← Magyarország

Kfv.37424/2019/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A földhasználati bejegyzés alapjául szolgáló haszonbérleti szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya nem függ a bejegyzés megtörténtétől vagy annak elmaradásától. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.37.424/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címetanya) A felperes képviselője: Dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Bacskai Edina (....) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9022 Győr, Czuczor Gergely utca 18-24.) Az alperes képviselője: Dr. Pete Viktória kamarai jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: ... Zrt. (....) Az alperesi beavatkozó jogi képviselője: Lascsik és Vass Ügyvédi Iroda (Eljáró ügyvéd: dr. Lascsik Ágoston fél címe 4) A per tárgya: földhasználati nyilvántartásba vétel iránti eljárásban hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.
  2. 385/2018/
  3. számú végzésével kijavított - 9.K.27.385/2018/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.385/2018/
  5. számú végzésével kijavított 9.K.27.385/2018/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint vevő és a Nemzeti Földalapkezelő szervezet, mint eladó adásvételi szerződést kötöttek a rajkai ... hrsz. alatt felvett ingatlanra. A tulajdonváltozás átvezetését követő 30 napon belül a felperes saját tulajdon jogcímén fennálló földhasználati bejelentést tett, melynek a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) eleget tett, így a felperes
  7. augusztus 17-étől az ingatlan bejegyzett földhasználójaként szerepelt a földhasználati nyilvántartásban. [2] Ezt követően az alperesi beavatkozó
  8. szeptember 7-én kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz a rajkai ... hrsz.-ú ingatlanra bejegyzett felperesi földhasználat törlése és a Zrt. földhasználati jogának visszajegyzése iránt. Az alperesi beavatkozó kérelmében előadta, hogy
  9. szeptember 6-án haszonbérleti szerződést kötött a Magyar Államot képviselő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal többek között a Rajka külterület ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan,
  10. szeptember 6-i lejárattal. A haszonbérleti szerződés alapján a földhasználata bejegyzésre került.
  11. április 3án a Rajka külterület ... helyrajzi számú ingatlant megosztották, ennek következtében jöttek létre a ... és .../2 helyrajzi számú területek. A megosztást követően a Zrt. földhasználati lapjáról a Rajka külterület ... helyrajzi számot és ezzel egyidejűleg a bejegyzett földhasználati jogát törölték, melyről az elsőfokú hatóság nem értesítette. [3] Az elsőfokú határozat hatóság a 702886/
  12. számú határozatával az alperesi beavatkozó kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  14. § c) pontja alapján az alperesi beavatkozó kérelme lehetetlen célra irányult, mert az érintett földterületek már volt bejelentett földhasználója. [4] Az alperesi beavatkozó fellebbezése alapján eljárt alperes a
  15. szeptember 20-án kelt 34768/
  16. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt adott. Elrendelte, hogy az elsőfokú hatóság a földhasználati nyilvántartásból a Rajka külterület ... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a felperes földhasználatát törölje és az alperesi beavatkozó földhasználatát haszonbérlet jogcímén a szerződésben meghatározott kezdő időponttal,
  17. szeptember 6-i lejárattal jegyezze be. Megállapította az alperes, hogy az elsőfokú hatóságnak döntését végzés formájában kellett volna meghoznia a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására figyelemmel. Az ügy érdemét tekintve rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó által előadott tényállás megfelel annak, ami a rendelkezésre álló adatokból és iratokból is megállapítható. Osztotta az alperes a fellebbezésben kifejtett azon álláspontot, hogy a megszűnt helyrajzi szám törlésével a Zrt. földhasználati jogosultsága nem szűnt meg, mivel a földhasználati nyilvántartási bejegyzés és törlés nem konstitutív hatályú. A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok közhitelességéhez törvényi vélelem fűződik, a bejegyzett adatokkal szemben az ellenbizonyítás lehetősége biztosított. Az alperesi beavatkozó vitatta kérelmében a földhasználati nyilvántartás helyességét, ezért az elsőfokú hatóságnak érdemben kellett volna vizsgálnia a tényállást és a fennálló jogi helyzetet. Az érdemi vizsgálat eredményeként azt állapította meg az alperes a fellebbezési eljárásban, hogy az érvényes haszonbérleti szerződésre tekintettel megdőlt az a vélelem, hogy a tulajdonos a földhasználó. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes a másodfokú határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint az alperes megsértette az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  18. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26-
  19. §-ait, valamint a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/
  20. (XII. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  21. §

(1)bekezdését, továbbá a Ket. 2. §
(3)bekezdését és 50. §
(1)bekezdését, amikor nem tisztázta kellőképpen a tényállást. Figyelmen kívül hagyta az alperes, hogy az alperesi beavatkozó elmulasztotta határidőben megtenni az adatváltozás bejelentését, ami a Korm. rendelet 17. §
(1)bekezdése alapján a földhasználati lap megszűnését vonja maga után. Az alperesi beavatkozónak nem volt lehetősége a földhasználati bejelentését a korábbi okmányokkal igazolva megtenni, ezért a nyújtott okiratok alapján az alperes nem járhatott el jogszerűen. E körben a felperes szerint annak sincs jelentősége, hogy az alperesi beavatkozó haszonbérleti szerződése érvényes és hatályos-e a ... helyrajzi számú ingatlan tekintetében. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [7] Az alperesi beavatkozó csatlakozott álláspontjához, ezért kérelme ugyancsak elutasítására irányult. az a alperes kereset Az elsőfokú ítélet [8] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  1. október 30-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes az elsőfokú hatóság alaki jogszabálysértését javította, érdemi döntése az Inytv., a Korm. rendelet, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  2. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  3. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) rendelkezései alapján nem jogszabálysértő. Alperes a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályokat megtartotta, a tényállás tisztázása körébe az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában nem vonta be a szerződés érvényességével és hatályos összefüggő kérdéseket, melynek felülbírálatára hatáskörrel nem rendelkezett. E kérdéskör vizsgálatára polgári bíróság előtt van eljárási lehetőség. [9] A földhasználati nyilvántartás bejelentésre vonatkozó határidő vizsgálata kapcsán rögzítette a bíróság, hogy az a Fétv.
  4. §
(8)-
(10)bekezdései alapján nem jogvesztő, a bejelentési kötelezettség önkéntesen, vagy a hatóság felhívására 30 napon túl is teljesíthető. Mivel a földhasználati nyilvántartás nem konstitutív hatályú, az alapjául szolgáló szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya nem függ a bejegyzés megtörténtétől vagy elmaradásától. A Fétv.
  1. §-a alapján közhiteles földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokhoz törvényi vélelem fűződik, az ellenkező bizonyításáig azt valósnak kell tekinteni. A földhasználati nyilvántartásba vett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok valósággal egyezőségét vitatja. Az alperesi beavatkozó által kötött haszonbérleti szerződés a rendelkezésre álló adatok alapján nem szűnt meg, így az alperesi beavatkozó földhasználati jogosultsága sem. Az érvényes haszonbérleti szerződésre figyelemmel az jogszabálysértés nélkül állapította meg alperesi határozat, hogy a tulajdonos földhasználói minőségéhez fűződő vélelem megdőlt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, valamint az első fokon eljáró hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Kifejtette a felperes, hogy a perbeli ingatlan értékesítésével bekövetkezett szerződésátruházás következtében a Magyar Állam szabadult a haszonbérleti szerződésből, ő pedig belépett ezen jogviszonyba, ezért a továbbiakban közte és az alperesi beavatkozó között áll fenn a haszonbérleti szerződés. Hivatkozott az Alkotmánybíróság II/330/
  2. számú határozatára, mely alapján szerződés-átruházás pillanatában hatályban lévő jogszabályok irányadóak, ezért az alperesi beavatkozóval fennálló haszonbérleti szerződést úgy kell tekinteni, hogy az a tulajdonjog bejegyzés időpontjában jött létre. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az új szerződés a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik, mely a törvény egyes rendelkezéseibe ütközése folytán semmis. Alperesi beavatkozó birtokában lévő földek összessége meghaladja a Földforgalmi tv.
  3. §
(2)bekezdésében előírt birtok(1200 ha), illetve a
(3)bekezdése szerinti kedvezményes birtokmaximumot (1800 ha), valamint a haszonbérlet ideje is túllépi a törvény 44. §
(1)bekezdésében előírt húsz évet. Mindezt az alperesnek hivatalból kellett volna észlelnie. [11] Felperes álláspontja szerint a haszonbérleti szerződés semmissége miatt tévesen állapította meg elsőfokú bíróság, hogy az alperesi beavatkozó által kötött haszonbérleti szerződés nem szűnt meg. Továbbá nem helytálló az elsőfokú ítélet azon rendelkezése sem, hogy az érvényes haszonbérleti szerződésre tekintettel megdőlt az a vélelem, hogy a tulajdonos a földhasználó. Az alperes nem vizsgálta, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó között fennálló új szerződés megfelel-e az annak létrejöttekor hatályos jogszabályoknak, így sérült a Ket. 50. §
(1)bekezdése, mely jogszabálysértésre már a keresetében is hivatkozott. [12] Az ügyben az alperes és az alperesi beavatkozó is terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet, melyben egyezően kérték a jogerős ítélet hatályában fenntartását. [13] Az alperes álláspontja szerint felperes a kereseti kérelmében foglaltaktól teljesen eltérő jogi érvelést adott elő felülvizsgálati kérelmében. A felperes keresetében még arra alapítottan kérte a határozat jogsértőnek minősítését, hogy a földhasználati nyilvántartásba való bejelentési kötelezettség határidőn túl nem pótolható, a haszonbérlő mulasztása következtében szerződésből eredő igényt nem érvényesíthet. Kifejtette továbbá az alperes, hogy regisztratív hatóságként eljárva, kizárólag az okiratból egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló érvénytelenség esetén utasíthatta volna el a bejegyzést a bejelentés megtételének időpontjában hatályos földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) kormányrendelet 9. §
(1)bekezdése alapján. A felperes által levezetett érvelésből és az Alkotmánybíróság hivatkozott döntéséből is az állapítható meg, hogy az érvénytelenség nem nevezhető nyilvánvalónak, így annak megállapítása túlmutat az alperesi hatóság hatáskörén. [14] Alperesi beavatkozó érvelése szerint az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata a haszonbérleti szerződés érvényességét nem érinti, valamint a felülvizsgálati eljárás tárgya nem a szerződés érvényességének megállapítása, hanem az alperes határozatának jogszerűsége. Amennyiben felperes érvénytelenség megállapítására irányuló keresetet kíván indítani, úgy azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt teheti meg. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy jelen ügyben a jogerős ítélet felülvizsgálata a Kp. 115. §
(1)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem benyújtása időpontjában hatályos rendelkezése szerint csak jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. Mivel a felülvizsgálati eljárás, mint rendkívüli jogorvoslat tárgya a bíróság jogerős ítélete, ezért a felülvizsgálati kérelemben nem az alperes, hanem a bíróság által megsértett jogszabályokat kell megjelölni. [17] Az elsőfokú bíróság eljárásában a keresettel támadott határozat jogszerűségéről a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján csak a kereseti kérelem korlátai között hozhatott döntést, vizsgálata irányát a felperes által megjelölt jogszabálysértések jelölték ki. A felperes a keresetlevelében és az első tárgyalást megelőzően benyújtott előkészítő iratában az alperes határozatát még azon az alapon támadta, hogy a földhasználati nyilvántartásba való változásbejelentési kötelezettség határidőben történő elmulasztása jogvesztéssel jár, több éves késedelemmel történő bejelentése során a földhasználat nyilvántartásba vételére csak módosított vagy új szerződés alapján van jogszerű lehetőség. A felperes a megsértett jogszabályok körében az Inytv. és a Fétv. egyes rendelkezéseit, és a Korm. rendelete egészét jelölte meg. A tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása kapcsán pedig konkrét jogi érvek kifejtése nélkül hivatkozott a Ket. 2. §
(3)bekezdésére és 50. §
(1)bekezdésére. Az elsőfokú bíróságnak e jogszabálysértések körében volt törvényes lehetősége jogi álláspontjának kifejtésére. A kereseti kérelmen túlterjeszkedő jogkérdések eldöntésére nincsen mód, kivéve a Kp. 85. §
(3)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó és figyelembe veendő tényeket. [18] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek a jogerős ítéletben foglalt megállapításokhoz képest kell megjelölnie olyan jogszabályhelyet, amelyet a bíróság a rá vonatkozó eljárási rendben megsértett. A felperes felülvizsgálati kérelme e törvényi elvárásnak nem felelt meg, az kizárólag az alperesi beavatkozó földhasználati bejelentése alapjául szolgáló haszonbérleti szerződés semmisségének megállapítására irányult olyan törvényi rendelkezések alapján, amelyekre felperes a keresetlevelében nem hivatkozott, és amelyekre nézve a jogerős ítélet érdemi megállapításokat nem tartalmazott. E jogszabálysértések érdemi vizsgálatát a felülvizsgálati eljárásban irányadó Kp. 117. §
(3)bekezdése nem tette lehetővé, mely szerint a felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya. [19] Az irányadó tényállás szerint alperesi beavatkozó földhasználati jogának bejegyzésére irányuló kérelmet
  1. szeptember 6-án a rajkai ... helyrajzi számú ingatlan telekalakítása eredményeként létrejött ... helyrajzi számú szántóterület vonatkozásában - a benyújtott haszonbérleti szerződés alapján
  2. szeptember 6-tól
  3. szeptember 6-ig fennálló haszonbérlet jogcímén terjesztette elő. A kérelemben előadott tényeket, mely szerint a .... helyrajzi számú ingatlanra fennálló földhasználatát bejelentette, és földhasználóként mindaddig szerepelt a földhasználati nyilvántartásban, amíg az ingatlant nem osztották meg, a földhasználati nyilvántartás adatai alátámasztották. A kérelem elbírálása során annak jogi relevanciája nem volt, hogy a .... helyrajzi számú ingatlanra bejegyzett földhasználati jog hivatalból való törlése mennyiben volt jogellenes, mert az nem volt tárgya a bejegyzési eljárásnak. Ellenben vizsgálni kellett a törlésnek és a helyrajzi szám változásnak az alperesi beavatkozó szerződéses jogviszonyára gyakorolt joghatását. [20] Az elsőfokú bíróság osztva az alperes határozatában kifejtett álláspontját helytállóan mutatott rá a földhasználati nyilvántartás deklaratív hatályára, melyből kiindulva jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy sem a bejegyzés törlése, sem a változásbejelentési kötelezettség határidőben történő elmulasztása a haszonbérleti szerződést nem szüntette meg, mert az alperesi beavatkozó földhasználati joga nem annak nyilvántartásba vételével, hanem a szerződés megkötésével jött létre. A bejegyzés alapjául szolgáló szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya nem függ a bejegyzés megtörténtétől vagy annak elmaradásától. [21] A jogerős ítélet továbbá azt is tévedés nélkül rögzítette, hogy a bejelentési kötelezettség a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Fétv.
  4. §
(8)-
(10)bekezdései alapján 30 napon túl is teljesíthető volt, mert az erre vonatkozó határidő nem jogvesztő. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy ettől eltérő következtetés a megosztás időpontjában,
  1. április 3-án hatályos Korm. rendelet rendelkezéseiből sem vonható le. Önmagában az a körülmény, hogy a szerződés tárgyát képező .... hrsz. alatti ingatlan a megosztása folytán megszűnt és az alperesi beavatkozó földhasználati jogának átvezetését nem kezdeményezte az újonnan létrejött Rajka külterület ... helyrajzi számú ingatlanra, a haszonbérleti szerződést nem tette hatálytalanná és nem is szüntette meg. A mulasztáshoz a keresetlevélben megjelölt egyetlen jogszabály sem társított ilyen jogkövetkezményt. [22] A felperes a haszonbérleti szerződés semmisségére - az alanyváltozásra figyelemmel bekövetkezett szerződés-átruházás, illetve nováció következményeként elsőként csak a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, az elsőfokú bíróság eljárásában még a tényállás tisztázásának megsértésével összefüggésben sem utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  3. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. §
(1)bekezdésére, valamint a tulajdonjog bejegyzése időpontjában hatályos jogszabályokra. A keresetlevelében még kifejezetten azt hangsúlyozta, hogy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló Ket. 66. §
(4)bekezdése szerinti jogvesztő határidő elmulasztása miatt "annak sincs jelentősége, hogy Zrt. haszonbérleti szerződése érvényes és hatályos-e a Rajka ... helyrajzi számú ingatlan tekintetében." [23] Ebből a szempontból súlytalan az a felperesi érvelés, hogy már a keresetlevélben is történt hivatkozás a Ket. 50. §
(1)bekezdésére, hiszen egy jogszabályi hely megjelölése az ahhoz kapcsolódó jogi érvek kifejtése nélkül érdemi elbírálásra nem alkalmas, a kereset hiányzó indokolása pedig az eljárás ezen szakaszában már nem pótolható. A Ket. szabályait az elsőfokú bíróság egyébként sem sérthette meg, mert az
  1. december 31-ig nem a bíróságok, hanem közigazgatási szervek eljárásban volt irányadó jogszabály. [24] A Kúria a KGD
  3. (Kfv.VI.37.258/2017.) számú ítéletében rámutatott arra, hogy "a földhasználati nyilvántartás deklaratív típusú hatósági nyilvántartás, a bejegyzést és törlést eredményező eljárás pedig kizárólag okiraton alapul. A hatóság a kérelmező által benyújtott formanyomtatvány, valamint az annak mellékleteit képező okiratok adattartalma alapján végzi el a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzést, illetve az onnan való törlést. A korábbi haszonbérleti szerződés megszűnése, illetve az újonnan megkötött haszonbérleti szerződések létrejötte, azok érvényessége nem a per alapjául szolgáló közigazgatási eljárás tárgyát képezték." Erre figyelemmel alapvetően nem kifogásolható a jogerős ítélet azon jogértelmezése, mely szerint nem róható az alperes terhére, hogy a bejegyzési eljárásban nem vonta be a tényállás tisztázása körében a szerződés érvénytelenségével, semmisségével, hatálytalanságának vizsgálatával összefüggő azon kérdéseket, melyre nézve a polgári bíróság előtti eljárásra van lehetőség. Ezen ítéleti megállapítást a Kúria annyiban pontosítja, hogy ez alól kivételt jelent a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/
  4. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.)
  5. §
(1)bekezdésében írt, magából az okiratból megállapítható nyilvánvaló érvénytelenség esete. ("a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatok csatolt szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből.") A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott II/330/
  1. számú AB határozatból levezetett érvénytelenség azonban nem nevezhető nyilvánvalónak, - ahogyan arra a felülvizsgálati ellenkérelem is utalt - hiszen annak megállapítása túlmutat az alperesi hatóság hatáskörén és meghaladja közigazgatási per kereteit. [25] Megalapozottnak tekinthető az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítása is, hogy az alperesi beavatkozó bejegyzés, illetve törlés iránti kérelmét a bejelentés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott körben volt hatásköre vizsgálni az alperesnek. A Korm. rendelet
  2. §
(2)bekezdés i) pontja alapján a járási hivatal akkor törölheti hivatalból a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha a földhasználat bejegyzésének alapjául olyan földhasználati szerződés kerül benyújtásra, melyet nem a földrészlet bejegyzett tulajdonosa kötött, de a szerződés a benyújtása időpontjában érvényesen és hatályosan fennáll. [26] Az alperesi beavatkozó kérelmének benyújtásakor -
  1. szeptember 7-ei határidővel - a felperes szerepelt bejegyzett földhasználóként a földhasználati nyilvántartásban. A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Tekintettel arra, hogy az alperesi beavatkozó földhasználati bejelentése haszonbérleti szerződésen alapult, melynek érvénytelenségére vagy hatálytalanságára az okirat tartalma alapján nem lehetett következtetni, a felperes földhasználati nyilvántartásból való törlésére és az alperesi beavatkozó földhasználati jogának bejegyzésére a R.
  2. §
(2)bekezdés i) pontja alapján jogszerű lehetőség volt. [27] Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntése a már kifejtettek alapján a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt, ezért a Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [28] A földhasználati bejegyzés alapjául szolgáló haszonbérleti szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya nem függ a bejegyzés megtörténtétől vagy annak elmaradásától. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 41. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] A pernyertesnek minősülő alperes és alperesi beavatkozó a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdésében foglaltak ellenére a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét nem számította fel, ezért annak megtérítéséről rendelkezni nem kellett. [31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a Pp. 102. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles megfizetni. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró, Dr. Varga Eszter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.