Bf.16/2020/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat], testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], önbíráskodás bűntettében [Btk. 368. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért a bíróság halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, kimondta, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az ügyben lefoglalt bűnjelekről, emellett ... magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította és kötelezte a vádlottat 40.750,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és korábbi meghatalmazott védője, Dr. ... ügyvéd jelentett be fellebbezést kizárólagosan a szabadságvesztés büntetés enyhítése érdekében, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és minősítést nem vitatták. A Heves Megyei Főügyészség képviselője az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a

1. január
2. napján érkeztetett Bf.6/2020/
3. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett olyan eljárási szabályt, mely az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetését vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné és nem volt rögzíthető olyan eljárási szabálysértés sem, mely az érdemi felülbírálatnak akadályát képezné. Az irányadó váddal egyező fellebbezéssel nem támadott tényállásból okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés, cselekményét az anyagi jogszabályoknak megfelelően azok helyes megjelölésével minősítette a törvényszék. A kiszabott büntetés törvényes, megfelelően igazodik a vádlott terhére rótt bűncselekmények tárgyi súlyához, a vádlott bűnösségének fokához, társadalomra veszélyességéhez, valamint a feltárt enyhítő és súlyosító körülményekhez, ezáltal alkalmas a büntetési célok, valamint a büntetéskiszabási elvek érvényesüléséhez. A középmértéknél enyhébb mértékben kiszabott 5 év 6 hónap tartamú szabadságvesztés enyhítésére a fellebbviteli főügyészség képviselője nem talált megfelelő indokot, ezért indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla nyilvános ülésen az Egri Törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletét hagyja helyben. Az ítélőtábla a vádlott és védője által előterjesztett fellebbezéseket a Büntetőeljárásról szóló
4. [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
5. §

(1)bekezdése szerint nyilvános ülésen bírálta el. A nyilvános ülést megelőzően Dr. ... védő meghatalmazása bontásra került, új védőként Dr. ... ügyvéd járt el meghatalmazással, aki az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a büntetés lényeges enyhítését, egyéb részben a határozat helybenhagyását indítványozta. A védő kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a középmértéktől védence javára eltért, észlelve azt, hogy az eljárás során a bűnösségi körülmények közül a vádlott javára az enyhítő körülmények magasabb számban vannak jelen, mint a súlyosító körülmények, illetőleg további enyhítő körülmények figyelembe vételét kérte a büntetés kiszabása körében. Így álláspontja szerint a vádlott amilyen szakaszban volt vele szemben a gyanú, majd a vád, ahhoz képest tulajdonképpen mindig beismerő vallomást tett, így a beismerő vallomást is enyhítő körülményként kell a büntetés kiszabása körében értékelni. A védői érvelés szerint az eljárás bármely szakaszában, akár utolsó szó jogán tesz beismerő vallomást a terhelt és megbánja a tettét, az mindenképpen enyhítő körülményként értékelendő. További enyhítő körülmény, hogy a vádlott az eljárás során megbánó magatartást tanúsított, ugyanakkor a védő befizetési szelvénnyel igazoltan bejelentette, hogy a sértetteknek, a vádlott sérelemdíjként 5000-5000 Forintot megfizetett. Az elsőfokú ítélet megállapítása mellett is további nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni a vádlottnak vélt egészségügyi állapotából adódóan kialakult elkeseredettségét, zaklatott állapotát, a bűncselekmény elkövetésekor fiatal felnőtt korban volt, rendezett családi körülmények között élt, egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. A védelem hivatkozott a cselekmény elkövetése és a jogerős döntés megszületése közötti időmúlásra, ami a büntetés enyhítését tovább indokolhatja. További enyhítő körülményként kérte a védelem értékelni, hogy a súlyosabb megítélésű testi épség elleni bűncselekmény kísérleti szakban maradt. A vádlott az enyhítésre irányuló jogorvoslati kérelmét változatlanul fenntartotta, csatlakozott a védő által előadottakhoz, ugyanakkor utolsó szó jogán megbánását hangoztatta büntetőjogi felelősségének teljeskörű elismerése mellett. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen változatlan tartalommal fenntartotta az írásban benyújtott indítványát, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására vonatkozóan. Álláspontja szerint a vádlott esetében megfelelően kerültek értékelése a súlyosító és enyhítő körülmények, a vádlottal szemben halmazati büntetéskiszabásra került sor, amit mindenképpen kellő nyomatékkal szükséges értékelni, ezért sem indokolt a vele szemben kiszabott büntetés enyhítése. Az enyhítő körülmények körében pontosítással élve előadta, hogy a vádlott esetében valójában nem a büntetlen előéletét, hanem fiatal felnőtt korát szükséges enyhítő körülményként értékelni, de ezen körülmény sem indokolja azt, hogy a kiszabott büntetése a másodfokú bíróság által enyhítésre kerüljön. A fellebbezések kizárólag a büntetés enyhítését célozták [Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont], ezért az ítélőtábla a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében a törvényszék ítéletének csak a jogorvoslattal sérelmezett rendelkezését, illetőleg részét bírálta felül. A korlátozott fellebbezés jogkövetkezménye a korlátozott felülbírálat, a fellebbezéssel támadott ítéleti rendelkezésen, illetve ítéletrészen kívül azonban a revízió a Be.590.§

(5)bekezdésének értelmében kiterjedt az elsőfokú bíróság eljárásának és azon eljárási szabályoknak a megtartására, melyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése szerint az ítéletet hatályon kívül kell helyezni (abszolút eljárási szabálysértések), a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre atekintetben, hogy nincs-e helye a vádlott felmentésének és a bűncselekmény minősítésére. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Nem került sor olyan abszolút, a Be. 607. §

(1)bekezdésében, illetve a 608. §

(1)bekezdés a-f) pontjaiban írt eljárási szabálysértésre, mely az ítélet érdemi felülbírálatát kizárná, ilyenre egyébként a fellebbezők sem hivatkoztak, az elsőfokú bíróság az eljárást igen gondosan és alaposan folytatta le. [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] A másodfokú bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján az elsőfokú határozat megalapozottságát nem vizsgálhatta és döntését a törvényszék által megállapított tényállásra alapította. A szankciós fellebbezés elbírálásakor a tényálláshoz kötöttség teljes. E körben szükséges megjegyezni, hogy a vádlott személyi körülményeivel és a korábbi büntetéseivel kapcsolatosan megállapított tények, melyek elsődlegesen megállapítást igényelnek és nem bizonyítást, különösen a közhiteles bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok nem részei a Be. 561. §

(3)bekezdés c) pontjában szabályozott ún. történeti tényállásnak, mely a vádló által a vád tárgyává tett cselekményekre nézve a bíróság által kétséget kizáróan bizonyítottnak talált megállapított múltbéli eseményeket, azaz a büntetőjogilag releváns, rendszerezett tényeket jelenti, melyek vagy megfeleltethetőek vagy nem a büntető törvény különös részi tényállásának (Kúria Bfv.I.611/2019/10.). E részben a tényálláshoz kötöttség nem érvényesül, figyelemmel a Be. 599. §

(1)bekezdés b) pontjára is, mely a nyilvános ülés eredménye alapján a személyi körülmények módosítására lehetőséget teremt, szankciós fellebbezés esetén is és indokoltság esetén az ítélet valósághűsége miatt kiegészítése, helyesbítése nem mellőzhető. A fenti körben szükséges rögzíteni, hogy a vádlott elítélése alapjául szolgáló ittas járművezetés vétségének elkövetési idejét:

1. október
2. Ugyanakkor a törvényszék a bűnösségi körülmények körében számba vette, azonban a tényállásában nem szerepeltette, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményeket ittas állapotban követte el. A kiegészítéssel és a helyesbítéssel a Be.
3. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt tények és adatok teljesek és hiánymentesek. Az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségére a törvényszék okszerűen vont következtetést, a bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. Büntethetőségi akadály hiányában a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor. A tényállásban megállapított cselekmény pedig valóban a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(8)bekezdés I. fordulat szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét, a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(3)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét és a Btk. 368. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő önbíráskodás bűntettének tényállását merítette ki. A büntetés kiszabásának felülbírálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket túlnyomórészt feltárta, azonban a védelmi érvelésre is figyelemmel - szükségessé vált az elsőfokú bíróság által megjelölt bűnösségi körülmények kiegészítése, illetőleg pontosítása. Az alanyi tényezők körében nem a vádlott elkövetéskori büntetlen előéletének, hanem fiatal felnőtt korának van enyhítő hatása, ugyancsak enyhítő körülmény, ugyan kisebb nyomatékkal a vádlott beismerő vallomása, mely a bűnösségre is kiterjed, annak ellenére, hogy az elsőfokú eljárásban a terhelő bizonyítékok alapján alakította beismerő vallomását. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott a bűnösségét elismerte, megbánó magatartást tanúsított. A büntetést befolyásoló tárgyi körülmények közül további enyhítő körülményként értékelendő, hogy a vádlott a terhére rótt legsúlyosabban minősülő bűncselekménye kísérleti szakban maradt, a vádlott a sértett részére - noha jelképes összegben - elégtétel szolgáltatására törekedett, ugyanakkor kisebb nyomatékkal, de az időmúlás is enyhítő körülmény, hiszen a cselekmény elkövetése, illetőleg a jogerős elbírálás között közel két év telt el. Ugyanakkor a tárgyi körülmények körében súlyosítóként értékelendő az elkövetés eszközének különös veszélyessége. A fentiek mellett kiegészített bűnösségi körülmények mellett is az ítélőtábla teljes egészében egyetértett a törvényszék azon álláspontjával, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmények társadalomra veszélyessége magas, figyelemmel arra is, hogy a vádlott nagy felháborodást és riadalmat kiváltó és kiemelkedően erőszakos cselekményt követett el, azonban a speciális prevenció a vádlott vonatkozásában a középmértéktől való eltérést indokolja. A törvényszék által kiszabott büntetés tettarányos, a büntetési célok elérésére alkalmas, igazodik a bűnösség mértékéhez, tükrözi a [21] [22] [23] vádlott társadalomra veszélyességét, így az ítélőtábla a büntetés enyhítésére nem látott törvényes lehetőséget. A büntetést támadó védelmi fellebbezések ezért alaptalanok voltak. Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvénynek megfelel az elsőfokú bíróság ítéletének járulékos kérdéseiben, így a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére, a lefoglalt bűnjelekre, a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítására, illetőleg a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezései is. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Időközben a vádlott személyazonosító okmány számában változás történt, melynek pontos adatát az ítélőtábla a végzésének rendelkező részében rögzítette. Debrecen,

1. február
2. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Lányi Csaba Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 5.B.10/2019/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. február
5. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke