy a felperes a felszólító levelekben adott határidőn belül a kért iratokra nem adta át, nem lehet olyan megállapítást alapítani, miszerint fizikailag nincs meg

iratanyag. [9]

eljáró bíróság nem alapíthatja olyan jogcímre a közigazgatási határozatot, amely abban nincs. A határozatban iratanyag hiány szerepel, mint hivatkozási alap, miközben a fokozott adóhatósági felügyelet során teljesített adatszolgáltatás igazolta, hogy rendelkezésre áll a számla, így

elsőfokú bíróság Áfa tv. 127. § a) pontjára való hivatkozás nem foghat helyt. [10] A perköltség tekintetében önállóan hivatkozott annak eltúlzott voltára, mivel

alperes 10.000 forint perköltség igényt jelzett, illetőleg arra, hogy dr. Simon Tibor jogtanácsos nem képviselhette

alperest, mert nem áll vele közszolgálati jogviszonyban. [11]

alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Hangsúlyozta, nem

t állította, hogy a felperes a vizsgált időszak vonatkozásában nem rendelkezett iratokkal, ugyanis határozatát nem

iratok létezésének hiányára, hanem

iratok átadásának hiányára alapította. Előadta, hogy a 10.000 forint perköltséget a készkiadásokhoz kapcsolódóan jelölte meg,

érintett jogtanácsos közszolgálati jogviszonya a peres eljárás folyamata alatt szűnt meg,

t követően nem látott el képviseletet. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [13] A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272.§

(2)és 275.§
(1)és
(2)bekezdéseinek megfelelően a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján vizsgálta felül. [14] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria először a fokozott adóhatósági felügyeletnek

áfa bevalláshoz tartozó iratanyag adóhatósági ismeretére gyakorolt hatását, illetőleg a számlakibocsátóktól beszerezhető okiratokra vonatkozó felperesi előadást elemezte. [15]

Áfa tv.

okiratok megőrzésének szabályozása kapcsán a 179.§

(2)bekezdésében

t írja elő, hogy

(1)bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről

okirat eredeti példányára, vagy - ha

t e törvény nem zárja ki eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számla több példányban kerül kiállításra,

eredeti-másolati jelleg szemmel

onosítható. A számlázó programmal készült bizonylatok esetén, a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/F.§

(1)bekezdés hatályon kívül helyezése következtében, 2010. szeptember 27-től már nem kell feltüntetni a számlán, hogy

eredeti vagy másolati példány.

Áfa tv. 179.§

(2)bekezdésének alkalmazásával

onban ebben

esetben is meghatározható

áfa levonási jogot gyakorolni kívánó szempontjából

eredeti példány:

, amely a gazdasági esemény kapcsán eredetileg a birtokába kerül. Áfa szempontjából a számla minden más példánya másolat. [16]

Art. 24

/F.§ szerinti fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésére kockázatelemzési eljárás adatai alapján juthat el

állami adóhatóság.

elrendelő határozatban a 24/F.§

(5)bekezdés d) pontjának megfelelően arra kötelezhetik

adózót, hogy

áfa bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon

állami adó- és vámhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.

Áfa tv. 179.§

(2)bekezdése alapján ugyancsak másolatnak minősül a kibocsátásra kötelezettnél maradó példány. A levonási jog

onban csak

Áfa tv. 179.§

(1)bekezdésének megfelelően birtokolt, a 179.§
(2)bekezdése szerint eredeti okiratra alapítható. Ennek következtében a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy alapíthatta volna áfa levonási jogát akár fokozott adóhatósági felügyelet során becsatolt, akár a számlakibocsátóknál maradó másolatokra.

elsőfokú bíróság másolatokra, továbbá analitikára vonatkozó indokolása helytálló volt. [17]

Art. 95

(1)és
(3)bekezdései szerint

ellenőrzést

adóhatóság

adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve

elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

adózó

iratokat és

adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra

adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve

ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja.

Art. 94

(1)bekezdése folytán

ellenőrzést a helyszínen vagy

adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Ezen jogszabályhelyek értelmében

iratoknak

adóhatóság részére való rendelkezésre bocsátása

adózó kötelezettsége, és amennyiben

adóhatóság

ellenőrzést a hivatali helyiségében folytatja le,

adózónak

iratait

adóhatóság részére a hivatali helyiségben kell a rendelkezésre bocsátania. A felperes álláspontjával szemben nincs olyan kötelezettsége

adóhatóságnak, hogy megindokolja miért egyik, vagy másik ellenőrzési helyszínt választja.

Art. ilyen irányú rendelkezésének hiányában

is megállapítható, hogy

adózónak nincs jogosultsága arra, hogy irányítsa

adóhatóságot

ellenőrzés lefolytatása helyének megválasztásában.

adóhatóság indokolás nélküli választási szabadságát

sem befolyásolja, hogy tud-vagy nem tud

iratőrzés helyéről. [18] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a felperes

zal, hogy nem adta át

ellenőrzésnek a kért dokumentációt,

igazolta, hogy nem képes teljesíteni

Art. 179

(2)bekezdése szerinti,

áfa levonási jog gyakorlásához szükséges eredeti iratokra vonatkozó kötelezettséget. A levonási jog gyakorlásának szempontjából ez egyenértékű

iratok hiányával.

elsőfokú bíróság helytálló,

alperesi határozat tartalmával érdemben megegyező megállapítást tett. [19] A Pp. 75. §

(1)bekezdése értelmében a perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. A
(2)bekezdés folytán a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. Alperes nyilatkozatában a 10.000 forint perköltség igényt csak a készkiadások kapcsán jelölte meg, a jogtanácsosi munkadíjról nem nyilatkozott. A munkadíj figyelembevételével

elsőfokú bíróság által megállapított perköltség nem tekinthető eltúlzottnak. A felperes felülvizsgálati kérelme a perköltség tekintetében is alaptalan volt. [20] A jogtanácsosnak a jogtanácsosi tevékenységről szóló

  1. évi
  2. tvr. szerinti általános képviseleti jogosultsága mindaddig fennáll, amíg jogviszonyban áll a képviselt szervezettel. Alperes nem vitatta, hogy

elsőfokú peres eljárás tartama alatt megszűnt dr. Simon Tibor jogtanácsos képviseleti jogosultsága, a felperes

onban

t nem bizonyította, hogy ezt követően is eljárt volna. Igazolt tény hiányában a képviselthez kapcsolódóan nem volt megállapítható jogszabálysértés. [21] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértéseket a fentiek szerint nem lehetett megállapítani. Ezért a Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. [23] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria

Itv. 50. §

(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest

áfa adókülönbözet, mint pertárgyérték alapján. [24] A felülvizsgálati kérelmet bírálta el a Kúria. a felperes indítványára tárgyaláson Budapest,

  1. szeptember
  2. dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.