Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf..../2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a képviselő István titkár által képviselt T... (...., levelezési cím: ....) felperesnek, dr. Máté Edit jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt, 5.P..../2016/
- számon meghozott és 5/I. sorszámú végzéssel kijavított ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére dr. F... T..., dr. N... L..., dr. S... M... minisztereknek a tisztség betöltéséhez kiállított és használt aláírási címpéldányainak másolati példányait, továbbá a szolgálati idejük alatt működő államtitkárokét és helyettes államtitkárokét is - a szenzitív adatok kitakarásával - valamint e személyek által betöltött hivatali tisztséghez tartozó az NFM-ben kiállított aláírásmintákat és dr. K... Z... miniszteri biztos vonatkozásában az NFM-ben kiállított aláírásmintát. Az ítélet tényállása szerint a felperes az alperes által
- december
- napján átvett adatigénylésben megjelölt közérdekű, közérdekből nyilvános adatokat hordozó dokumentumok - dr. F...i T..., dr. N... L..., dr. S... M... minisztereknek a miniszteri tisztség betöltéséhez kiállított és használt aláírási címpéldányai másolati példányainak, továbbá a megjelölt miniszterek szolgálati ideje alatt működött és működő államtitkárok, helyettes államtitkárok tisztségei betöltéséhez kiállított és használt aláírási címpéldányok másolati példányainak, e fent nevesített hivatalos személyek által betöltött hivatali tisztséghez tartozó aláírási joggal összefüggésben az NFM-ben kiállított aláírásmintáknak, dr. K... Z... miniszteri biztos által betöltött hivatali tisztséghez tartozó aláírási joggal összefüggésben az NFM-ben kiállított aláírás minta másolati példányainak - kiadását kérte. Az alperes a
- január
- napján megküldött válaszában az adatigénylést elutasította. Arra hivatkozott, hogy az adatkérést nem tudja teljesíteni, mivel az aláírás személyes adat, nem minősül közérdekű adatnak, az adatigénylésben szereplő személyi kör aláírásának nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény nem rendeli el, ezért az közérdekből nyilvános adatnak sem minősül. A felperes keresete az adatigénylésben szereplő adatok kiadására irányult. Álláspontja szerint a közfunkció ellátása az azt ellátó személy aláírásától elválaszthatatlan, így az a közérdekű adat fogalma alá esik. Ennek alátámasztására becsatolta a Nemzetgazdasági Minisztérium részére megküldött válaszlevelét, amelyben mellékletként megküldték a minisztérium adatkezelésében lévő aláírási címpéldányok másolatait. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy az aláírás személyes adat és csak az érintett hozzájárulásával kiadható. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ának 2.,
- és
- pontjára,
- §-ának
(1)bekezdésére és 31. §-ának
(7)bekezdésére alapította. Indokolása szerint a közfunkció ellátása elválaszthatatlan az aláírás gyakorlásától, hiszen a közfeladattal összefüggésben a funkció betöltésének ideje az aláírásra számos esetben sor kerül. Az aláírási címpéldányok arra szolgálnak, hogy a közfunkciót ellátó személyek aláírása kétség esetén azonosítható legyen. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az aláírás kétségtelenül személyes adat, azonban a közfunkció elvállalásával az azzal összefüggésben gyakorolt aláírás ezáltal közérdekű adattá válik, amely bárki számára megismerhető. Minderre tekintettel a felperes keresetének helyt adott, és a kért aláírási címpéldányok másolati példányainak kiadására kötelezte az alperest. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelemmel érintett aláírási címpéldányok személyes adatok, amelyek nem minősülnek közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak. A törvények bizonyos adatkörök vonatkozásában kimondják a személyes adatok nyilvánosságát és megismerhetőségét, azonban ez nem eredményezheti azt, hogy az érintettek magánszférája a nyilvánosság számára kiszolgáltatottá váljon, és az információs önrendelkezési jog érvényesíthetősége, a magánszféra védelme ellehetetlenüljön. A személyes adatok nyilvánossága csak a közfeladat ellátása körében és csak olyan mértékig indokolt, amely e cél eléréséhez szükséges. A felperes keresetének adatfelhalmozási jellegét, célját bizonyítja, hogy más minisztériumokhoz is hasonló igényléssel fordult, továbbá az is, hogy az alperes kezelésében
- év tavaszától napjainkig fellelhető valamennyi aláírási címpéldány kiadását kérte. Sérelmezte az alperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, mivel ítéletének indokolása igen szűk körben tér ki arra, hogy az aláírási címpéldányon szereplő személyes adatot miért kell kiadni, és nem helytálló az a következtetése, hogy az aláírás hogyan transzformálódik közérdekű adattá. Az alperesi álláspont szerint a közfunkciót ellátó személy aláírását nem általánosságban kell azonosítani, hanem mindig csak konkrét esetekben lehet jelentősége az aláírás azonosításának, amely egyébként is szakkérdés és csak írásminta alapján lehet elvégezni grafológus szakértő által, ha kétség merül fel az aláírás eredetisége, hitelessége felől. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság döntésével a Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet. Annak ténye nem volt vitatott a perben, hogy a közfeladatot ellátó alperes kezeli az igényelt adatokat. A vita tárgyát az képezte, hogy a felperes által kiadni kért aláírási címpéldányok közérdekű, közérdekből nyilvános, vagy személyes adatok-e. Az elsőfokú bíróság az Infotv.
- §-ának
- pontját megfelelően alkalmazva és értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által kért adatok - a közfeladatot ellátó személyek aláírási címpéldányai - személyes adatnak minősülnek. Ez a megállapítása helyes. Téves azonban az az álláspontja, hogy a közfunkció elvállalásával az azzal összefüggésben gyakorolt aláírás, mint személyes adat közérdekű adattá válik, és bárki számára megismerhető lesz. Közérdekű adat az Infotv.
- §-ának
- pontja alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. E fogalommeghatározás szerint személyes adat közérdekű adat nem lehet. Bizonyos személyes adatok mégis megismerhetővé válhatnak, ahogy arra helytállóan hivatkozott az alperesi fellebbezés. Erre az Infotv.
- §
- pontja értelmében akkor kerülhet sor, ha a személyes adat nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A személyes adat ilyen esetben sem válik közérdekű adattá, hanem közérdekből nyilvános adatnak minősül. Ilyen - a személyes adat nyilvánosságát elrendelő - törvény lehet maga az Infotv. is, amelynek
- §ának
(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Külön törvény lehetne a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a Kttv.), amelynek
- § a)-i) pontjai folytán közérdekből nyilvános adatnak minősül a kormánytisztviselő neve, a kormánytisztviselő állampolgársága, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve, a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama, a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja, címadományozás adatai, a kormánytisztviselő illetménye. Az ismertetett rendelkezések alapján azonban a megjelölt közszolgálati tisztviselők aláírása, illetve az ezt tanúsító aláírási címpéldány közérdekből nyilvános adatnak nem tekinthető. Helyesen hivatkozott az alperes a perben arra, hogy a kért aláírási címpéldányok olyan személyes adatok, amelyek kiadására az Infotv. alapján nem kötelezhető. A kért adat a Kttv. idézett szabályainak nem felel meg és meghaladják azt a kört, ami az Infotv.
- §
(2)bekezdése szerinti, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat fogalmába illeszthető, mert ezzel az érintettel magánszférája a nyilvánosság számára kiszolgáltatottá válik. Mivel az igényelt aláírási címpéldányok személyes adatoknak minősülnek, annak megismerése a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szabályaira hivatkozva nem kérhető. Mindezek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes megfizetni tartozik az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltséget, arra is tekintettel, hogy a per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Az Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró