A határozat elvi tartalma: A Pp. elegendőnek tartja az érvényesíteni kívánt jog megjelölését, míg az alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozás feltüntetését nem írja elő. Ha a közölt tények és a kérelem tartalma a fél által érvényesíteni kívánt jogra félreérthetetlenül rávilágít, a nem megfelelően megjelölt jogszabályhely a kereset érdemi elbírálását nem korlátozza. A kárveszély a teljesítéssel általános esetben csak a tulajdonváltozást eredményező dologszolgáltatásra irányuló szerződéseknél száll át, míg a bérleti szerződésnél továbbra is a tulajdonos (bérbeadó) viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.845/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Bleier Judit előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Édes Balázs ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Gerő Tamás ügyvéd I. rendű és II. rendű A per tárgya: Kártérítés megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 56.Pf.636.166/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 14.P.III.23.313/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű alperesek mint egyetemleges jogosultak részére 80.000 (nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 353.300 (háromszázötvenháromezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes és a felperes
- december 22-én szerződést kötöttek, amelyben az I. rendű alperes díj fizetésére, a felperes pedig a ... szám alatti ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) használatba adására vállalt kötelezettséget. Az I. rendű alperes a II. rendű alperessel (élettársával) közösen használta az ingatlant. A szerződés
- pontja szerint az I. rendű alperes kiköltözéskor köteles a bérleményt tisztán, kitakarítva, az átvételhez hasonló állapotban átadni. Ha nem állítja vissza a bérleményt az eredeti állapotába, a helyreállítást a bérbeadó a bérlő költségére elvégezteti, illetve annak költségét a kaucióból levonja. [2] Az ingatlanban
- május 19-én 18 óra 43 perckor tűz keletkezett, amely parázslás miatt 20 óra 39 perckor megismétlődött. Ennek következtében az ingatlan megrongálódott, és az ott lévő ingóságok is megégtek. A felek magánszakértőket bíztak meg a káresemény felmérésére, akik
- május 28-án közös helyszíni szemlét tartottak. A szakértők egyezően megállapították, hogy a tűz a konyhában lévő mikrohullámú sütőben keletkezett, azonban eltérően ítélték meg az ingatlan villamoshálózatának szerepét a tűz kialakulásában. [3] A felperes
- május 28-án felmondta a bérleti szerződést, és az alperesek az ingatlant
- július 2-án átadták. [4] A felperes édesapja
- július 9-én változtatott az ingatlan áramhálózatán, mert megbontotta a kötődobozoknál a vezetékeket, amelyek ezt követően már nem az eredeti állapotban látszottak. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] A felperes 2.872.731 forint és járulékai, továbbá
- augusztus
- napjától a kifizetésig havi 55.000 forint megfizetése iránt indított keresetet az alperesekkel szemben. Keresetét elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdésére és a 6:
- §-ára alapította, másodlagosan a bérleti szerződés
- pontjára figyelemmel a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdésére hivatkozott. [6] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésüket a Ptk. 6:
- §-ára alapították, mert álláspontjuk szerint a káreseményt előre nem látható körülmény okozta, amelyért nem felelősek. Vitatták, hogy a mikrohullámú sütő a közös tulajdonukban állt. Kifejtették, hogy a szakértői vélemények nem támasztják alá felróható károkozó magatartásukat. Utaltak arra is, hogy a felperes édesapja megváltoztatta a tűzesettel érintett elektromos hálózatot. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg az alpereseknek 143.636 forint perköltséget. Megállapította, hogy a 951.112 forint feljegyzett szakértői díjból álló költséget a felperes teljes személyes költségmentessége folytán az állam viseli. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a szakértők megállapították, hogy a tűz a mikrohullámú sütőben alakult ki, és a felperesnek kellett bizonyítani, hogy az alpereseknek felróható módon keletkezett. A felperes édesapjának tanúvallomását érdekeltsége miatt nem tudta értékelni. Az ítélet értelmében a szakértők nem oldották fel a magánszakvélemények között fennálló ellentmondást, így nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ingatlan elektromos hálózata közrehatott a tűz tovább terjedésében. ... igazságügyi szakértő véleménye alapján a csillámtakarólap hiánya nem játszott szerepet a tűz kialakulásában, mert azt a kapcsolóérintkező meghibásodása okozta. Mindezek miatt a felperes nem bizonyította, hogy a tűz az alpereseknek felróható módon keletkezett. [9] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a le nem rótt 229.800 forint fellebbezési illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását pontosítva kiemelte, hogy a [10] károsultnak kell bizonyítani a jogellenes károkozó magatartást, a kárt és a kettő közti okozati összefüggést. A károkozó akkor mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, míg a felróhatóság csak a mentesülés körében vizsgálható. A jogerős ítélet indokai szerint a felperes és az I. rendű alperes között a károkozás [11] időpontjában szerződéses jogviszony állt fenn. A párhuzamos kártérítési igények a Ptk. 6:
- §-a alapján nem érvényesíthetőek, ezért a másodfokú bíróság az I. rendű alperessel szemben a Ptk. 6:
- §-ára alapított kártérítési követelést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a bérleti szerződés
- pontjára figyelemmel a szerződésszegés bekövetkezett. A mikrohullámú sütő elektromos rendszerének meghibásodása azonban az I. rendű alperes ellenőrzési körén kívül esett, és ebben a tekintetben karbantartási kötelezettsége nem állt fenn. Mindez a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható, és nincs olyan adat, ami alapján elvárható lett volna, hogy az I. rendű alperes ezt elkerülje. A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy az ingatlan áramhálózatán a felperes hozzátartozója [12] változtatott, így az eredeti állapotot nem lehetett megállapítani. Mindezekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes kimentésének a Ptk. 6:
- §-ában meghatározott feltételei fennállnak. A jogerős ítélet indokolása értelmében a mikrohullámú sütő az I. rendű alperes kizárólagos [13] tulajdonában állt, az alperesek élettársak és nem házastársak voltak, így a közös károkozás nem bizonyított, ezért az elsőfokú bíróság érdemi döntése a II. rendű alperessel szemben is helyes volt. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a szakértői díjak kiutalását érintő rendelkezés [14] tekintetében sem volt alapos a fellebbezés, mert a felperes a szakértői díjelőleg befizetésének időpontjában még nem részesült személyes költségmentességben, így az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a szakértői díjmegállapító végzésben a visszautalásról nem rendelkezett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelme - annak tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül [15] helyezésére irányult. Kérte, hogy a Kúria az elsőfokú ítélet megváltoztatásával hozzon közbenső ítéletet, és elsődlegesen állapítsa meg, hogy az I. rendű és II. rendű alperes, másodlagosan az I. rendű alperes felelősséggel tartozik a kártérítés megfizetéséért. Másodlagos felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a
- évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
- [16] §
(1)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §-át és a
- §-át. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve járt el, amikor a Ptk. 6:
- §-a alapján arra a téves álláspontra helyezkedett, hogy az I. rendű alperes mentesül a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése alól. Szerinte a bizonyítékokat okszerűtlenül és iratellenesen értékelte amikor megállapította, hogy az alpereseket nem terhelte karbantartási kötelezettség, és a mikrohullámú sütőt megfelelően karbantartották. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdését és a 221. §
(1)bekezdését. A felperes előadta, hogy a Ptké. 50. §
(1)bekezdése alapján a
- december 22-én [17] megkötött lakásbérleti szerződésre a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a Ptk. 6:
- §ában írt mentesülési ok a felek jogviszonyára nem irányadó. Az I. rendű alperes nyilatkozata alátámasztja, hogy a mikrohullámú sütőt rendszeresen használták, és a II. rendű alperesre hárult annak bizonyítása, hogy azt sohasem használta. A másodlagos kereseti kérelem elbírálása során a régi Ptk.
- §
(1)bekezdését kellett volna alkalmazni. Az I. rendű alperes pedig nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt. A felperes a másodlagos felülvizsgálati kérelmének indokaként előadta, hogy az I. rendű [18] alperes a szerződést megszegte és kárt okozott. A másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Ptk. 6:
- §-át. Idézte ennek a rendelkezésnek a magyarázatát, a szakirodalmat, valamint a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának véleményét. Rámutatott, hogy a bérleti szerződés
- pontjában az I. rendű alperes a kaución túli mértékben vállalta a teljes felelősséget a lakásban esett kárért, és a másodfokú bíróság alaptalanul jutott arra a következtetésre, hogy kimentette magát a felelősség alól előre nem láthatóság miatt. Érvelése értelmében valótlanul állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alpereseket nem [19] terhelte karbantartási kötelezettség. Az alperesek megsértették a kezelési és karbantartási utasítást, és tűzveszélyes helyzetet teremtettek. Nem az előírás szerint tisztították a készüléket, hanem csak vízzel, vegyszer nélkül. Az a csillámlap hiányzott, amelyik a gép elektromos részét védhette volna a sütőtérben keletkező zsíros kifröccsenésektől, és szakértői vélemény igazolja, hogy a belső terébe bejutó szennyeződés idővel tüzet okoz. A mikrohullámú sütő elhelyezésénél az alperesek nem tartották be az előírt távolságokat, ami az elektromos tűz tovább terjedését okozta. A nem megfelelő tisztítás következtében az alperesek közös tulajdonában és használatában álló mikrohullámú sütő elszennyeződött, és ezt gyorsította a csillámlap hiánya, ezért 3 és fél év elteltével kigyulladt. Nem helytálló annak elhallgatása sem, hogy a szakértői bizonyítás szerint a lakás elektromos rendszerének a tűz keletkezésében és tovább terjedésében nem volt szerepe. Szerinte a bíróságok megsértették a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontját is, mert nem [20] rendelkeztek arról, hogy a letétbe helyezett szakértői díjelőleget a gazdasági hivatal utalja vissza a részére. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálat a jogerős ítélettel szembeni olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynél a [21] jogszabály által előírt tartalmi feltételek megjelölése és azok egymásra épülő kifejtése nélkül a kérelem érdemben nem bírálható el [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. Az anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértésnek, valamint az annak alapjául előadott és azzal összefüggő indokok tartalmi kifejtésének ellentmondások nélkül és hiánytalanul kell meghatároznia a jogerős ítélet felülbírálható részét. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a [22] bizonyítékokat okszerűtlenül és iratellenesen értékelték, azonban a bizonyítékok értékelésére irányadó eljárási szabályt nem jelölt meg, ezért a bíróságoknak a bizonyítékok értékelését érintő tevékenysége, és az ennek alapján megállapított tényállás a Pp. 272. §
(2)bekezdésében írt tartalmi feltételek hiányában a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható. A felperes eljárási szabálysértésként a másodfokú bíróság határozatának lehetséges tartalmát [23] szabályozó Pp. 253. §
(2)bekezdését és az indokolási kötelezettségről rendelkező 221. §
(1)bekezdését jelölte meg, azonban a megnevezett jogszabályhelyek tartalma nem állt összefüggésben a felülvizsgálati kérelemnek a bizonyítékok értékelését érintő indokaival, ezért a Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján a Kúria érdemben a kérelemnek ezt a részét sem vizsgálhatta. A bizonyítási eljárással kapcsolatos költségek előlegezéséről az elsőfokú bíróság a Pp. 76. § [24]
(1)bekezdésének alkalmazásával a költségek felmerülésekor vagy azt megelőzően is rendelkezhet, és ez a határozat az eljárás folyamán hozott olyan végzés, amely ellen a Pp. 233. §
(1)bekezdés b) pontja alapján fellebbezésnek és felülvizsgálatnak sincs helye. A végzés megváltoztatásának megtagadása a bíróságok olyan eljárási cselekménye, amely a per érdemét és a perköltség viselését nem érinti, ezért a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Pp. 84. §
(1)bekezdés b) pontjának megsértésére alapított kérelem sem bírálható el érdemben. A jogerős ítélet az érdemi döntést illetően nem jogszabálysértő, azonban a bíróság tévesen [25] alkalmazta a régi Ptk. szabályaival szemben a Ptk.-t. A felperes a felülvizsgálati kérelemben megsértett anyagi jogszabályként a Ptké. 50. §
(1)[26] bekezdését, a régi Ptk.
- §-át és
- §-át, másodlagosan a Ptk. 6:142§-át jelölte meg. A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, [27] valamint megtett jognyilatkozatokra (Ptké.
- §), míg a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás ideértve a mulasztást is - esetén kell alkalmazni (Ptké.
- §). A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik (Ptké.
- §). A Ptké.
- §
(1)bekezdése a szerződéses jogviszonyokra irányadó, amely szerint ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes a keresetét arra alapította, hogy az alperesek a mikrohullámú sütőt nem [28] megfelelően üzemeltették, a karbantartási kötelezettségüket elmulasztották, amellyel okozati összefüggésben őt a kereseti követelésben meghatározott mértékű kár érte. A perben nem vitás tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes 2011. december 22-én kötötte a bérleti szerződést. Az alperesek a bérleményt 2012. január 1. napjától, és a mikrohullámú sütőt is ez évtől kezdték használni. A felperes kártérítés iránti követelésének ténybeli alapja valamennyi kereseti kérelménél az alperesek mulasztásban megvalósuló folyamatos - a mikrohullámú sütő használatának időszakában kifejtett - károkozó magatartásán alapult. A szerződésük a Ptk. hatályba lépésekor már fennállt, ezért a Ptké. 1. §-ára, 50. §
(1)bekezdésére és az
- §-ára tekintettel helytálló a felperesnek azon hivatkozása, hogy a felek jogviszonyára a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az érvényesíteni kívánt jog megjelölése mellett [29] a felperest tényállítási kötelezettség terheli. Az érvényesíteni kívánt jog meghatározásához (jogállítás) a joghatást kiváltó tények állítása (tényállítás) vezet el, amelyekből együttesen és egymást kiegészítve következik a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem tartalma [Pp. 121. §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pont]. A kérelmekhez való kötöttség [Pp. 3. §
(2)bekezdés és
- §] folytán a keresetlevélben az érvényesíteni kívánt jogot és a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet olyan pontosan kell megjelölni, hogy az annak alapján meghozott döntés anyagi jogerejének tárgyi és személyi hatályához kétség ne fűződjön (Pp.
- §
(1)bekezdés). Ha a közölt tények és a kérelem tartalma a fél által érvényesíteni kívánt jogra félreérthetetlenül rávilágít, a nem megfelelően megjelölt jogszabályhely a kereset érdemi elbírálását nem korlátozza, ezért a pontatlanul megjelölt anyagi jogszabályok mellett sincs eljárási akadálya a kereset régi Ptk. szerinti elbírálásának. A kártérítési kötelezettséghez vezető magatartást a Ptk. 6:519. §
(1)bekezdése, valamint a régi [30] Ptk. 339. §
(1)bekezdése azonosan úgy szabályozza, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A felelősség alóli kimentés bizonyításának mindkét anyagi jogszabály, valamint a Pp. a 163. §
(1)bekezdés és a Pp. 3. §
(4)bekezdés alkalmazása szempontjából kizárólag abban az esetben lehet érdemi jelentősége, ha a felperes a Pp. 164. §
(1)bekezdésében írt kötelezettségét teljesítve bizonyítja, hogy a vagyoni hátrányát az alperesek jogellenes károkozó magatartása okozta. Mindezekből következik, hogy a kártérítés követelése iránti jogot mindkét időállapotban hatályos anyagi jogszabály alapján azonos szempontok szerint kell elbírálni, ezért a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes által szolgáltatott bizonyítékok értékelésével való tényként állapítható-e meg, hogy az alperesek magatartásával okozati összefüggésben a kereseti követelésében állított vagyoni hátránya keletkezett. Az I. rendű alperes a felperessel megkötött szerződés ténybeli alapján lépett az ingatlan [31] birtokába, és az állagvédelemmel kapcsolatban a bérlőt és a bérbeadót is jogok illették és kötelezettségek terhelték, ezért az I. rendű alperesnek a bérlemény használatához közvetlenül kapcsolódó állagvédelmi kötelezettség mint szerződéses mellékkötelezettség megszegésével okozott kár megtérítése iránti követelés szerződésen kívül érvényesített jogként nem értelmezhető. Mindezekre figyelemmel a kereseti tényállításra tekintettel a felperes által előadott magatartás következményei az I. rendű alperes tekintetében a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályai alapján bírálhatók el. A felperes a II. rendű alperessel nem állt szerződéses jogviszonyban, így a régi Ptk. 339. §, [32] valamint a Ptk. 6:519. §
