← Magyarország

Pfv.20530/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem minősül tartozáselismerésnek, és nincs akadálya az így megfizetett összeg polgári perben történő vitatásának sem, ha az ellene kezdeményezett felszámolási eljárás során azért történt kifizetés az adós részéről, hogy ezzel a felszámolás jogerős elrendelését megakadályozza. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.530/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Bíró Julianna egyéni ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Gonda Andrea ügyvéd A per tárgya: Kötbér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.784/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.G.300.077/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felszámolási eljárásban felmerült összesen 67.000 (hatvanhétezer) forint összegű ügyvédi munkadíjból és közzétételi költségtérítésből álló megtérítési igény tekintetében hivatalból elutasítja. A Kúria a jogerős ítéletet az 1.906.961 (egymillió-kilencszázhatezer-kilencszázhatvanegy) forint összegű jutalékigény és kamatai követelés tekintetében a keresetet elutasító részében hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja. A felperes által az alperes részére fizetendő másodfokú perköltség összegét 200.000 (kétszázezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes 6.800 (hatezernyolcszáz) forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperesi jogelőd, valamint az alperes között
  4. december 1jén együttműködési szerződés, majd
  5. március 31-én együttműködési keretmegállapodás jött létre. A keretmegállapodás 1.1.
  6. pontja alapján az alperes az 1.2.
  7. pontban megjelölt feladatok ellátását megfelelően hozzáértő, szakértelemmel rendelkező közreműködő munkatárssal volt köteles teljesíteni. Az eljáró közreműködőket csak a felperes írásos beleegyezésével lehetett más személlyel helyettesíteni. Az 1.2.
  8. pontban nevesítették, hogy a peres felek eseti alvállalkozási szerződést kötnek az egyes projektek tárgyában a felperes érdekében integrált informatikai rendszerekkel kapcsolatos tanácsadói tevékenység végzésére. Az 1.2.
  9. pont szerint az alperes eseti alvállalkozási szerződés alapján végez projekt feladatot, amelynek keretében a felperes ügyfeleinél tanácsadói és (SAP) rendszerfejlesztési tevékenységet végez, a bejelentett hibák megoldására válaszokat dolgoz ki. Az 1.4.
  10. pont értelmében az alperes az 1.2.
  11. és 1.
  12. pontban meghatározott tevékenysége ellenértékeként vállalkozói díjra jogosult. Az 1.4.
  13. pontnak megfelelően a díjfizetés havonta utólag, a megbízott által végzett tevékenység alapján, a megbízott által kiállított és a megbízó részére benyújtott számla, és a számla mellékleteként csatolt teljesítési igazolások alapján történik. A megbízott által a megbízó részére benyújtott számla a számla mellékleteként csatolt teljesítési igazolások ellenőrzését követően fizethető meg a megbízott részére. Az 1.4.2.
  14. pont szerint a vállalkozói díj a keretmegállapodás alapján megkötendő eseti alvállalkozási szerződés keretében végzett és az 1.3.
  15. pont szerint igazoltan teljesített feladatok napi egységben történő elszámolása, azaz napi díjazás alapján történik. Az 1.4.2.
  16. pont értelmében az alvállalkozó az üzletileg sikeres tanácsadói tevékenysége után jutalékban is részesülhet. Ennek mértéke az üzleti eredmények függvényében változó. A keretmegállapodás 2.1.
  17. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy az együttműködési keretmegállapodás felmondását megelőző egy évben érvényben lévő eseti alvállalkozási szerződések esetében az együttműködési keretmegállapodás megszűnését követő 12 hónapig az alperes nem jogosult az együttműködési keretmegállapodás tárgyát képező feladatokat a felperes ügyfelei részére végezni, kivéve, ha ehhez a felperes előzetesen hozzájárult. Kikötötték továbbá, hogy a felperes azon ügyfeleivel (megrendelőivel), akiknél az alperes vagy közreműködője az együttműködési megállapodás alapján az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatosan - akár közvetlen, akár közvetett módon - bármilyen tevékenységet végzett, csak a felperes előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet üzleti kapcsolatot, adhat ajánlatot, vállalhat bármilyen egyéb kötelezettséget. Üzleti kapcsolatnak minősül és a fenti kötelezettség körébe tartozik a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadása, tárgyalás folytatása vagy ajánlattétel adása abban az esetben is, ha azt szerződés megkötése nem követi. A kizárólagosság a megbízás tárgyával megegyező, illetve azzal összefüggő feladatokra vonatkozik, nem vonatkozik egyéb gazdasági tevékenységekre, amelyeket a megbízott szabadon végezhet. [7] A 2.1.
  18. pont szerint a megállapodás 1.1.3, 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3, 2.1.4, 2.1.5, 3.2.
  19. pontjaiban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a felperes felhívására az alperes köteles 110 napi - ... demo rendszereinek támogatására vonatkozó alvállalkozói szerződésben rögzített - tanácsadói díjának megfelelő összegű kötbér megfizetésére, a szerződésszegéstől, illetve annak tudomására jutásától számított 30 napon belül. Ha az alperes szerződésszegéséből eredően a felperes kára ezt az összeget meghaladja, úgy jogosult kötbéren felüli kárát is követelni az alperestől. [8] A 3.
  20. pont értelmében a megállapodás bármelyik fél rendes felmondásával, vagy bármelyik fél azonnali hatályú felmondásával szűnik meg. A 3.2.
  21. pontnak megfelelően a rendes felmondást bármelyik fél 3 hónapos felmondási idő mellett a másik féllel közölt írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül gyakorolhatja. [9] Az alperes köteles projekt jellegű tevékenység végzése esetén a felperes ügyfeleinél (megrendelőinél) folytatott tevékenységét - a 3.2.2.
  22. pontban foglaltak kivételével lezárni, különös tekintettel a megkezdett projektekre (megkezdett projektnek tekintendő mindazon projekt előkészítő tevékenységek, ajánlat készítés, bemutató tartása is, melyekben a megbízó a megbízottat, mint alvállalkozót, teljesítési segédet a megbízott beleegyezésével és tudomásával szerepelteti). Így a megkezdett projektek esetében az együttműködési keretmegállapodás alapján a tárgyi projektre kötött alvállalkozási szerződés, az egyedi megállapodás és az együttműködési keretmegállapodás bármely felmondási időtől függetlenül a projekt befejezéséig hatályban marad. Amennyiben e kötelezettségének az alperes nem tesz eleget, vállalja, hogy megtéríti a felperes költségeit és kárait. Támogató jellegű tevékenység végzése esetén az alperes köteles a felmondási idő alatt a megbízó vagy a megbízó által kijelölt harmadik személy részére a folyó munkákat átadni. [10] A peres felek között
  23. július
  24. napján létrejött alvállalkozói szerződés alapján az alperes, nettó napi díja 35.000 forint, 2014ben pedig 70.000 forint volt. [11] A felek az általuk kötött alvállalkozási szerződésekben minden esetben megjelölték, hogy a szerződés projektre, vagy támogatásra vonatkozik-e, és az elvégzendő feladatot is ettől függően határozták meg. A felek között az alperesi teljesítések elszámolása akként történt, hogy a felperes ún. Párduc rendszerében a projektvezetője hagyta jóvá az alperes által elvégzett napokat. [12] A felperes 2012-ben ajánlatot adott a ... Kft. (...) részére, melynek tárgya „Tanácsadói közreműködés SAP rendszerek továbbfejlesztésében
  25. dec. 31-ig" volt. Kapcsolódó projektként, ... ügyfélként az ... került feltüntetésre. [13] Az alperes
  26. július 9-én kelt e-mailben jelezte a felperesnek, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a továbbiakban már nem kíván teljes munkaidőben rendelkezésre állni, hanem szabadúszó (freelancer) szeretne lenni. [14]
  27. július 28-án az ... támogatási (...) munkát rendelt meg a felperes szerződéses partnerétől, a ... Kft-től, mint fővállalkozótól.
  28. augusztus 4-én a felperes kijelölése alapján az alperes képviseletre jogosult vezető tisztségviselője személyes interjún vett részt az ... támogatási projektre vonatkozóan. [15]
  29. augusztus 11-én a felperes képviseletre jogosult egyik vezető tisztségviselője arról értesítette az alperesi beltagot, hogy az ... képviselői kiválasztották őt az ... támogatási munka végzésére. Az alperes az értesítésre
  30. augusztus 12-én akként válaszolt, hogy „Köszönöm!". A felperes
  31. augusztus 21-én kelt e-mailben arra kérte az alperest, hogy alakítsa úgy a többi projekten a feladataidat, hogy szeptember 1-től teljes időben az ... rendelkezésére tudjon állni. [16] Az alperes a keretmegállapodást a 3.2.
  32. pont alapján
  33. augusztus 25-én felmondta, egyúttal felhívta a felperest annak közlésére, hogy a folyamatban lévő támogatási munkákat mikor és kinek adja át, a projekt jellegű tevékenységek esetén pedig mely alvállalkozói szerződések alapján és milyen feladatokat kell elvégeznie. [17] Az együttműködési keretmegállapodás az alperes rendes felmondása folytán
  34. november 25-én megszűnt. A felmondási időben az alperes teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségeit. [18] Az alperes
  35. július 1-től a felmondási idő végéig a felperes alvállalkozójaként támogatási és projekt jellegű munkákat végzett a ..., a ..., az ... Zrt. és a ... Zrt. részére összesen 88,5 nap erejéig. A felperes az alperes
  36. július havi számláját arra hivatkozva nem fogadta be, hogy az azon kiszámlázott napok nem egyeznek a projektvezetők által jóváhagyottal. [19] Az alperes
  37. július 7-én 1.685.925 forint összegű jutalékról állított ki számlát a felperes felé. A számlát a felperes nem fizette meg, ezért az alperes felszámolási eljárást kezdeményezett a felperessel szemben. A felperes a felszámolási eljárás során megfizetett az alperesnek 1.685.925 forintot, 25.000 forint közzétételi költségtérítést, 42.000 forint ügyvédi munkadíjat, 221.036 forint késedelmi kamatot és 80.000 forint eljárási illetéket. A felperes teljesítésére tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezés elbírálásakor már nem állt fenn az adósnak olyan tartozása, mely a fizetésképtelenséget megalapozná, ezért az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárást megszüntette. [20] A felperes
  38. december 1-jén felszólította az alperest 3.850.000 forint kötbér és kamatai megfizetésére. [21] A peres felek között
  39. július 31-én határozatlan időtartamra alvállalkozási szerződés jött létre a ... Nyrt. ... rendszerének támogatására, a támogatás keretében várhatóan havi 4 napszámra.
  40. december 31-én alvállalkozási szerződést kötöttek a ... online Ügyfélszolgálati portál bevezetési projektre, várhatóan havi 10 napszámra. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [22] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.850.000 forint kötbér és kamatai megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan kártérítés címén 1.685.925 forint tőke, 221.036 forint késedelmi kamat, 42.000 forint ügyvédi munkadíj, 25.000 forint közzétételi költségtérítés megfizetésére. [23] Előadta, hogy az alperes megsértette a keretmegállapodás 3.2.
  41. és 2.1.
  42. pontjaiban foglaltakat, ezért a 2.1.
  43. pont alapján kötbérfizetési kötelezettség terheli. A 3.2.
  44. pont megsértése kapcsán előadta, hogy a ... Kft.
  45. augusztus 27-én megrendelést adott le 650 óra terjedelemben az ... Zrt. által kiírt ... projekt vonatkozásában, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a projekt keretében jelentkező szakértői vagy projekt jellegű feladatokhoz szükséges erőforrásokat biztosítja. Az alperes képviselője részt vett az ... támogatási projektre vonatkozó interjún, kiválasztásra került, ezért ez a tevékenysége a 3.2.
  46. pont alapján megkezdett projektnek minősül, így az alperes teljesítési kötelezettsége a projekt befejezéséig fennállt, függetlenül a felmondási időtől. A felek között az alvállalkozási szerződés megkötésére nem kerülhetett sor, mert az alperes a tárgyi munkára való felvonulást megtagadta. [24] Álláspontja szerint az alperes a szerződés 2.1.
  47. pontját azért sértette meg, mert a felperes ügyfele, az ... Zrt. részére ún. ... modul tanácsadási tevékenységet végzett. [25] A kötbér összegét a
  48. július 1-jén létrejött alvállalkozói szerződés alapján - 110 napot és 35.000 forintos napidíjat figyelembe véve - határozta meg. [26] A felszámolási eljárásban megfizetett, de el nem ismert jutalékösszeget azért követelte vissza, mert a jutalékban részesülés egy lehetőség, amely a saját döntésének a függvénye. Tájékoztatta az alperest arról, hogy nem kívánja jutalékban részesíteni, így alaptalanul kezdeményezett felszámolási eljárás vele szemben. A számla összegét a felszámolási eljárás elkerülése érdekében fizette ki az alperesnek, ami nem minősül elismerésnek. Az alaptalan kifizetéssel kár érte. [27] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Előadta, hogy a kötelem jellege a munkaviszonyhoz hasonló, figyelemmel a 2002-ben létrejött együttműködési szerződésre is. A felmondását követő kötelezettségeit a keretmegállapodás 3.2.
  49. pontja alapján kell megítélni, így meg kell különböztetni a felmondási időben a projekt jellegű és a támogatási jellegű tevékenységet. Az a tény, hogy a képviselőjét az ... egyoldalúan kiválasztotta, még nem tekinthető a részéről a munka elfogadásának, mert a felek között e tekintetben nem jött létre konszenzus sem szóban, sem írásban, sem ráutaló magatartással. Miután nem kötött eseti alvállalkozói szerződést az ... támogatási feladatra, ezért rendelkezésre állási és így kötbérfizetési kötelezettség nem terheli. [28] A 2.1.
  50. pontra alapozott kötbérigény vonatkozásában előadta, hogy a felmondást megelőző egy éven belül, de azt megelőzően sem dolgozott az ... részére, tudomása szerint a felperes sem állt az ...-szel szerződéses jogviszonyban. A felperes nem tájékoztatta arról, hogy milyen ügyfeleknek és milyen munkát végez vagy végzett a felmondást megelőző egy évben. E tájékoztatás elmaradása kizárja a felelősségének megállapítását. [29] Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben, melyben kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest a keretszerződés 1.4.2.
  51. pontja alapján vállalkozói díj címén összesen 7.867.650 forint és kamata megfizetésére. [30] Viszontkeresetének indokaként előadta, hogy a ... részére a felperes által elfogadott, de ki nem fizetett 0,5 nap munkát, a ... és egyéb rendszerek támogatásán a felperes által elfogadott, de ki nem fizetett 0,5 nap munkát végzett
  52. júliusában. A ... Zrt-nél 15 nap munkát végzett, A ... Zrt-nél szakértői véleménnyel igazoltan 72,5 nap munkát végzett. Az elvégzett 88,5 nap után 70.000 forint napidíjjal számolva az elvégzett munka ellenértéke nettó 6.195.000 forint, bruttó 7.867.650 forint. [31] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. A vállalkozói díj jogalapját és összegszerűségét is vitatta, azt azonban nem vonta kétségbe, hogy az alperes napidíja 2014-ben 70.000 forint volt. Az első- és másodfokú ítélet [32] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a felperest az alperes részére 5.960.689 forint és késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. [33] Az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte a felperes kötbérkövetelését, ugyanakkor a felperes jutalékszámlával kapcsolatos visszakövetelési igényének 1.685.925 forint tőke és 221.036 forint késedelmi kamat erejéig helyt adott, amelyet azzal indokolt, hogy a szerződés 1.4.2.
  53. pontja alapján a jutalékban való részesülés csak egy lehetőség volt, ezért a felperes döntésétől függött, hogy kívánja-e, és milyen mértékű jutalékban részesíteni az alperest. A jutalékban való megállapodás nem bizonyított, és az alperes által a felszámolási eljárás alapjául megjelölt jutalékigényt nem támasztotta alá önmagában az a körülmény sem, hogy az alperesnek kiemelkedő jelentőségű feladatai voltak, és a korábbi években részesült jutalék jellegű kifizetésben. A jutalék összegét tehát az alperes alaptalanul számlázta ki a felperesnek, ezért az kamataival együtt (1.685.925,Ft + 221.036,-Ft kamat) visszajár a felperes részére. A felszámolási eljárás megindítása azonban a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi ítélőtábla határozataira figyelemmel nem volt jogellenes, az megfelelt a törvényi követelményeknek, ezért annak költségeit a felperes nem követelheti vissza. Az elsőfokú bíróság az alperes viszontkeresetét 7.867.650 forint erejéig alaposnak ítélte, amellyel szembe állította a sikeres kereset folytán megítélt 1.906.961 forintot. így a különbözet megfizetésére kötelezte a felperest az alperes javára. [34] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét - a felszámolási eljárással kapcsolatos közzétételi díj és ügyvédi munkadíj együttes 67.000 forint összegéből álló kártérítési kereset elutasítását - nem érintette, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, a felperest terhelő marasztalás összegét 7.867.650 forintra és ennek az elsőfokú bíróság által meghatározott időponttól járó és mértékű késedelmi kamatára, a felperes terhelő perköltség összegét 2.405.849 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság döntésével a fellebbezéssel érintett keresetet teljes egészében elutasította és a viszontkeresetnek teljes egészében helyt adott. [35] A jogerős ítélet értelmében a peres felek között a keretmegállapodással olyan, a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus szerződés jött létre, amelyben keverednek a vállalkozási és a megbízási szerződés elemei, attól függően, hogy a megbízottnak a megbízó érdekében projekt jellegű vagy támogatási jellegű tevékenységet kellett ellátnia. E jogviszony a 2014.augusztus 25-i felmondással
  54. november 25-én nem vitatottan megszűnt. A felek szerződésének értelmezése alapján megállapítható, hogy különbség van a támogatási és a projekt jellegű feladatok között. Az alperes a felmondását követően nem volt köteles a felmondási időszakban az interjú alapján újabb - a szerződés 1.2.
  55. pontja szerint - eseti alvállalkozási szerződést kötni, e feladat támogatási jellegű feladat volt, és az alperes nem szegte meg a szerződést azzal, hogy a feladatok átadását kezdeményezte a szerződés 3.2.
  56. pontjának megfelelően. Nem terhelte szerződésszegés az alperest a szerződés 2.1.
  57. pontjával kapcsolatban sem. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes a szerződés felmondását megelőző egy évben érvényben lévő eseti alvállalkozási szerződéssel érintett ügyfél részére végzett a perbeli együttműködési keretmegállapodás tárgyát képező feladatokat. Ezért alaptalan a felperes kötbérkövetelése. [36] A másodfokú bíróság a felszámolási eljárásban megfizetett jutalék és ennek kamatai iránti keresettel kapcsolatos igényt alaptalannak ítélte. Érvelése értelmében az alperes a szerződés 1.4.2.
  58. pontja alapján jogosult volt jutalékra, okiratokkal igazolta, hogy a szerződéses időszakban jutalékban rendszeresen részesült, és mindezek mellett a felperes a felszámolási eljárásban a jogorvoslati jog gyakorlása helyett teljesített. Rámutat arra is, hogy abban az esetben, ha az alperesnek nem lett volna szerződéses jogalapja a vállalkozói díjon felüli jutalékra, vagy a felperes az alperes által kibocsátott jutalékszámlát nem teljesíti önként, a bizonyítás az alperest terhelte volna, azonban a perbeli esetben az alperes alappal hivatkozott arra, hogy a jutalék fizetésben való megállapodást már mindezekkel bizonyította, és a felperes a visszakövetelés alapjául nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy egyoldalú döntési jogkörébe tartozott az, hogy kívánja-e az alperest jutalékban részesíteni. [37] A másodfokú bíróság a vállalkozói díjjal kapcsolatosan megállapította, hogy a felperes napszámokra vonatkozó szerződéses megállapodást nem bizonyított a perben. Az alperest a vállalkozási és a megbízási szerződésre irányadó jogszabályi rendelkezések és a felek keretmegállapodásának 1.4.
  59. pontja értelmében is díjra volt jogosult. Olyan megállapodást sem a felek szerződése nem tartalmazott, sem a felperes nem bizonyított, hogy bizonyos számú napot meghaladóan az alperes díjazásra nem jogosult. A munka elvégzésére a kirendelt szakértő szakvéleménye aggálytalan bizonyítékul szolgált. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [38] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereseti kérelmének történő helyt adást és a viszontkereset elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [39] Felülvizsgálati kérelmének jogszabályi alapjaként megjelölte a polgári perrendtartásról szóló
  60. évi III. törvény (Pp.)
  61. §

(3)bekezdését, 141. §
(2)bekezdését, 163. §
(1)és
(2)bekezdését, 164. §
(2)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 270. §
(2)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(4)és
(5)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (Ptk.)
  2. §-át,
  3. §
(1)bekezdését, 240. §
(1)bekezdését, 277. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át, az igazságügyi szakértőkről szóló
  3. évi XXIX. törvény (Szaktv.)
  4. §
(1)bekezdését, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 26. §
(3)bekezdését és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
  1. évi
  2. törvényerejű rendelet (Ptké.)
  3. §-át. [40] Állította, hogy a bíróság a peres felek közötti szerződés téves értelmezésével tárta fel a felek megállapodásának lényegét, azt, hogy milyen gazdasági modell mellett léptek egymással szerződési viszonyra. Szerinte a peres felek megállapodásának lényege az volt, hogy a folyamatos megrendelésekkel rendelkező felperesnek szüksége volt jól képzett szakemberekkel rendelkező cégekre, így folyamatos munkával látta el az alperest, az alperes pedig folyamatos szakértelmen alapuló teljesítéssel a felperest. [41] A peres felek közötti együttműködés értelmében az alperes rendelkezésre állási kötelezettséget vállalt a részére, azaz teljes státuszú megbízottként nem pedig szabadúszó freelancerként látta el feladatait. A peres felek között napszám keret került kialakításra, ami a jogviszony részét képező projekt módszertan alapján az alperes bevonásával került meghatározásra, és ennek tudatában kezdte meg az alperes a teljesítést. A napszám keretre vonatkozó ráutaló magatartással a felek közös megegyezéssel módosították az alvállalkozói szerződésben rögzített becsült időtartamot, így az alperesnek további vállalkozói díjigénye nem lehet. Előadta, hogy az alperesi vállalkozói díjkövetelés vonatkozásában nem annak van jelentősége, hogy az alperes hány napot dolgozott a tárgyi projekten, hanem annak, hogy mekkora volt az alperes napszám kerete. A Ptk.
  4. §
(1)bekezdésére is figyelemmel az alperesnek a tárgyi projektek alapján fennálló kötelezettségét a napszám keret alatt kellett teljesítenie. A bíróság ezt az üzleti modellt figyelmen kívül hagyva döntött a viszontkereseti kérelemről. [42] Érvelése értelmében önmagában az a körülmény, hogy néhány esetben saját egyoldalú döntése alapján a napszám keret túllépése esetén is hajlandó volt vállalkozói díj fizetésére az alperes részére, nem jelenti azt, hogy a napszám keret felülírása történt volna meg. [43] Arra is hivatkozott, hogy a bíróság nem megfelelően tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, ugyanis ahhoz, hogy az alperes alappal támasszon igényt vele szemben, neki kellett volna azt bizonyítania, hogy a napszám kereten felül is jogosult vállalkozói díjra. A kirendelt szakértő véleménye aggályos, a szakértő nem a bíróság által feltett kérdésekre válaszolt, és az általa követett módszer egyebekben sem alkalmas az alperes által elvégzett munka mennyiségének meghatározására. A szakvélemény nem felelt meg a Szaktv. 3. §
(1)bekezdése rendelkezésének, így jogszabályi követelményt sértett, ezen túlmenően nyilvánvalóan hiányos, ezért annak bíróság részéről aggálytalanként való elfogadása jogszabálysértő. Mindezek alapján a rendelkezésre álló adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a nem bizonyított viszontkereseti igény alaptalan. [44] A kötbér követelésével összefüggésben előadta, hogy a keretmegállapodás 1.2.
  1. pontja alapján megállapítható, hogy a projekt szó alatt a felek mind az eredménykötelem, mind a gondossági kötelem körébe tartozó feladatokat beleértették. E megállapítást erősíti meg a keretmegállapodás 1.2.3 pontja is. Az alperes a jogviszonyt az együttműködési keretmegállapodás 3.2.
  2. pontja alapján szüntette meg, az ... által megrendelt munka a szerződésben rögzített projekt szó definíciója alapján projektnek minősül, ezért az alperes teljesítési kötelezettsége a projekt befejezéséig fennállt, függetlenül a felmondási időtől. Téves az az alperesi érvelés, hogy a 3.2.
  3. pontra alapított felmondás esetén a megállapodás 1.2.
  4. pontjában hivatkozott rendelkezésre állási kötelezettség a felmondási időszakra nem vonatkozik. Előadta, hogy a tárgyi munka kapcsán az alvállalkozási szerződés megkötésére azért nem kerülhetett sor, mert az alperes a tárgyi munkára való felvonulást megtagadta. [45] Szerinte a perbeli helyzetben nem vitatható az, hogy az alperes felhívására részt vett az ... interjún abból a célból, hogy őt mint teljesítési segédet az ... által megjelölt feladatok teljesítésébe bevonja. Az alperesi állásponttal szemben a keretmegállapodás 3.2.
  5. pontja támogatás jellegű tevékenység esetén sem mentesíti az alperest attól, hogy a felmondás leteltéig rendelkezésre állási, valamint teljesítési kötelezettségének eleget tegyen. Az alperes megsértette a megállapodás 3.2.
  6. pontjában foglaltakat. A képviseletében való fellépésének, megjelenésének nem lehetett más célja mint a projektben való részvétel, ő pedig az alperes e magatartásából joggal következtethetett arra, hogy a projekt elnyerése, azaz az alperes kiválasztása esetén az alperes a feladatok ellátását megkezdi. [46] Érvelése értelmében a megállapodás 1.2.
  7. pontja példálózó jelleggel felsorolja az eseti vállalkozási szerződés keretében végzendő projekt feladatok lehetséges tárgyait, amelyek között mind támogatás jellegű, mind projekt jellegű tevékenységek találhatók. Mindebből következően téves a bíróság projekt szó nyelvtani értelmezésére vonatkozó megközelítése és az ez alapján történő minősítés. A megállapodás 3.2.
  8. pontja ténylegesen különbséget tesz a projekten belül projekt jellegű és támogatási jellegű feladatok között, azonban ez nincs hatással arra, hogy megkezdett projektnek minősül mindazon előkészítő tevékenység, amelyben a megbízott a megbízó képviseletében a megbízott beleegyezésével és tudomásával szerepel. Ezért az alperesnek az ... interjún való részvétele a projekt megkezdésének minősül, amely alapján teljesítési kötelezettsége fennáll. [47] Állította, hogy az ... mint megrendelő a fennálló szerződését azért mondta fel, mert nem tudott teljesíteni, amelynek oka az volt, hogy az alperes a megállapodás alapján fennálló kötelezettségét nem teljesítette. Az a körülmény, hogy más személlyel próbálta helyettesíteni az alperest, nem mentesíti az alperest a megállapodás megszegéséből eredő felelőssége alól. Szerinte az alperesnek már az interjún való részvételt történő kiválasztás alapján fennállt a teljesítési kötelezettsége, és az sem megfelelő kimentési ok, hogy a tárgyi projekt vonatkozásában nincs írásbeli szerződés, ugyanis az interjú előtt írásbeli szerződés megkötésére nincs mód. [48] Álláspontja szerint a keretmegállapodás 2.1.
  9. pontjára tekintettel az alperesnek a tárgyi időszakon belül informálnia kellett volna az általa megkötött szerződés aláírását megelőzően őt arról, hogy kivel kíván szerződéses jogviszonyra lépni. E kötbér keletkeztető körülménnyel kapcsolatosan az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját fenntartotta. Szerinte az együttműködési keretmegállapodás 2.1.
  10. pontjában rögzített tényállás megvalósítása kötbér keletkeztető körülmény, amely alapján az alperes a keresetlevélben számszerűsített 110 napi tanácsadói díjnak megfelelő összegű kötbér fizetésére köteles. [49] Kifogásolta a Ptk.
  11. § megsértésére hivatkozással a jutalékról és kamatairól hozott jogerős döntést. Csatolta a másodfokú bíróság jogi érveit cáfoló azon fellebbezését, amelyet mint adós a felszámolási eljárásban terjesztett elő. E körben a Csődtv.
  12. §
(3)bekezdése megsértését arra figyelemmel állította, hogy álláspontja szerint a felszámolási eljárás keretében történt kifizetés nem minősül tartozáselismerésnek, és biztosítja az adós számára a polgári perben történő visszakövetelhetőséget. Kifejtette, hogy a jutalékban való részesítés a diszkrecionális joga volt, és a tárgyévben az alperest nem kívánta jutalékban részesíteni, így alaptalan az alperes jutalék követelése. [50] Kifogásolta azt is, hogy a jutalék vonatkozásában a bíróság a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségét tévesen teljesítette, ez kihatott a bizonyítási teherre és ez volt az indoka annak, hogy további bizonyítási kérelem előterjesztésére nem volt lehetősége. [51] A kamat vonatkozásában előadta, hogy a Ptké.
  1. §-a alapján a jogerősen megítélt tőkekövetelések után megállapított késedelmi kamat követelés mértékére a
  2. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a bíróság által alkalmazott Ptk. szabály helyett. [52] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy azt a felperes törvényes határidőn túl nyújtotta be, másodlagosan pedig az nem felel meg a Pp.
  3. §
(2)bekezdésében, továbbá a Pp. 271. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Amennyiben a Kúria érdemben vizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, úgy a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifogásolta, hogy a felperes nagyobbrészt a fellebbezésében foglalt jogi álláspontját ismételte meg, illetve már figyelembe nem vehető bizonyítékot csatolt a felülvizsgálati eljárásban. A Kúria döntése és jogi indokai [53] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, az nem tekinthető a per folytatásának, a jogerős részítélet felülbírálatára kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, szigorú eljárási szabályok szerint előterjeszthető kérelem keretei között van lehetőség. [54] A Pp. 272. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet 60 napon belül kell benyújtani. A Kúria az alperes felülvizsgálati ellenkérelmének hivatkozásai alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a törvényi határidőn belül érkezett-e. [55] Miután a felperes jogi képviselővel eljáró belföldi gazdálkodó szervezet, így a Pp. előírásai szerint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett félnek minősül [Pp. 394/C. §
(1)és
(2)bekezdés]. A Pp. 394/G. §
(10)bekezdése értelmében a törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább 4 órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer, vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.
  1. február 9-én üzemzavar folytán nem üzemelt a kézbesítési rendszer. Az Országos Bírósági Hivatal által erről kiállított igazolás szerint
  2. február
  3. napja a napokban megállapított határidőkbe nem számít bele. A felperes részére a másodfokú határozat kézbesítésére
  4. január 3-án sor került, felülvizsgálati kérelmét pedig
  5. március 5én nyújtotta be elektronikus úton, így habár megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a
  6. napon került sor a fenti üzemzavar miatt az előterjesztett felülvizsgálati kérelem határidőben érkezettnek tekintendő. [56] A Pp. 394/I. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, ha a polgári perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, az ily módon előterjesztett beadványban foglalt nyilatkozatát hatálytalannak kellett tekinteni. Minderre tekintettel a Kúria a felperes
  1. március 6-án a Kúria előtt előterjesztett papír alapú felülvizsgálati kérelmet mint hatálytalant nem értékelte. [57] A fentiek alapján a Kúria a felperes
  2. március 5-én elektronikus úton előterjesztett felülvizsgálati kérelmét vizsgálhatta, függetlenül attól, hogy a jogi képviselő ugyanezen a napon elektronikus úton tett bejelentése szerint nem a végleges felülvizsgálati kérelem került megküldésre. [58] A felperes
  3. számú beadványában előterjesztett módosított kereseti kérelmében a kötbérigény mellett elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagos kártérítés címén 1.685.925 forint tőke, 221.036 forint késedelmi kamat, 42.000 forint ügyvédi munkadíj és 25.000 forint közzétételi költségtérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság egyebek mellett - a 42.000 forint ügyvédi munkadíj és 25.000 forint közzétételi költségtérítés megfizetése iránti keresetet ítéletével elutasította, és ez ellen a rendelkezés ellen egyik peres fél sem terjesztett elő fellebbezést, ennélfogva az elsőfokú ítélet ebben a részben fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett. Miután a Pp.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, ezért a Kúria a Pp. 273. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem e rendelkezések felülvizsgálatára irányuló részét hivatalból elutasította. [59] A Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének sincs helye. Ebből következik, hogy a Kúriának a jogerős ítélet meghozataláig rendelkezésre álló bizonyítékokból kiindulva, a felülvizsgálati kérelemben tett hivatkozások alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között van lehetősége vizsgálni a felülvizsgálati kérelem érdemi hivatkozásait, így a felperesnek a 2019. március 5-i beadványának mellékleteként becsatolt fellebbezésére alapított előadását figyelembe venni nem lehetett. [60] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
  1. (II.15.) PK vélemény
  2. pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a csupán jogszabályhely megjelölést tartalmazó, adekvát indokolással el nem látott hivatkozásait. [61] Az érdemben vizsgált felülvizsgálati kérelem részben alapos. [62] A Kúria - a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet az alábbiak szerint részben jogszabálysértő. [63] A bíróság, a bizonyítékok helyes, okszerű és logikus értékelésével [Pp. 206. §
(1)bekezdés] vont le következtetést a peres felek közötti gazdasági együttműködésre, a létrejött szerződés minősítésére és annak tartalmára. A bíróság a Ptk. 207. §
(1)bekezdésének megfelelően értelmezte a szerződési nyilatkozatokat, a felek feltehető akaratának és az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint. A jogerős ítéletben kifejtett érvek alapján a Kúria nem találta jogszabálysértőnek azt a megállapítást, hogy a peres felek között az alperes által végzendő feladatok tekintetében „napszám keret" került volna megállapításra. [64] A Ptk. 216. §
(1)bekezdése értelmében szerződés írásban, szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet, és a Ptk. 240. §
(1)bekezdése a felek közös megegyezése alapján lehetővé teszi a létrejött szerződési tartalom módosítását. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben ugyanakkor a peres felek közötti keretszerződés, a megkötött egyedi szerződések és a felmerült egyéb bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az általa állított gazdasági modellt és napszám keret tekintetében kötött megállapodást bizonyítani nem tudta, így alaptalan az a hivatkozása, hogy a Ptk. 277. §
(1)bekezdése szerinti alperesi teljesítés megítélésénél nem a bíróság által irányadónak vett szerződési kikötésnek, hanem a napszám keret teljesítésének van jelentősége. [65] A szakértői bizonyítás lefolytatására azért került sor, mert a bíróság az alperesi viszontkereseti kérelem alapján a teljesítés mértékének meghatározása körében szükségesnek látta a felek nyilatkozatain és az okirati bizonyítékokon, valamint tanúvallomásokon kívül a perben jelentős vállalkozói díjkövetelés megállapításához szakértői vizsgálatok lefolytatását. Pusztán azért, mert a szakértői bizonyítás lefolytatására a felperes előadásai ellenére került sor, és a bíróság nem a felperesi üzleti modellnek megfelelő elszámolást alkalmazta, a szakértői bizonyítás eredményének mérlegelése, továbbá e körben a bíróság bizonyítással összefüggő tájékoztatási kötelezettsége [Pp. 3. §
(3)bekezdés] nem vitatható. Amennyiben pedig a felperes az általa állított napszám keretet és üzleti modellt nem tudta bizonyítani, úgy nyilvánvalóan nem lehetett a vállalkozói díj elszámolásának alapja az alperes díjazásának mértéke körében irányadó olyan, a bíróság által adandó bizonyításra vonatkozó tájékoztatás, amely iránya a napszám keretén felüli vállalkozói díj meghatározására és ezzel összefüggő bizonyítási teherre [Pp. 164. §
(1)bekezdés] vonatkozik. [66] Helyesen ítélte meg a bíróság, hogy a szakértői vélemény az alperesi viszontkereseti kérelem tekintetében az ítélkezés alapjául szolgálhat, a felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozott érvet nem hozott fel arra vonatkozóan, hogy a szakértői vélemény milyen okból aggályos [Pp. 182. §
(3)bekezdés], továbbá milyen okból nem felel meg a Szaktv. 3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. [67] A bíróság a becsatolt iratok alapján állapította meg, hogy az alperes 2014 júliusában a ... részére, és ... és egyéb rendszerek támogatására vonatkozóan a felperes „Párduc" rendszere által is elfogadottan 0,5-0,5 nap munkát végzett, amelynek az ellenértéke nem került kifizetésre. Az elvégzett munka mennyiségét tanúvallomás is alátámasztotta. A ...-nál az alperes 15 nap munkát végzett, amit mind a megrendelő nyilatkozata, mind pedig tanúvallomások alátámasztottak. A ... Zrt.-nél az alperes által végzett munka mennyiségét szakértői vélemény alapján helyesen állapította meg a bíróság 72,5 napban, és e szakértői megállapítást támasztotta alá mind ... tanúvallomása, mind pedig az a körülmény, hogy a ... Zrt. mint megrendelő az e munkával összefüggő számlát ki is fizette a felperes részére. [68] Mindezeken túl azt a felperes sem állította, hogy az alperes bizonyos munkákat nem, vagy hibásan végzett el, és miután a ... Zrt. és a ... Zrt. is kifizette a megrendelt munka ellenértékét a felperesnek, szavatossági igényük nekik sem merült fel, így megalapozottan következtetett a bíróság a felmerült bizonyítékokból arra, hogy az alperesnek a viszontkereseti kérelmében írt mértékű vállalkozói díjkövetelése alapos. [69] A Kúria álláspontja szerint az alperes e körben az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek megfelelően eleget tett, a felmerült bizonyítékokat pedig a bíróság okszerűen és helyesen mérlegelte [Pp. 206. §
(1)bekezdés]. Az e körben hivatkozott Pp. 164. §
(2)bekezdése a szakértői bizonyítás eredményének mérlegelésével, illetve az alperesi bizonyítási kötelezettség teljesítésével vagy további bizonyítás elrendelésének szükségességével nem adekvát hivatkozás, miután e jogszabályi rendelkezés arra teremt lehetőséget, hogy a törvény által megengedett szűk körben a bíróság hivatalból folytasson le bizonyítást. A perbeli esetben e kivételes helyzet nem áll fenn, az elszámolási kérdések megnyugtató rendezéséhez pedig a szakértői vélemény megfelelő alapul szolgált. [70] A felperesi kötbér követeléssel összefüggésben helyesen állapította meg a bíróság, hogy az alperesnek fennállt ugyan a felmondási idő végéig a teljesítési kötelezettsége, azonban - a peres felek által kötött szerződést irányadónak véve - a támogatási és a projekt jellegű feladatok megkülönböztetésére a bíróság helyesen következtetett. [71] Az alperes a szerződés szerinti kötelezettségeit teljesítette a felmondási időben is, így részéről jogkövetkezményt kiváltó szerződésszegés nem következett be. Miután nem kellett minden alperesi tevékenységet projektként értelmezni, ezért az alperes a felmondási időszakban már nem volt köteles az interjú után alvállalkozási szerződés kötésére, a támogatási jellegű feladatát pedig bizonyítottan teljesítette. Ezért nem történt meg a szerződés 3.2.
  1. pontjának megszegése. [72] Helyesen állapította meg a bíróság azt is, hogy az alperes nem szegte meg szerződés a 2.1.
  2. pontját sem. Miután a peres felek között nem munkajogi jogviszony állt fenn, nem tekinthető a kikötés klasszikus versenytilalmi megállapodásnak. A peres felek közötti szerződés megszűnését követő időszakra vonatkozó alperesi tevékenység-korlátozást kizárólag a polgári jog elvei alapján lehet megítélni. Hangsúlyos az az ítéleti megállapítás, hogy miután a felperes saját előadása szerint sem szolgáltatott adatokat az alperes részére a szerződéses partnereiről, így a jövőre nézve az alperestől nem várható mindennemű tevékenységétől való tartózkodás pusztán a felperesi elvárások alapján. E körben a bíróság helyesen mérlegelte a felmerült bizonyítékokat, így miután a szerződés által védendő érdek a felmondást megelőző egy évben érvényes eseti alvállalkozási szerződésekre vonatkozott, a felperes által becsatolt kötbér fizetési kötelezettséget megalapozó ajánlat az alperesi szerződésszegés körében nem értékelhető. [73]hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy habár a peres felek közötti jogviszonyra a Ptk. rendelkezései az irányadók, ugyanakkor a kamatszámítás tekintetében a Ptké.
  3. §-a értelmében a
  4. évi V. törvény rendelkezéseit lehetne alkalmazni. Amennyiben az alapjogviszonyra a Ptk. rendelkezései irányadók, úgy az ehhez kötődő kamatkövetelésre is a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, eltérő értelmezési lehetőség nem következik a Ptké. hivatkozott rendelkezéséből sem. [74]hivatkozott ugyanakkor a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jutalékszámlával kapcsolatos igénye jogerős ítéletben történt elutasítása jogszabálysértő. [75] A másodfokú bíróság e tekintetben főként arra alapítottan változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy álláspontja szerint az alperes bizonyította, hogy a jutalékra jogosult. Ezzel szemben helyesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy pusztán abból, hogy a korábbi időszakban jutalékban részesítette az alperest, nem következik az, hogy az alperesi számla alapjául szolgáló időszakban is fennállt ez a jogosultsága. [76] Okszerűtlen és iratellenes az a megállapítás is, hogy a felperes a felszámolási eljárásban a jogorvoslati jog gyakorlása helyett teljesített „önként" az alperes számára. A feltárt tényállásból következően a felperes már a számla benyújtásakor tiltakozott az ellen, és a felszámolási eljárásban sem került sor részéről elismerésre. [77] A Csődtv.
  5. §
(3)bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a felszámolási eljárásban történt kifizetés nem minősül tartozáselismerésnek. Annak pedig ésszerű és logikus indokát adta a felperes, hogy részéről kizárólag a felszámolási eljárás jogerős elrendelésének elkerülése érdekében került sor a számla kiegyenlítésére, de önmagában ezzel nem ismerte el az alperes követelését, és részéről ez a teljesítés nem tekinthető a számlakövetelés önkéntes teljesítésének sem. [78] Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a peres felek közötti szerződés 1.4.2.
  1. pontja alapján nem keletkezett alanyi jogosultsága az alperesnek a jutalék követelésére, miután szó szerinti megfogalmazásban a jutalékot adhat kifejezés arra utal, hogy ez egy lehetőség az alperesi tevékenység további ellenszolgáltatással történő díjazására. Ezért helyes az a hivatkozás, hogy a felperes diszkrecionális joga és egyoldalú döntése határozta meg azt, hogy kívánja-e, ha igen, milyen mértékű jutalékban részesíteni az alperest. Miután a szerződésből sem a jutalékra való automatikus jogosultság, sem a jutalék konkrét mértéke nem állapítható meg, pusztán az alperes feladatainak nagysága pedig nem teszi szükségszerűvé a jutalék folyósítását, így az alperesnek nem volt a szerződésből következő jogosultsága a jutalék számla kiállítására. Ennek hiányában pedig a felszámolási eljárás során tartozatlanul fizetett összeg és kamata a felperesnek visszajár. [79] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(3)és
(4)bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, és a jutalék követelés és kamata vonatkozásában az elsőfokú bíróság e tekintetben hozott helyes döntésére figyelemmel az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, míg egyéb rendelkezései vonatkozásában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ennek megfelelően a felperes köteles az alperes részére 5.960.689 forintot és elsőfokú ítéletben írt kamatát megfizetni. Záró rész [80] A Kúria döntésére tekintettel megváltozott a másodfokú pervesztesség-pernyertesség aránya, ezért a Kúria ehhez igazítottan leszállította a felperes által az alperes javára fizetendő másodfokú perköltség összegét. [81] A felperes a felülvizsgálati eljárásban kisebb részben (14%-ban) lett pernyertes, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 81. §
(1)bekezdése alapján pervesztességének arányában kötelezte a felperest az alperes javára felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amely az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a Kúria által a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján mérlegeléssel megállapított, áfa nélküli ügyvédi munkadíjból áll. [82] A felülvizsgálati kérelem egy részének hivatalbóli elutasítása folytán a felperesnek csak mérsékelt illetékfizetési kötelezettsége áll fenn, ezért az ezzel érintett 67.000 forint pertárgyérték figyelembevételével a felperest, csak 670 forint összegű eljárási illetékfizetési kötelezettség terheli. Erre figyelemmel a Kúria az
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a felperes által megfizetett 1.370.000 forint összegű felülvizsgálati eljárási illetékre tekintettel megállapította a felperes illeték visszatérítésre való jogosultságát. [83] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [84] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. február
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.