← Magyarország

Bf.7/2020/17 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.7/2020/

  1. szám A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött,
  2. március
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék
  4. október
  5. napján kihirdetett B.283/2018/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. VII.r. vádlott neve VII.r. vádlott vonatkozásában a Győri Járásbíróság B.578/2015/
  7. számú ítéletével kiszabott helyesen 6 (hat) hónap börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtását rendeli el. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 133.000 (százharmincháromezer) Ft-ot, II.r. vádlott 151.360 (százötvenegyezer-háromszázhatvan) Ft-ot, III.r. vádlott 270.860 (kettőszázhetvenezer-nyolcszázhatvan) Ft-ot, IV.r. vádlott 244.825 (kettőszáznegyvennégyezer-nyolcszázhuszonöt) Ft-ot, V.r. vádlott 241.625 (kettőszáznegyvenegyezer-hatszázhuszonöt) Ft-ot, VI.r. vádlott 195.500 (százkilencvenötezer-ötszáz) Ft-ot köteles megfizetni. Az I-VII.r. vádlottak által egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség összege 656.164 (hatszázötvenhatezer-százhatvannégy) Ft. Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy V.r. vádlott lakcíme: .... A szabadságvesztésbe beszámítja III.r. és IV.r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárás során 97.800 (kilencvenhétezer-nyolcszáz) Ft bűnügyi költség merült fel, melyből I.r. vádlott 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) Ft-ot, II.r. vádlott 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) Ft-ot, III.r. vádlott 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) Ft-ot, IV.r. vádlott 18.600 (tizennyolcezer-hatszáz) Ft-ot, V.r. és VII.r. vádlott egyetemlegesen 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) Ft-ot, VI.r. vádlott 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) Ft-ot köteles megfizetni. Indokolás [1] A Győri Törvényszék a
  8. október
  9. napján kihirdetett B.283/2018/
  10. számú ítéletében 7 terhelt büntetőjogi felelősségéről döntött. [2] Az ismeretlen helyen tartózkodó I.r. és II.r. vádlott bűnösségét megállapította társtettesként folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont,
(5)bekezdés), ezért - mint bűnszervezetben elkövetőt - az I.r. vádlottat 10 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra, és 400 napi tétel pénzbüntetésre, a II.r. vádlottat 10 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra, és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést fegyház fokozatban rendelte végrehajtani, megállapítva, hogy az I. és II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000-2.000,- forintban állapította meg, és rendelkezett az I.r. vádlottal szemben kiszabott 800.000, - forint, a II. r. vádlottal szemben kiszabott 400.000, -forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [3] III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlottak bűnösségét megállapította társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont). [4] Ezért - mint bűnszervezetben elkövetőt - III.r. vádlottat 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, [5] IV.r. vádlottat 3 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, [6] V.r. vádlottat 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, [7] VI.r. vádlottat 2 év 8 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, [8] VII.r. vádlottat 2 év 8 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [9] Az I-III.r. vádlott tekintetében fegyház, a IV-VIIr. vádlottak vonatkozásában börtön fokozatban rendelte a kiszabott szabadságvesztés büntetéseket végrehajtani, megállapítva, hogy a terheltek feltételes szabadságra nem bocsáthatók. [10] A III.r., IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak által letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte a velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. [11] III.r. vádlott vonatkozásában a Győri Járásbíróság B.221/2015/
  1. számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés, valamint a Győri Járásbíróság B.246/2016/
  2. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés, [12] IV.r. vádlott tekintetében a Győri Járásbíróság B.221/2015/
  3. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön fokozatú szabadságvesztés, [13] VII.r. vádlottal szemben a Győri Járásbíróság B.578/2015/
  4. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. [14] A törvényszék rendelkezett a III.r. vádlottól lefoglalt Opel ... típusú személygépkocsi elkobzásáról, továbbá a bűnjelek jogi sorsáról, a gépjárműhöz tartozó forgalmi engedély kiállító hatóságnak történő megküldéséről, egyes okiratok, valamint elektronikus adathordozóknak az iratokhoz csatolásáról, egyes bűnjeleknek az állam tulajdonába kerüléséről, illetőleg megsemmisítéséről. [15] Kötelezte a terhelteket külön-külön és egyetemlegesen a cselekvőségükkel kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [16] Az ítélet ellen az ügyész III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII. r. vádlottak terhére súlyosítás, hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, pénzbüntetés kiszabása, továbbá hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. [17] I.r. és II.r. vádlott védői enyhítésért, a bűnszervezet megállapításának mellőzéséért, III.r. vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen a
  5. tényállási pont alóli felmentés, másodlagosan a bűnszervezet mellőzése és enyhítés érdekében, V.r. vádlott és védője enyhítésért és a bűnszervezet mellőzéséért, VI.r. vádlott enyhítésért, illetve felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és a bűnszervezet mellőzéséért, továbbá VII.r. vádlott enyhítésért, védője enyhítésért és a bűnszervezet mellőzése végett jelentettek be fellebbezést. IV.r. vádlott és védője a törvényszék döntését tudomásul vették. [18] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.17/2020/1-I. számú átiratában az ügyész jogorvoslati kérelmét helyes indokaira tekintettel fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket minden tekintetben alaptalannak ítélte. Kifejtette, hogy a törvényszék szabályosan folytatta le a bizonyítási eljárást, a beszerzett bizonyítékok értékelését, azok mérlegelését színvonalas módon elvégezte, és az ítélete indokolásában kellő részletességgel be is mutatta. V.r. és VII.r. vádlottak teljeskörű, a társaikra nézve is terhelő tartalmú beismerő vallomást tettek. III.r. vádlott csupán a
  6. tényállási pontban írt részcselekmény elkövetését tagadta, egyéb cselekvőségét feltárta és bűnösségét elismerte. VI.r. vádlott egy részcselekményben ismerte el a büntetőjogi felelősségét, amelyben egyébként tetten érték. A vádlottak vallomásai és a törvényszék által tárgyalás anyagává tett titkos információgyűjtés keretében rögzített hanganyagok, ezekről készült kivonatok, valamint egyéb bizonyítékok egymáshoz illesztettek, egyértelműen III.r., IV.r. és VI.r. vádlottak bűnössége irányába mutattak azokban a cselekményekben is, melyeknek elkövetését vitatták. Ekként a tényállás iratszerű és megalapozott. [19] Az ügyész rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlottak büntetőjogi felelősségére, cselekményeiket törvényesen minősítette, melyhez szakszerű és helytálló jogi indokolást fűzött. A bűnszervezetben történő elkövetés minősítését részletesen indokolta a történeti tényállásban rögzítettek alapján, mely eredményesen nem támadható. Az elbíráláskor hatályos törvény a bűnszervezet megállapítását az elkövetéskor hatályban volt anyagi jogi szabályhoz képest két új fogalmi ismérv meglétéhez köti, ekként enyhébb elbírálást eredményez a vádlottakra nézve. [20] Az ügyész álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés büntetések a helyesen rögzített középmértéktől messze elmaradnak, mely az I. és II.r. vádlottak vonatkozásában inkább eltúlzott méltányosságot, mint szigort jelez. A III-VII.r. vádlottak vonatkozásában a különös részi minimumban, illetve az enyhítő szakasz alkalmazásával megállapított szabadságvesztés büntetések nem felelnek meg a büntetéskiszabási elveknek, nem igazodnak az elbírált bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyához, továbbá a vádlottakhoz kapcsolódó, az ítéletben maradéktalanul felsorolt súlyosító körülmények számához és nyomatékához. V.r. vádlott esetében a személyiségzavar nem enyhítő szempont, hiszen beszámítási képességét nem érintette. IV.r. és VII.r. vádlottak felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt álltak az elkövetés idején, VI.r. vádlott többszörösen büntetett előéletű volt, V.r. terhelt pedig valamennyi részcselekményben részt vett. Ezen okoknál fogva a terheltek enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazására nem érdemesek. A III-VII.r. vádlottak a személyi részben rögzítettek alapján rendezett anyagi és jövedelmi viszonyok között élnek, illetve éltek, cselekményüket anyagi haszonszerzés motiválta, ezért velük szemben a pénzbüntetés kiszabásának törvényi feltételei fennállnak. [21] Az ügyész indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a III-VII.r. vádlottak vonatkozásában a szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát emelje fel, IV., V., VI. és VII.r. vádlottak tekintetében állapítsa meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A III-VII.r. vádlottakat pénzbüntetésre is ítélje. Állapítsa meg, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költségből VII.r. vádlott 136.000, - forint megfizetésére köteles, míg a vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összege 690.719, forint. Egyebekben az ítéletet hagyja helyben. [22] I.r. vádlott védője fellebbezése indokolásában a jogorvoslati kérelmét a felmentés irányában fenntartotta. Rámutatott, hogy védencének nincsen olyan terhelti vallomása, amely az eljárásban értékelhető lenne. A vádlott-társak úgy tettek terhelő tartalmú nyilatkozatokat cselekvőségére, illetve a házastársa magatartására, hogy tudták, miszerint mindként személy ismeretlen helyen - feltehetően külföldön - tartózkodik, így nem tudnak személyesen védekezni, velük való szembesítésre nem kerül sor. E körülmény figyelembevételével kell a terheltek nyilatkozatait értékelni az I.r. vádlottra nézve. [23] A védő rámutatott, hogy az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke eltúlzott. Számos nyomatékos enyhítő körülmény merül fel; nevezetesen a büntetlen előélete, az, hogy más büntetőeljárás nincs vele szemben folyamatban, jelentős az időmúlás, valamint legalább egy kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. [24] A védő vitatta a bűnszervezeti minősítést, kifejtve, hogy nehezen elképzelhető egy magyarul alig beszélő külföldi személyről, miszerint csak magyarul kommunikáló társakkal szervezkedni tudjon, a feladataikat meghatározza, őket irányítsa az összehangolt embercsempészés érdekében. Az sem bizonyított, hogy hosszabb időtartamra készültek volna a terheltek együttműködni, mivel a tényállásban körülírt cselekvőségük tulajdonképpen egy hónapos időtartamot ölel fel. A házastársa, aki magyar állampolgár, tolmácsolt neki rendszeresen, de a társak vallomásán kívül arra nincsen semmilyen bizonyíték, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez is segítséget nyújtott volna ilyen módon. Nem alapozza meg a konspiratív működést az, hogy az összes vádlott, illetve rokonaik számlájára is érkezett pénz, valamint dual SIM kártyás mobiltelefonjaik voltak, továbbá Viber alkalmazást használtak. Ezek mindennapos dolgok, semmi különös nincsen abban, hogy a technika modern eszközeit szinte minden ember használja. Ezen ismérvek alapján a bűnszervezet megállapításának nincsen helye, annak mellőzése a büntetés jelentős enyhítését indokolja abban az esetben, ha a másodfokú bíróság I.r. vádlott felmentésére nem lát lehetőséget. [25] II.r. vádlott védője fenntartotta az enyhítésért és a bűnszervezeti elkövetés megállapításának mellőzéséért bejelentett fellebbezését. A bűnszervezet elleni érvelése megegyezett az I.r. vádlott védőjének okfejtésével. A II.r. vádlott védője még hozzátette, hogy a telefonbeszélgetések során virágnyelv használata, a pénz utalásához a MoneyGram igénybevétele, valamint a gépjárművek cserélgetése sem elegendő a konspiratív működés alátámasztására. Megjegyzendő, hogy ide vonatkozó tények sem szerepelnek a tényállásban, csupán a jogi indokolásban. Csak azt lehet leszögezni, hogy a terheltek a bűncselekményeik elleplezése, a felelősségre vonás elkerülése érdekében alkalmazták ezeket a technikákat egyénileg. A szervezettség, a hierarchikus felépítés sem volt jellemző. Az ügy adataiból kiderül, hogy az I. és II.r. vádlottak rokoni kapcsolatban álltak III.r. vádlottal, illetve ismerték a bűncselekmények lebonyolításának valamennyi szereplőjét. Ettől még nem vált és II.r. vádlott egy hierarchikusan működő bűnszervezet csúcsszereplőjévé, a hálózat fejévé. A hosszabb időre szervezettség kritériuma sem áll meg, mivel
  7. május
  8. napjától
  9. november
  10. napjáig terjedő időszakra esnek a részcselekmények. A III-VI.r. vádlottak már
  11. június
  12. napján őrizetbe, majd letartóztatásba kerültek. Ezt követően
