A határozat elvi tartalma: Az esőcsatornában folyó csapadékvízzel kapcsolatban a jegyzőnek nincs elsőfokú vízügyi hatósági jogköre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.285/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: I.rendű felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: vízügyi hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február 13-án kelt 1.K.27.352/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.352/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- március 23-án előadott szóbeli kérelmében a ... szám alatti, ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonosaként annak megállapítását kérte, hogy a perben nem álló ... és ..., mint a ... szám alatti, ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonosai a csapadékvíz lefolyásának önkényes megváltoztatásával úgy vezették el a csapadékvizet, hogy az visszafolyik az ingatlanára. Ezzel a magatartásukkal kárt okoztak, ezért a felperes kérte az eredeti állapot helyreállítását. [2]ó Község Jegyzője elsőfokú határozatában a felperes kérelmét elutasította. Az indokolásban rögzítette, a helyszíni szemlék alapján megállapítást nyert, hogy a felperesi ingatlanon álló lakóházon a [3] szomszédos ingatlanra néző homlokzaton esővízcsatorna van felszerelve, amelynek ejtőcsöve a szomszédos ... hrsz.-ú ingatlan udvarára vezeti az esővizet. ... és ... a felperesi lakóház esővízcsatornájának részbeni elfordításával az egyébként saját ingatlanukra szabálytalanul vezetett csapadékvíz természetes lefolyását továbbra is biztosítják. Az eredeti állapot helyreállítása a saját tulajdonukban lévő ingatlan rendeltetésszerű használatát veszélyeztetné. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/
- (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet1.)
- §
(1)bekezdés a) pontjára, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. §
(8)és
(9)bekezdésére alapítottan hozta meg. A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes a
- július 10-én kelt GYD-01/1306-2/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Az indokolásban felhívta a Rendelet
- §
(4)bekezdését, 25. §
(1)bekezdés a) pontját, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/
- (VII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.)
- §
- pontját, valamint az vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)
- számú mellékletének
- pontját. A fenti jogszabályhelyekre figyelemmel megállapította, hogy az esővíz nem terepalakulatban elvezetett természetes víz, ezért a jegyzőnek a Rendelet
- §
(1)bekezdése alapján nincs vízügyi hatósági hatásköre, így az elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 121. §
(1)bekezdése alapján meg kellett semmisíteni. A jegyzőnek ugyanakkor meg kell vizsgálnia, hogy a birtokvédelmi eljárás lefolytatására van-e lehetősége. A kereseti kérelem [4] [5] Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Véleménye szerint az elsőfokú hatóság hatáskörében eljárva döntött az ügyben, azonban helytelenül nem kötelezte a szomszéd ingatlan tulajdonosait az eredeti állapot helyreállítására. Keresetleveléhez mellékelte Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 2014. október 1-jén kelt azon végzését, amelyben felperesi ingatlan korábbi tulajdonosának panaszbejelentését a Rendelet1. 1. §
(2)bekezdésére és 25. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel áttette Koroncó Község Jegyzőjéhez. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Kifejtette, a Rendelet1. 25. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jegyzőnek vízügyi hatósági jogköre a vizek természetes áramlásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédok között felmerült vitában áll fenn. A jogszabály szövegéből következően a hatóság jogköre kizárólag a természetes áramlás önkényes megváltoztatása esetére terjed ki, a mesterséges áramlás (pl.: az esőcsatornában történő elvezetés) önkényes megváltoztatására azonban nem. Vizek alatt a felszíni, illetve a felszín alatti vizeket kell érteni. A csapadékvíz nem vitatottan nem minősül felszín alatti víznek, így a bíróság vizsgálta, hogy jelen esetben a csapadékvíz olyan természetes áramlású felszíni víz, amely a Rendelet1. 25. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételeket kimeríti. Az elsőfokú bíróság rögzítette, a természetes áramlás kitétel feltételezi, hogy kizárólag a föld felszínén már kialakult, természetes víz esetén merülhet fel a Rendelet1. 25. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti hatáskör, a mesterséges terepalakulatban, azaz esőcsatornában elvezetett csapadékvíz esetén nem, mivel az a természetes áramlású vízfolyás kritériumainak nem felel meg. Az alperes helytállóan rögzítette, hogy az esőcsatornában elvezetett csapadékvíz nem minősül természetes áramlású felszíni víznek, vízfolyásnak, így a vízügyi hatósági hatáskör kizárt. A csapadékvíz felperesi ingatlanra történő elvezetése esetén birtokvédelmi eljárás lefolytatása lehetséges. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Vgtv. 4. §
(1)bekezdés b) pontját, 4. §
(3)bekezdését, 28. §
(1)-
(3)bekezdéseit; a Rendelet1. 1. §
(2)bekezdését, 25. §
(1)bekezdés a) pontját; az OTÉK 47. §
(8),
(9)bekezdéseit, valamint a Ket. 50. §
(1)bekezdését. Utalt a Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének a keresetlevélhez csatolt végzésére, amelyből véleménye szerint következik, hogy az elsőfokú határozatot érintő vitában a település jegyzőjének állt fenn hatásköre. [10] Kifejtette, ő az ereszében összeszedi az esővizet, amely természetes víznek minősül. Az ereszcsatornában való összegyűjtés nem befolyásolja a víz minőségét. A kérelme elbírálására - az alperes okfejtésével szemben - a jegyző, mint a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlója jogosult. [11] Az alperesnek a fellebbezést érdemben kellett volna elbírálnia, figyelembe véve azt, hogy a felperes házának tetejéről lefolyó vizet a szomszéd az eredeti állapotot megsértve nem engedi ki az utcára, hanem a felperesi ház tövében azt elszikkasztja, ezáltal a felperes háza ázik. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, fenntartotta a határozatában foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [14] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [15] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [16] A felülvizsgálati bíróságnak elsődlegesen abban kellett döntenie, hogy a Rendelet1. 25. §
(1)bekezdés a) pontjára alapítottan a perbeli ügyben fennáll-e a jegyző elsőfokú vízügyi hatósági jogköre, avagy nem. [17] A Rendelet1. 25. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a jegyző dönt a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról. [18] A Vgtv.
- számú melléklet
- pontja értelmében vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik. A Rendelet
- §
- pontja alapján felszíni víz: a föld felszínén lévő állóvíz (így különösen: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (így például: folyam, folyó, patak, ér, csatorna, időszakos vízfolyás, vízmosás) vize. [19] A Kúria az eldöntendő jogkérdés körében mindenben egyetért a jogerős ítéletben írtakkal. Ugyanis a Rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott elsőfokú vízügyi hatósági jogkör kizárólag a föld felszínén meglévő természetes vízfolyás vizéhez kapcsolódóan áll fenn, az esőcsatornában elvezetett csapadékvíz vonatkozásában nem, mert az nem tartozik ebbe a körbe. [20] A Vgtv. 4. §
(1)bekezdés b) pontja a települési önkormányzat feladatai között rögzíti a település belterületen a csapadékvízzel történő gazdálkodást. A Vgtv. 28. §
(1)bekezdése azon tevékenységeket határozza meg, amelyek végzéséhez vízjogi engedély szükséges. A 28. §
(2)bekezdése az elvi vízjogi engedélyre vonatkozik. [21] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az, hogy a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás a települési önkormányzat feladata, nem jelenti azt, hogy a perbeli esetben fennáll a jegyző elsőfokú vízügyi hatósági jogköre. Ezt meghaladóan a vízjogi engedély és elvi vízjogi engedély kérdésköre jelen esetben nem releváns. [22] Az OTÉK 47. §
(8)és
(9)bekezdései a csapadékvíz elvezetésére irányadó kötelező építési követelményeket határozzák meg, ezen jogszabályhelyeknek nincs jelentősége a hatásköri kérdés eldöntésében. [23]őr Megyei Jogú Város Jegyzőjének a keresetlevélhez mellékelt áttételt elrendelő végzése egyrészt nem a perbeli ügyben született, másrészt az abban elfoglalt jogi érvelés nyilvánvaló módon nem kötelező sem az alperesre, sem a bíróságokra. [24] A Kúria rámutat, a perrel érintett konkrét esetben a jegyző elsőfokú vízügyi hatósági jogkört nem gyakorolhat. [25] A felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [26] Az esőcsatornában folyó csapadékvízzel kapcsolatban a jegyzőnek nincs elsőfokú vízügyi hatósági jogköre. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [28] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [29] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel. [30] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztvieslő