Pfv.21567/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az alperes által indított eljárásban, az alternatív vitarendezés keretében a domain név visszavonásáról szóló döntés esetén jogai megóvása érdekében indokoltan indít egyéb megállapítás iránti keresetet a felperes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.567/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Halász Bence György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Fazekas és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kimmel József ügyvéd) A per tárgya: Megállapítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.640.291/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 7.P.21.22.714/2014/38/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - a másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően - kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek összesen 95.400 (kilencvenötezer-négyszáz) másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. meg a forint Az alperes 24.000 (huszonnégyezer) forint illeték visszatérítését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... domain név
3. június 2-án került delegálásra a felperes jogelődje részére, a felperes a domain név használatára a jogelőddel kötött jogátruházási megállapodás alapján
4. április
5. napjától jogosult. A felperes a domain név alatt ettől az időponttól kezdődően folyamatosan internetes tartalmat szolgáltat. [2] Az alperes kérelmére indult alternatív vitarendezési eljárásban a Regisztrációs Döntnök a
6. január 12-én kelt döntésével a domain nevet a felperestől visszavonta és elrendelte annak az alperes részére történő átruházását. [3] Az alperes
7. szeptember 22-én kötött vállalkozói szerződést a ... weboldal elkészítésére, amelynek tartalmi kialakításában, mint grafikai elem szerepelt a ... logó és felirat. Az alperes
8. április 7-től kezelője a ... domain névnek. [4] Az alperes érdekkörébe tartozó gazdasági társaság
9. április 9-i kérelmére a ... kifejezés szóvédjegyként történő lajstromozását a megkülönböztető képesség hiánya miatt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) határozatával elutasította. Az alperes
10. augusztus 27-én az általa a ... oldalon használt ... szótelemet tartalmazó színes ábrás megjelölését az SZTNH ... lajstromszámon a
11. osztályban védjegyoltalomban részesítette. Az alperes tulajdonosa volt a
12. október 21-én bejegyzett ..., amely
13. július 18-ai hatállyal a cégnyilvántartásban kényszertörlésre került. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a domain név használatával nem sértette meg az alperes névhasználathoz fűződő jogát, másodlagosan kérte az alperest a domain név felperes által történő használatának tűrésére kötelezni. [6] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a ... megjelölést
14. óta használja kereskedelmi tevékenysége során, kereskedelmi névként az általa nyújtott fotóművészeti szolgáltatás jellemzőjeként, mint a minőséget tanúsító megjelölést. Az alperes érvelt azzal is, hogy a megállapítási kereset Pp.
15. §-ban írt feltételei nem állnak fenn. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes nem sértette meg az alperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát a ... domain név használatával. [8] Az elsőfokú bíróság a megállapítási kereset Pp.
16. §-ban írt feltételei vizsgálata körében kifejtette, hogy az alperes által kezdeményezett alternatív vitarendezési eljárásban hozott döntés értelmében a felperestől a ... domain név visszavonásra került, egyúttal elrendelték annak az alperes részére történő átruházását. A ... (a továbbiakban: Egyesület) által alkotott Domain Regisztrációs Szabályzat szerint abban az esetben, ha a domain használója 30 napos határidő alatt igazolja, hogy az alternatív vitarendező fórum domain delegálás visszavonását elrendelő döntésének közlését követően a kérelmezővel szemben keresetet terjesztett elő, a döntés végrehajtását a regisztrátor és a nyilvántartó felfüggeszti. A keresetindítás elmulasztása esetén azonban az alternatív vitarendező fórum döntését a regisztrátor és a nyilvántartó végrehajtja. Mindezekből következik, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei fennállnak, a kért nemleges megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, a felperes pedig az alperestől teljesítést nem követelhet. [9] Érdemben az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy miután a felperes a regisztrálás óta használja a ... domain nevet, ebben az időpontban sértette-e a felperes domain név használata az alperes Ptk.
17. §-ban védett névviseléshez fűződő jogát. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adott esetben az alperes a ... kifejezést az üzleti tevékenységével, a fotózási tevékenysége kapcsán használta és alkalmazta a cége által üzemeltetett ... internetes oldalon. Az alperes a kifejezést az általa nyújtott szolgáltatás minőségeként, annak jelzőjeként használta. A ... kifejezés nem hordoz olyan megkülönböztetésre alkalmas ismérvet, amelyről kizárólag az alperes vállalkozására, az internetes oldalára, illetőleg az általa nyújtott szolgáltatást lehet felismerni, ennek ellenkezőjét az alperes a csatolt iratokkal nem bizonyította. A szóban forgó kifejezés nem vált kereskedelmi névvé, ezért az alperest a névviseléshez fűződő jog védelme nem illeti meg. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtett álláspontja szerint a perbeli esetben a megállapítási kereset Pp.
18. §-ban írt feltételei nem állnak fenn. A Ptk. személyiségi jogokra vonatkozó szabályai abszolút szerkezetű jogviszonyon alapulnak, amelynek megsértése esetén a személyhez fűződő jog jogosultja indíthat a jogsértővel szemben pert, felperes csak a jogosult lehet alperes pedig a jogsértő. A jogsértés meg nem történtét állító felperesként a jogosulttal, mint alperessel szemben pert nem kezdeményezhet. A polgári per nem jogsértések meg nem történtének megállapítására szolgáló, hanem jogérvényesítő eljárás. Hiányzik a felperest az alperessel szemben megillető alanyi jog. Egy társadalmi szervezet saját önszabályozása keretein belül alkotott szabályzata, a Domain Regisztrációs szabályzat nem jogszabály, azt a bíróságnak az eljárása során alkalmaznia nem kell. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a megállapítási kereset feltételei nem állnak fenn. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi, a jelen perrel hasonló ténybeli és jogi alapon indult perben hozott ítéletében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy az olyan jogviták esetében amikor az alternatív vitarendező fórum a domain delegálás visszavonásának elrendeléséről dönt, a döntés végrehajtásának felfüggesztése érdekében, jogai megóvása végett nyújtja be a domain jogosultja keresetet, így a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei fennállnak. Érdemben helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a ... kifejezés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, a fogyasztók számára nem jelenik meg a kifejezés kereskedelmi névként. Ennek ellenkezőjét az alperes nem bizonyította. A domain név bejegyzését követően alapított gazdasági társaság cégneve a névviseléshez fűződő jog védelmét ugyancsak nem alapozza meg. [12] Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [14] A másodfokú bíróság az egyéb megállapításra irányuló kereset Pp.
19. §-ban írt együttes feltételeinek hiánya miatt változtatta meg az elsőfokú bíróság - keresetnek helyt adó - ítéletét és utasította el a keresetet, amely döntésével a Kúria nem értett egyet. [15] A Pp.
20. § értelmében a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. [16] E rendelkezés alapján helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a felperes által kért megállapítás, az, hogy a ...” domain név használatával nem sérti az alperes névviseléshez való jogát, a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvására alkalmas. [17] A másodfokú bíróság a megállapítási kereset Pp.
21. §-a alapján a kereset előterjesztésének feltételei körében tévesen értelmezte védendő jognak a Ptk.
22. §-a alapján a névviseléshez fűződő jogot és ebből tévesen jutott - tartalmilag - arra a következtetésre, hogy nem áll fenn olyan jog, amelyben a felperest az alperessel szemben védendő alanyi jog illeti meg. A védendő jog az adott esetben a felperes oldalán az, hogy megtarthassa a domain név használati jogát, ennek a feltétele, hogy a bíróság megállapítsa, hogy az más jogát, így a névviseléshez fűződő jogát nem sérti. [18] Amint arra a felperes is helytállóan utalt, a Legfelsőbb Bíróság azonos ténybeli és jogi alapon korábban indult perben a Pfv.IV.22.213/2009/
23. számú ítéletében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy ha az alperes által kezdeményezett alternatív vitarendezési eljárásban hozott döntés értelmében a felperestől a domain név visszavonásra kerül, a felperes indokoltan indíthat nemleges megállapítási keresetet az alperessel szemben. A Egyesület által alkotott Domainregisztrációs Szabályzat a társadalmi szervezet információs társadalommal összefüggő önszabályozása, amely a domain név regisztrációja és használata során tanúsítandó magatartási szabályokat tartalmazza. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság is számos határozatában kifejtette, hogy a Domainregisztrációs Szabályzat nem minősül jogszabálynak, a bíróság számára ítéleti rendelkezés jogi alapjául önmagában nem szolgálhat (Pfv.IV.21.022/2008/5., Pfv.IV.20.838/2009/6.). A perbeli jogvita elbírálása során azonban nem azt kellett megítélni, hogy az Egyesület szabályzata alapján az alternatív vitarendezési fórumon hozott döntésekre milyen eljárás keretében, illetve milyen módon került sor. Egyedül annak van jelentősége, hogy a domain visszavonásáról meghozott döntést követően, ha a domain használója meghatározott határidőben igazolja, hogy a kérelmezővel szemben jogainak megóvása végett keresetet terjesztett elő, a döntés végrehajtását a regisztrátor és a nyilvántartó felfüggeszti, míg a keresetindítás elmulasztása esetén a döntés a végrehajtásra kerül. E szabályozás alapján a döntés végrehajtásának felfüggesztése érdekében a felperes indokoltan nyújtott be keresetet az alperes ellen, mert a domain név használatához fűződő jogait az alperessel szemben úgy tudja megóvni, ha az érintett felek között a domain név tárgyában folyamatban lévő perben a bíróság olyan tartalmú döntést hoz, amely a domain név visszavonását, annak indokaira tekintettel alaptalanná teszi, ezáltal az alternatív vitarendező fórum által hozott döntés visszavonásra kerül. Miután fennállhat annak az elvi lehetősége, hogy a kereset alapján a bíróság azt állapítja meg, hogy a felperes domain névhasználata nem sérti az alperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát, az ilyen tartalmú jogerős bírósági ítélet eredményezheti az alternatív vitarendező fórum által hozott döntés végrehajtásának megszüntetését vagy a döntés visszavonását. Ezért a megállapítási kereset előterjesztésének az a feltétele, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, fennáll. A jogviszony természeténél fogva ugyanakkor a felperes az alperestől teljesítést nem követelhet. Mindezek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által előterjesztett megállapítási kereset eljárásjogi feltételei fennállnak. [19] Érdemben helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a ... kifejezés nem tekinthető az alperes kereskedelmi nevének, amely a Ptk.
24. §