  13. november
  14. napjáig a tényállás szerint semmi nem történt, vagyis nincsen adat arra, hogy a szervezet egyáltalán működött-e. [26] A védő rámutatott, hogy a
  15. tényállási pontban írt cselekmény, miszerint III.r. vádlott
  16. november 9.,
  17. és
  18. napjain a BV. intézetből telefonon szervezte I.r. és II.r. vádlottakkal - rokonaival - a külföldi állampolgárok csempészésére irányuló cselekményeket, legfeljebb embercsempészés előkészületeként értékelhető. Nincsen arra bizonyíték, hogy e megbeszélések alapján megkíséreltek-e vagy ténylegesen szállítottak-e migránsokat az I. és II.r. vádlottak vagy társaik. Az előkészületi minősülés azzal a következménnyel is jár, hogy ezt a cselekményt nem lehet a megelőző tényállási pontokban rögzített magatartásokkal egységként kezelni, tehát nem vonatkozhat rá a bűnszervezeti elkövetés. E cselekményben II.r. vádlottat nem lehet szervezőként, irányítóként felelősségre vonni. Az önálló utasítások adását egyébként sem bizonyítja más, mint III.r. vádlott nyilatkozata, aki II.r. vádlott szerepéről azt mondta, hogy tolmácsként továbbította az I.r. vádlottól kapott információkat, melyeket a III. r. vádlottnak kellett továbbadni a társak felé. [27] A védő kérte, hogy indokai alapján a másodfokú bíróság II.r. vádlott cselekményeinek minősítését változtassa meg, őt 1 rb társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont) és 1 rb embercsempészés előkészülete bűntettében (Btk. 353.§
(6)bekezdés) mondja ki bűnösnek. A helyes minősítésre tekintettel a bűnszervezeti elkövetés mellőzése mellett lényegesen enyhébb, börtönben végrehajtandó szabadságvesztést alkalmazzon a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége mellett. Mellőzze a gátlástalan elkövetést, mint súlyosító körülményt, és nyomatékkal értékelje enyhítő szempont gyanánt a II.r. vádlott büntetlenségét, valamint a jelentős időmúlást. [28] III.r. vádlott védője fenntartotta az enyhítésért és a
  1. tényállási pontban írt részcselekmény alóli felmentésért, továbbá a bűnszervezet mellőzése érdekében bejelentett jogorvoslati kérelmét. Fellebbezése írásbeli indokolásában csatlakozott más védők jogi okfejtéséhez a bűnszervezet kritériumainak hiánya tárgyában. Rámutatott, hogy aligha nevezhető utasításokon alapuló hierarchikusan működő szervezetnek az a terhelti kör, ahol a tagok egymásnak családtagjai, illetve barátai, ezért retorzióra sem kell számítaniuk abban az esetben, ha nem teljesítik a piramis csúcsán lévő személy parancsait. Az egyik szállítás esetében (ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés) például VI. r. vádlott azt vallotta, hogy
  4. június 2án és június 8-án valóban jártak az Audi gépkocsival A.település és B.település térségében III.r., V.r., illetve VII.r. vádlottakkal, de migránsokat nem tudtak elhozni, mert fáradtak voltak és inkább visszafordultak. Ilyen magatartást biztosan nem tanúsíthat egy bűnszervezetben a hierarchiában alárendelt közreműködő. A konspiráció hiányát támasztja alá, hogy a terheltek kifejezetten dilettáns módon, több sikertelen próbálkozás mellett mindössze 25 fő külföldit szállítottak
  5. májusa és novembere között, nem használtak hamis személyazonosító okmányokat, őket nem ismerő strómanokat a gépjárművek bérbevételéhez, nem loptak kocsikat és rendszámtáblákat, hogy a hozzájuk vezető nyomokat elfedjék. [29] A kifejtettek okán a III. r. vádlott védője kérte az enyhébb minősítésre figyelemmel az alkalmazott joghátrány enyhítését, és a bűnszervezet megállapításával járó szigorú szankciók mellőzését. [30] A VI.r. vádlott védelmében eljáró jogi képviselő fellebbezése írásbeli indokolásában a kiszabott joghátrány enyhítését kérte, a bűnszervezet megállapításának mellőzésével. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete mechanikusan állapította meg ezt a minősítő körülményt, de a fogalmi elemek nem lettek párhuzamba vonva a tényállás adataival, csupán a jogi minősítés történt meg. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy védencének korábbi büntetettsége az élete hányatott, nehéz korszakához kötődik, melyet követően személyi körülményei rendeződtek, munkát vállalt, és saját jövedelemből biztosította megélhetését. Fiatal felnőttként valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, amely nyomatékos enyhítő tényező. Mindezekre figyelemmel kérte a védő a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását, és lehetőség szerint a büntetés további mérséklését. [31] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész az átiratában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Rámutatott, hogy az I. és II.r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetés elégséges, bár a középmérték 12 év. Ettől a III-VII.r. vádlottakkal szemben alkalmazott szabadságvesztés messzire elmarad. Az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásának semmilyen ténybeli alapja nincsen, hiszen valamennyien több szállításban vettek részt, többen büntetettek, illetve felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álltak. Semmi nem cáfolja, hogy a III-VII.r. vádlottak anyagi helyzete megváltozott volna a nyomozás során felderített kedvező körülményekhez képest, ezért a pénzbüntetés kiszabásától nem lehet eltekinteni, legfeljebb a napi tétel összegében lehet különbséget tenni a jövedelmi viszonyaikra tekintettel. Fenntartotta indítványát a joghátrányok súlyosítására, továbbá a bűnügyi költségről rendelkezés korrekciójára. [32] I.r. vádlott védője a fellebbezését fenntartva annak indokolását megismételte. Rámutatott, hogy védence büntetlen, nincs vele szemben másik büntetőeljárás, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, az időmúlás pedig 3 év. A bűnszervezet megállapításának nincsen indoka, gyakorlatilag egy hónapig működött csupán a migránsok szállítása. [33] II. r. vádlott védője is megismételte a fellebbezésében írtakat. Kérte a
  6. tényállási pont tekintetében az előkészület megállapítását arra figyelemmel, hogy
  7. novemberében nem volt tényleges segítségnyújtás a külföldiek részére, illetve ennek megkísérlése sem bizonyított. Kérte mellőzni védence vonatkozásában az irányító, szervező szerep megállapítását. [34] III.r. vádlott védője továbbra is vitatta a bűnszervezet fennforgását, hivatkozva a Győri Ítélőtábla Bf.I.84/
  8. számon folyamatban volt büntetőügyére, melyben a bíróság eltekintett a bűnszervezettől, holott jóval több fogalmi elem volt megállapítható a tényállás alapján. Kérte a kiszabott büntetés enyhítését védence három kiskorú gyermekének eltartására figyelemmel, illetve a súlyosítási indítvány elutasítását. [35] IV. r. vádlott védője kifejtette, hogy ők tudomásul vették az elsőfokú ítéletet, mivel annak rendelkezései védencére nézve törvényesek és indokoltak. Rámutatott, hogy IV.rendű vádlott állami gondozott volt, ebből fakadóan kiszolgáltatott helyzetben volt, amikor vállalkozott a bűncselekményben való részvételre. Az ügyészi fellebbezés elutasítását kérte. [36] V.r. és VII.r. vádlott érdekében eljáró védő az elsőfokú bíróság előtt elmondott perbeszédében foglaltakat fenntartotta, kérte a terheltekkel szemben kiszabott büntetés enyhítését, a bűnszervezet megállapításának mellőzését. Hivatkozott arra, hogy védencei teljeskörű beismerő vallomást tettek, mely nyomatékos enyhítő körülmény. Kérte a pénzbüntetés kiszabására irányuló indítvány elutasítását arra hivatkozva, hogy V.r. vádlott szabadulását követően most kezdett dolgozni, csekély jövedelemmel rendelkezik, VII.r. vádlott pedig két kiskorú gyermeket tart el. [37] VI.r. vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokait fenntartotta, rámutatott, hogy védence csak a
  9. tényállási pontban ismerte el a bűnösségét. A többi cselekményben való részvételére nincsen elegendő bizonyíték, ezért ezekben felmentésnek van helye. A pénzbüntetés kiszabásának nincsen meg a vagyoni háttere. Hivatkozott a bűnszervezet kritériumainak hiányára, elmondta, hogy védencének és társainak csupán használt mobiltelefonjai voltak. Kérte, hogy a másodfokú bíróság egy részcselekményben állapítsa meg a bűnösséget, ehhez igazítsa a joghátrányt, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát hagyja helyben. [38] Az ügyész a viszonválasz jogán a bűnszervezet fennforgása mellett érvelt, megjegyezve, hogy valóban változtak az anyagi jogi fogalmi elemek. Az embercsempészés bűncselekményét azonban nem lehet másként elkövetni, mint bűnszervezetben, mert hét ember összehangolt tevékenységére volt ahhoz szükség, hogy 25 migránsnak az országon keresztül szállítását, illetve külföldre való továbbjutását kivitelezzék. A migránsok Magyarországra történő bejövetele illegalitásban zajlott, nemzetközi jellegű, határokon átívelő együttműködést igényelt az utaztatásuk. [39] III.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánásának adott hangot, és csatlakozott védője kérelméhez. [40] IV.r. vádlott kifejezte megbánását, kérve, hogy a másodfokú bíróság ne súlyosítsa a vele szemben kiszabott büntetést. Elmondta, hogy a jogerős szabadságvesztés végrehajtása során a BV. intézetben példamutató magatartást tanúsít, dolgozik és tanul. Elfogásáig volt rendes bejelentett munkahelye, jövedelme. [41] V.r. vádlott elmondta, hogy szabadulása óta dolgozik az
  10. Kft-ben, havi bruttó keresete 250.000, - forint. Bemutatta a
  11. november
  12. napján kiállított munkaszerződését. [42] VI.r. vádlott csatlakozott védője kérelméhez. [43] VII.r. vádlott elmondta, hogy a bűncselekményekben való részvételét nagyon megbánta, kért kiskorú gyermekét tartja el, továbbá beteg testvéréről gondoskodik, és nem folyik ellene újabb büntetőeljárás. E körülményekre figyelemmel csatlakozott védője kérelméhez. [44] A Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszék ítéletét a Be. 590.§
(1)és
(2), valamint
(10)bekezdésében írtak szerint teljeskörűen bírálta el valamennyi vádlott vonatkozásában, mivel az I-II., illetőleg III., V-VII.r. vádlottak védői a tényállást, a bűnösség megállapítást, és a minősítést egyaránt vitatták, IV.r. vádlott cselekménye pedig a vádlott-társak magatartásával szorosan összefügg. [45] A fentiek szerinti felülbírálat eredményképpen sem az ügyész, sem a védelem fellebbezéseit nem találta alaposnak, az alábbiak szerint. [46] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, sem relatív, sem abszolút hatályú perrendi hibát nem vétett, amely az érdemi felülbírálatot akadályozta volna. [47] Az iratokból kitűnik, hogy a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség B.2770/2017/65. számú vádiratát 2018. június 12. napján nyújtotta be a Győri Járásbíróságon. E vádiratban III., IV., V., VI. és VII.r. vádlottakat 1 rb, a Btk. 353. §
(1)bekezdésébe ütköző, a
(2)bekezdés a/ és b/ pontja szerint minősülő, a
(3)bekezdés d/ pontja szerint büntetendő vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen és folytatólagosan társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettével vádolta. [48] A Győri Járásbíróság a vádirat beérkezésekor hatályban volt
  1. évi XIX. törvény (régi Be.) szabályai szerint kezdte el az ügy intézését. Az időközben hatályba lépett
  2. évi C. törvény (új Be.) szabályaira figyelemmel előkészítő ülés tartását tűzte ki
  3. március
  4. napjára. Ez alkalommal kihallgatta III.rendű vádlott , IV.rendű vádlott , V.rendű vádlott , VI.rendű vádlott , VII.r. vádlott neve terhelteket. III.r., IV.r. és VI.r. vádlottak bűnösségüket nem ismerték el a vádirat szerint, és a tárgyaláshoz való jogukról nem mondtak le. V.r. és VII.r. vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását a járásbíróság megtagadta, mivel annak a Be. 504.§
(2)bekezdésében írt feltételei nem álltak fent (Győri Járásbíróság B.442/2018/
  1. számú jegyzőkönyv). [49] Az ügyben tárgyalás tartását rendelte el a bíróság, melyet azon a napon -
  2. március 7-én - megkezdett. Kihallgatta a vádlottakat, akik közül csak VII.r. vádlott tett részletes vallomást, a többi terhelt fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait, illetőleg IV.r. és V.r. vádlott kérdésekre válaszoltak (Győri Járásbíróság B.442/2018/
  3. számú jegyzőkönyv). [50] A
  4. április
  5. napján tartott tárgyaláson az ügyész indítványa szerint az elfogást foganatosító rendőr tanúk; tanú 14, tanú 21, C.C., tanú 3, tanú 22 tanúk vallomásait a bíróság felolvasta, továbbá ismertette a terheltek által szállított 7 külföldi személy nyomozás során tett vallomását. Kihallgatta tanú 5 tanút, felolvasta D.D., E.E., F.F. és G.G. tanúk nyomozati vallomásait. A terheltek az ismertetett nyilatkozatok tartalmát nem vitatták, észrevételt nem tettek. A bíróság
  6. április 18-án elrendelte V.r. vádlott igazságügyi elmeszakértői vizsgálatát a védője által becsatolt orvosi dokumentumokra tekintettel (Győri Járásbíróság B.442/2018/
  7. számú jegyzőkönyv és
  8. számú utóirat). [51] A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában már a hatályos Be. rendelkezései szerint
  9. november
  10. napján nyújtotta be B.508/2018/5-I. számú vádiratát, melyben a terhelteket 1 rb, a Btk.
  11. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés a/ és b/ pontja, valamint a
(3)bekezdés d/ pontja szerint minősülő és az
(5)bekezdés szerint büntetendő vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen és folytatólagosan, szervezőként elkövetett embercsempészés bűntettével vádolta. [52] A törvényszék
  1. július
  2. napjára tűzte ki az első tárgyalást az I. és II.r. vádlottak távollétében, melyen az ügyész indítványozta a járásbíróságon folyamatban lévő ügy egyesítését (B.283/2018/
  3. számú jegyzőkönyv). [53] A Győri Törvényszék
  4. július
  5. napján hozott B.150/2019/
  6. számú végzésével a III.rendű vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőeljárást az I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyhöz egyesítette. [54] A
  7. október 8-
  8. napján megtartott tárgyaláson a törvényszék kihallgatta H.H. tanút, akitől III.r. vádlott megvásárolta a ... forgalmi rendszámú Opel típusú személygépkocsit. Ezt követően lejátszotta a titkos információgyűjtés során beszerzett és nyílttá tett hanganyagokat. Ismertette a titkos adatszerzés eredményéről készült rendőri jelentést II.r. vádlott vonatkozásában, továbbá III.r. vádlott tekintetében a BV. intézetből kezdeményezett hívások hanganyagát. Az iratismertetés után bizonyítási eljárást befejezte és a perbeszédek elhangzását követően,
  9. október
  10. napján ügydöntő határozatot hozott. [55] A törvényszék a fentiek szerint az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat feltárta. A feljelentés alapját képező rendőri jelentések és TIGY és TASZ keretében beszerzett hangfelvételek mellett, a felolvasással szabályosan tárgyalás anyagává tett tanúvallomások a tényállás megállapításához törvényesen felhasználhatóak voltak, ily módon a külföldi állampolgárságú tanúk személyes kihallgatásának hiánya nem teszi megalapozatlanná, ezen belül felderítetlenné az ítéletet. Ugyancsak nem idéz elő megalapozatlanságat az a tény, hogy I.r. és II.r. vádlottakat már a nyomozás során sem lehetett kihallgatni ismeretlen helyre történő távozásuk miatt (277/
  11. bü. számú nyom. irat
  12. oldal). [56] A terheltek mind saját, mind társaik cselekvősége tekintetében tényfeltáró vallomásokat tettek, csupán egyes részcselekményeket, illetve az anyagi haszonszerzés motivációját vitatták, valamint - igazodva védőik érveléséhez - a bűnszervezetben történő elkövetést tagadták. [57] Az elsőfokú bíróság az ítélete 11-
  13. oldalán messzemenő részletességgel és színvonalasan érvelve vetette össze III.r., V.r. és VII.r. vádlottak teljes, illetve IV. és VI.r. terheltek részleges beismerő vallomásait azokkal a - jórészt okirati - bizonyítékokkal, amelyek alapján a bűnszervezet fennálltát, annak kritériumait, továbbá az egyes terheltek személyre szabott szerepét és cselekvőségét megállapította. Ezen értékelt bizonyítékok közül csak néhány momentum igényel kiemelést, amely a bűnszervezet kritériumait kifejezetten megalapozza. [58] A szervezetet a pakisztáni és egyéb külföldi kapcsolatait felhasználva hosszabb ideig tartó működésre tervezte és hozta létre I.r. vádlott, aki korábban már az Europolnak is a látókörébe került másik néven (...), szlovák vonatkozású emberkereskedelem bűncselekménye kapcsán. Az embercsempész szervezet külföldi tagjaitól származó pénzösszegek a MoneyGramm rendszeren keresztül érkeztek hozzá, amihez később a felesége és a többi terhelt is hozzáférhetett. Ebből élt I.rendű vádlott és felesége, illetve fedezték a külföldieknek Magyarországon történő átszállításának költségeit. [59] Az I.r. terhelt maga is feltérképezte a külföldiek felvételének határközeli helyszínét, az esetleges rendőri beavatkozás kockázatát, egyéb lebukási, illetve menekülési lehetőségeket, mert
  14. május 8-án éjszaka, I. település határában találkozott a rendőrökkel és nem tudta megmagyarázni, hogy ...-i lakosként mit keres ott. [60] III.rendű és VII.r. vádlottakat
  15. május 14-én J.település közelében igazoltatták a bérelt gépkocsival a járőrök, amikor a III.r. vádlott ruházatából ugyanaz a mobiltelefon került elő, amit előző alkalommal az I.r. vádlottnál találtak. Így derült fény a szervezet tagjai közötti összefüggésre. [61] Az igazoltatott terheltek hívószámai között gyakori volt a forgalmazás, a cellainformációk szerint pedig sokszor megfordultak az M1-es, M0-ás, M5-ös autópályákon oda-vissza közlekedve a magyar-román és magyar-szerb határszakaszokon. A lelepleződés elkerülése érdekében a mobiltelefonjaikat és SIM kártyákat egymás között, illetve más tagokkal sűrűn cserélgették. Így került képbe II.r. vádlott és IV.rendű vádlott , aki részt vett a
  16. június
  17. napján megvalósult 7 külföldi szállításában VII.r. vádlottal és III.rendű vádlottal együtt. [62] A titkos információgyűjtés bevezetésének eredményeként
  18. június 18-án a III-V. és VII.r. vádlottakat K.településen a járőrök igazoltatták, ezért a külföldiek tervbe vett szállításról letettek és visszautaztak Győrbe. Két nappal később vette meg IV.rendű vádlott neve III.r. vádlott a tőle lefoglalt ... forgalmi rendszámú Opel Astra gépkocsit rokonától, H.H.tól, amellyel még a június
  19. napjára virradó éjjel visszaindult K.település, illetve L.település térségébe, hogy a várakozó pakisztániakat társaival együtt felvegye és M.településba szállítsa (nyom. irat 335-
  20. oldal). [63] A rendszeres tevékenységet mutatja - a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kimutatása és fényképfelvételei nyomán - a lebukáskor használt Audi és Opel kombi gépkocsik, valamint a korábban, a vádlottak által bérelt más autók mozgása
  21. május
  22. és június
  23. napja között (127/
  24. bü. számú nyom. irat 171-
  25. oldal). [64] A vádlottak által használt autók bérbeadója (tanú 5) elmondta, hogy kisértékű gépjárművek után érdeklődtek a terheltek, akik közül V.rendű vádlottra név szerint is emlékezett. Elvitték a kocsikat „kipróbálni", majd megtankolva, lemosatva visszahozták őket (305-
  26. oldal). A pénzt a gépjárművek bérlésére, továbbá a sofőrök díjazására, tankolásra és egyéb költségekre I.r. vádlott vagy felesége személyesen adták át III.rendű vádlottnak, aki - vallomása szerint továbbította a társak felé. [65] A hierarchikus felépítés sem cáfolható, hiszen a szervezet másik vezetője, II.r. vádlott - a rokoni köréből - III.r. és VII.r. vádlottakat vonta be a férje hálózatába sofőrként. I.r. vádlott személyesen szervezte be IV.r. vádlottat és - a III.r vádlott segítségével - V.r. vádlottat, továbbá VI.rendű vádlottat a további szállításokba. A II.r. vádlott folyamatosan közvetített az I.r. vádlott, III.rendű vádlott és a sofőrök között, de önállóan is adott utasításokat a szállítások szervezése körében. III.r. vádlott volt a pénzkezeléssel, a szállításra használható járművek beszerzésével megbízott „középvezető". Az autók bérlése szintén a lebukás veszélyét csökkentette, mert ezek nem voltak közvetlenül a személyükhöz köthetőek. Minden terhelt ismerte egymást, a beszélgetéseikből pedig kiderül, hogy valamennyien pontosan tisztában voltak a szervezet magyarországi felépítésével, személy szerint a leosztott feladatokkal, a migránsok be- és kijuttatásának illegális módjával. [66] III.rendű vádlottat, IV.rendű vádlottat, V.rendű vádlottat és VI.rendű vádlottat
  27. június
  28. napján tettenérték a járőrök, két gépjárműben, összesen 8 pakisztáni állampolgár társaságában. Önmagában ez az egy cselekményük is megalapozta volna a bűnösségüket a terhükre rótt bűnszervezet tagjaként megvalósított embercsempészés bűntettében a törvényszék által helyesen felhívott 4/
  29. BJE alapján, hiszen egyetlen alkalom elegendő, ha az elkövetők tisztában vannak azzal, miszerint egy hosszabb időre létrejött szervezet tevékenységében vesznek részt - jelen esetben - sofőrként, kísérőként a migránsoknak a déli magyar határ közeléből, Ausztriába való juttatásában. [67] A határokon átívelő nemzetközi bűnszervezet működéséről a tettenérést követően kihallgatott pakisztániak részletesen beszámoltak. Elmondták, hogyan fizettek még a hazájukban az embercsempészeknek és kerültek a magyar-szerb határ közelébe. Itt kísérték át a magyar határon őket az arabul, illetve angolul beszélő ismeretlen férfiak, majd az egyikük visszatért Szerbiába, a másik pedig telefonon egyeztetett az erdőben való várakozás alatt. Másfél nap elteltével megjelentek a vádlottak által vezetett gépjárművek és a segítő személy ezekbe beszállította őket azzal a tájékoztatással, hogy Ausztriába viszik őket (2007/
  30. számú nyom. irat 291-
  31. oldal). [68] A szervezet azután sem szűnt meg működni, hogy a III-VII.r. vádlottakat
  32. június 20-án elfogta a rendőrség. [69] III.r. vádlott egyedül a
  33. november
  34. és
  35. napja között, a szegedi letartóztatása alatt folytatott szervező-közvetítő magatartását tagadta. A nyomozati irat 388-
  36. oldalán leírt a
  37. nyarán Pakisztánba távozott I. és II.r. vádlottal történt - beszélgetések alapján azonban vitathatatlan, hogy beszámolt a nyomozás fejleményeiről, illetve további személyszállítások lebonyolításához megadta a lehetséges sofőrök telefonszámát, továbbította GPS koordinátákat, illetve kért információt a felajánlható honorárium mértéke tekintetében. A beszélgetésekben 10-13 ember Lökösháza körzetéből történő elhozatalának konkrét terve rajzolódik ki. Mindebből egyenesen következik, hogy az I-II.r. vádlott a külföldre szökést követően, illetve a III.r. vádlott az elfogása után sem hagytak fel a bűnszervezetben folytatott tevékenységükkel. [70] Az anyagi haszonszerzési törekvést egyedül IV.r. vádlott vitatta, azonban III.r. vádlott részletes vallomása alapján nem férhet hozzá kétség, miszerint a jó kereseti lehetőség is motiválta a nehéz körülmények között élő fiatalt, nemcsak a III.rendű vádlott iránt érzett baráti érzések. [71] VI. r. vádlott a
  38. június
  39. napi tettenérés esetét kivéve nem ismerte el bűnösségét. A hangfelvételekből azonban kiderül, hogy többször is előfordul a beceneve olyan szövegkörnyezetben, amiből rendszeres részvétele kiderül (Pl. a
  40. június
  41. és
  42. napján rögzített telefonhívások). A SIM kártyája cellainformációi alapján pedig nem tudta tagadni, miszerint
  43. június 2-án, 4-én7-én és 14-én is úton volt Győr és a déli határ között (127/2017.bü. számú nyom. irat 318-
  44. oldal-híváslisták). [72] Az elsőfokú bíróság ítéletének
  45. oldalán - a bizonyítási anyagból kirajzolódó történeti tényeket megfeleltetve a törvényi tényállási elemeknek - 4 pontban foglalta össze a bűnszervezet egyik kritériumát, a konspirációt megalapozó körülményeket; a számos telefon és SIM kártya használatát, a virágnyelven való értekezést, a külföldről jövő pénzmozgásokat, a gépjárművek váltogatását. [73] A fent írtakból kitűnik, hogy a védelmi fellebbezések a bűnszervezet fennállását megalapozó bizonyítékok értékelését, illetve ezzel összefüggésben az anyagi jogi megállapításokat sérelmezték. Ugyanazon bizonyítási anyag mellett azonban az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. Ily módon a megalapozatlanság miatti felmentésre, továbbá enyhébb minősítés megállapítására irányuló fellebbezések sem foghattak helyt. [74] Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, csak a megváltozott személyi körülményekben szorul némi pontosításra, melyet a másodfokú bíróság a Be. 593.§
(1)bekezdés a/ pontja értelmében az utolsó szó jogán tett nyilatkozatok és csatolt okiratok tartalma alapján az alábbi módon eszközölt. [75] Az ítélet
  1. oldal 2-
  2. bekezdésében fel kell tüntetni, hogy I. és II.r vádlottak legalább egy kiskorú gyermekükről gondoskodnak, aki 2017-ben, az ismeretlen helyre történő távozásuk után született. [76] A
  3. oldal
  4. bekezdése akként helyesbítendő, hogy V.r. vádlott
  5. november
  6. napja óta az
  7. Kft. alkalmazottja, havi bruttó jövedelme 250.000 forint. [77] VI.r. vádlott jelenleg a Soproni Járásbíróság Bpk.101/2015/
  8. számú végzésével kiszabott, majd önkéntes nem teljesítés miatt szabadságvesztésre átváltoztatott 160 óra közérdekű munka büntetését tölti a BV. Intézetben. Dolgozik, mint konyhai kisegítő, órabére 286 forint. [78] VII.r. vádlott két kiskorú gyermeke mellett beteg testvérét is eltartja, gondozza (Bf.II.7/2020/
  9. számú jegyzőkönyv és mellékletei). [79] Ezzel a kiegészítéssel a tényállás teljes és a másodfokú döntés alapjául szolgál. [80] A vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést a törvényszék. Helyes a terhükre rótt bűncselekmények minősítése és megnevezése is, továbbá a hozzá fűzött szabatos jogi indokolás, melyet csupán a védelmi fellebbezések iránya szerint egészít ki a táblabíróság. [81] A védelem több pontban támadta az elsőfokú bíróság bűnszervezeti elkövetéssel kapcsolatos megállapításait. Tény, hogy a bűnszervezet törvényi meghatározása az elkövetés és az elbírálás időpontja között megváltozott. Az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése; míg a jelenleg hatályos Btk. szerint a bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [82] Erre tekintettel az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy az érintett terheltek között kialakult társas bűnelkövetési alakzat - annak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igazolható ismérvei alapján - megfeleltethető-e a bűnszervezet akár elkövetéskori, akár elbíráláskori meghatározásának. Emellett figyelemmel kellett lenni a 4/
  10. számú Büntető jogegységi határozatban foglaltakra is, miszerint a bűnszervezetben elkövetést is átfogó tudattartalom mellett vizsgálni kell a büntetőeljárás során feltárt bizonyítási eszközökből származó, a bűnszervezet törvényi ismérveire való következtetést megalapozó bizonyítékokat is, és erre nézve a tényállásban megállapítást kell tenni. [83] A fentiekben kiemelt tények alapján okszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I-VII.r. vádlottak egy olyan, külföldi kapcsolatokkal is rendelkező, hosszabb ideig (adott felállásban legalább 7 hónapig) működő, feladatmegosztáson alapuló, alá- és fölérendeltségi viszonyokat mutató, a működést biztosítani hivatott, egyúttal a lebukás veszélyét csökkenteni kívánó konspiratív eszközöket is alkalmazó, összehangoltan működő csoportot alkottak, amely megfelel mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályban lévő - a Btk. 459.§
(1)bekezdés
  1. pont szerinti - bűnszervezeti meghatározás törvényi ismérveinek. [84] A védelem álláspontja az volt, hogy a tényállásban rögzített részcselekmények többsége kísérleti szakaszban maradt, illetőleg a
  2. pontban írott előkészületi cselekmény - az I-III.r. vádlottak telefonon történt szervezkedése - nem illeszkedik a folytatólagosság egységébe, hanem csupán az embercsempészés bűntettének előkészületét meríti ki. Ezt a jogi érvelést a másodfokú bíróság nem osztotta. [85] Utal az ítélőtábla e körben a Kúria
  3. évi
  4. számú eseti döntésére, amelyben kifejtette, hogy az embercsempészés bűncselekménye sui generis bűnsegély, ugyanis annak elkövetési magatartása a passzív alany tiltott határátlépéséhez nyújtott segítség. A bűncselekmény sui generis jellegéből adódóan - a részességgel szemben - nem járulékos jellegű (BH2000.333.), így a tényállásszerű megvalósításának nem szükségképpeni feltétele, hogy a tiltott határátlépés sikeres legyen (EBH2003.928.). Az állandó bírói gyakorlat szerint ugyanis a segítségnyújtás nem kizárólag az államhatár effektív átlépésével, hanem az ahhoz vezető cselekménysorozat más fázisaiba történő aktív bekapcsolódás minden formájával megvalósítható (BH2007.328.). A segítségnyújtás a határátlépés sikerének tényleges és releváns előmozdítása, amely fizikai (például határhoz szállítás, határon történő átkísérés, továbbkísérés, anyagi jellegű juttatás vagy hamis úti okmányok szolgáltatása) vagy pszichikai (például határátlépés kedvező helyére vonatkozó tanácsadás, útbaigazítás, határrendészetért felelős hatóságok félrevezetése, figyelmének elterelése) jellegű egyaránt lehet (BH2000.333.). Ebből következik, hogy a terheltek valamennyi magatartása tényállásszerű, függetlenül attól, hogy csak terepszemle, étel-ital biztosítása vagy gépkocsival történő „előfutás" zajlott, illetve nem került sor a külföldiek tényleges felvételére és szállítására, mert a rendőrség vagy más zavaró körülmény ezt megakadályozta. [86] Az embercsempészés - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az „azonos sértett sérelmére" elkövetés hiányában is a folytatólagosság törvényi egységébe foglalható (BH2008.
  5. - 4/
  6. Büntető jogegységi határozat analóg alkalmazása). [87] Tekintettel arra, hogy az embercsempészés rendszerint szervezett, összehangolt elkövetés keretei között valósul meg, ezért az előkészületi stádiumban rekedt magatartások esetében, ha az elkövető a megvalósítani kívánt embercsempészés bűnszervezetben elkövetése érdekében tesz előkészületeket, cselekménye nem az embercsempészés előkészületeként (Btk. 353.§
(6)bekezdés), hanem önállóan is bűnszervezetben részvételként (Btk. 321.§
(1)bekezdés) minősülne. A
  1. pontban írott elkövetési magatartás azonban a bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűncselekményét meríti ki, hiszen az I-III.r. vádlottak ugyanazon szervezett csoport keretében, azonos szereposztás és metódus szerint, szándékegységben működtek együtt újabb illegálisan bejövő külföldi személyek Magyarországon történő átszállítása érdekében. A teljes cselekménysor befejezett a legsúlyosabb részcselekmény minősítésének megfelelően. [88] A törvényszék a büntetés kiszabása körében valamennyi ismert súlyosító és enyhítő körülményt figyelembe vette. További enyhítő szempont, hogy I.r. és II,r, vádlottak legalább egy kiskorú gyermeket nevelnek. esetükben nem enyhít azonban az időmúlás, mivel szökésükkel maguk adtak okot az eljárás elhúzódására. Súlyosító tényező, hogy visszaéltek a két fiatal felnőtt - IV.rendű vádlott neve és V.rendű vádlott neve - kiszolgáltatott helyzetével, őket bűnbe sodorva. Enyhítő szempont, hogy V.r. vádlott szabadulását követően rögtön munkába állt, VII.r. vádlott pedig beteg testvérét is eltartja. [89] Az I. és II.r. vádlottak terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételére figyelemmel a középmérték 17 év 6 hónap, melyhez képest indokolt és arányos, sőt méltányos a velük szemben kiszabott szabadságvesztés, illetve mellékbüntetés, melynek enyhítése - a cselekménysorozat kiemelkedő tárgyi súlya, továbbá főként az I.r. vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség magas foka miatt - szóba sem jöhet. A pénzbüntetés alkalmazása ugyancsak törvényes, hiszen ők voltak a haszonélvezői a jogellenes magatartásnak, míg III.r. vádlott és a sofőrök elenyésző mértékben jutottak honoráriumhoz. [90] A III-VII.r. vádlottak vonatkozásában nem tudott egyetérteni a táblabíróság az ügyész súlyosítási törekvéseivel. Kétségtelen tény, hogy a 12 év 6 hónapos középmértékhez képest az enyhítő rendelkezések alkalmazásával a büntetési tétel minimuma alatt szabta ki a szabadságvesztés büntetéseket, ezt azonban teljes mértékig alátámasztotta az enyhítő körülmények nagy száma és túlsúlya. Különös nyomatéka van annak, hogy a III-VII.r. terheltek tényfeltáró beismerő vallomásokat tettek, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a bűnszervezet működését, kiterjedését, az I-II.r. vádlottak cselekvőségét pontosan meg lehessen állapítani. [91] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a III.rendű vádlottal, IV.rendű vádlottal, V.rendű vádlottal, VI.r. vádlottal és VII.r. vádlottal szemben meghatározott joghátrányok, a szabadságvesztések végrehajtási fokozatai a belső arányosság követelményeinek, a büntetéskiszabási elveknek messzemenően megfelelnek, ugyanakkor szükségesek az általános és egyéni büntetési célok elérése szempontjából, az ezekkel kapcsolatos elsőbírói okfejtést az ítélőtábla osztotta, ezért sem súlyosításra, sem enyhítésre nem látott törvényes indokot. [92] Nem voltak meg a Kúria
  2. számú Büntető kollégiumi véleményében írott indokai a pénzbüntetés kiszabásának sem, mivel a III-VII.r. vádlottak az eljárás során nagyobb részben letartóztatásban voltak, jogerős szabadságvesztést töltöttek, eltartottjaik vannak, illetve megkezdik a végrehajtást. Jövedelmük, vagyonuk tehát nem megfelelő a pénzbüntetés alapjaként, továbbá minimális mértékben részesültek a bűncselekmény elkövetése során keletkezett anyagi haszonból. [93] A táblabíróság észlelte, hogy az ítélet rendelkező része - elírás folytán - tévesen tartalmazza a
  3. oldal első bekezdésében a VII.r. vádlott neve VII.r. vádlottal szemben végrehajtani elrendelt - a Győri Járásbíróság B.578/2015/
  4. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés tartamát, mely nem 1 év, hanem 6 hónap, mint ahogyan a személyi rész ezt helyesen rögzíti a
  5. oldal első bekezdésében. Ezt a hibát a másodfokú bíróság korrigálta. [94] Helyes volt az ügyész azon megállapítása, miszerint az eljárás során felmerült bűnügyi költség megállapítása hibásan történt, azonban nem azokban a tételekben, amelyeket az átirat tartalmaz. A két nyomozati iratban található külön vezetett költségjegyzékek, a tárgyalási jegyzőkönyvek és egyéb díjmegállapító határozatok összesítésével megállapította a másodfokú bíróság, hogy a VII.r. vádlottat külön terhelő költség összege helyes; vagyis 106.000 forint. Valamennyi további tétel azonban módosul: I.r. vádlott 133.000 forint, II.r. vádlott 151.000 forint, III.r. vádlott 270.860 forint, IV.r. vádlott 244.825 forint, V.r. vádlott 241.625 forint, VI.r. vádlott 195.500 forint megfizetésére köteles külön. A vádlottakat egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összege helyesen 656.164 forint. [95] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [96] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján, míg egyéb rendelkezéseit, mivel törvényesek voltak, a Be. 605.§
(1)bekezdés szerint helybenhagyta azzal, hogy a Be. 561.§
(2)bekezdés b/ pontjára figyelemmel helyesbítette a megváltoztott személyi adatokat. [97] A Btk. 92.§
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította a III.r. és IV.r. vádlottak által az elsőfokú ítélethirdetéstől a másodfokú határozat kihirdetésének napjáig letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába. [98] Az ítélőtábla a Be. 613.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről, a kirendelt védők díjával kapcsolatban keletkezett költség megfizetésére az érintett vádlottakat kötelezte a felmerülés arányában. őr,
  1. március
  2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. előadó bíró . Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Győri Törvényszék
  3. október
  4. napján kelt B.283/2018/
  5. számú ítéletének meg nem változtatott része I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
  6. március
  7. . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.