DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.077/2020/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Kui Gábor ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. Bodnár István ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.092/2019/
- sorszámú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes az alperesi erdőbirtokossági társulat tagja. [2] Az alperes
- május
- napján kelt és ajánlott küldeményként a felperesnek
- május
- napján postára adott meghívóval közgyűlést hívott össze
- május
- napjára P. Nagyközség Polgármesteri Hivatalának nagytermébe. A meghívó egyebek mellett azt tartalmazta, hogy „arra az esetre, amennyiben a közgyűlés nem lenne határozatképes, azt azonos napon és helyszínen, azonos napirenddel, egy órával a kitűzött időpontot követően 17.00 órára ismételten összehívjuk". Ezt meghaladóan rögzítette a meghívó, hogy „a megismételt közgyűlés az összes szavazat egynegyedének jelenléte esetén határozatképes". [3] A közgyűlést az alperes
- május
- napján 16.00 órakor megtartotta, mert azon a határozatképességhez szükséges összes szavazat több, mint felét képviselő tagság megjelent: 947 összes szavazatból 633 volt jelen, azaz 66,8 % volt a részvételi arány. [4] A felperes az alperesi közgyűlésen jelen volt. [5] A közgyűlésen az erdőbirtokossági társulat számos határozatot hozott. [6] A felperes a közgyűlésről készült jegyzőkönyvet hitelesítőként aláírta, a jegyzőkönyv felperes részéről történő hitelesítésére
- május 25.-e után, pontosan meg nem állapítható időpontban került sor. A felperes első ízben a keresetlevelét
- június
- napján terjesztette elő az elsőfokú bíróságon. [7] A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy az alperes
- május
- napján megtartott közgyűlésén hozott valamennyi közgyűlési határozatát helyezze hatályon kívül, s marasztalja az alperest perköltségben. A felperes a keresetének alátámasztására elsődlegesen arra hivatkozott, hogy vele szemben az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény (továbbiakban: Ebtv.)
- §
(2)bekezdésében szabályozott, a közgyűlés összehívására vonatkozó 15 napos határidőt az alperes nem tartotta meg, így érvényesen nem születhettek volna meg a támadott közgyűlési határozatok. Másodlagosan a felperes többször hivatkozott arra, hogy a közgyűlés azonnali ismételt összehívásának az erdőbirtokossági társulatok esetében nincs helye, ezt az Ebtv. 13. §
(2)bekezdése helyes értelmezése eredményeképpen az alperes nem tehette volna meg, sőt az erre vonatkozó meghívóban szereplő tartalom sem törvényes. [8] Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva az új Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében taglalt 30 napos határidő felperes részéről történő elmulasztottságára. [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [10] Az elsőfokú ítélet által megállapított tényállás számos, a fentieket meghaladó egyéb, a per eldöntése szempontjából kevésbé releváns körülményt is tartalmazott, ám helytállóan rögzítette a releváns tényállást is. Jogi indokolásában rámutatott arra, hogy a per eldöntése szempontjából elsődleges az, hogy nem kellett-e a keresetlevelet visszautasítani annak elkésett előterjesztése miatt. E körben kifejtette, hogy az új Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében taglalt határidőt ugyan elmulasztotta a felperes, hiszen tudomást szerzett a keresettel támadott közgyűlési határozatokról már 2018. május 25-én, ám az Ebtv. 36. §
(2)bekezdése, mint speciális szabály alkalmazásában megelőzi az új Ptk. szabályát. Az abban szereplő perindítási határidő azonban a felperes részéről megtartott volt. Utóbbi jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis a 30 napos keresetindítás joga a tagot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül illeti meg, ez pedig a jelen perbeli esetben megtartott volt. E körben azt fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy bár ténybelileg nem állapítható meg, hogy egyáltalán a klasszikus értelemben vett postai kézbesítésre került-e a közgyűlési jegyzőkönyv és az abban szereplő valamennyi határozat a felperes részére, az azonban igen, hogy a jegyzőkönyvet hitelesítőként már 2018. május 25.-e után írta alá a felperes. Ezt az alkalmat tekintette az elsőfokú bíróság úgy, hogy kézbesítésre kerültek a támadott határozatok a felperes részére. Az ehhez képest számított 30 napos határidő pedig a 2018. június 26. napján benyújtott keresetlevél esetében megtartottnak minősül. [11] A per tárgyának érdemét érintően az alábbiakra mutatott rá az elsőfokú ítélet. [12] Rögzítette, hogy az Ebtv. 12. §
(2)bekezdésében meghatározott 15 napos törvényi határidő a közgyűlési meghívó kelte és a közgyűlés időpontja között megvolt. Ugyanakkor alapvetően nem ennek, hanem annak tulajdonított jelentőséget, hogy bár a felperes részéről a meghívó kézhezvétele és a közgyűlés között 15 nap nem telt el, de mégis a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az elvárható magatartás elve sem sérült azzal, hogy az ilyen értelemben vett 15 napos időtől valamivel kevesebb idő telt el a meghívó kézhezvétele és a közgyűlés megtartása között. [13] Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában rámutatott arra is, hogy a felperes többször nyújtotta be a keresetlevelét. A 30 napos keresetindítási határidőre figyelemmel pedig az elsőfokú bíróság kizárólag az első keresetlevélben felhozott indok alapján vizsgálta a határozatok esetleges jogszerűségét, illetve jogszerűtlenségét. Álláspontja szerint minden további, a későbbiekben a visszautasítás folytán benyújtott keresetlevélben felhozott indok, amely az első keresetlevélben nem szerepelt, már figyelmen kívül kell, hogy maradjon. Ezért nem vizsgálta azt a körülményt, hogy lehetett-e törvényesen ismét azonos napon közgyűlést összehívni és megtartani, illetve, hogy az erre vonatkozó meghívói tartalom vajon mennyiben minősül jogszerűnek és az esetleges jogszerűtlenség mennyiben bír ilyen hatással a közgyűlésen hozott határozatokra. [14] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az ítélőtáblát az elsőfokú ítélet megváltoztatására és ennek eredményeképpen arra, hogy a másodfokú bíróság a közgyűlési határozatokat helyezze hatályon kívül. Fellebbezésében annak indokai körében az elsőfokú eljárás során előadottakat ismételte meg. A fellebbezésben a felperes továbbra is annak az álláspontjának adott hangot, hogy a perben bizonyítást nyert, hogy a közgyűlési meghívó felperes részére történő postára adása és a közgyűlés időpontja között nem telt el 15 nap, ezt pedig a törvény kötelezővé teszi. [15] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Indokai között megismételte az elsőfokú eljárásban előadottakat, kiemelve az új Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében taglalt 30 napos határidő elmulasztására való hivatkozást. Előadta, hogy a felperes a határozatok meghozatalában tevőlegesen részt vett, azt külön a részére nem is kellett kézbesíteni, mint ahogy az nem is történt meg. A pert a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül meg kellett volna indítania, azonban ezt a határidőt a felperes lekéste. Erre is figyelemmel téves az elsőfokú bíróság Ebtv. 36. §
(2)bekezdésére való hivatkozása. [16] Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta. [17] Az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényeket helytállóan állapította meg, abból jogszerűen vont következtetést a felperesi kereset megalapozatlanságára, melyet az irányadó jogszabályok megjelölésével megfelelően indokolt, ezért az ítélőtábla csupán a fellebbezésben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben írtakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá: [18] A per eldöntése szempontjából elsődleges kérdés az volt, hogy a keresetindítási határidő a felperes részéről megtartott volt-e. [19] E tekintetben egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által elfoglalt jogi állásponttal, nevezetesen, hogy az Ebtv. erre vonatkozó rendelkezése mindenféleképpen meg kell, hogy előzze a Ptk. általános előírását. Ez azért bír döntő jelentőséggel, mert míg a Ptk. a tudomásszerzéstől számítja a keresetindítás 30 napos határidejét, addig az Ebtv. és egyébként maga az alperesi erdőbirtokossági társulat alapszabálya is a határozat kézbesítésétől számítja a keresetindítási határidőt. A határozatok szabályszerű kézbesítése egyébként még az alperesi ellenkérelemben szereplő alperesi előadás szerint sem történt meg, így az Ebtv. 36. §
(2)bekezdésében szereplő határidőt semmiféleképpen nem lehet a felperes részéről elmulasztottnak tekinteni. Ezért a keresetlevél visszautasításának a perben nem volt helye, mint ahogy utólag a per során a per megszüntetésének sem, így az elsőfokú bíróság a permegszüntetésről is jogszerűen határozott az eljárás folyamán, ennek a döntésének a szükséges indokolását az ítéletben megadta. [20] A per eldöntésének legfontosabb érdemi kérdése pedig az volt, hogy az Ebtv. 12. §
(2)bekezdésében taglalt 15 napos határidőt megtartotta-e az alperes. Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése szempontjából azt kellett vizsgálni, hogy az alperes a
- május
- napján nemvitásan megtartott közgyűlést mikor hívta össze. Ezen belül is azt, hogy a közgyűlés időpontjához képest azt legalább 15 nappal megelőzően hívta-e össze, vagy sem. Más szóval a per érdemi eldöntése szempontjából az a kizárólag jelentőséggel bíró körülmény, hogy melyik az a magatartás az alperesi erdőbirtokossági társulat, mint jogi személy részéről, amelyet a közgyűlés összehívásának tekinthető: a meghívó megfogalmazása, vagy a meghívó postára adása. [21] Az elsőfokú bíróság lényegében (ítélet indokolásának
- pontja) arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Ebtv.
- §
(2)bekezdésében szabályozott 15 napos határidőt a meghívó kelte és a közgyűlés időpontja között eltelt idő viszonylatában kell vizsgálni. Ezzel az állásponttal az ítélőtábla egyetért azzal, hogy a 15 napos határidőnek a közgyűlés összehívásáról szóló döntés melyet a legfőbb szerv összehívására a létesítő okiratban feljogosított személy hoz meg - és a közgyűlés között kell megtartottnak lennie. Erre pedig a perben nem vitásan
- május
- napján került sor. Innen nézve a jogvitát, nincs a perben jelentősége annak, hogy mikor került kézbesítésre a meghívó a felperes részére. A törvény ugyanis a közgyűlés törvényességének nem szabja feltételéül, hogy a tagság annak időpontjáról, azt legalább 15 nappal megelőzően szerezzen tudomást. Ilyen jogszabályi rendelkezést ugyanis az Ebtv. és a Ptk. sem tartalmaz. [22] A fent említett okokra tekintettel tehát a közgyűlésen hozott határozatokat jogszabálysértően meghozottnak tekinteni nem lehetett. [23] Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben az igényérvényesítési határidő - 30 nap - meghatározása azt eredményezi, hogy a határozat jogszabálysértő vagy alapszabályba ütköző voltára történő hivatkozásokat e határidőn belül kell megtenni (BDT
- 4019.). Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben a felperesnek a szubjektív keresetindítási határidőn túl előadott indokai a határozat jogsértő voltának megállapítása során figyelmen kívül hagyandók (BDT
- 4020.). [24] Ezért az ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy az elsőfokú eljárás során beszerzett közgyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen látható, hogy nem került sor a közgyűlés ismételt összehívására, azt már az eredeti kitűzött időpontban meg lehetett tartani és ezért az alperes így is tett. Ezért a per eldöntése szempontjából irreleváns az esetleges ismételt taggyűlés összehívásának a határozatok jogszerűségére gyakorolt hatása, illetve ennek vizsgálata. [25] Ugyanezen oknál fogva nem bír jelentőséggel az sem, hogy a meghívóban az esetleges ismételt közgyűlés összehívására vonatkozó tájékoztató is szerepel. [26] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával. [27] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes a másodfokú eljárásban felmerült saját költségét maga viseli a Pp. 83. §
(5)bekezdésében írtakra figyelemmel. Az alperes a Pp. 81. §
(5)bekezdése szerinti költségjegyzéket nem terjesztett elő, így a másodfokú perköltségét nem számította fel, ezért annak megállapítására sem volt eljárásjogi lehetőség. Debrecen,
- június
- Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Répássy Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -