Mfv.10194/2019/8 – Kúria

(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.X.10.194/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Rácz Réka Ügyvédi Iroda . Rácz Réka ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Deák Sándor ügyvéd A per tárgya: munkabér munkaviszony jogellenes megszüntetése, A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.851/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 22.M.720/2016/
3. Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.851/2018/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt 50.000 költséget. (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 491.560 (négyszázkilencvenegyezer-ötszázhatvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperest két alkalommal választotta meg az alperes egyesületi elnöknek, először 2007-ben, majd 2012-ben. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
5. évi LV. törvény
6. §

(2)bekezdése akként rendelkezett, hogy a vadásztársaságok vadászati szakszemélyzetként kötelesek vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy hivatásos vadász igénybevételéről gondoskodni. Az alperes vadászterületén

1. január 1-jétől kizárólag egy személy, R... J... dolgozott hivatásos vadászként. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében a vadászati hatóság felhívta az alperest, hogy vadászterületének nagyságára tekintettel további egy hivatásos vadász nyilvántartásba vétele szükséges. A
2. augusztus 11-én megtartott Intézőbizottsági ülésen - ahol jelen volt felperes neve, tanú 5, tanú 8 és K... L... - napirendi pontként szerepelt, hogy a vadászati hatóság kötelezte az alperest második hivatásos vadász alkalmazására. Az Intézőbizottság tagjai abban állapodtak meg, hogy a felperest fogják formálisan bejelenteni második vadászként, azonban ténylegesen ezt a munkakört nem kell betöltenie, így az alperes nem is fizet számára munkabért. A felperest ezt követően
3. szeptember 1-jétől bejelentették a vadászati hatóságnál második hivatásos vadászként. Az esküt letette, szolgálati igazolványt és jelvényt kapott, valamint a hitelesített szolgálati naplót átvette, azonban a munkaviszonyt ellentétben R... J... és tanú 1 hivatásos vadásszal - nem jelentették be, és a felperes ténylegesen nem is látta el ezen tevékenységet. A vadásztársaság ellenőrző bizottsága
4. szeptember 14-én felszólította a felperest mint a vadásztársaság elnökét a közgyűlés összehívására különböző problémákra tekintettel. Az alperes
5. október 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a ..... számú közgyűlési határozattal a felperest a vadásztársaság elnöki tisztségéből visszahívták. [8]
6. február 22-én a felperes tájékoztatást kért az alperestől arról, hogy munkaviszonya alapján miként és mikor fogják őt bejelenteni az illetékes szervekhez, és miként történik majd a járulékok megfizetése. [9] G... A..., a vadásztársaság megbízott elnöke
7. február 29-én kelt levelében tájékoztatta a felperes jogi képviselőjét, hogy a felperes semmilyen formában nem állt az alperes alkalmazásában, részére munkabérfizetés nem történt, ebből adódóan járulékfizetési kötelezettség sem keletkezett. [10]
8. április 25-én kelt levelében G... A... arról tájékoztatta a felperest, hogy
9. április 22-én megtartott közgyűlésen a tagság úgy határozott, hogy a továbbiakban nem kívánják igénybe venni a felperes hivatásos vadászati tevékenységét. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes módosított keresetében elmaradt munkabér címén
10. évre 228.000 forint,
11. évre 1.416.000 forint,
12. évre 1.464.000 forint,
13. évre 516.000 forint, összesen 3.624.000 forint megfizetését kérte. Munkaviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként az Mt.
14. §

(2)bekezdése alapján 1.261.620 forintot, az Mt. 82. §

(3)bekezdése alapján bruttó 129.000 forintot igényelt. Ezen túlmenően 30.000 forint kártérítést kért, mivel az alperes az 1996. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 79/2014. (V. 4.) FVM. r. 50. §

(1)és 40. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem váltott ki részére vadászjegyet, így azt kénytelen volt ő megtenni. [12] A felperes arra hivatkozott, hogy

1. szeptember 1-jén az elnöki tisztsége mellett az alperessel határozott időre szóló munkaviszonyt létesített hivatásos vadászi munkakörre. Az alperes a munkaviszony fennállása alatt nem fizetett munkabért, illetve jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, mivel az alperes
2. április 26-ai jognyilatkozata nem tartalmaz indokolást, továbbá az Mt.
3. §

(8)bekezdés alapján a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben szüntetheti meg felmondással. Utóbb arra utalt, hogy a felek szándéka a munkaszerződés aláírásakor határozatlan idejű munkaviszony létesítésére irányult. [13] Felperes álláspontja szerint a munkaviszony megszüntetése azért is jogellenes, mivel az Mt.

1. §-ában foglalt joggal való visszaélés tilalmába ütközik, ugyanis a munkaviszony megszüntetésének valós indoka az volt, hogy a felperes bejelentett egy szabálytalan vadászatot a vadászati hatóságnak, amely miatt az alperest megbüntették. [14] Az elmaradt munkabér összegszerűsége körében arra hivatkozott, hogy a munkaszerződés ... pontjában a felperes alapbéreként megjelölt bruttó 100.000 forint nem éri el a garantált bérminimumot, ezért
2. évre havi bruttó 118.000 forint,
3. évre havi bruttó 122.000 forint,
4. évre pedig havi bruttó 129.000 forint összegben kell meghatározni az elmaradt munkabér összegét. [15] A felperes a munkaszerződés létrejöttének körülményeként előadta, hogy azt a szerződés megkötésekor titkári tisztséget betöltő K... L... készítette elő, és a munkáltató nevében tanú 9 írta alá. Többször jelezte az intézőbizottság ülésein, illetve az ellenőrző bizottság elnökének, hogy nem kapott, de igényt tartana munkájáért ellentételezésre. [16] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. [17] Álláspontja szerint a felperes ténylegesen hivatásos vadászi feladatokat nem végzett, az alperessel munkaviszonyban nem állt, a felperes által példálódzó jelleggel felsorolt tevékenységek az egyesületi tagságából eredően gyakorolhatóak voltak. A felperes által csatolt munkaszerződés ...-... pontjában felsorolt dokumentálandó jogoknak és kötelezettségeknek nincs nyoma a nyilvántartásban, és a felperes sem vezetett ilyet, soha nem adott le kiküldetési rendelvényt sem. A felek között munkaszerződés nem jött létre, így azt jogellenesen megszüntetni sem lehetett. Az első- és másodfokú ítélet [18] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.720/2016/
5. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség viselésére kötelezte. A munkavállalói költségkedvezmény iránti igényét elutasította, ezért kötelezte az állam javára kereseti illeték viselésére. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a Munka törvénykönyvéről szóló
6. évi XXII. törvény (régi Mt.)
7. §

(1)bekezdésére, 9.§-ára,

1. §-ában foglaltakra, valamint a
2. §

(1)és

(5)bekezdésére, valamint a 102. §

(1)és

(4)bekezdésében rögzítettekre, továbbá a 103. §

(1)bekezdésére. Hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §-ában foglaltakra. [20] A bíróság az alperes alapszabályából és tanú 9 vallomásából arra a következtetésre jutott, hogy a tanú nem gyakorolt munkáltatói jogkört a felperes felett, az alperes nevében munkaviszony létesítésére nem volt jogosult. Az alperes által csatolt,
3. márciusi keltezésű alapszabály szerint a vadásztársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az intézőbizottság gyakorolta, a
4. február 19-ei közgyűlési határozat értelmében pedig a hivatásos vadász alkalmazásáról való döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A munkaviszony létesítése tehát mindenképp testületi hatáskörbe került, így a munkáltató nevében tanú 9 által aláírt munkaszerződés érvénytelen. [21] A
5. augusztus 11-ei intézőbizottsági ülés jegyzőkönyvéből egyértelműen megállapítható, hogy a felek között arra született megállapodás, hogy a felperest formálisan, „papíron" lejelentik a vadászati hatóság felé hivatásos vadászként, de vele ténylegesen nem kívánnak munkaviszonyt létesíteni, neki nem kell betölteni és ellátni ilyen munkakört, ezáltal munkabérre sem tarthat igényt. [22] Az intézőbizottság jegyzőkönyvével összhangban áll a 2011.-
6. vadászati évre vonatkozó beszámoló azon része, amely szerint „hivatásos vadászunk egy főállású és a kötelezettségek végett még egy személy bejelentve. A főállású munkáját a vadászmesterünk majd értékeli". [23] A felperes személyes előadásából is megállapítható volt, hogy szemben R... J...fel és tanú 1val - nem rendelkezett szolgálati lőfegyverre, önvédelmi eszközzel, munkaruhával, nem kapott ruhapénzt, lődíjat, számára az éves vadászjegyet az alperes nem váltotta ki, vele a vadászmester előre heti munkaidő beosztást nem közölt, és maga a felperes sem vezetett nyilvántartást a munkaidejéről. [24] A felperes előadása szerint
7. szeptemberében, illetve az azt követő időben és jelenleg is teljes munkaidős munkaviszonyban áll a .... Kft-vel, ahol ügyvezetőként és üzletkötőként is dolgozik. Életszerűtlen az a felperesi hivatkozás, hogy ezen túlmenően - még kötetlen munkaidő mellett is - el tudott volna látni egy másik 8 órás munkaviszonyból eredő munkakört, illetve hogy többnyire munkaidő után, éjszaka és hétvégén el tudta volna végezni hivatásos vadászi munkáját. R... J... tanúvallomása és tanú 1 szolgálati naplója alapján megállapítható, hogy a hivatásos vadászi munka ellátása nagyrészt a napközbeni időszakra esett, illetve sokszor meghaladta a napi 8 órát. [25] tanú 12, tanú 4, tanú 2 és tanú 11 László vadásztársasági tagok egyező vallomást tettek arra, hogy a felperes - az akkori országos gyakorlatnak megfelelően - „papír vadőrként" volt bejelentve, tényleges hivatásos vadászi munkát nem végzett, és a közgyűléseken nem volt arról szó, hogy emiatt munkaviszony jönne létre a felek között, illetve a felperes munkabérre sem tartott igényt. [26] A régi Mt. szerint a munkaszerződés kötelező szükséges tartalmi elemei a személyi alapbér, a munkakör és a munkavégzési hely voltak. A szükséges tartalmi elemekben való megállapodás hiányában a munkaszerződés létre sem jött, munkaviszony nem keletkezett. [27] A fenti bizonyítékok értékelése alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek valós akarata nem munkaviszony létesítésére irányult, közöttük nem jött létre megállapodás arra, hogy a felperes hivatásos vadászi munkakörben fog munkát végezni az alperes részére, illetve abban sem, hogy ezért az alperes a számára munkabért fizet. Amennyiben a felek a munkaszerződés szükséges tartalmi elemeiben (munkakör, alapbér) nem állapodtak meg, az érvénytelenség szabályainak alkalmazása fogalmilag kizárt, mert a peres felek között a munkaviszony létesítésére vonatkozó szerződés (megállapodás) sem jött létre. Munkaviszony hiányában a felperes elmaradt munkabér és kártérítés címén előterjesztett igénye alaptalan. [28] A felek közötti munkaviszony hiányában a felperes nem jogosult munkavállalói költségkedvezményre, ezért perköltséget és illetéket is fizetnie kell. [29] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.851/2018/
8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség és illeték viselésére kötelezte. [30] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen értékelte ítéletében a
9. augusztus 11-ei intézőbizottsági ülés jegyzőkönyvének tartalmát és az ezzel kapcsolatban meghallgatott - az ülésen jelen volt K... L..., tanú 5 és P... G... tanúk által előadottakat. Azokat egybevetve alappal vonta le azt a következtetést, hogy az ülésen jelenlevők abban állapodtak meg, miszerint a hatóság kötelezése miatt a felperes lesz formálisan - papíron - a második hivatásos vadász, ugyanakkor a tanúk egybehangzóan adták elő azt is, hogy a felperessel ténylegesen nem kívántak munkaviszonyt létesíteni. A megállapodás szerint nem is kellett ellátnia hivatásos vadász munkakört, ezért számára munkabért sem fizettek. Ezt támasztotta alá egyébként a 2011.-
10. vadászati évre vonatkozó beszámoló is, amelyből kitűnően az egy főállású vadász mellett még egy főt a kötelezettség miatt jelentettek be. [31] A felperes maga is elismerte, hogy szolgálati lőfegyvere, munkaruhája nem volt, lődíjat nem kapott, az alperes éves vadászjegyet nem váltott ki neki. A perbeli időszak egy részében a vadászmester pozíciót betöltő tanú 9, valamint a hivatásos vadászként alkalmazott R... J... és tanú 1 tanúk vallomása szerint a hivatásos vadász feladatait a vadászmester határozta meg a heti rendszerességgel történő megbeszélésen. A felperes ezeken nem jelent meg, ilyen feladatokat a vadászmestertől nem kapott, és nem is vett részt a tevékenység ellátásában. [32] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon következtetésével is, hogy a felperes főállású munkaviszonya, az ügyvezetői és üzletkötői tevékenysége mellett egy másik 8 órás munkaidős munkakört nem tudott volna ellátni. [33] A szolgálati napló tartalmának valótlanságával kapcsolatban is helyes volt az elsőfokú bíróság döntése. A vadászati hatóság által
11. augusztus 8-án felvett jegyzőkönyv azt rögzítette, hogy a felperes a szolgálati naplóját nem vezeti. Ez a megállapítás ellentétben a felperes hivatkozásával - nem értelmezhető úgy, hogy az adott időpontban a napló nem volt a felperesnél. [34] A munkaszerződéssel, illetve annak érvénytelenségével kapcsolatban a másodfokú bíróság nem osztotta teljes mértékben az elsőfokú bíróság által kifejtetteket. [35] A bírói gyakorlat szerint a Ptk. meghatározott rendelkezése a joghasonlóság elve alapján akkor alkalmazható, ha az Mt. az adott kérdésben nem tartalmaz tételes szabályt és a polgári jogi szabály alkalmazása nem vezet a munkaviszonyra vonatkozó elvekkel ellentétes eredményre (BH1998.506.). Erre tekintettel adott esetben a régi Mt. hatálya alatt is háttérjogszabályként alkalmazni kellett a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit. A régi Mt. a színlelt szerződésre vonatkozóan szabályozást nem tartalmazott, így e tekintetben irányadó volt a Ptk.
13. §

(6)bekezdése, amely szerint a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. [36] A Ptk. ezen rendelkezéséből következően a szerződés akkor színlelt, ha a felek szerződéses nyilatkozatot tesznek, holott valós üzletkötési akaratuk nincs, vagy az a kinyilvánítottól eltérően, részben vagy egészben másra irányul. [37] Peradat, hogy a

1. augusztusi intézőbizottsági ülés után készült egy munkaszerződés, amely tartalmazta a munkakörre, munkabérre és a munkavégzés helyére vonatkozó rendelkezéseket, ezt a szerződést az intézőbizottság egyik tagja, tanú 9 írta alá. Rendelkezésre állt tehát egy, a felperes és az alperes közötti munkaviszonyra utaló szerződés, a bizonyítási eljárás adataiból ugyanakkor kiderült, hogy ezzel a felek tényleges szándéka csupán az volt, hogy az alperes eleget tegyen a vadászati törvényben foglalt kötelezettségének. A munkaviszony létesítésére vonatkozó akarat a felek részéről fel sem merült. A munkaszerződés érvénytelenségét tehát nem az eredményezte, hogy azt nem az arra jogosult írta alá, hanem a felek valós szerződéskötési (munkaviszony létesítési) akaratának hiánya. [38] Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés színlelt volt, a felperes részéről pedig munkavégzés nem történt, így ellenszolgáltatásra sem jogosult, ezért valamennyi kereseti kérelme alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [39] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. [40] Elsődlegesen a munka törvénykönyvéről szóló
2. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
3. §

(2)bekezdése alapján 1.261.620 forintot, a

(3)bekezdése alapján 129.000 forintot igényelt. Elmaradt munkabér jogcímén bruttó 3.624.000 forint megfizetését kérte, 30.000 forint kártérítés mellett. Késedelmi kamatot is igényelt, továbbá arra hivatkozott, hogy munkavállalói költségkedvezményre jogosult. [41] Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett elmaradt munkabér címén 3.624.000 forintot kért és 30.000 forint kártérítést kamataival együtt. [42] Harmadlagosan a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel 1.261.620 forintot igényelt, valamint 129.000 forintot (Mt. 82. §

(2),

(3)bekezdés). Ezen összegek után is kamat igénnyel élt. [43] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 207. §

(6)bekezdését, az

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdését jelölte meg, valamint a régi Mt. 8. §

(1)bekezdését,

1. §-át,
2. §-át,
3. §

(1),

(5)bekezdését, 102. §

(1),

(4)bekezdését, 151. §

(4)bekezdését, Mt.

1. §-ának,
2. §ának,
3. §-ának,
4. §

(1)bekezdésének,

(2)bekezdés b) pontjának, 51. §

(1),

(2)bekezdésének, 64. §

(2)bekezdésének, 66. §

(1),

(2)bekezdésének, 66. §

(8)bekezdésének, 79. §

(1)bekezdés b) pontjának,

(2)bekezdésének, 146. §

(1)bekezdésének megsértését panaszolta, továbbá A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló

1. év IV. törvény
2. §-ának és
3. §-ának téves alkalmazását állította. [44] Hivatkozása szerint a bíróságok nem megfelelően értékelték a
4. évi augusztus 11-ei intézőbizottsági jegyzőkönyvben foglaltakat. Abból nem következik az, hogy a ténylegesen a munkakört nem kellett betöltenie, az alperesnek pedig bért fizetnie. Hivatkozott arra, hogy a kérdéses iraton nem található meg a szignója, a jegyzőkönyvet sem jegyzőkönyvvezető, sem jegyzőkönyv hitelesítő nem írta alá. [45] A felperes hivatkozása szerint az alperes nem biztosította részére a szolgálati lőfegyvert, a vadászjegyet, holott ez az ő kötelezettsége lett volna. A lődíj kapcsán kifejtette, hogy amennyiben nem ejtett vadat, akkor ezt nem is kellett részére fizetni. [46] A felperes jelezte az intézőbizottság felé, hogy szükséges lenne részére szolgálati fegyvert biztosítani, ennek hiányát a rendőrség is jelezte, erre azonban nem került sor. [47] Nem volt heti rendszeres eligazítás, annál rugalmasabban működött az alperes. R... J...nek volt vadgazdálkodási technikusi végzettsége, tanú 9nek azonban nem. [48] Annak igazolására, hogy a felperes ellátta a hivatásos vadászi munkakört, utalt a
5. április 8-án kelt előkészítő iratában foglaltakra. [49] tanú 1 szolgálati naplója igazolja a felperes munkavégzését, abban több alkalommal megjelenik mint munkáját végző hivatásos vadász, tanú 1 munkatársa. [50] A szerződés megkötése a felperes részéről valós akarat volt, és tanú 9 sem írta volna azt alá, ha nem lett volna szándéka a munkaviszony létrehozása. [51] Nem a felperesnek róható fel, hogy nem kapott munkaruhát, szolgálati lőfegyvert, lődíjat, éves vadászjegyet, ez az alperes mulasztása, amellyel megsértette az Mt.
6. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat. Megjegyzendő, hogy a szolgálati jelvény helyettesítette az egyenruhát. [52] A vadászmester látta, hogy a felperes mint képzett, gyakorlott és tapasztalt vadász tökéletesen ellátja munkakörét. A felperes volt felettese, tanú 9 vadászmester elfoglalt vállalkozó, ami akadályozta őt abban, hogy a felperest folyamatos utasításokkal lássa el. [53] A felperes

1. január 7-én írt levelet tanú 9 utódjának, F... I...nak. A levél is igazolja, hogy a felperes folyamatosan végzett feladatokat, ellátta munkakörét, illetve levélben jelezte az akkori vadászmesternek, hogy 2014-ben sem kapott semmit a vadőri szolgálatokért. [54] Nincs jogszabályi tilalom, hogy egy munkavállalónak párhuzamosan álljon fenn több, teljes munkaidős jogviszonya, ebben a tekintetben jogszabályi tilalom csak a fiatal munkavállalókra vonatkozik (Mt.
2. §

(2)bekezdés), felperes azonban nem volt ilyennek tekintendő. [55] A hivatásos vadász munkakör tipikusan az, amelyet el lehet látni egy másik munkakör mellett is, különösen, ha az a másik munkakör ügyvezető, üzletkötő, hiszen mind a hivatásos vadász, mind az ügyvezető tevékenység olyan, amely jellegénél fogva nem feltétlenül munkaidőben teljesítendő. E körben utalt a felperes az 1996. évi LV. törvény 50. §-ában, illetve 53. §-ában foglaltakra. [56] A felperes álláspontja szerint a bíróságok a bizonyítékokat jogszerűtlenül értékelték, így sérült a Pp. 206. §

(1)bekezdése is. [57] A Ptk. 207. §

(6)bekezdését tévesen értelmezte a másodfokú bíróság. A felek akarata munkaviszony létesítésére irányult, a felperes ennek megfelelően látta el munkakörét, azaz munkaszerződése nem volt színlelt, ebből következően nem semmis. A felek szerződéses nyilatkozata valós ügyletkötési akarattal társult, a kinyilvánítottal azonos célra irányult. Ennek következménye, hogy sem a régi Mt. 8. §

(1)bekezdése, sem a

1. §, illetve az Mt.
2. §-a nem alkalmazandó, nem releváns a tényállásban, nem lehet szó semmis szerződésről. [58] Amennyiben a megállapodás érvénytelen lenne azon okból kifolyólag, hogy azt tanú 9 írta alá az alperes részéről, a felperest megilleti a munkabére. E körben utalt a régi Mt.
3. §-ára, illetve az Mt.
4. §-ára és a
5. §-ban foglaltakra. [59] A régi Mt.
6. §

(1),

(5)bekezdése szabályozásának megfelelt a felperes munkaviszonya, az munkaszerződéssel létrejött, tartalmazta a kötelező tartalmi elemeket. A régi Mt. 102. §

(1),

(2)bekezdése pedig a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét és bérfizetési kötelezettségét írja elő, amelyet a munkáltató megsértett. [60] A felperes hivatkozott az Mt. 66. §

(1),

(2)bekezdésére, 64. §

(2)bekezdésére, valamint a 66. §

(8)bekezdésére megsértett jogszabályhelyként figyelemmel arra, hogy a jogviszonyt megszüntető nyilatkozat nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Utalt ugyanezzel összefüggésben az Mt. 79. §

(1)bekezdés b) pontjára, illetve a

(2)bekezdésben foglaltakra. [61] A munkaviszony megszüntetés jogellenességére tekintettel hivatkozott a felperes a megelőző eljárásokban is az Mt.

1. §-ában foglaltakra. Joggal való visszaélést kellett volna a bíróságoknak megállapítaniuk a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. [62] A munkaviszonyt jogellenesen szüntették meg, erre tekintettel annak következményeként a munkáltatót az Mt.
2. §

(1),

(2),

(3)bekezdésében foglalt jogkövetkezmények viselése terheli. [63] A költségkedvezmény, költségmentesség tekintetében előadta, hogy a felperes távolléti díja bruttó 129.000 forint, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról szóló 73/

1. (XII. 22.) IRM rendelet alapján ezért az a felperest megillette. [64] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [65] Hivatkozása szerint a törvényszék jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a vadászati törvényben foglalt kötelezettségének kívánt eleget tenni, tényleges munkaszerződéskötési akarata azonban nem volt. A munkaszerződés érvénytelenségét az eredményezte, hogy a feleknek nem volt valós szerződéskötési szándéka. Színlelt volt a szerződés, a felperes részéről munkavégzés nem történt, így ellenszolgáltatásra sem jogosult. [66] A
2. augusztus 11-ei jegyzőkönyv „hibáira" a felperes eddig egyetlen alkalommal sem hivatkozott, a 2011.-
3. évre vonatkozó vadászati beszámolót pedig a hatóság elfogadta. [67] A felperes az egyesület megválasztott elnöke volt, ezen tisztség alapján neki volt törvényes joga és kötelezettsége a társaság jog szerinti működésének biztosítása. A felperes a sajátságos jogviszony létrehozásában partner volt mindaddig, amíg személyes sérelmei korábbi akaratát nem írták felül. [68] Téves a felperes hivatkozása a régi Ptk.
4. §

(6)bekezdése vonatkozásában, mivel az ő megkésett nyilatkozatán kívül nem volt egyetlen olyan értékelésre alkalmas bizonyíték, amely a felek egybehangzó akaratát ne a célnak, azaz a hatóság elvárásának megfelelőnek minősítette volna. A felperesnek nem volt munkaköre, munkát nem végzett, ténylegesen a felek akaratának megfelelő „papír hivatásos vadász" volt. [69] Az egyéb megsértett jogszabályhelyek vonatkozásában is megállapítható, hogy nem lehet értékelni annak a munkajogi jogintézménynek az elmaradását, amely létre sem jött, és a feleknek nem volt szándéka a foglalkoztatási, a munkavégzési, illetve a bérfizetési kötelezettség teljesítése. A Kúria döntése és jogi indokai [70] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [71] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig, a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [72] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény 3. - 6. pont). Ebből következően a felülvizsgálati kérelem azon előadásai voltak érdemben vizsgálhatóak, amelyek a fenti előírásoknak megfeleltek. [73] A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben kell előadni a jogszabálysértés megjelölése mellett a jogerős határozat megváltoztatásának indokait, ezért a Kúria nem a korábbi beadványokra hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat vehette figyelembe. [74] A felperes felülvizsgálati kérelmében arra utalt, hogy a

1. augusztus 11-ei intézőbizottsági jegyzőkönyv, illetve a 2011.-
2. évre vonatkozó vadászati beszámoló nincs hitelesítve, azon nem szerepel az ő szignója, illetve a jegyzőkönyvvezető aláírása. Ezzel összefüggésben a Pp.
3. §-ában foglaltak megsértése nem volt megállapítható, mivel az abban írtakat az azon résztvevők tanúvallomása is alátámasztotta. Egyéb eljárásjogi jogszabálysértést pedig a felperes nem jelölt meg, így ezen érveléssel a továbbiakban nem volt mód foglalkozni. [75] Az Mt.
4. §

(1),

(2)bekezdésének megsértését is alaptalanul állította a felperes utalva a munkáltató munkaszerződés és munkaviszonyra vonatkozó szabály szerinti foglalkoztatási, illetve a munkavállaló részére járó költségek megtérítési kötelezettségére. Ezek csak fennálló munkaviszonyban terhelik a munkáltatót. [76] Az eljáró bíróságok a munkaviszony fennállásának vizsgálatával összefüggésben helytállóan fejtették ki, hogy a felperes nem rendelkezett szolgálati lőfegyverrel, önvédelmi eszközzel, munkaruhával, nem kapott lődíjat, illetve nem váltott ki az alperes a részére vadászjegyet, és nem kapott a vadászmestertől utasítást sem. Ez ellen a felperes a vadásztársaság elnökeként nem tett. Mindezt a felperes maga sem vitatta. Ezen, a hivatásos vadász munkavégzéséhez szükséges feltételek hiánya mellett nem merült fel olyan adat, amely egyebekben a felperes tényleges munkavégzésének alátámasztására alkalmas lett volna. [77] Ugyancsak helyesen érveltek az eljáró bíróságok, hogy a felperes a perbeli időszakban főállásban a .... Kft-vel állt munkaviszonyban ügyvezetőként és üzletkötőként. Amennyiben a felperes ügyvezetőként kötetlen munkarendben dolgozott is, arra nincs adat, hogy üzletkötőként is megtehette ezt. A peradatok pedig (R... J... tanúvallomása; szolgálati napló) egyértelműen azt támasztották alá, hogy az alperesnél a vadász munkakört ellátó személyek munkával kitöltötték a napi 8 órás munkaidőt. Ebből következően az 1996. évi LV. törvény 50. § és 53. §-aiban foglaltak megsértésére hivatkozása alaptalan volt. [78] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes a Pp. 206. §-ának megsértésére is. A bíróságok a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét a maguk összességében értékelik és a per összes releváns körülményére figyelemmel - meggyőződésük szerint - bírálják el vizsgálva, hogy az egyes bizonyítékok közötti ellentét miként oldható fel (bizonyítékok szabad mérlegelésének elve Pp. 206. §

(1)bekezdés). A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves, vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH2012.173.). Jelen esetben az eljáró bíróságok téves következtetésre nem jutottak, a rendelkezésre álló adatokból helytálló következtetést vontak le. [79] A peradatok alapján nem volt megállapítható, hogy a felek között fennállt ténylegesen a munkaszerződés megkötésére az akarat. A felperes állította, hogy részéről a munkaviszony létesítése valós szándékot tükrözött, az alperes azonban ennek ellenkezőjére hivatkozott a munkaviszonnyal összefüggésben. Bizonyított azonban a perben, hogy az alperes a jogviszony létesítését az

1. évi LV. törvényben foglaltak betartása érdekében tartotta szükségesnek, de a felperestől tényleges munkavégzést nem várt el, ez a peradatok szerint nem is történt, így bérfizetési kötelezettség alperest nem terhelte. Nem bizonyított, hogy felperes az elnöki megbízatása fennállta alatt a kialakult helyzetet sérelmezte volna. Ezért az egyoldalú színlelésre hivatkozása megalapozatlan. [80] Fentiekből következően a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, hogy a felek között színlelt szerződés jött létre, amely a Ptk.
2. §

(6)bekezdése alapján semmis. A munkaszerződés érvénytelenségét nem az eredményezte, hogy azt nem az arra jogosult személy írta alá, hanem az, hogy a felek egyező szerződéskötési akarata hiányzott, így a felperes által állított jogszabálysértés nem valósult meg. [81] Mivel nem jött létre a felek között munkaviszony, így az annak jogellenes megszüntetése körében állított jogszabálysértések (Mt. 66. §

(1),

(2),

(8); 64. §

(2); 79. §

(1)b),

(2)bekezdés) sem voltak megállapíthatóak, továbbá az Mt.

1. §-ában szabályozott joggal való visszaélés sem nyerhetett igazolást. [82] Jogellenes jogviszony megszüntetés hiányában annak jogkövetkezményei sem voltak alkalmazhatóak (Mt.
2. §

(1)-

(3)bekezdésig). [83] Ugyancsak helyesen döntöttek a bíróságok arról, hogy munkaviszony hiányában a felperes a 73/

1. (XII. 22.) IRM. rendelet szerinti munkavállalói költségkedvezményre nem jogosult. [84] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján. Záró rész [85] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. [86] A felperesnek az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-ában foglaltak alapján kell felülvizsgálati eljárási illetéket fizetnie. [87] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [88] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. április
2. . Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő