← Magyarország

Pf.20126/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf...../2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Asbóth Márton által képviselt felperes neve (felperes címe ....) felperesnek a Dr. Kökény Ilona jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt, 35.P...../2013/
  4. számú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy közölje a felperessel a XIX. Uniós Fejlesztések költségvetési fejezet
  6. Fejezeti kezelésű előirányzatok címéhez tartozó előirányzatok terhére 2013 áprilisában teljesített kifizetések jogosultjait és összegeit, továbbá fizessen meg a felperesnek 10.000 forint perköltséget. A tényállásban rögzítette, hogy a felperes
  7. június 28-án adatigényléssel élt az alperes felé kérve, hogy közölje a XIX. Uniós Fejlesztések költségvetési fejezet
  8. Fejezeti kezelésű előirányzatok címéhez tartozó előirányzatok terhére 2013 áprilisában teljesített kifizetések jogosultjait és összegeit. Az alperes
  9. július
  10. napján kelt válaszában az adatok kiadását arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kért kifizetési adatok az Egységes Monitoring és Információs Rendszerben (EMIR) kerülnek rögzítésre, aminek kezelője és az abban található adatok adatgazdája a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A felperes keresete az igényelt fenti adatok kiadására irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a kért adatoknak nem adatkezelője. Hivatkozott a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/
  11. (I. 28.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: Kormányrendelet), amiből kitűnően az EMIR vonatkozásában az adatkezelő az NFÜ. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Döntését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  12. évi CXII. törvény (Infotv.)
  13. §

(1)bekezdésére,
  1. §
  2. pontjára, a Kormányrendelet
  3. §
(2)-
(4)bekezdésére, illetőleg 47. §
(7)bekezdésére alapította. Indokolása szerint a Kormányrendelet 47. §
(3)bekezdésében írt azon szabály, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett az NFÜ rendelkezik, nem eredményezi azt, hogy az alperes a Kormányrendeletben meghatározott feladatai ellátása során nem minősülne tevékenysége körében adatkezelőnek. Az alperes ugyanis a Kormányrendelet 68. §
(2)bekezdése alapján saját feladatkörrel rendelkezik, vezeti a számviteli nyilvántartást valamennyi operatív program tekintetében, így az EMIR működése keretében közfeladatot ellátó szervnek minősül, az adattal rendelkezik, kezeli is, így a megismerési igényt teljesítenie kell. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy bár a Kormányrendelet 22. §
(2)bekezdése szerint a támogatott az NFÜ-nek adja hozzájárulását többek között a nevének nyilvánosságra hozatalához, de az EMIR szervezeti rendszere folytán az adat az alperes kezelésében is megőrzi a közérdekből nyilvános adat minőségét, ezért annak kiadására az alperes is köteles. Rámutatott továbbá, hogy a támogatott neve, mint adat kizárólag természetes személy esetén lehetne személyes adat, nem természetes személy neve azonban az Infotv.
  1. §
  2. és
  3. pontja alapján nem minősül ilyennek. Az alperes fellebbezése az ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. A kormányrendelet
  4. § 6., 19.,
  5. és
  6. pontjaiban foglalt értelmező rendelkezések, továbbá az NFÜ feladatairól szóló 15.,
  7. §-ok, valamint a 26., 35.,
  8. és
  9. §-ok felhívásával - az elsőfokú védekezésével egyezően - kifejtette, hogy a támogatás felhasználására komplex rendszer épült ki. Ennek origójában áll az NFÜ, és rendelkezik a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett, feladata az EMIR folyamatos továbbfejlesztése és működtetése, kezeli és nyilvánosságra hozza az adatokat. Ebben az összetett rendszerben az alperes szintén lát el feladatokat, de ezeket a rendszer fő felelőse, az NFÜ kezdeményezésére hajtja végre, így célmeghatározási, valamint döntési jellemző hiányában az alperes nem minősíthető adatkezelőnek. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság összemosta az operatív program, a pénzforgalmi számla és az előirányzat szakkifejezéseket és a felperes nem a pénzforgalmi számlákról teljesített kifizetések jogosultjait és összegeit, hanem az azt tartalmazó előirányzatok forgalmának egy részét igényelte. Tévesnek tartotta azt a megállapítást, hogy a kincstár az operatív programok tekintetében vezeti a számviteli nyilvántartásokat, hiszen a Magyarország
  10. évi központi költségvetéséről szóló
  11. évi CCIV. törvény alapján a fejezeti kezelésű előirányzat és az operatív programok között van egy lépcső, nevezetesen a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, tehát a kincstár csak részinformációval rendelkezik. Kiemelte, hogy az NFÜ kapja a felhatalmazást arra, hogy nyilvánosságra hozza a támogatott személy nevét, így az nem lehet az alperes feladata. Másrészről az összegek tekintetében a Kormányrendelet nem rendel nyilvánosságot, csupán adatkezelést. Álláspontja szerint az ítélet arra kényszeríti őt, hogy az NFÜ hatáskörét megsértve adjon ki adatokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kincstár igazoló hatóságként pénzforgalmi számlákat nyit, így nincs rálátása az előirányzatokra. Leegyszerűsítve az a feladata, hogy fogadja és elszámoljon az Európai Bizottságnak az európai uniós támogatásokkal. A támogatások és az előirányzat között összegszerű különbség mutatkozik, hiszen az érkező összegeket a központi költségvetés kiegészíti. Túl ezen az alperes utólagosan, mintavételezés alapján ellenőrzi a tranzakciók szabályosságát és teljeskörűségét, az eshetőleges ellenőrzés nem szolgál a kért adatok teljes körével. Fellebbezése kiegészítésében előadta, hogy az Infotv. szerint kezelésében lévő közérdekű adatok adatkezelője a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető miniszter. E körben hivatkozott az államháztartásról szóló
  12. évi CXCV. törvény
  13. §
(1)bekezdés j) pontjára, a alperes neveról szóló 311/
  1. (XII. 23.) Korm. rendelet
  2. §
(2)bekezdésére, továbbá a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §
(1)bekezdésére. A felperes a fellebbezésre ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság az alperest a kért adatok kiadására kötelezte, mert az volt az álláspontja, hogy az R. 68. §
(2)bekezdése és 47. §
(7)bekezdése alapján saját feladatköre van, tehát rendelkezik és kezeli is a kért adatokat. Az elsőfokú bíróság döntésével és indokaival a másodfokú bíróság nem értett egyet. A felperes keresetében az igényelt adatokat közérdekből nyilvános adatnak minősítette, a bírósági tárgyaláson azonban az volt az álláspontja, hogy az Infotv.
  1. §
  2. pontja szerinti közérdekű adatot igényel az alperestől. Nem egyértelmű, hogy az elsőfokú bíróság a kiadni kért adatokat az Infotv. szerint milyen adatnak értékelte, mert indokolásában a közérdekű adat fogalmát hívta fel, de utalt arra is, hogy a támogatott nevére vonatkozó adat megőrzi a közérdekből nyilvános adat minőségét az alperes kezelésében is, továbbá arra, hogy kizárólag a támogatott természetes személy neve lehetne személyes adat, ami nem közérdekű adat, de a nem természetes személyé nem. Az Infotv.
  3. § 2.,
  4. és
  5. pontjai értelmében a természetes személyek önrendelkezése körébe tartozó személyes adatai közérdekű adatok nem lehetnek, közérdekből nyilvános adattá válhatnak akkor, ha törvény mondja ki az adat nyilvánosságát, de ilyen törvényre a felperes nem hivatkozott. Ugyanakkor a jogi személyek adatai sem válnak közérdekű adattá pusztán amiatt, mert bekerülnek egy közfeladatot ellátó szerv kezelésébe, csak akkor, ha az adat a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozik, vagy azzal összefüggésben keletkezett. Az adott esetben nem ismert, hogy a kérdéses időszakban a kifizetések jogosultjai, a támogatottak természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek voltak-e. Így az elsőfokú bíróság anélkül kötelezte az alperest a jogosultak nevének és a kifizetések összegének a közlésére, hogy tisztázta volna, miszerint a támogatottakkal kapcsolatba hozható adat minősülhet-e a főszabály szerint nem megismerhető személyes adatnak. De a jelen esetben mivel a másodfokú bíróság az alperes adatkezelői minőségének hiánya miatt a kereset elutasítására látott okot - azonos válasz volt adható a keresetre valamennyi adatfajta esetében és nem volt szükség az eljárás megismétlésére a kiadandó adatok körének meghatározása érdekében. Az Infotv.
  6. § 9 pontja szerint adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. A Kormányrendelet
  7. §
(1)bekezdése szerint az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság operatív programonként, alapok szerinti bontásban forint pénzforgalmi számlákat nyit a kincstárban. A
(3)bekezdés alapján a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett az NFÜ rendelkezik. A
(7)bekezdés értelmében a pénzforgalmi számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani. Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat az NFÜ elektronikus formában adja át pénzügyi teljesítésre a kincstárnak. A 68. §
(1)-
(3)bekezdései kimondják, hogy az államháztartásért felelős miniszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni. Az
(1)bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen a kincstár vezeti {
(2)bekezdés}. A számviteli nyilvántartás vezetéséhez a kincstár az EMIR-t köteles használni. Az alperes által is hozzáférhető EMIR az alapok felhasználásával kapcsolatos valamennyi adatot tartalmazza, de nem valamennyi adat adatkezelője az alperes. A Kormányrendelet 68. §
(2)bekezdése szerint az alperes az operatív programok tekintetében minősül adatkezelőnek, az operatív program azonban nem a tényleges támogatottak nevét és az összeget jelenti, hanem a tagállam által benyújtott dokumentumot, ami a fejlesztési stratégiát tartalmazza. A felperesi kérelem nem az operatív programra, hanem a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozott. A Kormányrendelet 47. §
(3)bekezdéséből is egyértelműen kiolvasható, hogy a kért adatok kezelője nem az alperes, hanem az NFÜ, mert ő rendelkezik a fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlák felett. A
(7)bekezdése - ami szerint az átutalási megbízásokat az NFÜ elektronikus formában adja át teljesítésre a kincstárnak - is azt mutatja, hogy az NFÜ az adat gazdája, az alperes feladata az NFÜ által megszabottak szerint, cél és mód meghatározása nélkül a megbízások pénzügyi teljesítése. Mindezek alapján a másodfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy az alperes ugyan közfeladatot ellátó szerv, és nem vitatottan elérhetőek számára a kért adatok, azonban azok nem a kincstár, hanem az NFÜ feladatkörének ellátásával összefüggésben jöttek létre, és az NFÜ minősül az Infotv.
  1. §
  2. pontja értelmében adatkezelőnek, mert az ügynökség határozza meg az adatkezelés célját, ő hozza meg és hajtatja végre az adatkezelésre vonatkozó döntéseket. Mivel a közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság csak a kiadni kért adatokat kezelő szervet kötelezheti, ezért a kereset elutasításának volt helye, mert a megismerni kért adatok nem az alperes tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok és azoknak nem az alperes az adatkezelője. Emellett helyesen utalt az alperes a Kormányrendelet
  3. §
(2)bekezdésére is, ami szerint a támogatást igénylő az igényléssel egyidejűleg hozzájárulást ad ahhoz, hogy a támogatás nyújtója a nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját nyilvánosságra hozza, illetve az egyéb adatokat nyilvántartsa és kezelje. Ezzel a hozzájárulással - a személyes adatokat illetően is - az NFÜ rendelkezik, a 15. §
(1)bekezdés n) pontja az NFÜ feladatává tette a Tanács 1083/2006/EK (
  1. július 11.) rendeletének
  2. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Ezek a szabályok az NFÜ-t kötelezik az alapok által nyújtott támogatás átláthatóságának a biztosítására. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a fenti indokolás mellett a keresetet megalapozatlannak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdésének alkalmazásával megváltoztatva a keresetet elutasította. Az eredményes fellebbezés folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes köteles megtéríteni az alperesnek a perrel felmerült első- és másodfokú perköltségét, ami a képviseletét ellátó jogtanácsos munkadíját foglalja magában. Ennek meghatározásánál a fellebbviteli bíróság a Pp. 67. §
(2)bekezdésén keresztül alkalmazott 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3)és
(5)bekezdései alapján járt el. Budapest,
  1. április
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.