← Magyarország

Kfv.37748/2018/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróság csak a jogszabálysértő közigazgatási határozatot helyezheti hatályon kívül, jogszabály kifejezett felhatalmazása hiányában méltányosságot sem a közigazgatási hatóság, sem a határozatot felülvizsgáló bíróság nem gyakorolhat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.748/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 1) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. március 14-én kelt 5.K.33.343/2017/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.33.343/2017/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az etióp származású felperes részére az elsőfokú hatóság először keresőtevékenység folytatása célú, majd egyéb célú tartózkodási engedélyt állított ki, amely - meghosszabbítást követően -
  6. [2] [3] [4] október
  7. napjáig volt érvényben. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
  9. §

(1)bekezdés
  1. d)pontja, 2. §
  2. bh)pontja, 8. §
(1)bekezdés a) pontja, 14. §
(1)bekezdés a) pontja, 22. §
(3)bekezdése, 27. §
(1)bekezdése, valamint az Szmtv. végrehajtására kiadott 113/
  1. (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  2. §
(2)bekezdése alapján elutasította, egyben megállapította, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Indokolása szerint a felperes nem tett eleget az első lakóhelyére vonatkozó bejelentési kötelezettségének. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes férjével kapcsolatos hatósági eljárás nem előkérdése az ügynek. Az alperes a
  1. február
  2. napján kelt 106-Tk-483/5/
  3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyben megállapította, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Indokolása szerint a kétfokú eljárás során összesen három alkalommal folytattak le helyszíni ellenőrzést a felperes által lakóhelyeként megjelölt ingatlanban. A helyszíni szemlék adatai - a lakás mérete, bútorozása, ruhaneműk, egyéb ingóságok, továbbá a felperes és családtagjainak jelenléte - alapján megállapította, hogy a felperes és a magyar állampolgárságot szerzett apósa nem élnek közös háztartásban. A felperes okirattal azt sem támasztotta alá, hogy róla magyar állampolgár személyesen gondoskodna, vagy azt, hogy vállalná az eltartását. A kereseti kérelem [5] A felperes eljárásiés anyagi hivatkozással kérte a jogerős felülvizsgálatát. jogi jogszabálysértésekre határozat bírósági Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az eljárás során három alkalommal is tartottak helyszíni ellenőrzést a lakóhelyként megjelölt ingatlanban. A jegyzőkönyvekben és annak mellékleteként csatolt fotókon is rögzített körülmények (a ruhák, személyes holmik, szükséges felszerelések hiánya, és a szűk élettér), valamint az elhangzott nyilatkozatok egyértelműen azt támasztották alá, hogy az együttélés ténylegesen abban a lakásban nem valósul meg. Ezen kívül a felperes és apósa lakcíme sem egyezik meg a kívánt időtartamban. A nyilvántartás adatainak kiemelt jelentősége van, ami azért is hangsúlyos, mert az eljárás kérelemre indult, amelyben a felperesnek kell a saját állítását alátámasztania. [9] A felperes és apósa megszakítás nélküli legalább egy éves együttélése szempontjából nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy ugyanabban a házban van a felperes apósa által korábban lakott lakás, valamint annak sem, hogy az átjelentkezés milyen okból maradt el, illetve hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai ellen van lehetőség ellenbizonyításra. [10] Megítélése szerint önmagában az a körülmény, hogy más eljárásra vonatkozó jogairól és lehetőségeiről a felperest a hatóság nem tájékoztatta, nem valósít meg jogszabálysértést. Ugyanakkor a kiutasítás ténybeli és jogi alapja fennállt, ezért arról a hatóságnak rendelkeznie kellett. [11] Az alperes sem tételes jogi, sem alapelvi jogsértést nem követett el azzal, hogy az alapos eljárás eredményeként feltárta azt, hogy a felperes valótlant állított a kérelme teljesítése érdekében. [12] A tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet az elsőfokú bíróság arra figyelemmel utasította el, hogy a felperes férjére vonatkozó új eljárás nem előkérdése a perben támadott határozat jogszerűsége megítélésének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatala iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. [14] Előadta, hogy a férjére vonatkozó hatósági határozatot az elsőfokú bíróság törvénysértőnek ítélte, mert bizonyítottnak találta az 5 éven túli magyarországi tartózkodást, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. [15] Nem vitatta a felperesre vonatkozó ítéleti megállapításokat, de kifogásolta, hogy mind a közigazgatási hatóság, mind az eljárt bíróság kizárólag az idegenrendészeti jogszabályokat vette alapul. [16] A többen benne van a kevesebb elv alapján sérült a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.)
  5. §
(1)bekezdése, mert a helyes eljárás az lett volna, ha az ország elhagyására kötelezés helyett a felperes részére felajánlották volna a tartózkodási engedélyt, tekintettel arra, hogy annak feltételei bizonyítottan fennállnak. [17] Az idegenrendészeti jogszabályokat összhangba kell hozni a házastársakra, a családra, különösen pedig a család gyermekeire vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. Erre figyelemmel sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(2a)bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) család egységére, a gyermek érdekeire, a családban gyengébb fél védelmére, a családtagok támogató együttműködésének lehetőségére, valamint az egyetértésben megválasztott lakóhelyben történő együttes maradásra vonatkozó szabályai, továbbá az Alaptörvény G. cikk
(2)bekezdése és L. cikk
(1)és
(2)bekezdései. [18] Meggyőződése szerint az lett volna jogszerű, méltányos és egyedül helyes döntés - még akkor is, ha sem a hatóság, sem a bíróság nem látja bizonyítottnak az együttlakást -, hogy a tartózkodási kártya iránti kérelem elutasítása mellett a felperest felhívják a tartózkodási engedély kiadásának lehetőségére, illetve a kérelem tartalmi megváltoztatásának megengedhetőségére. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Eljárásával összesen 50.000.- forint költséget számított fel. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(1)és
(2)bekezdései szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [22] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le. [23] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [24] Az Szmtv. 8. §
(1)bekezdése alapján az eljáró hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen nem gondoskodik. [25] A felperes a kiemelt jogszabályi rendelkezés második fordulatára alapította kérelmét. Ennek sikeres teljesítéséhez azt kellett volna alátámasztania, hogy ő és az apósa megszakítás nélkül legalább egy éve egy háztartásban él. [26] A felperes nem vitatta, hogy nem volt egy évig folyamatosan ugyanaz a bejelentett lakcímük. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatát az idegenrendészeti hatóság köteles figyelembe venni, ám - a szabad bizonyítás rendszerére figyelemmel - a nyilvántartás adatainak valótlanságát, az attól való eltérést más bizonyítékok alátámaszthatják. Erre figyelemmel helyesen járt el a hatóság, amikor a tényállás tisztázása érdekében többször is helyszíni szemlét tartott. Az itt nyert információk azonban - a felperes által sem vitatottan - éppen azt támasztották alá, hogy a felperes és a magyar állampolgár családtagja nem élnek közös háztartásban. Ebből következik, hogy a felperes kérelme nem volt teljesíthető. [27] A Pp. 339. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság csak a jogszabálysértő közigazgatási határozatot helyezheti hatályon kívül. Nem jogszabálysértő ezért az elsőfokú bíróság ítélete az okból, hogy az alperes jogszerű határozatát támadó felperesi keresetet elutasította. [28] A Pp. 275. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria csak a részben vagy egészben jogszabálysértő határozatot helyezheti hatályon kívül. Mivel a fentiek szerint az elsőfokú bíróság ítélete nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, ezért a felperes felülvizsgálati kérelme sem foghatott helyt. [29] A felperes kifogásolta, hogy vele szemben nem alkalmaztak méltányosságot, különösen a férjére vonatkozó döntésekre tekintettel. Ezen igényéhez azonban jogszabályi rendelkezést nem kapcsolt, nem mutatta be, hogy mely jogszabály, mely rendelkezése alapján, milyen tények, körülmények figyelembevételével kellett/lehetett volna vele szemben méltányosságot gyakorolni. [30] A felperes jogi alap nélkül hivatkozott a Ptk. egyes rendelkezéseire is. Sem az Szmtv., sem a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos egyéb jogszabályi rendelkezések sem írják alá a Ptk. alkalmazását. Erre figyelemmel a Ptk. rendelkezéseit sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság sem sérthette meg. [31] Az ágazati jogszabályoknak megfelelő közigazgatási határozat és jogerős ítélet nem ütközhet az Alaptörvény, illetve a Ket. rendelkezéseibe sem, ennek ellenkezőjét a felperes sikerrel nem bizonyította. [32] Megjegyzi a Kúria, hogy az új Pp. 630. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a
  1. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ennél fogva az új Pp. jelen esetben nem irányadó, ezért az eljárt bíróság az új Pp. szabályait sem sérthette meg. A döntés elvi tartalma [33] A bíróság csak a jogszabálysértő közigazgatási határozatot helyezheti hatályon kívül, jogszabály kifejezett felhatalmazása hiányában méltányosságot sem a közigazgatási hatóság, sem a határozatot felülvizsgáló bíróság nem gyakorolhat. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapulvételével tárgyaláson bírálta el. [35] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles a kamarai jogtanácsos által képviselt alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében meghatározott mérték szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megfizetnie. [37] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.