(1)bekezdés alkalmazása szempontjából is elsősorban az általa kifejtett magatartást kellett vizsgálni. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint azonos feltételek mellett mindkét törvényi tényállás esetében a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség. A szerződésen kívül okozott kártérítési kötelezettség megítélésénél nem a mikrohullámú sütő tulajdonosának személye a kárkötelmet keletkeztető tény, és annak folyamatos használata sem támasztja alá, hogy II. rendű alperes magatartása vezetett a káreseményhez. Kártérítési jogviszonyt keletkeztető károkozó magatartást kizárólag olyan mulasztás, vagy tevékenység valósíthat meg, amelynek okszerű következménye a bekövetkezett vagyoni hátrány. A felperes és az I. rendű alperes szerződéses jogviszonyában a felperes tulajdonában álló [33] ingatlan és a berendezési tárgyak állagának megóvása az ingatlant használó I. rendű alperes szerződéses kötelezettsége volt, amelynek megsértése a Ptk. 6:142. §-a, valamint a régi Ptk. 318. §-a szerint is alapot adhat kártérítés követelésére. A kárfelelősség alapja mindkét jogszabály alkalmazása szempontjából a káreseményhez vezető szerződésszegő magatartás bizonyítása, amely a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében ebben az esetben is a felperesre hárult. A felperes kárkötelmet keletkeztető, és az érvényesített jog alapjául szolgáló tényként a [34] bérlemény használatának időtartama alatt folyamatosan tanúsított és a káreseményhez vezető alperesi magatartásokat jelölte meg, ezért a szerződés
- pontjának megsértése mint újabb, eltérő tényeken alapuló, de azonos jogkövetkezményre vezető szerződésszegésként nem értékelhető. Következik ez abból is, hogy a kárveszély a teljesítéssel általános esetben csak a tulajdonváltozást eredményező dologszolgáltatásra irányuló szerződéseknél száll át, míg a bérleti szerződésnél továbbra is a tulajdonos (bérbeadó) viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (Ptk.
- §). Az ingatlan karbantartásáról és a hozzá tartozó berendezések üzemképes állapotáról a bérbeadó köteles gondoskodni, míg a bérlőnek az ingatlan és a berendezéseiben keletkezett kárért való felelőssége nem objektív, mert csak abban esetben áll fenn, ha az a saját, vagy a vele együtt lakó személy jogellenes károkozó magatartásával áll okozati összefüggésben [
- évi LXXVIII. törvény
- §
(3)-
(4)bekezdés]. A káreseményhez vezető folyamat azonossága folytán az alperesek károkozó magatartásának [35] ténybeli alapja a szerződéses jogviszonytól függetlenül sem válik el egymástól, ugyanakkor a mikrohullámú sütő tulajdonosának személye, valamint annak használata döntően nem befolyásolja a kereset elbírálását. Az alperesek tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy megállapítható-e olyan mulasztás, vagy tevőleges magatartás, amely okszerűen a káreseményhez vezetett. Az alperesek megbízásából eljárt ... villamos-szakértő a villamosvezetékek eredeti állapotát a [36]
- június 8-ai szakvéleményében rögzítette. Megállapította, hogy az érintett vezetékek túlterhelésvédelme kisebb volt mint a beépített leágazási kismegszakító névleges áramértéke, ezért a kialakult tűz oka - függetlenül a tűz keletkezési helyétől - a túlbiztosítás miatti rövidzárlat volt. A felperes édesapja azonban
- július 9-én a kötődobozoknál megbontotta a vezetékeket, a vezetékcsonkokat eltávolította, amelynek következtében a tűz kialakulásának körülményeit ezután teljes bizonyossággal már nem lehetett megállapítani. A perben kirendelt valamennyi szakértő hangsúlyozta, hogy a helyiség áramellátásának a káresemény előtti műszaki feltételei a felperes érdekkörében felmerült előbbi okokból nem rekonstruálhatóak, ezért a szakértőknek az elektromos rendszer megváltozott állapota alapján levont következtetései a felperes állításának bizonyítására nem alkalmasak. A perben nem merült fel olyan bizonyíték, amely alátámasztotta, hogy a gép karbantartásával [37] összefüggő ok miatt keletkezett a felperes vagyoni hátrányát okozó tűz. ... igazságügyi szakértő véleménye szerint a hibaforrás a gép kapcsolójában (kapcsoló érintkezőben) volt, amely egyrészt nem hozható okozati összefüggésbe a csillámlap esetleges hiányával, ugyanakkor a csillámlap hiánya ... igazságügyi szakértő véleménye alapján csak a gép működése közben jelenthet veszélyforrást. A szakvélemények nem támasztották alá a felperesnek azt a tényállítását sem, hogy a mikrohullámú sütő karbantartása és a kapcsolóban keletkezett hiba között összefüggés állt fenn. ... igazságügyi tűzvédelmi szakértő ilyen adatok mellett mindent mérlegelve a véleményét úgy pontosította, hogy a tűz oka ismeretlen. Mindezek együttes értékelése alapján csak az a következtetés vonható le, hogy a felperes által szolgáltatott bizonyítási eszközök nem voltak alkalmasak annak bizonyítására, hogy a káresemény az I. rendű alperes jogellenes, illetőleg a II. rendű alperes szerződésszegő magatartásával okozati összefüggésben következett be. A kifejtett indokok alapján a felperes - részben a műszaki feltételeket megváltoztató saját [38] érdekkörében tanúsított magatartása miatt - a Pp.
- §
(1)bekezdéséből eredő bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, amelynek jogkövetkezményeként a bizonyítás sikertelenségét a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerint a terhére kellett értékelni. Mindebből következik, hogy az alperesek károkozó magatartása és a bekövetkezett vagyoni hátrány közötti okozati összefüggés bizonyításának hiányában a felperest a régi Ptk. 339. §
(1)bekezdése és a 318. §
(1)bekezdése szerint nem illeti meg a jogosultság az alperesekkel szemben kártérítés követelésére. Figyelemmel arra, hogy az alperesek kártérítési felelősségének hiányában eltérő érdemi [39] döntéshez nem vezethet az alperesek mentesülésének alapjául szolgáló tények bizonyítása, a régi és az új Ptk. alkalmazása szempontjából is szükségtelen mindezek további vizsgálata. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a Ptké. 50. §
(1)bekezdésének [40] és ezáltal a Ptk. 6:
- §-ának nem felelt meg, azonban az érdemi döntés a régi Ptk.
- §-át és a
- §-át nem sérti. A keresetet elutasító érdemi döntés tartalmára tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdésében szabályozott közbenső ítélet meghozatalának eljárási feltételei nem állnak fenn, ugyanakkor a kártérítési jogviszony alapjául szolgáló törvényi tényállások azonos anyagi és eljárásjogi feltételei miatt nincs olyan eljárási cselekmény, amely a felperes keresetének elbírálása érdekében a Pp. 275. §
(4)bekezdésének alkalmazásával indokot szolgáltat új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek a kereset érdemi elbírálását érintő részével [41] a fenti kiegészítés mellett egyetértett, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán kötelezte a pervesztes felperest az alperesek [42] ügyvédi munkadíjban felmerült felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont, valamint a 3. §
(5)bekezdésének alkalmazásával állapította meg. A felperes személyes költségmentességére figyelemmel a le nem rótt felülvizsgálati illetéket [43] a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [44] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [45] Budapest,
- március
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Bleier Judit s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró