Mfv.10202/2019/9 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.X.10.202/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Egri Zoltán ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Gulyás Ildikó ügyvéd A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.557/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.205/2018/
3. Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.557/2018/
4. számú ítéletét - a perköltségre és állam által előlegezett költségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.205/2018/
5. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 100.000 (százezer) forint és 27.000 (huszonhétezer) forint áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A 71.200 (hetvenegyezer-kettőszáz) forint állam által előlegezett költség, valamint a 691.900 (hatszázkilencvenegyezer-kilencszáz) forint másodfokú és 864.870 (nyolcszázhatvannégyezernyolcszázhetven) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
6. január 31-én és az azt követő napokban több alkalommal jelentkezett munkára a S..... külterület ... helyrajzi szám alatt található és az ... U... H... Kft. (továbbiakban: kft.) tulajdonában álló szarvasmarha telepen. Az alperessel megbeszélést kívánt folytatni abból a célból, hogy állatgondozó munkakörben foglalkoztassák. A felperes az alperessel történő egyeztetés érdekében
7. február 6-án és azt megelőzően többször járt a kft. telephelyén, megfordult a szociális helyiségben is. A kft. megbízottjaként eljáró alperes és a felperes között jogviszony létesítésére megállapodás nem jött létre. A felperes
8. február 6-án is a szarvasmarha telepen tartózkodott, ahol találkozott az alperessel, aki hazaküldte az irataiért. Ezt követően a felperes „rávette" K... Cs....t, a kft. állatgondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóját, hogy takarítsák ki az egyik karámot akként, hogy K... Cs... annak ellenére vezesse a B... munkagépet, hogy arra jogosítvánnyal nem rendelkezett. A karám takarítása közben K... Cs... az általa vezetett munkagéppel a felperest az istálló bejáratának kávájához nyomta, aki emiatt súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset után a felperest mentőhelikopterrel a d... K... K...ba szállították, ahol műtéti beavatkozást hajtottak végre rajta. A felperest
9. február 24éig kezelték a kórházban. Az alperes a balesetet követően folyamatosan érdeklődött a felperes hozzátartozóinál a hogylétéről, majd otthonába bocsátása után meg is látogatta. Felesége és lánya jelenlétében megígérte, hogy a felperes felépüléséig anyagilag támogatja őket. Az alperes háromszor, alkalmanként 100.000 forintot utalt át a felperes részére. [6] Az alperes - állítása szerint - abban a tudatban volt, hogy a baleset akként következett be, hogy a tulajdonában lévő egyik bika a felperest az istálló falához nyomta. [7] A
10. február 6-án bekövetkezett balesetet és előzményeit a kft. telephelyén rendszeresített biztonsági kamera felvétele rögzítette, amely az aznap történteket a valóságnak megfelelően mutatta. [8] A felperes keretében alperesként jelölte meg a kft-t és az alperest, a bíróság felhívására azonban akként nyilatkozott, hogy keresetét kizárólag az alperessel szemben tartja fenn. [9] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
11. május 29-én hozott 1.M.529/2016/
12. szám alatti végzésével megállapította hatáskörének hiányát, a pert megszüntette, és elrendelte a keresetlevélnek és az ügy iratainak a Hajdúszoboszlói Járásbírósághoz való áttételét figyelemmel arra, hogy a felek között nem jött létre munkaviszony. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék a
13. július 11-én meghozott 2.Mpkf.21.191/2017/
14. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította előírva, hogy vizsgálni kell a munkaviszony fennállását. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes keresetében állította, hogy közte és az alperes között munkaviszony jött létre,
15. január 31-től állatgondozó munkakörben dolgozott a kft. szarvasmarha telepén. [12] Balesetét követően, otthonába bocsátás után az alperes meglátogatta és felajánlotta, hogy amíg ismételten munkába nem áll, addig havonta 100.00 forintot fizet részére, amelyből ténylegesen 300.000 forintot át is utalt. [13] A felperes állította, hogy írásbeli munkaszerződést az alperessel nem kötött, az alperes őt nem jelentette be. A munkába állásakor azonban megállapodott az alperessel abban, hogy pontosan mit kell csinálnia, és ennek fejében nettó 5.000 forint napi munkabérben egyeztek meg. [14] Összességében a felperes fennállt munkaviszonyára figyelemmel kártérítést, jövedelempótló kártérítésként havi 91.764 forint járadékot és 7.000.000 forint sérelemdíjat igényelt. [15] A perben előadta, hogy amikor az alperes őt otthonában felkereste, akkor kifizetett részére hat napra nettó 30.000 forint munkadíjat is, ami a napi 5.000 forintos bérben való megállapodást támasztja alá. [16] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [17] Állította, hogy a felek között munkaviszony nem jött létre. Három hónapon keresztül havi 100.000 forintot azért fizetett, mert érzékelte a felperes és családja nehéz anyagi helyzetét, mindezt pedig együttérzésből tette. Az első- és másodfokú ítélet [18] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.205/2018/
16. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és perköltség viselésére kötelezte. Kimondta, hogy a meg nem fizetett 518.900 forint illetéket és állam által előlegezett költséget az állam viseli. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a Debreceni Törvényszék 2.Mpkf.21.191/2017/
17. számú végzésére, amely álláspontja szerint hatáskört keletkeztetett. Erre figyelemmel a bíróság a peres felek közötti jogvitát - annak ellenére, hogy a felperes nem a munkaviszonya fennállásának a megállapítását, hanem kártérítést kért - a másodfokú bíróság iránymutatása alapján érdemben, ítélettel, munkaügyi perben volt köteles elbírálni. [20] Az elsőfokú bíróság utalt a polgári perrendtartásról szóló
18. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.)
19. §

(3)bekezdésére, a Pp. 164. §

(1)bekezdésére azzal, hogy a felperes volt köteles bizonyítani, hogy az alperessel állatgondozó munkakör ellátására munkaviszonyt létesített

1. január 31-étől napi nettó 5.000 forint munkabérért. Ezen kötelezettségének nem tudott eleget tenni. [21] A kirendelt igazságügyi informatikai szakértő a csatolt DVD felvételek vizsgálatán és a helyszín megtekintésén alapuló aggálytalan, belső ellentmondásoktól mentes, és ezáltal az ítélkezés alapjául szolgáló szakvéleményének és annak kiegészítésének figyelembevételével megállapította, hogy a DVD felvételek a
2. február 6-ai eseményeket mutatták. A felvételekből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a felperes ezen a napon munkavállalóként munkát végzett volna az alperes részére. [22] A felvételek alapján azt nem lehetett rögzíteni, hogy miután az alperes piros színű I... típusú tehergépjárművel a telephelyet elhagyta, azt követően a felvételen 8 óra 8 perctől pár percig látható munkavégzésre a felperest az alperes utasította volna. A több órát átfogó felvételen a felperes pár percig vasvillával takarmányt tett a vályúba, ez azonban önmagában nem igazolja, hogy az alperes utasítása alapján, az ő érdekében munkát végzett. [23] R... P... tanú a vallomásában megerősítette, hogy az alperes a kft. megbízottjaként jogosult volt arra, hogy felvegye a kapcsolatot a felperessel, bemutassa a munkakört, de munkaviszony létesítésére nem volt joga. [24] A felperes állította, hogy munkavégzése fejében 6 napra összesen 30.000 forintot kapott az alperestől, ezt azonban hitelt érdemlően igazolni nem tudta. [25] A bíróság kiemelte, hogy az alperes a balesetet követő látogatásakor abban a hiszemben volt, hogy az egyik bikája okozta a felperes súlyos sérülését. Ezért nem életszerűtlen, hogy az alperes folyamatosan érdeklődött a felperes állapotáról, otthonában meglátogatta és személyi körülményei alapján döntött arról, hogy őt és családját anyagilag támogatja. [26] Gy.... S.... tanú előadta, hogy a felperessel
3. január végén találkozott a telepre vezető bekötő úton, ezért azt gondolta, hogy ott dolgozik. A tanú azt adta elő, hogy a felperest mindig biciklivel látta, olyan nem történt, hogy autóval vitték volna. A felperes felesége és lánya előadásából tudta azt, hogy a felperes a telepen dolgozik. [27] Az elsőfokú bíróság utalt a Pp.
4. §-ában és
5. §-ában foglaltakra. A kereshetőségi jog, azaz annak megítélése, hogy a keresettel fellépő felperes jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére a perbe állított alperessel szemben, a perképesség fogalmain kívül eső anyagi jogi kérdés. A jogviszony anyagi jogi jogosultja, valamint a pert kezdeményező processzuális felperes általában egybeesik. [28] Az elsőfokú bíróság utalt a munka törvénykönyvéről szóló
6. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
7. §-ában,
8. §-ában és
9. §-ában foglaltakra. Kifejtette, hogy a munkaszerződés két alapvető objektív és nélkülözhetetlen kötelező tartalmi eleme a munkabérben való megállapodás és azoknak az ellátandó feladatoknak a meghatározása, amelyeket a munkavállaló a munkaviszony alapján végezni köteles. [29] A felperes munkáltatója azonban nem az alperes volt a baleset bekövetkeztének időpontjában, ezért K... Cs....nak mint alkalmazottnak a károkozásáért a polgári jogi kárfelelősség szabálya szerint a munkáltató kft. köteles helytállni. [30] A bíróság megállapította, hogy a felperesnek a munkajogi kártérítési szabályokra alapított kereseti követelései az alperessel szemben munkajogi anyagi jogi kapcsolat hiányában nem érvényesíthetők. Annak az elbírálása, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsága (kereshetőségi joga) az általa nevezett alperessel szemben áll-e fenn, az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak a Pp.
10. §

(1)bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően ítélettel kell ott határoznia. [31] A felek fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.557/2018/

1. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes az alperesnél
2. január
3. napjától munkaviszonyban állt, mely munkaviszony
4. február
5. napján is fennállt. Kötelezte az alperest az állam által előlegezett költség, első- és másodfokú eljárási illeték viselésére. Mellőzte a felperes perköltség fizetésre kötelezését. A peres felek fellebbezési eljárási költségét megállapította. Az elsőfokú bíróság ítéletének a kártérítés és sérelemdíj megfizetésére irányuló kereset elutasítására vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [32] A másodfokú bíróság részítéletében kifejtette, hogy a felek nyilatkozataira tekintettel a felperes keresete körében elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy közöttük egyáltalán fennállt-e munkaviszony. [33] A felperesnek az alperes vitatására tekintettel a Pp.
6. §-a alapján a munkaviszony megállapítása körében lehetősége volt megállapítási kereset előterjesztésére, mivel önmagában a munkaviszony fennállása miatt marasztalási igényt nem terjeszthetett elő, azonban jogainak az alperessel szemben való megóvása végett a kártérítési követelés elbírálása szempontjából az szükséges volt. [34] A 7001/
7. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv hatályvesztését (
8. évi CXXX. törvény
9. §) követően is a munkaviszony elsődleges, önmagában is meghatározó jelentőségű minősítő jegye a tevékenység jellege, a munkakör, a személyes munkavégzési kötelezettség, a foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, rendelkezésre állás a munkavállaló oldalán, az aláfölérendeltségi viszony. Másodlagos minősítő jegynek tekintendő egyebek mellett az irányítási, utasítási és ellenőrzési jog, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása, a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása. [35] A törvényszék utalt az Mt.
10. §-ában és
11. §-ában foglaltakra, valamint a Pp.
12. §

(1)bekezdésében foglaltakra. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének eleget tett: igazolta, hogy az alperesnél munkaviszonyban állt állatgondozóként, napi 5.000 forintos munkabér mellett, munkaideje reggel 6 órától 17 óráig tartott. [36] A munkabér fizetés körében az alperes személyes meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy nem havonta van fizetés az ... Kft-nél, hanem kéthetente, és „ezt nagyon jól tudta a felperes" (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal). Amennyiben a felperesnek nem állt volna fenn a munkaviszonya, úgy nem is lehetett volna ezzel tisztában. [37] Az alperes azt is elmondta, hogy ha „a felperes kijön, behúzza a rácsot és onnantól kezdve már csak a gépnek kellett volna ott lennie, ezt tudták mind a ketten nagyon jól"; „hogyha bezárták a jószágot, utána nem tartózkodhat senki a karámban, az felelőtlenség, ezt tudta a tanú is (K... Cs...) és tudta a felperes is" (1.M.365/2017/... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal). [38] A bérfizetés rendjéhez hasonlóan, amennyiben az alperes állításának megfelelően a felperes nem állt vele munkaviszonyban, akkor az állatgondozáshoz kapcsolódó részletkérdésekről, a karám felszereltségéről, a munkavégzésre vonatkozó szabályokról nem is kellett információval rendelkeznie. [39] Az a körülmény, hogy az alperes a kamerafelvétel megtekintése nélkül a felperesnek három hónapon keresztül 100.000 forintot, összesen 300.000 forintot fizetett, nem életszerű, mivel a balesetet követően annak körülményeiről azonnal meggyőződhetett, így ismeretében lehetett annak, hogy a balesetet nem a bika okozta. [40] A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, a tanúvallomások és a kamerafelvételen látottak értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes 2016. január 31-étől az alperesnél állatgondozó munkakörben munkaviszonyt létesített, mely 2016. február 6-án is fennállt. [41] Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt a felperes keresetének jogalapját és a kártérítés, valamint a sérelemdíj összegszerűségét nem vizsgálta, ezt a megismételt eljárásban kell megtennie. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [42] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet „megváltoztatását" és az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest megillető perköltségben való megváltoztatása mellett annak helybenhagyását kérte. Másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget is igényelt. [43] Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként jelölte meg a 89/391/EGK irányelv 3. cikk b) pontját, az Mt. 33. §-át, az Mt. 45. §

(1)bekezdését, valamint a Pp. 220. §

(1)bekezdés

1. d)pontjában foglaltakat. [44] Érvelése szerint a másodfokú bíróságnak a munkaviszony megállapításánál vizsgálnia kellett volna az alperes munkáltatói minőségét. A 89/391/EGK. irányelv 3. cikk
2. b)pontja szerint: „munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, akivel a munkavállaló munkaviszonyban áll, és aki felelős a vállalkozásért, illetve telephelyért". [45] A becsatolt tulajdoni lapból megállapítható, hogy a szarvasmarha telep a kft. tulajdona, a vállalkozásért R... P... ügyvezető felelős, a becsatolt munkaszerződésekből és bérkartonokból pedig látható, hogy a szarvasmarha telepen dolgozók a kft. alkalmazottai, akiknek munkabére a mindenkori minimálbér. Az alperesnek a szarvasmarha telep nem telephelye, nem felelős a kft. tevékenységéért, és nem ügyvezető (tulajdonos sem), nem foglalkozik állattenyésztéssel, így munkáltatói minősége sem állapítható meg. Az alperes nem minősül munkáltatónak, így munkaszerződés alapján nem foglalkoztathatta a felperest. [46] A részítélet ellentétes a 89/391/EGK. irányelv 3. cikk
3. b)pontjával és az Mt. 33. §-ával, mivel az alperes nem minősül munkáltatónak, így a bíróság olyan személy vonatkozásában állapított meg munkáltatói minőséget, akivel az kizárt. [47] Az Mt. 45. §

(1)bekezdésére utalással a felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kft. munkaviszonyt akart létesíteni a felperessel, aki ennek érdekében többször járt a telepen. Az alperes mint a kft. meghatalmazottja részletesen tájékoztatta arról, hogy milyen feladatok tartoznának munkakörébe, bemutatta a telepet, tájékoztatta a munkaidőről. Ezen információkhoz nemcsak a munkavállalók jutnak hozzá, hanem munkaviszony létesítése előtt mindenki. A perbeli esetben is ez történt, a felek a munkabérben azonban nem állapodtak meg, így munkaviszony sem jött létre. Nem volt szó közöttük 5.000 forint/nap díjazásról, legfeljebb a minimálbér kerülhetett említésre. [48] Az alperes nem vitatta, hogy a felperes által felsorolt feladatokat kellett volna ellátni, hiszen ezekről ő maga tájékoztatta. A felperes rokonát, K... Cs....t is megfigyelhette munkavégzése során. A bérfizetés gyakoriságáról is ugyanezen okból volt tudomása a felperesnek. [49] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát, mely szerint munkaviszonyt kívánt létesíteni a felperessel, de az a szűkséges okmányok hiányában hiúsult meg. [50] A felperes, a felesége és a lánya sem egyformán nyilatkoztak arról, hogy mikortól járt a felperes a telepre, mint ahogy arról sem, hogy milyen módon ment dolgozni. Gy.... S.... tanúnyilatkozata pedig teljes egészében ellentétes a felperesével és családtagjaiéval abban a tekintetben is, hogy bár a felperesen és K... Cs....n kívül hónapokig senki nem tudta, hogy nem a bika lökte fel a felperest, hanem K... Cs... a géppel nyomta a falhoz, a tanú határozottan állította, hogy ő már a baleset bekövetkezésének napján, és a felperes kórházi kezelése alatt is tudott minderről. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a tanú utólag, a felperes feleségétől és lányától hallott a balesetről. [51] A másodfokú bíróság kiragadott egy-egy mondatot a nyilatkozatokból, nem vetette össze azok tartalmát, és figyelmen kívül hagyta az alperes és az ügyvezető nyilatkozatát, illetve az okirati bizonyítékokat. [52] A kamerarendszer a kft. tulajdonát képezi, a kft. mentette le a balesetről készült felvételeket, de nem vonták kétségbe a felperes és K... Cs... által előadottakat. Az alperes ezért valóban megnézhette volna a felvételt, de nem tette. [53] Az Mt. 45. §

(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétesen állapította meg a másodfokú bíróság a munkaviszony létrejöttét a felperes és az alperes között. Egyrészt azért, mert az alperes nem lehetett munkáltató, másrészt pedig azért, mert a felperes nem állapodott meg a munkabérben a kft-vel. A felperes nem vitte magával a munkaviszony létesítéséhez feltétlenül szükséges okiratokat, és a B... homlokrakodó gép kezelésére jogosító bizonyítványt, amelyet nem is tudott, hiszen állításával ellentétben nem rendelkezett ilyennel. [54] A felperes napi munkabérben való megállapodása az alperessel azért sem felel meg a valóságnak, mert a kft-ben foglalkoztatott alkalmazottak a mindenkori minimálbérért dolgoznak, így napi nettó 5.000 forint magasabb lett volna mint a minimálbér, ez pedig bérfeszültséget okozhatott volna. [55] A másodfokú bíróságnak a felülmérlegelés során értékelni kellett volna a felperes sorozatos valótlan állításait, azt, hogy munkanélküli volt, a közeli hozzátartozók és a rokoni kapcsolatban álló K... Cs... nyilatkozatainak ellentmondásosságát, Gy.... S.... egyértelműen valótlan nyilatkozatát. [56] A másodfokú bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésével megsértette a Pp. 206. §

(1)bekezdését, és sérült a Pp. 221. §

(1)bekezdése is. [57] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte, az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. [58] Álláspontja szerint irreleváns, hogy az alperes tulajdonosa-e a szarvasmarha telepnek vagy sem, a munkáltatói minősége ettől függetlenül megállapítható. [59] A másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy felperes neve és R... S... között munkaviszony jött létre, mivel a tanúvallomások, K... Cs... nyilatkozatai, a kamerafelvételek és alperes elszólásai egyértelműen alátámasztották a felperes állítását a munkaviszony létrejöttére vonatkozóan. [60] A kft. ügyvezetője az alperes fia, így az ő nyilatkozata nem tekinthető elfogulatlannak. A felperes következetesen nyilatkozott arról, és bizonyította is, hogy állatgondozói munkakör betöltésében állapodott meg az alperessel napi 5.000 forint munkabérért oly módon, hogy a munkaidő reggel 6 órától 17 óráig tartott. A munkaviszony 2016. január 31-ével elkezdődött és 2016. februárjában is fennállt, amikor a baleset bekövetkezett. [61] A másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy az a körülmény, miszerint az alperes a kamerafelvétel megtekintése nélkül a felperesnek három hónapon keresztül havi 100.000 forintot, összesen 300.000 forintot fizetett, nem életszerű, mivel a balesetet követően annak bekövetkezte körülményeiről meggyőződhetett, így ismeretében lehetett volna annak, hogy a balesetet nem a bika okozta. A Kúria döntése és jogi indokai [62] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [63] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig, a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [64] Jelen eljárásban a felperes munkaviszonyból eredő kártérítési igényt érvényesített az alperessel szemben. Ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az ... U... H... Kft. telephelyén végzett munkát, a kft. eszközeivel, K... Cs... kft-nél állatgondozó munkakört betöltő munkatárssal, az alperes utasítása szerint. A bizonyítási eljárás adatai alapján azonban arra a következtetésre lehetett jutni (Pp. 206. §), hogy mindez nem az alperes, hanem a kft. érdekkörében történt. [65] Az Mt. 33. §-a szerint a munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Az Mt. 45. §

(2)bekezdés a), b) pontja szerint pedig a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni. [66] A peradatok alapján megállapítható volt, hogy munkaviszony fennállása esetén sem a magánszemély alperes, hanem a kft. tekintendő munkáltatónak, amelynek telephelyén és részére, tevékenységi körébe (állatgondozás) tartozó feladat ellátására jelentkezett munkavégzésre a felperes, amely tevékenység során érte a baleset. [67] Az elsőfokú bíróság állapította meg helyesen, hogy a felperesnek a munkajogi kártérítési szabályokra alapított kereseti követelése az alperessel szemben munkajogi anyagi jogi kapcsolat hiányában nem volt érvényesíthető, ezért a keresetet el kellett utasítani. [68] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp. 275. §

(4)bekezdése szerint. Záró rész [69] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. [70] A teljes személyes költségmentességgel rendelkező felperes helyett az állam által előlegezett költséget és a másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a értelmében. [71] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [72] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. április
2. . Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő