Mfv.10271/2019/8 – Kúria

(2)bekezdése alapján. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.X.10.271/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Suba Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Janklovics Tibor ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Király László ügyvéd A per tárgya: baleseti kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.21.127/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.106/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 2.Mf.21.127/2017/
4. számú Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) és 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban (négyszázhuszonnégyezer-ötszáz) forint illeték az államot terheli. felmerült felülvizsgálati 424.500 eljárási Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. februárjától állt az alperes alkalmazásában.
6. [2] [3] [4] [5] január 3-án munkahelyi balesetet szenvedett a H... T... telepen. Ez olyan módon következett be, hogy a felperes által teljesített délutáni műszakban a munka befejezésével, 22 óra 30 perc körül a fejőházból az öltözőbe indult, azonban a betonfelületen elcsúszott, és megsérült. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.469/
7. szám alatt folyamatban volt peres eljárásában megállapította a munkáltató kárfelelősségét. Ítéletének indokolásában dr. szakértő igazságügyi szakértő
8. szeptember 15-én kelt orvosszakértői véleményére alapítottan megállapította, hogy a felperest érintő, baleseti eredetű össz-szervzeti egészségkárosodásként a gyöki tüneteket (bal oldali lábhajlító és feszítő izmok gyengeségét eredményező szárkapocs idegbénulást) is okozó ágyéki IV. és V. porckorong sérv értékelendő, valamint az első műtéti beavatkozás és a szövődményként fellépő posztlaminectomiás syndróma. A felek által nem vitatott szakértői vélemény alapján a bíróság a felperes baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 35 %-ban határozta meg. Az ítélet kifejtette, hogy a baleset bekövetkezésében felperes is közrehatott, így 80-20 %-os kármegosztás alkalmazásának volt helye az alperesre terhesebben. A bíróság 1.800.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamata megfizetésére kötelezte az alperest. A perben szakértő útján igazolódott, hogy a balesetet követő két évvel, illetőleg több mint két évvel később jelentkező tüneteket és panaszokat okozó betegség az üzemi baleseti sérüléssel összefüggésbe nem hozhatók. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék
9. november 11-én kelt 2.Mf.20.720/2014/
10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a perköltséget illetően azt részben megváltoztatta. A másodfokú határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A Kúria Mfv.I.10.147/2015/
11. számú ítéletével a nem vagyoni kártérítés összegét megváltoztatta, annak tőkeösszegét 3.000.000 forintra felemelte, a jogerős ítéletet egyebekben nem érintette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes jelen perben előterjesztett keresetében állapotrosszabbodására tekintettel kérte az alperes lakásátalakítás költsége címén 500.000 forint és kamata, ápolási-, gondozási díjként
12. május 30-ától napi 1.000 forint véghatáridő nélküli, valamint a már lejárt 1.080.000 forint és középarányos kamata megfizetésére kötelezését. Közlekedési költség címén
13. május 30-ától kezdődően havi 20.000 forintot igényelt, lejárt 720.000 forint költség mellett annak középarányos kamatával. Gyárilag meghosszabbítható combtámaszú első ülésű ....-ös személyautó vétele és fenntartása címén 12.000.000 forint és havi 15.000 forint véghatáridő nélküli megfizetését kérte kamataival. Jövedelempótló járadékként
14. május 30-ától minden hónap
15. napjáig havi 80.000 forintot és a már lejárt 36 hónapra, 2.880.000 forintot és középarányos késedelmi kamatát igényelte. Perköltség megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. [7] Hivatkozása szerint a jogerős döntés meghozatala óta állapotában jelentős rosszabbodás következett be, állandó ápolásra, felügyeletre szorul. A folyamatos orvosi kezelések, konzíliumok, természetgyógyászati ellátások sem javítanak állapotán. Segíteni kell neki felkelés után az öltözésben, mosdásban, reggelizésben, cipőfelvételben. Kísérő nélkül közlekedni nem képes, gépkocsival nem rendelkezik. Állandó szívességi autóhasználatra szorul. Állapota miatt járműbe beszállni sem képes egyedül, és nem is szállítható a hagyományos ülésekkel felszerelt gépkocsiban. Az állapotromlás folytán családi házukat is át kellett alakítani ahhoz, hogy abban a mozgássérült felperes járni tudjon. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [8] Az Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kárigény elévült, másodlagosan pedig arra, hogy a felperes állapota és a baleset között az okozati összefüggés nem áll fenn. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.106/2016/
16. számú ítéletével a felperes
17. május
18. -
19. november
20. közötti időszakra előterjesztett ápolási-, gondozási díj, közlekedési költség és jövedelempótló járadék iránti igénye tekintetében a pert megszüntette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a feljegyzett kereseti illeték és az állam által előlegezett költség az állam terhén marad. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
21. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
22. §

(1)és

(4)bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 360. §

(1)bekezdésére és a

1. évi V. törvény (Ptk.) 6:
2. §-ára. Kifejtette, hogy a felperes állapotrosszabbodáshoz kapcsolódó igénye nem évült el. [11] Ugyanakkor megállapította a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (Pp.)
4. §

(1)bekezdés

1. d)pontja és 157. §
2. a)pontja alapján, hogy a rendelkező részben rögzített követelések tekintetében a pert meg kellett szüntetni. [12] Az elsőfokú bíróság a továbbiakban utalt az Mt. 166. §

(1)bekezdésére és az Mt. 167. §

(1)és

(2)bekezdésében rögzítettekre. [13] Az ítélet szerint a bizonyítási eljárás kizárólag abban a szűk körben volt lefolytatható, hogy az időközben bekövetkezett állapotrosszabbodás oksági kapcsolatban van-e a korábbi munkahelyi balesettel, és ha igen, keletkezett-e és milyen mértékű kára ezzel összefüggésben a felperesnek. utáni időszak [14] A bíróság a kereseti kérelmet a

1. november 11-e vonatkozásában érdemben vizsgálta, és elsődlegesen abban foglalt állást, hogy az állapotrosszabbodás és a munkahelyi baleset közötti ok-okozati összefüggés fennállt-e. [15] Dr. szakértő a
2. április 30-án kelt szakértői véleményében rögzítette, hogy
3. augusztusában, valamint
4. februárjában újabb műtéti beavatkozások történtek a felperesnél, nyaki porckorongsérv miatt sérveltávolítást és gerincstabilizációt, továbbá a korábbi ágyéki gerincműtét után kialakult hegesedés okán hegeltávolítást, ideggyök felszabadítást végeztek. Az O... G... K... nem tudott magyarázatot adni arra a folyamatra, hogy a felperes állapota miért romlik fokozatosan. [16] A
5. január 3-án bekövetkezett balesettel csak az ágyéki IV-es és V-ös porckorong sérvesedés hozható összefüggésbe. A műtétet követő hegesedés a műtét velejáró következménye, a nyaki gerincpanaszok pedig csak két évvel a baleset után jelentkeztek, így az azzal való összefüggés nem bizonyítható. szakértő személyes meghallgatása alkalmával - megerősítve [17] A írásbeli szakvéleményét - részletesen levezette azokat az orvosi érveket, melyek a felperes sorsszerű megbetegedésének tényét alátámasztották. [18] Utalt a bíróság arra, miszerint már a korábbi - a felek által kétségbe nem vont -
6. szeptember 15-én kelt szakvélemény is tényként rögzítette, hogy az ágyéki gerincröntgen és MR felvétel egyaránt Schmorl sérvek (csomók) jelenlétéről tanúskodnak. Ezek a gerincoszlop degeneratív elváltozásának jelei, amikor a csigolya meggyengült zárólemezének réseibe a porckorong egy-egy kis része betüremkedik. Ez az elváltozás a balesetet megelőzően keletkezett, és sorsszerű, természetes megbetegedés jele, ami már korábban is fennálló, azonban panaszokat nem okozó gerincbetegséget támaszt alá. Az ágyéki porckorongsérv tehát a már korábban károsult, elfajult gerincoszlopon keletkezett a balesetet (az esést) követően. A degeneratív gerincoszlop a rugalmassága miatt sérülékenyebb mint az egészséges, így egy ilyen gerincoszlopon kisebb esést követően is kialakulhat porckorong előboltosulás, sérvesedés. Az eljárás során a 7/
7. (II. 14.) NEFMI rendelet alkalmazásával a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 70 %-ban állapították meg, mely állapotrosszabbodás szakértő által igazoltan a sorsszerű megbetegedés rosszabbodására és a pszichés állapotára (rögzült betegségtudatára, disztímiára) vezethető vissza. [19] Dr. szakértő hangsúlyozta, hogy a balesettel oksági kapcsolatban álló krónikus fájdalomszindrómát a korábbi, a 35 %-os összegészségkárosodás mértékének megítélésénél már figyelembe vette. [20] A perben készült szakvélemény és a szakértő személyes meghallgatása együttes értékelésével a bíróság a szakvéleményt kellően részletesnek, logikusnak, ellentmondástól mentesnek és aggálytalannak tekintette, ítéletének alapjául elfogadta. Az igazságügyi orvosszakértő a per során rendelkezésre bocsátott valamennyi orvosi iratot értékelte, a felperes személyes vizsgálatát elvégezte, emellett az ügyében folyt társadalombiztosítási eljárás adatainak is a birtokában volt. [21] A Pp.
8. §

(3)bekezdésére hivatkozással a bíróság kifejtette, hogy további szakvélemény beszerzése nem volt indokolt, a szakértői vélemény másik szakértői véleménnyel történő ellenőrzése nem megengedett. Dr. J... G... főorvos tanúként történő meghallgatására tett indítványt sem találta a bíróság megalapozottnak, mivel a kezelőorvos valamennyi megállapítása a perben kirendelt szakértő rendelkezésére állt orvosi dokumentáció formájában. Annak tartalmára dr. szakértő figyelemmel volt a szakvélemény elkészítésekor, a további bizonyítás lefolytatása pedig a per elhúzódásához vezetett volna. [22] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.21.127/2017/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel és a csatlakozó fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, egyebekben részben megváltoztatta, és az elsőfokú perköltség összegét felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rögíztette, hogy a feljegyzett fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket, valamint a másodfokú eljárásban az állam által előlegezett költséget az állam viseli. Kötelezte a felperest másodfokú perköltség megfizetésére. másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy fellebbezés [23] A hiányában nem képezte az eljárása tárgyát az ápolási-, gondozási díj, közlekedési költség és jövedelempótló járadék iránti kereset tárgyában hozott permegszüntető döntés. [24] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - bizonyítás eredményeként - módosítva és kiegészítve rögzítette, hogy
2. november 11-e óta a felperes állapota a gerincbetegsége súlyosbodása miatt rosszabbodott. A fokozódott mozgáskorlátozottságát, a növekvő fájdalomérzetét a degeneratív gerincbetegsége, az emiatt végzett műtétek, a műtétek és magának a degeneratív gerincbetegségnek a következményeként jelentkező hegesedés okozza. A balesettel érintett ágyéki gerincszakaszon
3. márciusban és
4. februárban végzett hegeltávolító műtétet is a degeneratív gerincbetegsége tette szükségessé. A felperesnek pszichés megbetegedése nincs. [25] Nem eredményezte az ítélet megalapozatlanságát az, hogy az elsőfokú bíróság a felperes komplex vizsgálata keretében
5. szeptember 27-én megállapított össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét csupán az igazságügyi orvosszakértő nyilatkozata alapján, az erre vonatkozó határozat beszerzése nélkül állapította meg. Az igazságügyi orvosszakértő - aki a komplex vizsgálat során az orvosi bizottság tagjaként is eljárt - a hatósági határozat meghozatala előtt nyilatkozott az egészségkárosodás mértékéről, ennek azonban az ügy érdemére kiható jelentősége nem volt. A felperes a szakértő erre vonatkozó nyilatkozatát a tárgyaláson nem vonta kétségbe, az ítélet meghozatala előtt a határozat beszerzését nem indítványozta, és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét a fellebbezésében sem tette vitássá. [26] A felperes pszichés megbetegedése mibenlétét és a munkaviszonnyal való összefüggésének hiányát az elsőfokú bíróság valóban kompetenciával nem rendelkező szakértő véleménye alapján állapította meg, a szakértői bizonyítás ezen hiányosságát azonban a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban orvosolta. [27] Ennek alapján helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a korábbi per jogerős befejezése óta a felperes állapota rosszabbodott, ez az állapotrosszabbodás pedig a gerincbetegsége súlyosbodásában, ennek következményeként a mozgáskorlátozottsága és az állandó fájdalma fokozódásában áll. Megalapozott következtetés, hogy ez az állapotromlás természetes okú, nem a felperes balesetével, ezáltal az alperesnél fennállt munkaviszonyával összefüggő, hanem degeneratív gerincbetegségére vezethető vissza. [28] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a perbeli igazságügyi orvosszakértői véleményt aggálytalannak találta, a szakvélemény nem áll ellentétben a fellebbezésben hivatkozott zárójelentésekkel. [29] Nem iratellenes a szakértő azon megállapítása, hogy a hegesedés nem a munkahelyi baleset miatt végzett műtéttel, hanem a felperes természetes okú megbetegedésével áll összefüggésben. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az igazságügyi orvosszakértő a személyes meghallgatása során konkrét orvosi adatokkal kellően alátámasztotta megállapításait. Megjelölte azokat az orvosi iratokat, amelyek szerint a felperesnél már 2009-ben, majd 2013ban, 2016-ban és 2017-ben is degeneratív gerincbetegség jeleit írták le, és kimutatta azt is, hogy a felperes gerincének a balesettel nem érintett részein, sőt a gerincen kívül, a csípőjén is degeneratív elváltozások keletkeztek. Utalt a felperes
6. augusztusi műtétjére vonatkozó orvosi dokumentációra, melyben maga a kezelőorvos is degeneratív folyamatot írt le. másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a felperes [30] A kezelőorvosának tanúkénti meghallgatása nem volt szükséges. A tanúval igazolni kívánt tény, a hegesedés oka nem tanúbizonyítás tárgya, hanem szakkérdés volt, melyet az írásbeli szakvélemény és az igazságügyi orvosszakértő személyes meghallgatása tisztázott. [31] A fellebbezési eljárásban a felperes indítványára foganatosított igazságügyi pszichiáter szakértői bizonyítás alapján megállapítható, hogy a felperesnek pszichés betegsége nem alakult ki. másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban csatolt [32] A magánszakvéleményt a Pp.
7. §

(1)bekezdésére figyelemmel bizonyítékként nem értékelte. A felperes már az elsőfokú eljárásban, az igazságügyi orvosszakértő személyes meghallgatása után került abba a bizonyítási helyzetbe, hogy számára a magánszakvélemény beszerzése szükségessé válhatott. A csatolt szakvélemény így a fellebbezési eljárásban meg nem engedett új bizonyíték volt. [33] Az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett arra, hogy a felperes

1. november 11-ét követően beállt állapotromlása a korábbi munkahelyi balesetével, ezáltal a munkaviszonnyal nem összefüggő, tehát megalapozottan utasította el az erre alapított kártérítés iránti keresetet. [34] A másodfokú bíróság részletes indokát adta annak, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított perköltséget miért módosította, illetve hogyan határozta meg a fellebbezési eljárásban felmerült költséget. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [35] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta a kereseti kérelemnek való helyt adás mellett. Perköltséget is igényelt. [36] A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését, a Pp. 3. §

(3),

(4)bekezdését, valamint a

1. évi CXXX. törvény (új Pp.)
2. §

(1)bekezdését. felülvizsgálati érvelés szerint a bizonyítékok mérlegelése [37] A jogszabálysértően történt, a tényállás részben feltáratlan maradt, mert az a

1. évi és
2. évi műtétek okának tisztázása, a műtétet végző orvos meghallgatásának elutasítása miatt nem történt meg. [38] A bírói mérlegelés szabályait a másodfokú bíróság megszegte azáltal, hogy elfogadta a szakvélemény azon megállapítását, miszerint a felperes gerincét érintő állapotrosszabbodás csupán a természetes megbetegedés következménye. [39] A másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a
3. és a
4. évi műtétek ugyanott történtek, ahol a baleset következményeként az első műtét volt. Ezen a helyen természetes okú megbetegedés nem volt kimutatva. A
5. évi műtét háti csigolyaműtét volt, és az nem ágyéki csigolyára irányult. A műtétet végző orvos feltüntette, hogy annak oka degeneratív megbetegedés. A korábbi műtétek dokumentációjában ilyen nem szerepel, tehát ott nem merült fel, hogy bármilyen degeneratív megbetegedés lett volna. [40] A hegesedés nem vitásan a korábbi műtét szükségszerű következménye. Ez azonban a balesetre vezethető vissza, így okozati összefüggésben áll azzal. Ennek alapján a műtétek a munkaviszonyból eredő balesettel állnak okozati összefüggésben. [41] Az első- és a másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a műtétek okaira meghallgatja a műtétet végző orvost, azonban ezt arra hivatkozással utasította el, hogy a tanúval igazolni kívánt tény, a hegesedés oka nem tanúbizonyítás tárgya, hanem szakkérdés volt, amelyet az írásos szakvélemény és az igazságügyi orvosszakértő személyes meghallgatása során már tisztázott. [42] A bíróság helytelenül mérlegelt, mert a szakértő csak iratokból következtetett, amelynek során logikai hibát vétett. A műtétet végző orvos, aki szakértő tanú, egyértelműen tisztázhatta volna azt a kérdést, hogy a perbeli műtétekre természetes okú megbetegedés miatt, vagy a baleset következtében beálló hegesedés okán került volna sor. [43] A Pp.
6. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. A bíróság ettől zárta el a felperest, amikor a bizonyítást megakadályozta. [44] A Pp.

1. §-a szerint a bíróság csak akkor van abban a helyzetben, hogy a bizonyítást mellőzze, ha a jogvita elbírálása szempontjából az szükségtelen. Általában a szakértő tanú, aki közvetlenül végezte a műtétet, bizonyítékkal tud szolgálni a műtét okáról, amíg a szakértő, aki másodlagos tényekből következtet - nem ismerve az elsődlegeseket - megalapozottan nem állíthat tényt. [45] Az igazságügyi orvosszakértő csak általános sebészi végzettséggel, míg a műtétet végző orvos nyilvánvalóan speciális szaktudással és közvetlen észleléssel rendelkezik. [46] A bíróság akkor lett volna abban a helyzetben, hogy megalapozott tényállást megállapítson, ha a szakértő tanút meghallgatta volna. Ennek hiányában az ítélet megalapozatlan és lényeges eljárásjogi szabálysértés történt. [47] A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt az új Pp.
2. §

(3)bekezdésére, valamint a 412. §

(1)bekezdésében rögzítettekre. [48] A felülvizsgálati kérelemben a pertárgy értékét a felperes a Pp. 21. §

(1)bekezdése szerint 4.245.000 forintban jelölte meg. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet [49] Az hatályában való fenntartását kérte a felperes perköltségben való marasztalásával. A Kúria döntése és jogi indokai [50] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [51] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [52] A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltéteknek akkor tesz eleget, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény 3. - 6. pont). felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag eljárásjogi [53] A jogszabálysértéseket jelölt meg, így a Pp. 206. §, a Pp. 3. §

(3),

(4)bekezdését (a

1. oldal utolsó előtti bekezdésében tévesen Pp.
2. §-ára hivatkozott), valamint az új Pp.
3. §

(1)bekezdésének megsértését panaszolta. [54] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [55] Az eljárásjogi jogszabálysértésre alapított marasztalásra irányuló felülvizsgálati kérelem nem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel ha az eljárásjogi jogszabálysértés megállapítható is, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabály megjelölés hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósult. A megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül (Mt. 166. §, 167. §) a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása és arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése mellett sem alapos a felperes felülvizsgálati kérelme a Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján. [56] A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 3. §

(3),

(4)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kérte, azonban ez sem volt megalapozott. A bíróságok a szükséges bizonyítást lefolytatták, ennek alapján következtetésüket megfelelően indokolták, és a további bizonyítási eljárás lefolytatásának mellőzése is jogszerű volt (Pp.182.§

(3)bekezdés, 235.§

(1)bekezdés). Helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy dr. szakértő szakértő a felperes egészségi állapotára vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot értékelt, további bizonyítás lefolytatásának pedig nem volt jogszabályi alapja. A felperes által hivatkozottak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását nem alapozták meg jogszabálysértés hiányában. [57] A jogvita eldöntése során az új Pp.630.§

(1)bekezdés alapján a régi Pp. szabályai voltak irányadóak, így az új Pp.

1. §-ára utalás is alaptalan volt. [58] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [59] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel a [60] A felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján. [61] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a 74/2020.(III.31.) Korm. rendelet 29.§

(2),

(3)bekezdései szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mivel tárgyalás tartására irányuló közös kérelem a felektől határidőben nem érkezett. [62] Ezen ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,

1. május
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő