A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.39.135/2010/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kocsis Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága mint az APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály jogutóda alperes ellen illeték ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Tolna Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 9.K.20.651/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesi jogelőd által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 9.K.20.651/2008/
- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 176.400 (egyszázhetvenhatezer-négyszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperesi jogelőd, Ivanizs László
- szeptember 8-án kelt - és ugyanaznap illetékkiszabásra bejelentett - adásvételi szerződéssel megvásárolta a sz hrsz-ú ingatlan 56/100 részét. A felperesi jogelőd a szerződésben nyilatkozott arról, hogy az ingatlant ingatlanforgalmazóként továbbértékesítési céllal vásárolta meg. A Tolna Megyei Illetékhivatal a
- november 8-án kelt 307.045/
- számú fizetési meghagyásában a vagyonszerzés után 367.500 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 3.000 forint eljárási illetéket állapított meg, a felperesi jogelődöt 370.500 illetékelőleg megfizetésére kötelezte. Figyelmeztette továbbá a továbbértékesítés igazolásának kötelezettségére, a bejelentés határidejére, a mulasztás jogkövetkezményére. A felperesi jogelőd a továbbértékesítést az előírt határidőben nem igazolta, ezért az elsőfokú hatóság jogutóda, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a
- március 19-én kelt
- számú határozatával a felperesi jogelődöt pótlólagosan 2.940.000 illeték megfizetésére kötelezte az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.) 23/A. /7/ bekezdése alapján. A felperesi jogelőd igazolási kérelmet és az alperes által egyúttal fellebbezésnek is tekintett beadványt nyújtott be, amelyben egészségi állapotára hivatkozott a mulasztása kimentéseként. Kérelméhez orvosi iratokat csatolt. Az elsőfokú hatóság a felperesi jogelőd igazolási kérelmét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /5/ bekezdése alapján a 3851206939 számú végzéssel elutasította. A felperesi jogelőd a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, az alperes az elsőfokú végzést a 1941696000/
- számú végzéssel helybenhagyta. Az alperes a pótlólagos illetékfizetést előíró határozat elleni fellebbezést elbírálva a
- május 23-án kelt 1941698356/
- számú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesi jogelőd keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a peres eljárás során az APEH Elnöke a
- számú végzéssel az alperes másodfokú végzését megsemmisítette, ezért az alperes a
- október 18-án kelt
- számú határozatával a határozatát kiegészítette az igazolási kérelmet elutasító végzés helybenhagyásáról szóló rendelkezéssel. A felperesi jogelőd ezt a kiegészítő határozatot keresettel nem támadta, ezért az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az igazolási kérelem tárgyában hozott döntés jogszerűségét. A keresettel támadott határozat vonatkozásában megállapította, hogy a felperesi jogelőd az ingatlan továbbértékesítését nem jelentette be, az Itv. 23/A. § /7/ bekezdése szerint a határidő elmulasztása miatt az alperes jogszerűen szabott ki pótlólagosan illetéket. A határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemmel egyidejűleg a Ket.
- § /5/ bekezdése alapján a továbbértékesítést igazolása nem történt meg, a mulasztás kimentésére a hiányos igazolási kérelem nem volt megfelelő. Az igazolási kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezéshez - amelyet a felperesi jogelőd igazolási kérelemnek nevezett - került csatolásra a továbbértékesítés igazolása, azonban az ismételt igazolási kérelem tartalmában fellebbezésnek minősült és ekként lett elbírálva. Egy mulasztás kapcsán egy igazolási kérelem terjeszthető elő, egy igazolási kérelmet kellett elbírálni. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperesi jogelőd keresetét alaptalannak ítélte és azt elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperesi jogelőd felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- § /1/ bekezdését, az Itv. 23/A. § /1/, /7/ és /8/ bekezdését, a Ket.
- § /1/, /3/ bekezdését,
- § /1/, /2/ és /5/ bekezdését, az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (Art.)
- § /6/ bekezdését. Állította, hogy az igazolási kérelmét az alperes a méltányos eljárás elvét figyelmen kívül hagyva bírálta el. A továbbértékesítés során az „APEH adatlapot" a földhivatal útján megküldte az alperesnek, ezért az alperes részéről a hivatalosan ismert és köztudomású tényt nem kellett bizonyítani, a továbbértékesítés igazolása nem lett volna megkövetelhető. Az igazolási kérelemhez mellékelte a földhivatal bejegyző határozatát, így az igazolási kérelme kedvező elbírálásának nem lett volna akadálya. A felülvizsgálati eljárás során a felperesi jogelőd elhunyt, jogutóda a felperes a Kfv.
- számú beadványában a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta, továbbá arra hivatkozott, hogy a
- évi XCCVI. törvény (a továbbiakban: Tv.)
- §-a módosította az Itv. 23/A. § /7/ bekezdését
- január 1-jei hatállyal, amely az adóhatóság feladatává tette a továbbértékesítés megtörténtének ellenőrzését. A Tv.
- § /1/ bekezdése hatályba léptető rendelkezésére figyelemmel a módosított rendelkezést kell alkalmazni. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Felülvizsgálati kérelemben olyan új jogszabálysértés nem jelölhető meg,amelyre a fél korábban, a keresetében nem hivatkozott, és amelyre nézve a jogerős ítélet döntést nem tartalmaz (Pp. 272.§
(2)bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság ezért nem vizsgálta a felperesnek először a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, a Ket. 50. §
(1),
(3)bekezdése, az Art. 1.§
(6)bekezdése megsértésére való hivatkozásait. Ugyanebből az okból, továbbá azért, mert a Pp. 273.§
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem nem változtatható meg, nem vizsgálható továbbá a felperesnek a Kfv.3. beadványában új jogsértésként megjelölt, az Itv. 23/A.§ - Tv. 148.§-val módosított - 23/A.§
(7)bekezdésére való hivatkozása sem. Az érdemben felülvizsgálható, a felperes által állított jogszabálysértések vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az igazolási kérelem elutasításának indoka, jogszerűsége nem vizsgálható, mert a felperesi jogelőd keresettel nem támadta az alperes kiegészítő határozatát, a keresettel támadott határozatnak az igazolási kérelem elbírálása nem volt része. Azonban a jogerős ítéletben foglalt, az ismételt igazolási kérelem elbírálhatóságával kapcsolatban tett megállapítás miatt az ismételt igazolási kérelem jogszerűtlen elbírálását állító felperesi kifogás felülvizsgálható. A felperesi jogelőd először igazolási kérelmet a pótlólagos illetékfizetési kötelezettséget előíró határozat kézhezvételét követően terjesztett elő, de az igazolási kérelmével egyidejűleg nem pótolta az elmulasztott cselekményt, a továbbértékesítés igazolását a Ket. 66.§
(5)bekezdése alapján, emiatt elutasították az igazolási kérelmét. A végzés ellen a felperesi jogelőd 2008. április 23-án igazolási kérelemnek nevezett beadványt nyújtott be, amelyhez mellékelte a továbbértékesítés igazolását. Kérelmét azzal indokolta, hogy a Ket. értelmében igazolási kérelem ismételten előterjeszthető, az Itv. 23/A.§
(8)bekezdés rendelkezésére figyelemmel az ott írt határidőig, ezért kérte az igazolási kérelmét a pótlólagos illetékfizetési kötelezettséget előíró határozat elleni fellebbezéssel együtt elbírálni. A felperesi beadvány tartalmában fellebbezésnek minősül, az igazolási kérelmet elutasító döntés csak az ügy érdekében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 136.§ (1(
(2)bekezdése értelmében. E rendelkezésnek megfelelően hozta meg az alperes a kiegészítő határozatát és bírálta el a felperes „ismételt igazolási kérelmét" az igazolási kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezésként. Az igazolási kérelemre az Itv. 23/A.§
(8)bekezdése, de a Ket. 66.§
(1)-
(5)bekezdései is vonatkoznak, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy egy mulasztás miatt egy igazolási kérelem terjeszthető elő. A felperesi jogelőd az igazolási kérelmét 2008. április 1-jén hiányosan terjesztette elő, a Ket. 66.§
(5)bekezdése alapján az a mulasztás kimentésére nem volt alkalmas. A 2008. április 23-án előterjesztett „újabb igazolási kérelem" a korábbi igazolási kérelem hiányosságának pótlására és az igazolási kérelem elutasítása, mint jogkövetkezmény elhárítására került benyújtásra, annak elbírálására az Art. 136.§
(1)-
(2)bekezdése alapján csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatban - illetve a perbeli esetben annak kiegészítésében - kerülhetett sor. A kiegészítő határozat keresettel nem került megtámadásra, ezért a határozatban foglaltak felülvizsgálatára sem kerülhet sor, továbbá annak felülvizsgálata a felülvizsgálati eljárásban sem kérhető. Az Itv. 23/A.§
(7)bekezdése több konjunktív feltételt tartalmaz a feltételes illetékkedvezményhez. A felperesi jogelőd a továbbértékesítés megtörténtét nem igazolta a megadott határidőben, ezért a szankcióként alkalmazott pótlólagos illetékfizetés előírására törvényesen került sor. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§ alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A felülvizsgálati eljárási illeték mértéke 2.940.000 forint pertárgyérték után került megállapításra az Itv. 42.§
(1)bekezdés a) pontja, 50.§
(1)bekezdése alapján. ,
- november
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr.Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok